Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

Tiszteli Szerkesztőség ! örömmel olvastam Berkes József osztályvezető augusz­tus 16-án megjelent válaszát a Golf eszpresszó csend- háborításával kapcsolatban. Válasza szerint az eszpresszó zeneszolgáltatását a boglárlellei tanács vb július 26-án megtiltotta. Meg kell állapítanom, hogy a tiltásnak nem tudtak ér­demben érvényt szerezni, mert egész augusztusban, de még szeptember 2-án hajnali fél 4-kor is jó hangerővel szólt a zene. így egész nyáron még csukott ablakoknál sem tudtunk nyugodtan aludni egyetlen éjszaka sem. Tud­ni szeretném, hogy kinek kell betartatni a csendrendele- tet? Jövőre mindezt végig kell szenvednünk? Tisztelettel: Mácsai Ádám Bogláriell«, Rákóczi F. u. 22. Tisztelt Szerkesztőség! Kollár József csurgói lakos augusztus 3-án megjelent panaszát kivizsgáltam. A panaszos készülékére augusztus 29-én megkötöttük az átalánydíjas szerződést. A szerződéskötés az ügyfél rosszul megadott címe miatt húzódott el, ugyanis nem a Rákóczi u. 71., hanem a Táncsics u. 2. sz. alatt lakik. Tisztelettel: Domokos András a Kapos vili igazgatója Somogyi Néplap Gj hordók az idei bornak. Vízügyi újítók kiállítása Vasárnap bezárta kapuit a vízügyi újítók és felta­lálók harmadik országos, ágazati kiállítása Szolnokon. Az ötnapos seregszemlén harmincöt vízügyi igazgató­ság, vállalat, társulás, kuta­tóintézet 166 újítását, talál­mányát tették közszemlére, félezer szakember folytatott Mecseki fügefák Szüretelik a fügét a Mecsekalján. Az elmúlt hetek, hónapok változé­kony — esőben és pap­fényben gazdag — idő­járása kedvezett ennek a ritka délszaki növénynek, s rekordtermést hoztak a fák. Hatalmas lombsát­ruk, körte alakú, méz­édes gyümölcsük tömege ámulatba ejti a szemlé­lőt. Egy-egy erősebb ágon harminc-negyven füge látható. Pécs külön­leges növénye a füge, a védett fekvésű, napsütöt­te lankákon ezernél több kisebb-nagyobb cserje virul. A helyi hagyo­mány szerint az első pél­dányokat a törökök, il­letve a Balkánról velük együtt érkezett bosnyá- kok hozták magukkal több mint négyszáz év­vel ezelőtt, és ültették el a mediterrán jellegű Me­csekalján. A növény kitűnően al­kalmazkodik a nagyvá­rosi klímához, s még a levegő és a talaj szeny- nyezettsége sem árt ne ki. felismerve a Ker­tészeti és Parképítő Vál­lalat tervszerűen telepíti a dekoratív megjelené­sű fügét a parkokba, a műemlékek köré és a középületek elé, ily mó­don is erősítve a város mediterrán hangulatát. A Pécsre látogató turis­ták számára egzotikumot jelent, hiszen sokan kö­zülük életükben először látnak termő fügefát. eszmecserét az újítómozga­lom időszerű kérdéseiről. A rendező szervek összegezése szerint a bemutatott szelle­mi termékek jól alkalmaz­kodnak a mai gazdasági helyzethez. Az alkotások, öt­letek java része az ágazat műszaki színvonalának az emelését, a vízépítés korsze­rűsítését és gazdaságosságát, valamint a környezet- és vízvédelmet szolgálja. A ki­állításon kiosztották az Or­szágos Vízügyi Hivatal és az Országos Találmányi Hiva­tal fődíját. Ezenkívül a két főhatóság további hat ma­gas színvonalú, népgazdasá- gilag hasznos újítást is dí­jazott. A kiállítás ideje alatt szakmai napokat tartottak, szakfilmet vetítettek. Nagy érdeklődés kísérte a csere­bere börzét, az újítások, ta­lálmányok adásvételét, szá­mos alkotói ötletet vettek át az ágazat szakemberei, a különböző cégek képviselői. XL. évfolyam, 213. szám 1984. szeptember 11., kedd ,,Sej, a mi lobogónkat...