Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
1984. szeptember 12., szerda Somogyi Néplap 5 Befejezés elő az Operaház felújítása A megszépülő Operaház homlokzatának és díszeinek felújítását most fejezték be az építők. Céljuk, hogy a dalszínház művészei szeptember 25-én már megtarthassák főpróbájukat, majd szeptember 27-én, az intézmény 100. évfordulóján a nyitó díszelőadást Vállalkozások a közművelődésben Egy rendelet nyomában Csaknem egy éve jelent meg a miniszteri rendelet 3 művelődési otthonok • új gazdálkodási rendjéről. — A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a művelődési otthonok — a kötelező alaptevékenységen kívül — kisipari, idegenforgalmi, vendéglátó és egyéb szolgáltatásokat nyújtsanak a lakosságnak vagy a turistáknak, természetesen az anyagi érdekeltség elve alapján — mondta Király Zoltán, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője. — A kiegészítő szolgáltatással szerzett jövedelem 30-60 százalékát a vállalkozásban tevékenykedő alkalmazottak jutalmazására fordíthatják az intézmények, a maradékot az alapfeladatok megoldására, például a művelődési otthonok felújítására, a műszaki színvonal javítására, rendezvények finanszírozására. szakkörök és klubok támogatására. Szakkörök, folklórprogram — Több jó példa is van a megyében: a csurgói művelődési központ vállalta az iskolai szakkörökben készített agyagtárgyak kiégetését, a fonyódi intézmény az idegenforgalmi szervekkel szövetségben teniszpályákat épített és szabadidőközpontot létesít. Siófokon pedig a Dél-balatoni Kulturális Központban folklór- programokat szerveznek az Ibusz vendégeiként érkező külföldi turistáknak. A marcali művelődési központ Csömenden, a fafaragótábor állandó otthonában szeretne olyan barkácsműhelyt létrehozni, ahol bárki kedvére fúrhat-faraghat, készíthet könyvespolcot, virágállványt. Természetesen nem ingyen. — Az is igaz, hogy a jó példák száma a lehetőségekhez képest kevés. Elég utalni például a dombóvári művelődési központ remek ötletére: kiselejtezett, de működőképes nyomdagépekkel készítenek esküvői meghívókat a gyermekek nyomdászszakkörének tagjai, és más megyékben van olyan intézmény is, amelyben germek játék okát fabrikái- nak — és értékesítenek — a barkácsszakkör tagjai. Sajnos, Somogybán csak kevés művelődési otthon használja ki a tartalékokat. A kicsi, falusi intézmények esetében ez többé-kevésbé érthető: nincs pénzük a kezdeti beruházásra. A népművelők egy részének a szemléletével is baj van: sokan palástolják kényelemszeretetüket, ötlettelenségüket, semmittevésüket azzal a már-már refrénsze- rűen ismétlődő kifogással, hogy „nem tudok mit csinálni, hiszen kevés az állami, a tanácsi hozzájárulás”. Nos, az ilyen felfogással nem lesz könnyű babérokat szerezni a következő években. Elavult szabály A művelődési otthonok költségvetési gondjain sokat segíthetne, ha az irányításukkal működő irodalmi színpadok, énekkarok, hangszeres együttesek és más csoportok — legalább a magasan kvalifikáltak — belépődíjat kérhetnének fellépéseikért. Ezt azonban rendelet tiltja. — Ez az elavult szabály hamarosan megszűnik — mondta Király Zoltán. — A Művelődési Minisztériumban készül a rendelet az amatőr együttesek díjazásáról. L. A. TV-NÉZŐ Fred, a lokáltáncos Szobotka Tibor nincs igazán benne olvasói köztudatunkban, noha jeles esszé- és tanulmányíró — aki Thomas Mannról, Franz Kafkáról kitűnő munkákat publikált —, regényei több kiadást is megértek, és a Megbízható úriembernek, a Zü- zü vendégeinek, Az össze- esküvöknék, vagy a Menyasszonyok, vőlegényeknek rangos helye van jelenkori irodalmunkban. Világa izgalmas, eleven világ; ezt bizonyította a Megbízható úriember tévéfilmváltozata. Gontran Alfréd történetéhez olyan világirodalmi modellek sorkoznak, mint az örök Don Juan, vagy Maupassant Bel amija, s hogy közelebbi, magyar példákat is említsünk: Gábor Andor Senkije, Kassák Lajos egyik regényének figurája, aki nyilas