Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
1984. október 20., szombat Somogyi Néplap 3 A PÁRTBIZOTTSÁG DÖNTÉSE NYOMÁN A politikai célokat elértük Hétköznapok Iharosberényben A számottevő termelésnövekedés 5,1 százalékos létszámcsökkenés mellett valósult meg. Ebben az időszakban a nagyüzemi mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdőgazdaságban 2600-zal kevesebb ember dolgozott, mint hat évvel korábban. Ez a tény is bizonyítja a hatékonyság javulását. A dinamikus fejlődést legjobban a termelés szerkezet- változása segítette elő. Számottevően változott a növénytermesztés szerkezete. További szakosodás ment végbe az állattenyésztésben. A termelés több mint egy- harmada a kiegészítő tevékenységből származik. A növénytermelési főágazat termelésnövekedése a tájegységi és a helyi adottságokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás, valamint a fajlagos hozamok emelkedése révén valósult meg. A hét termelési körzet kialakulásában a növénytermelés vetésszerkezetén belül területi átrendezések következtek be. Egyes térségekben — elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokban — számottevően csökkent a kukorica, nőtt a kalászosok és az olajos mag- vú növények aránya. Rekord — minden évben A vetésszerkezeten belül tehát meghatározó szerepük van a szántó 65 százalékán termesztett gabonaféléknek. A meghirdetett gabonaprogramot a termelés oldaláról sikerült megvalósítani. Minden évben születtek rekord eredmények. Abban bízunk, hogy a megye összes gabonatermése az idén olyan eredményes lesz, amilyenre még nem volt példa a megyében. Az olajos magvú növények vetésterülete háromszorosára nőtt. Céljainknak megfelelően — az árutermelés javára — 14 szá- zadléklkal csökkent a szántóföldi takarmánytermő terület, javult a takarmányok minősége. A jövedelmezőség hiánya és magas élőmunka- igénye miatt a szántóföldi zöldségterület 20 százalékkal visszaesett. Ez a konzervipar alapanyagelláitásában évenként és növényféleségenként kisebb fennakadást okozott. Ugyanakkor a lakosság friss zöldséggel való ellátását a kistermelés örvendetes fejlődése — változó fogyasztói árak mellett — megfelelő mennyiségben és minőségben biztosította. Az intenzív növényi kultúrák közé tartozó nagyüzemi szőlőterület 38 százalékkal nőtt. Korszerűsödött a A Fogyasztók megyei Tanácsának tegnapi ülése elé került fő napirend fenti címe alighanem valameny- nyiünket véleménymondásra késztet. Mert melyik vásárlónak ne volna olyan tapasztalata, hogy csak kilós, sőt , mázsás tételben tudott .valamely anyagot beszerezni, miközben csupán néhány dekára vagy pár kilónyira volt szüksége? Kedveit és megszökött áruk tűnnek el a polcokról, hogy azután megjelenjenek, új köntöfeben, drágábban. A példák sokasága között külön fejezet illeti az építőanyagokat, amelyekből a vevő rendszerint azt és any- nyiért kénytelen venni, amit és amennyiért talál. A szentleágazó témát frappánsan összegezte a fogyasztók tanácsa elé került írásos fajtaszerkezet. A Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát kiváló szervezőmunkájának eredményeként a térség elnyerte a dél-balatoni borvidék minősítést. A kombinát integrálásával egyre bővül a nagyüzemek mellett a szakcsoportokba tömörült kistermelők száma. A növénytermelés szerkezeti összetételének és jövedelmezőségének számottevő fejlődése mellett egyes területeken feszültségek és zavarok mutatkoztak. Mindenekelőtt a burgonyatermelés helyzetét kell megemlíteni. Évről évre visszatérő gond, hogy hol sok, hol kevés a burgonya. A jövedelmezőségi és páaoi viszonyok bizonytalanná tették a termelést, ezért a célok és elképzelések ellenére 40 százalékkal csökkent a itenmőiterüílJet. A másik kritikus pont a cukorrépa-termesztés helyzete. Itt van megyénkben a cukorgyár, mégis e térségben következett be a legnagyobb területi visszaesés. Az üzemeket meg kell érteni — a jövedelmezőségi okok miatt. De az is igaz, hogy a fajlagos