Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
1984. október 25., csütörtök Somogyi Néplap 5 A remény nyelve 83 országban 20 millió, hazánkban pedig csaknem 8 ezer ember beszéli az eszperantót, a „remény nyelvét”, melyet Zamenhof lengyel orvos alkotott 1887-ben a nemzetközi érintkezés megkönnyítése és a népek közeledésének segítése végett. Somogybán — amint Szilágyi Dezsőtől, az eszperan- tisták szövetsége megyei elnökétől megtudtuk — 116 igazolt eszperantista van, csaknem 85 százalékuk munkás. Nyelvtanfolyamaikat heti egy alkalommal az Édosz Művelődési Házban tartják, hétfőnként pedig a Latinca Sándor Művelődési Központ ad helyet a nyelvgyakorló kl'ulbnak, melyen azok vesznek részt, akik már társalgási szinten beszélik az eszperantót. És vajon milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik a turizmus és az eszperantó mozgalom összefonódásából eredően látogatnak el hazánkba? — Nehéz helyzetben vagyunk — mondta Szilágyi Dezső —, mivel Somogybán kevés a viszonylag olcsó szálloda, ezért hát rendezvényeinket csak kis létszámmal tudjuk tervezni. A. látogatók elhelyezésében a Damjanich utcai középiskolai kollégiumra, a KISZ-bi- zottság oktatási központjának szálláshelyeire, valamint a Kinizsi turistaegyesület gyertyánosi turistaházára számíthatunk. Elsősorban gyalogos, hátizsákos turistákat fogadunk, akiket a megyénk — főleg a Zse- lic — természeti szépségei vonzanak. Természetesen a külfölddel is szoros a kapcsolat: hét testvérvárosuk van — Angliától Izraelig —, melyekkel állandó a csere. Az eszperantó szövetség egyik kiadványa csak olyan címeket tartalmaz, melyeken az egész viliágra. vonatkozóan ingyen vendégül látják a mozgalom résztvevői. A külföldi kapcsolatokat számos esetben felhasználták például gyógyszerek, kották beszerzésére. Az Expressz utazási iroda eszperantó szekciója segítségével bolgár tengerparti üdülést szerveznek. Ezen tavaly tizenheten vettek részt, jövőre már két csoportot kell indítaniuk. A táborban napi egyórás nyelvtanfolyamot tartanak. A programokat kirándulásokkal, túrákkal teszik színessé. A sikert bizonyítja, hogy a bolgár televízió és rádió riportot készített róluk. Ezenkívül úttörők csereüdültetését, tervezik, melyre eddig háromszáz csehszlovák és bolgár fiatal jelentkezett. Mizonyított tény, hogy az eszperantó óriási mértékben megkönnyíti más nyelvek elsajátítását. — Van-e lehetőség arra, hogy az általános, illetve középiskolák tantervébe beiktassák az eszperantót? — Baranya megyében fakultatív tárgyként már egykét iskolában bevezették, nálunk még csak kísérleteznek ezzel. Hamarosan talán a kaposvári Toldi utcai általános iskolában sikerül ezt a tervet megvalósítanunk. A fiatalok ezzel a nyelvtudással olyan lehetőséget kapnak, mely megkönnyítheti utazásaikat. Az eszperantó nyelv terjedését és népszerűségét az is mutatja, hogy egyre több prospektus jelenik meg e nyelven. Az Utazási Irodák manilai kongresszusán tavaly magyar javaslatra elfogadták a turizmusra vonatkozó hivatalos alkalmazását. Ennek köszönhetően olvashatunk egyre több és színvonalasabb ismertetőt, tájékoztatót. A Somogy megyei útikalauz már megjelent, most tervezik a Somogy népművészete és a Magyarországi turistaútvonalak című kiadványokat. A Magyar Eszperantó Szövetség együttműködési megállapodást kötött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal, a Magyar Természetbarát Szövetséggel, a KISZ-szel, valamint a Magyar Népművelők Egyesületével. A megállapodások célja az eszperantó nyelv bevezetésére, illetve alkalmazásának elterjesztésére irányul. Itt a megyében jó kapcsolatok alakultak ki a különböző turistaegyesületekkel, me • ivek nagymértékben segítik munkájukat. — 1983-ban Kaposváron volt a fiatal eszperantisták nemzetközi találkozója. Jelentett-e ez segítséget a mozgalomnak ? — Sikerült meggyőznünk a párt-, az állami és társadalmi szerveket, hogy hazánk mindennapi életének bemutatására, békés kapcsolataink ápolására, erősítésére milyen kitűnő eszköz az eszperantó, a remény nyelve. Tamási Rita Anyai boldogság Szeptember 29-én, a fegyveres erők napján a honvédelmi miniszter A Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatával tüntette ki a tabi Mihalecz Rudoffnét. Bayreuth nemcsak a múzsák városa KONTINENSEK, NEMZEDÉKEK TALÁLKOZÓJA A nemzetköziség szelleme uralkodott az idei bayreuthi ünnepi játékok alatt, amelynek legfőbb vonzereje hosz- szú ideig csak Richard Wagner művészete volt. A vasútállomástól a városházáig a nemzeték zászlói övezték az útvonalat. Európa zenei életének műhelyévé, központjává vált a város. Bayreuth vendége volt Forral Miklós, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, a budapesti Zeneművészeti Főiskola professzora. A Nordbayerischer Kurier című napilap Bayreuth és Budapest találkozójának előkészítése címmel képes tudósítást közölt arról, hogy megbeszélést folytatott Hans Wild Walter főpolgármesterrel és dr. Manfred Egerrel, a Richard Wagner Múzeum igazgatójával. Átnyújtotta dr. Herényi György zeneszerző ajándékát, négy kánont, amelyet Wagner műveinek dallamaira készített. Felvetették elképzeléseiket a közelgő Liszt centenáriumi évről. 1986. július 31-én, halálának 100. évfordulóján a Festspielhausban rendeznek ünnepi hangversenyt, abban a színházban, ahol 110 éven át Wagner alkotásai szólalhattak meg. A rendkívüli alkalommal a Faust szimfóniával emlékeznek a XIX. század kiemelkedő művészére. A lap felidézte Forrai Miklós szerepét a városi .temetőben pihenő Liszt Ferenc sírjának a helyreállításával kapcsolatban. A második világháború során megsérült síremlék sorsáról rémhírek terjedtek el: feldúlták, ellopták a koporsót. Forrai Miklós jelen volt a sír felbontásánál, és megerősítette, hogy az ólomkoporsó kétségtelenül Liszt tetemét őrizte. Azóta felavatták új sírkápolnáját, falán élhelyezták a magyar Liszt Ferenc Társ'a- ság emléktábláját, Vörösmarty Mihály üdvözletével: „Hirhedett zenésze a világnak, bárhová juss, mindig hű rokon!” A 34. nemzetközi ifjúsági találkozó négyszáz résztvevője az Operaháztól a templomokig birtokba vett minden olyan helyiséget, ahol önálló produkcióval bemutatkozhatott, napközben pedig az utcák, a terek változtak koncertteremmé, és a közönség érdeklődéssel hallgatta a fiatalokat. A Német Szövetségi Köztársaságban ez az egyetlen Olyan művészeti fórum, ahol a kelet- és nyugat-európai, a tengerentúli fiatalok az intenzív együttműködés jegyében találkoznak, Wagner zenéjén túl megismerkednek a mai modern zenei irányzatokkal. A magyar főiskolai hallgatók a közeli Thurnauban hangversenyeztek, Varasdy Emmi, a Zeneművészeti Főiskola vezető tanára pedig a huszadik század operáiból rendezett program művészeti vezetését vállalta el. A kritika a nők Ringjé- nek nevezte a négy estét betöltő Tetralógiát — Peter Schneider vezényletével —, mert az emlékezetes alakításokat, Hildegard Behrens BrünJbilde, Jeannine Altmeyer Sieglinde, Hanna Schwarz Fricka szerepében