Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-11 / 213. szám
XL. évfolyam, 213. szám Ara: 1,40 Fi 1984. szeptember 11., kedd Stockholm — harmadik forduló Nemzetközi konferencia az Akadémián Környezetkímélő mezőgazdaság A pártkongresszus és a feliszabadulás évfordulója tiszteletére A KUBAI LÁNYOK VÁLLALÁSA „A diplomaták optimisták, a sajtó pesszimista” — ezt mondják a svédek a stockholmi konferencia harmadik fordulójának küszöbén. Ez a hangulatkép érzékelteti : a küldöttségek látják a problémákat de nem tudják megoldani, a közvélemény szeretné megoldva látni a problémákat, de nemigen érti őket. Ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a svéd fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegációi, hogy a kontinensünkre kiterjedő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről tárgyaljanak. Az idő nem sürgeti őket, hiszen valamikor 1986 őszén kell be- számolniok munkájuk eredményeiről a bécsi európai utótalálkozónak. De miközben légkondicionált, hermetikusan zárt teremben kezdenek új vitát szövevényes ügyrendi kérdésekről, csatazaj töri meg kontinensünk csendjét: indulnak az őszi hadgyakorlatok Norvégiától Törökországig, Belgiumtól Csehszlovákiáig. A diplomaták derűlátását erősíti, hogy augusztus végén Washingtonban ismét találkozott egymással a szovjet és az amerikai delegáció vezetője, s rutinjellegű, de hasznosnak minősített megbeszélést folytatott a harmadik forduló tennivalóiról. Áprilisban James Goodby amerikai nagykövet Moszkvában találkozott szovjet, kollégájával», Oleg Grinyev- szkij nagykövettel, — akkor a második forduló előkészítésére. Május 8-án, a második forduló kezdetekor a szovjet delegációvezető hivatalosan is előterjesztette a hatpontos szovjet javaslatot, amelynek főbb gondolatait már januári stockholmi beszédében felvázolta Gromiko külügyminiszter. Ezzel minden államcsoport lerakta munkaokmányát. A szovjet álláspont azonban nagy meglepetést keltett azok körében, akik azt hitték, hogy a stockholmi konferenciának kizárólag technikai jellegű katonai bizalomerősítő intézkedésekkel kell foglalkoznia. Amikor 1984. január 24-én a török delegáció benyújtotta a NATO-országok közös javaslatát, amerikai részről a következőképpen fogalmazták meg azokat a konfliktustípusokat, amelyekkel a stockholmi konferenciának foglalkoznia kell: — egy másik állam katonai tevékenységének helytelen értelmezése, amely azt a gondolatot sugallhatja, hogy a támadás küszöbön áll; — illuzórikus elképzelések a meglepetésszerű katonai akciótól várható előnyökről, amely elképzelések katasztrofális téves ítéletekhez vezethetnek ; — olyan számítások, hogy a katonai erővel való fenyegetés nem jár külön „ráfordítással”, s ezért elfogadható eszköze a politikának; — egyéb téves számítások, félreértések, konfliktusok, amelyek a katonai erőt érintik, s drámai módon fokozzák a gyanakvást és a feszültséget. Ezt követte a szovjet javaslat, amelyben a katonai— technikai intézkedések a hatodik helyen szerepelnek, s amely mindenek előtt nagyszabású politikai kötelezettségvállalásokat szorgalmaz, olyanokat, mint az atomfegyver elsőként! alkalmazásáról való lemondás és a nemzetközi erőszaktétel elvetése. A Nyugat meglepődött és voltaképpen mind a mai napig hallani sem akar ilyen „deklaratív” intézkedésekről. Am a szovjet diplomaták emlékeztettek a stockholmi konferencia mandátumának arra a részére, amely a 35-ök kötelességévé teszi, hogy a meghozandó intézkedésekkel végrehajtsák és kifejezésre juttassák: egymás közötti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől. Szovjet részről azt mondták, legyen egységes arány a bizalomerősítő a biztonságerősítő intézkedések, a nemzetközi jogi erejű nagyszabású politikai kötelezettségvállalások és a biztonságtechnikai katonai rendszabályok között. Hozzáfűzitek, hogy egyfelől a politikai intézkedéseknek arányban kell állniok az európai biztonságot — különösen az amerikai rakétatelepítés után — fenyegető veszéllyel, másfelől, a katonai intézkedéseket olyan ellenőrzési rendszabályoknak kell kísérniük, amelyek azok tartalmával összhangban állnak. A stockholmi konferencia résztvevőinek egy része egyetért abban, hogy a NA- TO-javaslat nyíltan katonai felderítést szolgáló célkitűzései — amennyiben csak Európára és szűkebb környezetére vonatkoznak, és nem érintik az Egyesült Államokat, annak külföldi támasz- pontrendszerét — súlyos egyenlőtlenséget teremtenének. Abban is bizonyos egyetértés van, hogy az erőszakról való lemondást 1945. és 1975. (ENSZ-alapokmány, helsinki záróokmány) után ismét időszerű rögzíteni, de a kifejezetten szerződéses rögzítésnek még nagy az ellentábora. Jellemző Ronald Reagan 1984. június 4-i dublini beszédének következő megfogalmazása: „Ha az erőszak alkalmazásának elvetését kimondó elv újra — megerősítéséről folyó viták — ebben az elvben mi mélységesen hiszünk — elvezetik a Szovjetuniót olyan megállapodások megtárgyalásához, amelyek konkrét új mondanivalót kölcsönöznek ennek az elvnek, mi örömmel bocsátkozunk ilyen vitákba.” Ez még nem az az engedmény, amely a megegyezés útját egyengethetné, különösen ha hozzávesszük, hogy az atomfegyver elsőkénti alkalmazásának elvetéséről a NATO hallani sem akar. A kompromisszumkeresés bizonyos elemeit tartalmazó román és semleges — elnem- kötelezctt javaslattal együtt immár négy munkaokmány van a stockholmi konferencia asztalán. Ügyrendi javaslatokban sincs hiány. Az álláspontok érvgazdag bírálatáról fokozatosan át kellene térni új egyensúlyok, új. érdekközösség keresésére, a politikai éi katonai enyhülés egyidejű munkálására. Az európai közvélemény türelmetlensége természetesen nem a diplomatáknak, hanem az érintett kormányoknak szól. Pirityi Sándor Nemzetközi konferenciát tartottak hétfőn a környezetkímélő mezőgazdasági rendszerekről a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozásra a különböző kutatási területeket képviselő „Balaton-csoport” elnevezésű nemzetközi tudományos társaság és a Magyar Talajtani Társaság ren dezésében kerül sor. A nyitóelőadásokban Szabolcs István, a talajtani társaság elnöke és Dennis Meadows amerikai professzor, a Balaton-csoport vezetője hangsúlyozták : korunk egyik alapvető problémája, hogv az emberiség számára a szükséges mennyiségben é> összetételben biztosítsák a különböző természeti erőforrásokat oly módon, hogy ez együtt járjon a környezet megóvásával. E célkitűzés megvalósításának egyik fontos területe a mezőgazdaság. Napjainkban világszerte olyan gazdálkodási formák Tudjuk, mondjuk, milyen fontos, hogy a balatoni szezont meghosszabbítsuk, úgy tűnik azonban, hogy a beszédnél még nemigen jutottunk tovább, mert akik éppen ezekben a hetekben szeretnének pihenni a' tó mellett, vajmi kevés programmal és még kevesebb nyitva lévő üzlettel, vendéglátóhellyel találkoznak. Hogy ki akar még ilyenkor a Balatonra menni? Például az osztrák és a nyugatnémet turisták — náluk csak e hónap végén kezdődik a tanítás —, és az idősebb honi korosztály is szeretne egy kicsit kikapcsolódni a nyári unokafelügyelet kedves, de kissé fárasztó nyári elfoglaltsága után. Vendégek tehát vannak mint ahogy az a Siótour tájékoztatásából is kitűnik. Szeptember első két hetében 50 százalékkal több terjedésének lehetünk tanúi, amelyekben elsősorban környezetkímélő szerves anyagokra és biológiai módszerekre alapozzák a növények termesztését. A magyar előadók közül Láng István és Hamas Zsolt, a környezetkímélő mezőgazdasági rendszerek gazdasági és társadalmi össze függéseit vizsgálták. Meg állapították, hogy a terméshozamnövelő kemizálásnas nemcsak előnyei, hanem jelentős hátrányai is vannak. Magasabbak például az egységnyi termékre számítót! költségek. Madas András előadása ban a Magyarországon kidolgozott környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek főbb jellemzőit ismertette. Kiemelte a hatékony tápanyagellátás korszerű adatgyűjtésen alapuló tervezését és a táblaszintű szaktanácsadást. vendéget fogadott az iroda, mint tavaly, vagyis ezekben a napokban is több mint húszezer ember tölti napjait a Balaton mellett, Siófok térségében. A kempingekben átlag 100—200 vendég tartózkodik, ezekben is nőt! az utószezonban pihenni vágyók száma. Lenne tehát