hozamok olyan alacsonyak, hogy ilyen szinten gazdaságosan termelni nem lehet. A feszültségek sarkalatos pontja a tárolótér hiány. A terméseredményeket nem követte a tárolótér fejlesztése. A célcsoportos tárolótér építése visszaesett, az ideiglenes tárolók aránya nagy. A tárolótér hiánya egyes térségekben (Siófok, Tab) az időbeni betakarítást is akadályozza. Ennek rendezése, a feltételrendszer megteremtése napjaink fő feladata. Tejtermelés az élen Az állattenyésztésen belül az elmúlt időszakban lényeges technikai, technológiai fejlődés a tejtermelésben ment végbe. A gazdasági kényszer új, költségtakarékos megoldásokat hozott felszínre. Az építőanyagárak növekedése ellenére egy férőhelyet kevesebb pénzből valósítottak meg a beruházók, mint tíz évvel ezelőtt. Terjed a kötetlen tartás, a színszerű elhelyezés, jobban gépesítették a takarmány adagolását. De leggyorsabban a fejőházak technikája javult, ennek következtében a tejtermelő tehenészetek többsége képes eleget tenni a tejipar megnövekedett minőségi igényeinek. Az állattenyésztésben — a kedvező tendenciák mellett — az elmúlt időszakban folyamatosan éleződtek a feszültségek. Romlott az ágazat pozíciója. Az állatálloanyag. Olyannyira jól, hogy félő volt: a téma súlya csupán kisebb, lesz mindazzal, amit szóban hozzátesznek. S bár valóban volt példa a fogyasztók tanácsára kénysze- rített időprazarlásra, az egyéni sérelmekből sommásan általánosítható indulatos vélemények mellett hasznos javaslatok is elhangzottak. Fölvetődik a kérdés: kinek az érdeke, hogy termékszerkezetváltás 'címén drágítsa az árat vagy hogy csupán nagyban forgalmazza, amire mindenkinek „kicsiben” van szüksége. Az ipar szemszögéből: kétségkívül kevesebb gonddal és töibb nyereséggel jár a nagybani csomagolás. Ugyancsak javítja a vállalat eredményességét, ha egy alig nyereséges termék helyett egy jövedelmezőbb „újdonságot” dob a piacra. Hogy a mány nem növekedett, sőt az utóbbi években a veszteség miatt felgyorsult az egyes ágazatok felszámolása. A kedvezőtlen jelenségek okai összetettek: közöttük külső és belső tényezők egyaránt fellelhetők. Az állat- tenyésztés közgazdasági helyzete kedvezőtlen, a jövedelmezőség igen alacsony. Romlottak a piaci feJltoétaLek is. A külkereskedelemben csökkentek az árnak, de az alacsonyabb árakon is egyre nehezebb elhelyezni az árut. Ugyanakkor a gyenge jövedelmezőségnek belső okai is vannak. Az épületek, a technológiák egy része elavult s ez rontja a gazdaságosságot, nehezíti a munkaerő biztosítását. Sok szaktelep rekonstrukciója sürgős feladat, de ehhez hiányoznak a fejlesztési alapok. Alacsonyak a hozamok, ezért a tejtermelés kivételével a fejlődés sem kielégítő. A megye vezetői — fölismerve a kedvezőtlen jelenségeket — több kezdeményezést tettek. a húsprogram megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági főiskola a húskombináttal közösen új húsprogramot készített el a Világbank hiltelednek segítségével megvalósítható fejlesztésre. Együttműködési formák Az alaptevékenységen kívül következett be a legnagyobb változás. Kezdetben a bérmunkajellegű vállalások voltak túlsúlyban. Napjainkban viszont az ipari és a mezőgazdasági üzemek közötti szorosabb együttműködési formák, gazdasági társulások kerültek előtérbe. Ezzel — a közös érdekeltség mellett — a kockázatvállalás terhei is megoszlanak. így több számottevő ipari bázis jött létre Tabon, Somogyba- bodon, és épül a segesdi üzem is. A kiegészítő tevékenység létrehozásának és bővítésének — gazdasági szerepén kívül — jelentős befolyása van a kis települések társadalompolitikai helyzetére is. A több mint hatezer ember foglalkoztatásával javult a falvak népességmegtartó képessége. Hozzájárultak a helyi életszínvonal-politikai célok eléréséhez, az élet- és munkakörülmények javításához. Tovább fejlődött a háztáji és kistermelés integrációja. Az eltelt hat évben a szövetkezetek kiterjesztették és elmélyítették a korábban