főkolompossá züllik stb. A Szobotka Tibor-i fickó — nevével ellentétben öt szót sem tud franciául — azok közül való, akik úgy csinálnak karriert, hogy maguk körül megrontanak mindent. Fred, a lokáltáncos szépfiú kisebb-nagyobb szélhámosságok után jut el a rablásig, londoni ténykedése idején pedig politikába ártja magát, hogy végül — az egyre zűrzavarosabbá váló történelmi időkben — tudatos, mindenre elszánt vezérigazgatói „helyettese” — legyen egy nagykapitalistának, aki a faji törvények miatt kerül margón kívülre. S mennyire más stróman — ez a valódi gazda helyett szereplő személy Gontran —, mint volt Elmar Klos-Jan Kádár film- remekének, az Üzlet a kor- zónnak árjásító kisembere! Ez az élvhajhász, emberéleteken is átcsörtető aranyifjú majd tudja, hogyan billentse ki egyensúlyukból megbízóit. Málnay Levente tévéfilmváltozata — melynek forgatókönyve még Szobotka hozzájárulásával lett helyenként más. mint a regény néhány fordulata — végig nézhető munka volt; bár nem kétséges, láttunk már hasonló történeteket. Az is igaz, hogy a főszereplő kiválasztásában egyfajta rendezői konformizmus érzékelhető: „Ha szépfiú, legyen Lukács Sándor!” Viola Schweizer viszont új arc, de hasonló típusú színésznőkben itthon is van kínálat, s közülük nem egyet évekig nem látni filmen, képernyőn. Lám, Tímár Éva az angol vénkisasszony szerepében, hogy meghálálta a bizalmat! Ennél jobb már csak a szombati színházi közvetítés Aase anyó szerepében volt. A múlt héten kétszer is adásba került egy szokatlan hasszúságú könyvreklám, a szegedi stúdió produkciója a Kincskereső című lap különkiadásaként. Simái Mihály A világ legszebb lovai címmel írt regényt a gyerekeknek, ez adta a kurtán-fur- csán végződő, illetve befejezetlen tévéfilm alapját. Musztánglegenda — ez volt a címe a képernyőn, s a történetet valahol a közepén megszakították, közölve a nézővel, hogy aki kíváncsi rá, olvassa el. Nos, ezt a Mándy Iván Csutak és a szürke ló című ugyancsak ifjúsági regényének témáját pendítő művet nem sikerült életre keltenie Radó Gyulának a képernyőn. Mert bizonyos irodalmi alkotások hangütése — mint itt is ez a mórikálásra is hajlamos lírai hangvétel — megszólaltatva groteszkül hat, különösen, ha a rendezőnek nem sikerül olyan gyermekszínészeket találnia, mint egykor Koletár Kálmán, Csögör Tibor, vagy Czinkóczi Zsuzsa volt. Ebben a tévés műben a gyermekszereplőknek egyetlen természetes hangja sincs, és ez önmagában is elegendő ahhoz, hogy sikerületlennek érezzük. Pedig az operatőr — Kiss Róbert — munkája kiváló. Leskó László r Az ifjúsági ház őszi programajánlata FURULYASZO Ä HOMOKON-Az. iskolák munkáját igyekeznek kiegészíteni a művelődési házaik által szervezett programok. Segítenek több irányban felkelteni a fiatalok érdeklődését és — a lehetőségekhez mérten — ki is elégítik az igényeket. — Milyen őszi szakköröket, foglalkozásokat szervez az ifjúsági ház? — érdeklődtünk Gulyás János ■ vgzczgsrmar. ~ * — Programjaink összeállításánál nagy gondot fordítottunk arra, hogy a fiatalság minden korosztálya — gondolok itt az általános- és a középiskolásokra is — megtalálja az érdeklődésének megfelelő szakköröket, klubokat. Célunk, hogy a meghirdetett foglalkozások ne fokozzák a diákok túlterheltségét; a ki- kapcsolódás mellett művelődhessenek; a féltett és egyre kevesebb szabadidejüket szívesen töltsék el nálunk. — Programjainkat, eseményeinket rendszeresen közzétesszük. Szakköreink és klubjaink szinte kivétel nélkül segítik az iskolai munkát. A foglalkozások során a diákok fegyelmezettebbé válnak, összpontosító képességük fejlődik. Meghirdettük a biológiai szakkört. melyne 7—8. osztályos — állatokat és növényeket szerető. megismerésükre vágyó — fiúk és lányok jelentkezését várjuk. Szeptember közepétől a gyermekszínpad foglalkozásaira irodalomkedvelő felsőtagozatosok érdeklődésére szá-mí-tunk.