nyújtotta, míg a férfiak között Wotaniként Siegmund Nimsgerné, Hágánként Aage Hauglandé volt a legnagyobb érdem. Hasonlóképpen a Parsifaliban a fiatal, tehetséges és gyönyörű hangú Liszt Ferenc új mellszobra a Festspielhaus (Wagner színházának) parkjában Kundrynak, Waltraud Meiernék dübörgött a vastaps, a Bolygó hollandi Sen- tája, Lisbeth Balslev pedig különös szerepformálásával aratott osztatlan sikert. A magyar operaénekesek elismerését jelzi, hogy Sólyom-Nagy Sándor, Molnár András és a budapesti Operaház kórusának számos tagja a jövő évre is kapott meghívást a Tannhäuser felújításához. Érd ősi M ária Az évfordulóra készülnek az MSZBT-tagcsoportok Országszerte gazdag, változatos programmal készülnek felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére az MSZBT-tagcso- portok. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos akciótervéhez kapcsolódó helyi rendezvények alkalmat kínálnak a magyar—szovjet barátság történetének, népünk életében betöltött jelentős szerepének, pacsola- taink alakulásának, fejlődésének bemutatására. Hozzájárulhatnak a legújabbko- ri magyar történelem alaposabb megismertetéséhez, a közvetlen, személyes kontaktusok bővüléséhez, valamint a hazánk szabadságáért vívott harcban elesett szovjet hősök emlékének méltó ápolásához. Ezért az országban működő több mint 1700 MSZBT-tagcso- port szinte mindegyike önálló kezdeményezéssel is készül az évfordulóra. A gödöllői Ganz Áram- mérőgyárban a napokban nyílt kiállítás a Munkás- mozgalmi Múzeum anyagából „Negyven éve történt” címmel. Egy másik tárlat megszervezéséhez, amelynek „Emlékeink 1944 decemberéből” lesz a címe. a gyár dolgozóinak segítségét kérte a tagcsoport. Ez év elején pályázatot hirdettek a korabeli tárgyi emlékek, visszaemlékezések, fotók, zenei, képzőművészeti és Vékony, törékeny asszony. Látszik rajta, hogy az utóbbi években olyan csapások érték, amelyek fizikailag, idegileg is megrendítették. Most is könnyes szemeikkel idézi a tragédiát. — Negyvenedik házassági évfordulónkra készültünk a férjemmel; összehívtuk a gyerekeket, a családot, barátokat, az ismerősöket, és sajnos, temetésre jöttek. Szerencsére a gyerekek mellettem álltak ; az ő ragaszkodásuk, szeretetük segített, hogy átvészeljem ezt a nehéz időszakot. Szép új utcasor Tabon, a József Attila-Jlakótelepen. Itt az első háziban, barátságosan berendezett otthonban él két fiával, a 26 esztendős Zoltánnal, aki festő a Mezőgépnél és a 21 éves Attilával, aki a Videoton tabi gyárának az esztergályosa. — Tizenhárom gyermekünk született, közülük tízen élnek. Férjemmel együtt mi is nagycsaládos gyerekek voltunk, mindkettőnknek tíz testvére volt. Talán ezért is vágytunk arra, hogy nekünk is minél több gyermekünk legyen. Tudja, milyen boldogság az, ha látja az ember, hogy gyermekei becsületes, szakmájukat értő emberek, akik szüléikre nem hoznak szégyent? Sok gyermek, sok öröm, boldogság. És persze rengeteg gond, aggodalom is, amíg az apróságokból, a totyogó, a szavakat előbb csak selypítve formáló, majd mind beszédesebb, értelmesebb gyermekek, később felnőttek lesznek ... Mert a tíz Mihalecz gyermek — négy leány, hat fiú — már felnőtt. A fiúk valamennyien túl vannak már a katonaságon. Utoljára Attila szolgált, az idén februárban szerelt le. — Panaszt egyikükre sem hallottam; a katonaságtól élenjáró, kiváló katonaként köszöntek el... Két vele együtt élő — épp délutáni műszakba készülő — fia tisztelettel és szeretettel hallgatja édesanyját. Aihogy beszél az eltelt évekről, az édesapjuk korábbi hivatásával járó gyakori lakhelyváltozások, meg, hogy mit jelentett ilyen nagy családra főzni, mosni, takarítani. Emellett anyjuk dolgozott is, amíg bírta fizikailag. Az sokat jelentett, hogy végül is Tabon telepedtek le. Ott élnek már harminchárom esztendeje. Ica, Rudi, Marci, Olga, Tibor, Agi, Gábor, Zoli, Anikó, Attila. Sorolja a gyerekek nevét azokét, akikért él, és akik neki most is mindennél többet jelentenek. Salgótarján, Szentgottíhárd, Karúd, Zala, Siófok, Tab ... Szétszóródtak, és csak^a jelentősebb családi eseményekre jönnek össze. Hogyan is férne el a barátságos lakásban a sok meny, vő meg a tizenegy unoka, akikhez hamarosan egy dédunoka is csatlakozik? Látná anyák napján, névnapomon, és más alkalmakkor, mennyi táviratot, üdvözlőlapot kapok! S még mennyi mindent, amivel megkönnyítik az itthoni munkát. Szeretnek, tisztelnek a gyermekeim ... — Édeske... — szól most Attila kedvesen. — Tudjuk, hogy nem fizethetjük vissza azt a rengeteg törődést, fáradozást, amit értünk, valamennyiünkért tett, de igyekszünk, hogy öreg napjainkban, amitől esak lehet megkíméljük ... Visszaadható-e egy anyának mindaz, amit gyermekeiért tett? Amikor éjfélig dolgozott, vagy mosás közben is játszadozott az apróságokkal. Gyakran éjfélkor zuhant csak holtfáradtan az ágyba, s hajnalban kelt, hogy a gyerekek — volt úgy, hogy egyszerre hét — rendesen, megreggelizve mehessenek iskolába. A kitüntetés ott van Mihalecz Rudolfné szobájában. Egy másik kitüntetés, A Munkás—Paraszt-hatalomért Emlékérem mellett, amit férje kapott, 1957-ben. S akivel már nem tudta, a tíz gyermek, a család körében megünnepelni a negyvenedik házassági évfordulót. Szal'ai László irodalmi alkotások összegyűjtésére. A gyűjteményből rendezendő kiállítást Gödöllő város felszabadulásának napján, december 12- én nyitják meg. November végén magyar—szovjet barátsági napokat szervernek: e program keretében az orosz nyelvtanárok számára például módszertani előadást tartanak, a középiskolások és egyetemisták pedig a szovjet ifjúság béketörekvéseiről, a Nagy Honvédő Háború történelmi jelentőségéről hallgathatnak meg előadásokat. Az Óbuda Tsz MSZBT- tagcsoportja a magyar nyelvű szovjet lapok szerkesztőségeivel közösen rendez dolgozóinak vetélkedőt a Szovjetunióról; az elődöntőt novemberben, a döntőt áprilisban tartják. Dunakeszin, a MÁV Járműjavítóban a „Szovjetunió népeinek élete” címmel tárlat nyílik november 7-én: a város felszabadulásának napján, december 28-án vetélkedőn mérik össze a testvéri országról szerzett tudásukat a dolgozók. Két hónappal később, a Vörös Hadsereg és Hadiflotta napján, a szovjet hadsereg életét fotók segítségével mutatják be. A Budapesti Húsipari Vállalat több mint negyedszázada működő MSZBT-tag- csoportja „Ünnepünkhöz méltóan” címmel vetélkedőre invitálja a nagyvállalathoz tartozó négy gyáregység szocialista brigádjainak tagjait. A versenyzők p Baráti szövetségben című kiadvány segítségével készülnek a műveltségi játékra, s a jövő év tavaszán adnak számot ismereteikről. „40 év — 40 kép” címmel tablón dolgozzák fel a négy gyár fejlődését, bemutatva gazdasági, politikai és kulturális életét, s képet adnak a bővülő magyar—szovjet vállalati kapcsolatokról is. A tagcsoport kezdeményezésére a vállalat az évforduló alkalmából feleleveníti kapcsolatait a Moszkvai Húskombinát dolgozóival, akikkel a negyvene,? évek végén alakítottak ki kontaktust.