is szervezett integrációt; az állami gazdaságok pedig gyors ütemibem építették ki. Látványos eredmények vannak a sertéstenyésztésben, az ülvásárlónak jobb lenne a 10 dekás festék vagy az olcsóbb, régi típusú mosópor? Sajnos, az ipari üzemek közti verseny még nem elég erős ahhoz, hogy kényszerítené a gyártókat a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodásra. A fogyasztók tanácsa most mérlegre tette az ipar többlethasznát és azt a kárt, amit a veszendőbe ment — beszáradt, elpárolgott) felhasználatlanul megromlott — anyagok okoznak. A mérleg egyértelműen az utóbbiak felé billent. Népgazdasági szintén mindez úgy fest, mintha az egyik zsebünkbe rakott pénz a másikon kifolyik. Akkor is igaz ez, ha az utóbbi látszólag csak a vásárlókat károsítja. A fórum egyik résztvevője joggal kifogásolta, hogy az tetvénykultúrákban, jól működnek az áfész-szakcsopor- tok. Az eredményes munkához az anyag- és eszközellátás javulása is nagymértékben hozzájárult. A hatékonyság növelésének követelménye az egész élelmiszergazdaságban csak részben teljesült. Megvalósult a termőföld és a munkaerő hatékonyabb felhasználása, az eszközöké azonban nem javult. A hatékonyságban nagy különbség van a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar között. A mezőgazdaságban lényeges javulás tapasztalható, a másik területen viszont csökkenésről van szó. A hatékonyság romlásában a fő szerepet a közgazdasági szabályozók és a piaci változások okozták. Javult a vezetés A termelés és a gazdálkodás sikereinek fő forrása a vezetés színvonalának növekedése volt. Ebben sok tényező együttes hatása játszott közre. Igen lényeges a felsőfokú képzettségűek számának növekedése és területi elhelyezkedésük javulása. Kedvezően javult a képzés és továbbképzés is. A továbbképzési igényben a megújulás készségét, a többéit akarás jelét lehetett tapasztalná. A vezetői munka feltételei javultak. Nagyobb az önállóság, szélesebb tere van az alkotó munkának. Az erkölcsi és az anyagi megbecsülés is fejlődött. A vezetés színvonalának javulását tapasztalhatjuk a közgazda- sági szemlélet terjedésében, az elemző, munka tartalmi fejlődésében. Alapos elemző munka tárta föl a különböző veszteségforrásokat. Tartalmas programok készültek a gazdasági megerősödésre, egyes ágazatok fejlesztésére. A döntéselőkészítésben megkezdődött a számítógépek alkalmazása. Kedvező képet mutat a vállalkozókészség, mint újszerű vezetői követelmény. Ebben az ágazatban reagáltak leggyorsabban az energiaracionalizálási programra. A mezőgazdaság alkalmazkodókészségből is jól vizsgázott. A gazdálkodás feltételeinek gyors és általában kedvezőtlen változásaihoz jól igazodtak. A vállalati önállósággal együtt nőtt a vezetői testületek felelőssége, megteremtődött a dolgozók szélesebb körű bevonásának lehetősége a vállalat ügyeibe. ülésre szembesítés céljából csupán a kereskedelmi vállalatok képviselőit hívták meg, pedig e gondokkal kapcsolatban a kereskedelem aligha tehet egyebet, mint hogy közvetíti a vevők igényét. Árut rendel és magyarázatot kap. A Fogyasztók Megvei Tanácsa hagyományainak megfelelően ezúttal is" továbbítani kívánja a témával kapcsolatos ajánlásait. Kérdéses azonban, hogy az ipar létérdekeivel szemben sikerül-e majd azoknak érvényt szerezni? Adott gazdasági szabályozók mellett legföljebb adminisztratív intézkedés hozhatna változást, ez viszont aligha lehet cél. Járhatóbb, ám hosszabb út a kínálat bővítése, a verseny erősítése. Bíró Ferenc A bágyadt napsütés víztócsák tükrén osillámlik. Az este, az éjjel megint esett. — A gazdaember nem nagyon örül az ilyen ősznek... — A nyár sem volt különb — mondja az elnök, Horváth László —, csak akkor még több a remény, hogy jóra fordul az idő. Persze — teszi hozzá szünet után — mindezzel együtt mi könnyebb ősz elé nézünk. — Az eső itt is hátráltat. — Igen, csakhogy a mi mostani feladataink, nagyon leegyszerűsödtek. Mindössze két fő dolgunk van: elvetni, és