- A -faipari szakkörben a jelentkezők megismerkedhetnek a fa megmunkálási módszereivel különféle , használati- és dísztárgyak . készítésének módjaival. Az októberben induló matematikai és a számítástechnikai szakkörökben a matematikát a szokásosnál talán magasabb fokon, mégis játékos fórumában sajátíthatják' e’i a diákok. A modellező és a vizuális műhely mintázó szakkörén a gyerekek kéz-, ügyességüket fejlesztve nyernek betekintést a modellezés titkaiba, megismerkedhetnek a mintázás, szoborkészítés alapjaival. A balett és művészi torna tanfolyamainkon az óvodás és az általános iskolás diákok mozgáskultúráját szeretnénk fejleszteni. Ifjúsági korosztálynak hirdettük a politizáló diákok klubját, melyben olyan széles körű politikai, társadalmi és gazdasági ismereteket nyújtunk, amelyek elősegítik a sikeres felvételi vizsgát is. Szintén ennek a korosztálynak indul a régészeti szakkör és a színházbarátok klubja. Fiatalok és. felnőttek figyelmébe egyaránt ajánljuk a történelmi szabadegyetemet, mely hazánk történelméből a népi demokrácia történetét 1944- től 1948-ig kíséri végig. A teljesség igénye nélkül felsorolt szakköreinken kívül számos kiállításunk, rendezvényünk szerepel az őszi tervünkben, T. R Dühöngene az ember, ha nem az úti célra gondolna. A por úgy pörög az autó- kerék alatt., hogy távoli permetkénit az akáccserjékre hűül. A 'Nagybajom melletti homokbirodalom szegényember-vüskósora Homokpuszta. Esős időben szinte megközelíthetetlen, Egykori óvodája (mart , az .. is volt) udvarán hosszú nyakú vadkender nyújtózkodik. Fakó, öreg kutyák heverésznek a. csapás szélién — kiszállni nem ajánlatos. A puszta sarkában kőház. -A tetőről tévéantenna ágaskodik a magasba^ Az udvaron, ami egyhektárnyi fű- tenger, 'legelésző birkanyá- jat látni. A ház gazdája, Tóth Vendel fafaragó népművész. Amiben faragása egyedi, az országban mindössze néhányan foglalkoznak : furulya- és sípfaragás-, sál. — Ha valakinek, hát nekem igazán jó mesterem volt. Ügy tíz-ti zenkét éve marhákat hajtottunk László majorba» elletésre, ott ismerkedtem meg Tóth Miska bácsival, minden faragó öregapjával. Megütünk egykét . -pohánkával, s én elmeséltem neki, hogy bognár volt az apám, kezemre áll a famunka. Ö meg kanya- rí-tott néhány egyszerű mintát a bizsókkal. No, ennyi lenne, mondta, most már csak tíz év gyakorlat kell... — Kezdetben csináltam mindenfélét, míg ki nem kötöttem a furulyánál. Bodzák usáng van itten a pusztában elég; levágom, hazahozom, méretre szabom, megtisztítom, megszárítom, aztán kezdődhet a furulya- csinálás: Naponta elkészítek ötöt-hatot. Segít az. asszony is, meg most itthon van az egyik fiam, ő is. Az öt gyerek .közűi ő faragott egyedül, de hamar letett róla. édesapám — mondta fél év után —■, juhászíként jobban megélek’-. Azt is csinálta -eddig, -az öccse volt a -bojtárja. .. Vendel bácsival körbe járjuk a tanyát. Egy színházi távcső is a segítségünkre v.an, így helyünkbe jön a távol. — Találkozik-e a többi népművésszel1, eljár-e itthonról ? — Keveset. Ha nem faragok, akkor a hetven., birkára ügyelek. Adnak munkát eleget. Amikor a népművészeti szövetkezet ülésére utazunk Budapestre, inkább csak akkor találkozunk, de egyre kevesebben. Fogyunk egyre..’. — Megszokta a pusztai életet ? — Én mindig pusztai voltam. Kutas-cseren születtem, aztán, jött Löncsön, Gyótapüszta, Homokpuszta. Pusztán lakni. Van ennek valai különös, furcsa zama- ta, ami miatt nem lehet elhagyni. A végtelen csönd1, az egyszerűség, az apáinktól örökölt pusztai kincs: a józan szegénység... Én itt ...m m indent berendeztem úgy, hogy csak élelmiszerért kell kimozdulinom, azért is csak hetente. így élünk itt, a homokon. .. — Milyen gondjai vannak? — Ez is a faragással kapcsolatos. Egyre kevesebb a megrendelés, és ami van, az is rendszertelen. A faragás a megélhetésem. Ezért hagytam ott a mezőgazdaságot. s belevágtam ebbe Biztattak. Előkerülnek Vendi bácsi furulyái, citterái. Sőt, még egy duda is. Halk zene szól, pusztai: furulyaszóba kap a szél a homokon... Békés József