kiknek nyitva tartani az idényjellegű üzleteket, sütödéket, vendéglátóhelyeket, csak hát nehéz az egyeztetés, egyezkedés. Mint azt a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjétől, Dóri Jánostól megtudtuk, az ellátóhálózat működésében mutatkozó hiányosságok — bár az elmúlt két évben számos kedvező változás történt — jórészt idén is megmaradtak Gondot jelent a felkészülésben például az is, hogy nem A Pamutfonó-ipari Vái lalat Kaposvári Gyárában dolgozó kilencvennyolc kubai szakmunkástanuló közül hatvankilencen vesznek részt a kongresszusi és fel szabadulási munkaverseny ben. A szocialista brigádok tagjai közé felvett kubai lányok külön vállalást tettek, amely összhangban van n vállalati feladatokkal. Vállalásukban többek között a nyelvtanfolyamokon való részvétel szerepei, amelybe azokat a társaiké Hétfőn országszerte foly tatódott az őszi szolidaritási rendezvénysorozat. Az akció Baranya' megyei programját Mohácson nyitottál, meg. Gyűlésen emlékeztettek a II. világháború tanulismeretes a várható vendégek száma, vagyis nincs vendégprognózis, ami nagyban segítené a munkát, de az is probléma, hogy a főszezonban dolgozóknak visz- sza kell menniük a.z állandó lakhelyükre, mert többségükben nők és diákok teszik ki a kisegítőszemélyzel nagy részét. A szemléletbeli változást jelzi, hogy például a helyi tanácsok több helyen próbálnak egyezkedni a magán- kereskedőkkel, és a különböző idényjellegű kereskedelmi egységek sem egy időben,, hanem folyamatosan zárnak szeptember 20-ig. Ez és a kedvezményes utószezo- ni programajánlatok, a MÁV és a Volán meghosz- szabbított nyári menetrend je is jelzi, hogy valami elindult, s talán jövőre már ennél kedvezőbb tapasztalatokról számolhatunk be. is bevonják, akik jelenle.» még nem tagjai valamelyik szocialista brigádnak. A termeléssel kapcsolatos vál lalásuk, hogy 1985. április 4-ig — bár a tanulóidőben nincs normájuk — a szakmunkások 100 százalékos teljesítményét vállalják. A? alapanyaggal és a nemes hulladékkal való takarékosságra külön figyelmet fordí tanak. Magyar munkatársaikhoz hasonlóan réazt vesznek a túlórákban végzeti munkában. ságaira, méltatták hazán!- négy évtizedes fejlődésének eredményeit. Tájékoztatás hangzott el az internaciona lista segítségnyújtás egyik szép példájáról, a kambodzsai néppel vállalt magyar szolidaritás jegyében felépített gyermekváros életé ről. A salgótarjáni sportcsarnokban chilei szolidaritási estet rendeztek. A salgótar jáni ipari üzemek dolgozóin, a középiskolásokon, a bátonyterenyei bányászokon kívül részt vett a találkozón a hazánkban élő chileiek 22 tagú küldöttsége is Az est folyamán szolidaritási gyűlést rendeztek, amelyen Havrán István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szólt a szabadságáért küzdő chilei nép helytállásáról. |A közéleti Holland képviselők hazánkban A Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására hazánkba érkezett a Holland Szabadság és Demokrácia Néppártjának delegációja. A párt második kamarabeli frakciója elnökségi tagjaiból álló küldöttség élén dr. Ed H. T. M. Nijpels frakcióvezető áll. A Hazafias Népfront székházában megkezdődött az eszmecsere. Borbándi János Mongóliába utazott Borbándi János miniszterelnök-helyettes a magyar— mongol gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság elnökeinek találkozójára, Mongóliába utazott. Kíséretében van Herk- ner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes. Nigériai kormánydelegáció érkezése G. P. O. Chikelu, a Nigériai Szövetségi Tervezési Minisztérium államtitkára vezetésével kormánydelegáció érkezett Budapestre a magyar—nigériai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyesbizottság ülésére. ŰJ üveghutát építenek a sajószentpéteri üveggyárban. A készülő üzemhez tartozik a most épülő 100 méter magasságú kémény is, amelynek feléit már elkészítették a kivitelezők. A kémény építését várhatóan decemberben fejezik be. Képünkön: ötven méteres magasságban dolgoznak az építők. (MTI-fotó: Kozma István fölvétele— KS) UTÓSZEZON HIÁNYOS HÁTTÉRREL Talán majd a következő év... Szolidaritási rendezvények