betakarítani a kukoricát. Ez az év az első, hogy az iharosberényi November 7. Termelőszövetkezetben nem kell gondoskodni a szarvasmarhaállomány téli áttelel- tetéséről. Mert nincs szarvasmarhaállomány. — Csak kudarot és veszteséget hozott ez az ágazat — meséli Horváth László. — Pedig próbálkoztunk, igyekeztünk. Az idei év tavaszán fejeztük be az ágazat megszüntetését, de ez az öt hónap is másfél milliós veszteséget hozott a gazdaságnak. — Józság már nincs, de a terhét cipeli a gazdaság. — Nemcsak az eső miatt, ilyen szempontból is nehéz ez az év. Az átmenet, az átállás ideje, melyet úgy kell megoldani, hogy talpon maradjon a gazdaság. Megcsörren a telefon, az elnök tárgyal, papírt vesz elő, jegyez. Közben ki-kite- kint az ablakon. Van árnyéka az elpöfögő vontatónak. — Csak így maradna, mert a búzát vetni kéne! A repcével megvagyunk, egy kis zabon kívül ez a legfontosabb őszi vetnivaló. Tartályból tartályba ömlik a folyékony műtrágya. Húsz perc múlva már a gabona ágya gazdagodik a tápláló anyaggal. Nem dicsekvés, valamiféle kiegyensúlyozott elégedettség csendül ki Horváth László hangjából. — Ez az év az dlső, hogy egész területünkön folyékony műtrágyát használunk. — Itt a délvidéken még kevésbé elterjedt ez a módszer. — Először úgy volt, hogy mi is társulásban csináljuk, de aztán végül is magunk oldottuk meg. Bármennyire furcsán hangzik, van olyan vízfolyás, amivel mi is érdekeltek vagyunk a Balaton vízminőségében. Részben ez buzdított a két ötven köbméteres tartály létesítésére — egymilliós beruházás volt ez —, másrészt pedig szakmai szempontból igen gazdaságos, jól hasznosuló -módszer ez. A szó visszakalandozik a nyárra, az aratásra. Minden korábbinál jobban fizetett a búza, a zab, jónak ígérkezik a kukorica is. Az elnök meggyőződéssel vallja, az új műtrágyázási technológiának nagy része van abban, hogy ilyen szépen sikerült a nyár. Hull a táplálóanyag a gondosan elmunkált földre, már a holnap, a jövő év jó termését szolgálja. Űj tartályok telnek, mások Keszthelyről érkeznek az utánpótlással. Az elnök témát vált, a feszes gazdasági helyzet új gondolatsort indít el. — A szarvasmarha-ágazat megszűnése után két fontos dolgunk van az állattenyésztésben. A sertéságazatot kell fejlesztenünk és eredményesebbé tennünk és még jobbá a húscsibenevelést, ahol ezideig minimális a nyereség. — Most a háromnegyedév mit mutat? — Szerény eredményt terveztünk, tudva, hogy az idei, a váltás éve, az új szerkezet megalapozása nem lesz egyszerű. A banki felmérés úgy jelzi, hogy a többletek és a kiesések összegezéseként meglesz ez az eredmény, és nem kell hozzányúlni a nagyon is féltve őrzött tartalékunkhoz. Ehhez szinte naponta kell számolni, keresni a filléres megtakarítások, az ésszerűbb módszerek lehetőségét. Az iroda udvarán kis kocsikkal, zsákokkal érkező emberek. Billeg a mérleg nyelve, türelmesen várakoznak, hogy sorra kerüljenek. — Mi van a zsákban? — Léalma. Szerencsére az idén ezt is átveszik. — Másoknál láttam zöldparadicsomot, meg szilvát. — Ügy mondták, hogy ma még ezt is hozhatjuk. A szövetkezet — nem sok hasonló példa van’a megyében — 1967 óta maga szervezi tagjaitól a felvásárlást. — Van kapcsolatunk a Zöldérttel, a konzervgyárral, a szeszipari vállalattal — mondja Horváth László, — és mindenkinek jó, ha nem megy veszendőbe a környék kertjeinek termése. A November 7. Tsz-hez tartozó három falu tagsága évente mintegy tizenegy millió forint értéket hoz ide a szövetkezeti felvásárló helyre. Majdnem ugyanannyit, mint amennyi munkabért kifizet dolgozóinak évente a nagyüzem. Az ésszerűség, a feszes gazdálkodás nemcsak a messze- nyúló határ tábláira, a ház körüli kertekre, a kuporgó pincék tarkította szőlőhegyre is vonatkozik. Az elnök az eget kémleli. — Talán néhány nap múlva kezdhetjük a búzát... . Vörös Márta (Folytatjuk.) Dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezető] e A lakosságra' kényszerített pazarló fogyasztás