“ Tárgyi emlékek, írásos anyagok A Dél-balatoni Kulturális Központ és Könyvtár pályá­zatot hirdetett „Sej a mi lo­bogónkat” címmel hazánk felszabadulásának közelgő negyvenedik évfordulója al­kalmából. A pályázat célja, hogy Siófok és vonzáskörze­tének felszabadulását, an­nak eseményeit, kiemelkedő munkásmozgalmi személyi­ségek tetteit felidézze, meg- ísmertetsse. Bíznak abban, hogy az eddig ismert for­rásanyagok mellett napvi­lágra kerülnek új, eddig is­meretlen dokumentumok, Meglepetés Máriáknak Bál a katamaránon A balatoníöldvári Hotel Fesztivál szálloda mindösz- sze egyéves. Hagyományte­remtésre törekedve rendez­te meg szombaton a balato­ni utószezon Mária-bálját. Az igazi Mária-nap ugyan szeptember 12-én lesz, még­is, háromszázötven vendége volt az estének, melyet a Füred nevű katamaránon rendeztek meg. Este kilenc órakor futott ki a hajó a nyílt vízre, és éjfél után egy órakor kötött ki újra. A vendégeket és a Máriá­kat László Attila köszöntöt­te, valamint a hajó kormá­nyosa — kürtjellel. Műsor­ról a Skála Metró táncklub tagjai gondoskodtak akroba­tikus rock and roll-bemuta- tóval. Ezután Szegedi Árpád bűvész szórakoztatta a kö­zönséget, majd sor került a bál fő eseményére, a szép- ségkirálynő-választásra. A vendégek közül jelölték ki a zsűri tagjait, s a választás valóban „demokratikus” volt: az öt versenyben ma­radt hölgy közül az nyert, akinek , a legtovább tapsolt a közönség. Császár Lajos- né huszonkét éves budapes­ti lakosnak kedvezett a sze­rencse, a tapsvihar ugyanis addig tartott, amíg ki nem kötött a hajó. Kellemes körülmények kö­zött zajlott tehát az utósze­zon bálja. A tombola nyer­tesei értékes ajándékokkal gazdagodtak. — Nézd csak! Lehet, hogy ő az új tanítónéni? (Kiss Ernő rajza) illetve a munkásmozgalom­ban résztvevő veteránok és korabeli szemtanúk vissza­emlékezései tovább gazda­gítják majd a képet. Ezért a pályázaton bármilyen anyagot elfogadnak, amely híven tükrözi a helyi törté­nelmet, és bemutatja az el­telt negyven év eredménye­it. Siófok és környékének közoktatási intézményei bizonyára nagy kedvvel gyűjtik majd a tárgyi emlé­keket: háborús leveleket, ka­tonai behívókat, térképváz­latokat, emléktárgyakat, új­ságokat, jelvényeket, föld­osztó bizottságok dokumen­tumait. S akadnak majd olyanok is, akik a szülők, szemtanúk, kiemelkedő sze­mélyiségek visszaemléke­zéseit feljegyzik, és öt-hat gépelt oldalon, két példány­ban eljuttatják a könyvtári és kulturális központba ja­nuár 10-ig. Úgy tervezik, hogy a beérkezett anyagok­ból, dokumentumokból jö­vő év februárjában kiállí­tást rendeznek. A kiemel­kedő anyagok gyűjtői pá- iyadíjban részesülnek. Kis-balatoni ásatások Lezárult a kis-balatoni ásatások első szakasza. Az elmúlt évek alatt huszonegy jelentősebb ásatás volt a ha­marosan elkészülő első víz­tározó területén. A legfon­tosabb régészeti munkálatok Zaiaszabar, Esztergályhor- váti, Bárándpuszta, Hídvég- puszta és Ógarabonc kör­nyékén folytak. Magyaror­szágon először tárják fél egy zárt tájegység életét, kultúráját a neolitikumtól a késő középkorig. A leletek alapján nyomon követhető például, hogy miként vál­tották egymást a különböző kultúrák, megállapítható a terület népességének ala­kulása, sőt a Balaton víz­szintjének ingadozása is. A' szakemberek szerint ez a vidék először a késő bronzkorban volt sűrűn la­kott. Akkor szinte minden szárazabb pontján akadt ki­sebb-nagyobb település. Má­sodszor a IX—X. században népesedett be. Avarok, fran­kok éltek itt, majd a hon­foglaló magyarok. A ma­gyarok itteni letelepedésé­nek emléke a Zalában most először talált, Árpád-kori korongolt bogrács. A régészek az első sza­kasz lezárásával nem tértek pihenőre, hanem a kis-ba­latoni védelmi rendszer le­endő második tározójának területén folytatják a mun­kát. REKORD PONTY Pamuki István kaposvári lakos rekord nagyságú pon­tyot fogott szombaton reg­gel a töröcskei tavon. Hosz- sza 70 cm, súlya 9 kilo­gramm. Az idén még senki nem fogott ilyen nagy pon­tyot ezen a tavon. Pamuki ezen a tavon en­nél nagyobb súlyú harcsát is fogott már. RÉGI ÉPÜLETEK DŐLTEK ÖSSZE Gyorsmérleg a múlt heti viharkárról Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságához még tegnap is érkeztek a múlt heti hidegfront betörését kí­sérő jég, a hirtelen nagy mennyiségben lehullott eső, a szél és porvihar okozta károkról szóló megyei je­lentések. — Csaknem 250 lakossági kárbejelentés érkezett és 15 mezőgazdasági üzem jelezte, hogy kisebb-nagyobb mér­tékben károsodott a terüle­te — mondta Varga László osztályvezető. — A lakossá­gi károk jórésze a lakások­ra vonatkozik. Húszán je­lentettek be egyéni, első­sorban a dohány- és szőlő­ültetvényeket érintő jégkárt. — Honnan érkezett a leg­több bejelentés? — A károk több mint fe­lét Nagyatád térségéből, Berzencéről és Segesdről je­lentették, de nagy károk keletkeztek Gamás térségé­ben is. A mezőgazdasági üzemek csaknem 700Q hek­tárt érintő kárt jelentettek. Főként a napraforgóban, a silókukoricában és a szőlő­ben tett kárt a vihar. Ez utóbbi legnagyobb mértek­ben a böhönyei termelőszö­vetkezetben károsodott, de a Kutasi Állami Gazdaság Kozma-pusztai gyümöcsösé! is alaposan megtépázta a vi­har. — Mikor fejezik be a föl­méréseket? — Néhány nap múlva minden bejelentőhöz eljut­nak. Nagyatád környékén több mint százhúszan jelentkez­tek kárigénnyel. Főképpen a házak tetőszerkezete sérült meg. A helyreállítást hátrál­tatja, hogy a Tüzép telepe in nem tudnak elegendő cse­repet és hullámpalát szerez­ni. Borbély András, a segesdi termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy náluk a ku­koricában következett be a legtetemesebb veszteség: mintegy 3—10 millió forin­tos kárral számolnak. A napraforgó 90 százaléka ká­rosodott, amelyből 3—4 mil­lió forint veszteség várha­tó. Az épületekben és a gé­pekben ugyancsak 1-2 mil­lió forintnyi kár keletkezett. Régi épületek is összedől­tek, és súlyos veszteségek érték az erdő öreg fáit, és a friss hajtásokat. Gyékényesen csupán a paradicsomban okozott sé­rülést a jég — mondta Si­mon Imre, a termelőszövet­kezet elnöke, viszont súlyo­san károsult a csurgói tsz, ahol két irányban is lecsa­pott a jégverés és a szélvi­har. Itt négyszáz hektár ku­korica sérült meg, egyelőre fölbecsülhetetlen a kár. Az Állami Biztosító itteni fiók­jában is sok kárigényt je­lentettek be. Tarka sorok Mire valók a lábak? — Papa! JgJLyihetem ma este a kocsidat? — Mondd csak, kis­fiam, szerinted mire va­lók a lábaid? — Az egyik, hogy le­nyomjam vele a féket, a másik, hogy gázt adjak! Értelmezés — Mondd, Gaston, mit teszel, ha valaki megüti a bal orcádat? — A keresztény taní­tás szerint tetszik érte­ni, vagy igazándiból, ta­nító úr kérem? Kár sietni Egy idegen rendszámú Fiat 126-os vezetője megkérdezi egy járóke­lőtől: — Megmondaná, ho­gyan jutok el Jan Sobi­eski király kastélyához? — Megmondhatom, de nincs miért sietnie — már rég nem él! A megoldás — Ez a gyalogos ön­gyilkos akar ienni! Ész­revetted, mióta fut a kocsink előtt? Mitévő legyek? — kérdi idege­sen a volán mögött ülő hölgy a férjétől. — Hajts a járdáról az úttestre! S ha nincs fa? Kowalska asszony ko- csokázni hívja barátnő­jét. Egy rossz pillanatá­ban azonban belefordul az útmenti árokba, majd nekiütközik egy fának. — Nagyszerű kocsi! — lelkendezik a barátnője. — De hogyan tudod megállítani, ha nincs a környéken fa? A veszteség Az apa tósztot mond lánya esküvőjén. — Ma nemcsak szere­tett Jane-ünket veszít­jük el. Vele együtt itt­hagy bennünket Bob Dylan, az ABBÂ, a Bee- Gees, és még sokan má­sok ... Házbér Egy kisvárosban, a vasúti állomással szem­ben fekvő házban feltű­nően sok házbért kér­nek Kovácstól. — De kérem — indu- latosikodfk Kovács —, miért kémek ilyen so­kát? — Mert itt csak ab­lakhoz keli állim, és egész nap ingyen szóra­kozhat a lakó. — Micsodán? — Azokon^ akik lekés­nek a vonatról. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár PL 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 408 Ft Index: 25 967 ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom