Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

4 Somogyi Néplap 1984. szeptember 7., péntek BULGÁRIAI BESZÉLGETÉSEK Jogi szakértőnk írja A HALTOL A PARADICSOMIG A bolgárok egy főre jutó évi halfogyasztása 7,6 kiló. Ez bizony kevés — mondják —, mert a tudományosan megállapított kívánatos hal- fogyasztás 8,3 kiló . .. Ma­gyar fülnek azonban — két és fél kilós fejenkénti hazai halfogyasztásunk ismereté­ben — ez a szám is tekin télyes. Burgaszban, az Or­szágos Halászati Egyesülés sokemeletes épületében Vé­szeli Popot’ igazgatóhelyet­tessel és Georgi Karaka- dievvel, a nemzetközi kap­csolatok osztályának veze­tőjével beszélgettünk. A 6500 dolgozót foglal­koztató nagyvállalat tartja kezében Bulgária teljes óceá­ni halászatát, a fekete-ten­geri halászat 80 százalékát, sőt az édesvízi halászatot is csaknem teljes egészé­ben. Évente 12 és fél ezer tonna halkonzervet, 5—6 ezer tonna hallisztet állít elő. Bulgarriba világmárka — A Bulgartabak, a Bal- kancar mellett a Bulgarriba is jól ismert márka a nem­zetközi piacon — mondta az igazgatóhelyettes. — Ez az egyetlen nagyvállalat Bul­gáriában, amelynek nem Szófiában van a központja. — A sikeres és hatékony halászathoz mind drágább eszközökre, tökéletesen mű­ködő szervezésre van szük­ség. Drágítja a halászatot az energiaköltségek növeke­dése, az egyes halfajták megritkulása, s az is, hogy a tengerparti országok fel­ségterületük határát a ko­rábbi 12 mérföldről 200 mér­földre tolták ki — sorolta gondjaikat az osztályvezető, majd hozzátette: — Terme­lékenységünket és ezzel vál­lalatunk tiszta nyereségét eddig gyors ütemben tudtuk növelni, és számításaink sze­rint a következő 10—15 év­ben tartani tudjuk ezt a szintet. Szőlőtermelők — bor nélkül A Burgaszhoz közeli Po- murje városkában az agrár­ipari komplexum járásnyi területen, 25 és fél ezer hektáron gazdálkodik. Két város és 17 falu tartozik hozzá. Háromezer hektárnyi szőlőterülete van, egyetlen árva borospincéje, és egy liter bora sincs. Azon egy­szerű oknál fogva, hogy tel­jes szőlőtermését feldolgo-, zatlanul adja el az állami borkombinátnak. — A fő megélhetési for­rás itt nem a mezőgazda­ság, hanem az ipar, és főleg a turizmus. Hiszen az egész vidék üdülési terület, itt kezdődik a híres, neve­zetes Napospart, a közelben van a bájos Neszebar ha­lászfalu, a naposparti kirán­dulások célja. Beszélgetőtársunk részle­tesen vázolta azokat a sza­kaszokat, amelyek során a bolgár termelőszövetkezeti mozgalom eljutott 1971-ig. Akkor jöttek létre a koráb­ban megerősödött termelő- szövetkezetek egyesítésével az agráripari komplexumok. Ezek Bulgáriában átlagosan 13 200 hektáron gazdálkod­nak. Termésátlag és jövedelem Gyümölcsöt, mandulát is termel a gazdaság, de ki­emelkedő eredményeket a búza-, árpa- és kukorica­termelésben ér el. Tavaly 3500 hektárnyi búzájuk 5,5 tonnát, 2200 hektár árpájuk 6 tonnát, 1100 hektár öntö­zött kukoricájuk 11 tonnát termett hektáronként. A150 hektáros táblákról tavaly hektáronként 12 tonna pa­radicsomot szüreteltek. — A 40 millió levás évi termelési érték 60 százaléka a növénytermelésből szár­mazik. Az állattenyésztés te­szi ki a további 33—34 szá­zalékot. Juhot és szarvas- marhát tenyésztünk. A 2100 tehéntől 4150 liter tejet fe­jünk átlagosan — mondta az elnökhelyettes. Megtudtuk azt is, hogy a dolgozók keresete átlag évi 3500 leva. Minden dolgozó­nak két dekár háztáji jár. ezt közösen művelik és a termés értékét megkapják a termelőszövetkezettől. Bul­gáriában mind több család­nak van háztáji gazdasága, ott is felismerték ezek je­lentőségét a mezőgazdasági termelés fokozásában, az el­látás javításában Hári Sándor (Folytatjuk.) A vámjog szabályai A külföldi utazások meg­növekedése egyre inkább szükségessé teszi, hogy az ál­lampolgárok ismerjék azokat az alapvető jogaikat és kö­telezettségeiket, amelyek a ki- és beutazással, még in­kább a különböző áruk ki­vitelével és behozatalával kapcsolatosak. Már az utazás kezdetén problémaként jelentkezhet az utas által magával vitt fizetőeszköz meg nem enge­dett mennyisége, amelynek következménye lehet a to­vábbi utazásból történő ki­zárás. A külföldre utazók személyenként 200 Ft-ot vi­hetnek magukkal, 50 Ft-os- nál nem nagyobb címletek­ben, mely elsősorban arra szolgál, hogy hazaérkezésük­kor rendelkezzenek forint­tal. Az utazáshoz hivatalosan biztosított valutaösszegen kívül 2000 Ft értékű külföl­di fizetőeszköz is kivihető engedély nélkül, ha ez a va­luta a jogszabályban megen­gedett módon került az ál­lampolgárok tulajdonába. A legálisan megszerzett pl. előző utazásból visszahozott vagy itthon külfölditől aján­dékba kapott 2000 Ft érté­kű valuta engedély nélkül birtokban is tartható. Kül­földi fizetőeszközt Ft-ért megvenni, belföldi személy­től átvenni ilyen összeg erejéig sem lehet. A külföldre utazók az uta­zás céljának, időtartamának az időjárásnak megfelelő személyes használati tárgyai­kat engedély nélkül vihetik magukkal. Az úti holmiként kivitt tárgyakat eladni, el­ajándékozni nem lehet. A magyar állampolgárok élelmiszert vihetnek külföld­re, ezen belül 2 kg húsárut (nyers hús kivételével), 200 db cigarettát, 2 liter bort, 1 liter egyéb szeszes italt. Ká­vé és kakaó még úti holmi­ként sem vihető ki. Kifeje­zetten ajándékként 1000 Ft belföldi fogyasztói árat meg nem haladó tárgyakat lehet kivinni, de egyes áruk — pl. élelmiszer, szeszes ital, do­hány, gyógyszer, mosószer, Lego játék, csecsemőruházati cikkek, szőnyeg, függöny, fényképezőgép, vetítőgép, barkácsgép — ajándékként sem vihetők ki. A hazautazás során nem kell vámot fizetni a beho­zott vagy az utas által kül­földön feladott áru után, ha azok együttes belföldi for­galmi értéke az 5000 Ft-ot nem haladja meg. Az 5000 Ft értéken felüli áruk vám­fizetési kötelezettség alá es­nek, ez esetben a behozott áruk részletes felsorolásá­val írásban kell kérni a vámkezelést. A jogszabály tiltja egyes áruk behozatalát, pl. tiszta szeszt, közerkölcsöt sértő pornográf jellegű terméke­ket, horrorfilmeket, támadó­fegyverként használható boxert, rugós kést, gumibo­tot, gázpisztolyhoz való pat­ront, gázhatású önvédelmi sprayt behozni nem lehel, ezeket a vámhivatal meg­semmisíti. Állampolgáraink külföld­ről mennyiségi és értékkor­látozás nélkül hozhatnak be arany- és ezüsttárgyakat, ha a behozataltól számított 30 napon belül az arra jogosult vállalatnál (Öra- és Ékszer­kereskedelmi Vállalat, Bizo­mányi Áruház Vállalat, Ál­lami Pénzverő) értékesítik. A vámfizetési kötelezettség ez esetben a felvásárló vál­lalatot terheli, a vállalatok a teljes felvásárlás árat fize­tik a nemesfém tárgyak után, és nem a vámmal csökkentett összeget. A nemesfétatárgyaíkat kül­földön a legálisan kivitt fi­zetőeszközből, magyar ható­sági engedéllyel külföldön vállalt munkából származó keresményből lehet megvásá­rolni, illetve ajándékként lehet elfogadni. Az egyéni turistautazáshoz a tartózko­dási költségek, üzemanyag- költség qmén rendelkezésre bocsátott külföldi fizetőesz­köz azonban a kiutalási cél­nak megfelelően, csak az utazással kapcsolatban fel­merülő költségek (szállás, el­látási költség, kisebb vásár­lások) fedezésére, illetve üzemanyag-vásárlásra hasz­nálható fel, így nagyobb áru­vásárlásra fordítani nem le­het. A vám- és devizaszabá­lyok megsértése szabálysér­tési, illetve büntető eljárást von maga után, ennék kere­tében — a büntetésen túl a be nem jelentett vám­árut és fizetőeszközt is elko­bozzák. A vám- és devizajogsérté­sek elkövetése az útlevél be­vonását és meghatározott időre az utazásból történő kizárást is maga után von­hatja. Dr. Zbinyovszky Éva ügyész A madár vár tát Agárdon 25 évvel ezelőtt Radetzky Jenő or­nitológus tanár alapította. Azóta is az ő irányításával fi­gyelik meg a középiskolások a tavat és annak élővilágát, elsősorban a madarakat (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd félv. — KS) Á várakozási idők betartása inövényj Sr védelem A változékony idő követ­kezményeként a tétialma- ús körtefáik termése az éN ...íúlit évékhez viszonyítva ^sak egy-íkét héttel később szedhető. Későbben érnek a . zőlőf ünfcök iis, így a must később kénül a hordóikba. A növények érési idejé­nek kitolódása a növény vé­delmi munkák elhúzódását .» maga után vonja. Felhív­ok a kistermelőik, kertba­rátok, hálzikertek ituiajdono- „•adnaik figyelmét: a gyü- möllosfák és a szőlőüitetvé- .. yek idei évi utolsó növény- védőszeres kezelését úgy ütemezzék, hogy a permete­zésre felhasznált növényvédő, -terek élelmezés - egészség ­_gyi várakozási ideje letel- , ai a gyümölcs szüretel ésé- . ak megkezdéséig. Ha kő- búbban szedjük le a igyü- .-.iölicsöt, lassul a növényvé­dő szer lebomlási folyama- és kitolódik az éfelme- . segészségügyi várakozási idő. Ha korábban, kezdjük a borszőlő szüretélését, a gombaölő szer maradványai megakadályozzák a must er­jedését. A gyümölcs-, sző- lőkultiúrák évi fejlődésük végéhez közelednek, de nem szabad megfeledkezni a be­fejező növéhyvédtelimi mun­kákról: Most’ rajzik a kali­forniai paijzstetű második lárvanemzedéke, és a meleg augusztus következménye­ként 'hosszan elhúzódik az almamoly lárvakárosításá­nak időszaka is. A védekezésre a 7 nap várakozási idejű Bi-58 EC 0,1 vagy az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatát hasz­nálhatjuk. Az augusztusi meleg következtében meg­élénkült a gyümölcsfa-ta- kácsaitkálk elszaporodása is; a rovarölő szerhez ezért ke­verjük a 14 nap várakozási idejű iMitac 20 EC 0,3—0,6 vagy a 2.1 nap várakozási idejű Poű-Akariítox 0,15—0,2 százalékos speciális atkaölő szert. 'Az erős éjszakai le­hűlések hatására kiaflíakult bőséges hairmatlképződés még indokolittá teszi a varasodás és a moníldia elleni védeke­zésit is vagy a 14 nap vára­kozási idejű Qrthocid 0,2, vagy a Dithane M—45 0,3, vagy a Zineb 0,2—0,3 száza­lékos oldatával (ez utóbbi két készítmény várakozási ideje 30 nap!). Siklós János ZILAHY LAJOS ,* UTOLSÓ ÉVEI 4. Megijedtem. A társalgás németül folyt, s miután kel­lőleg megköszörültem a tor­komat, zavartan így felel­tem. — Ich fürchte mich dass die Herren ... Félek, hogy az uraknak rossz helyre esett a választásuk. Aztán elmondtam, hogy Párizs ... a Hotel Berry ... a tobolszki oroszok ... Meres- kovszkij... Kuprin ... va­lamennyien élesen bolsevis­taellenesek ... ez a légkör érthetően hatással volt rám... a regényben magam is nagyon súlyos szavakat használtam a bolsevisták el­len ... de közben több mint húsz nyelvre fordították le a regényt... s nem tudnám de nem is akarnám valami „bocsánat, tévedtem!” fel­kiáltással viszavonni, amit akkor írtam... — Mi volt a címe ennek a regényének? — kérdezte K., aki mozdulatlan arccal hallgatta szavaimat. — Zwei gefangene. K. kihúzta íróasztalának jobb felső fiókját, kivette belőle a Két fogoly magyar kiadását, elébem tette, fölla­pozta, és a piros ceruzával, nagy felkiáltójelekkel meg jelölt bekezdésekre mutat­va azt kérdezte: — Ezek azok a mondatok? — Igen — feleltem, s ha jól emlékszem, már láttam lógni magam egy frissen ácsolt szovjet akasztófán. Nagyon ostoba lehetett az arckifejezésem, mert K. jó­ízűen elmevebte magát. Az­tán vállamra tette a kezét, s recsegő németségével, de mégis meleg szavakkal azt mondta : — Mi nemcsak ezt a régi írását ismerjük, hanem azt is tudjuk, hogy az utolsó húsz évben ml volt az írói és emberi magatartása, kü­lönösen a német terror nap­jaiban. Most utólag bevallom, igen nagy erőfeszítésembe került, hogy száraz szemgolyóm meg ne fényesedjék egy el­nyomott könnycsepptől. Az írói sorsról kezdtünk be­szélgetni. — Gorkij! — kiáltott föl K. — Bizonyára tudja, mi­lyen vadul támadta a bolse- vizmust száműzetésében, Capri szigetéről. Amikor öregedni kezdet, és hon­vágy kínozta, hazajött. Egy nagy várost neveztünk el róla. És a maga egykori ba­rátja, Kuprin ... — Párizsban nagyon me­leg szavakkal dedikálta ne­kem franciául akkor megje­lent regényét, miután előbb megkérdezte, hogy az apá­mat is Lajosnak hívták-e. S így írta be nem cirill be­tűkkel, hanem franciául „A Monsieur Ludoviku Ludovi- kovicsu Zilahy avec...” Nagy kegyelettel őriztem ezt a könyvet — sajnos, pár év­vel ezelőtt Kuprin visszavet­te tőlem. — flat er zurück genom­men? Warum? — Nagyon tapintatlanul, mondhatnám durván vette vissza. Tudniillik 1942. szeptember 6-án éjjel az el­ső Budapestre hullott nagy orosz bomba az én budai villámat találta, és sok min­den közt egész könyvtáram elpusztult. K. megértette képletes beszédemet. — Akarja Kuprin címét? írjon neki, és szidja össze. Azóta már ő is régen haza­tért. A későbbiek során K. na­gyon őszinte barátom lett. Ö maga mesélte, hogy szomo­rú gyermekkorát Szentpé­tervár utcáin töltötte, és máig sem tudja, hogy ki volt az apja, meg az anyja. Az orosz szót használta a gyermekmillióknak erre a nemzedékére — már nem jut eszembe a szó. De mi­után a faji és osztálykülönb­ségek terén semmiféle véle­ménnyel nem dicsekedhetem, úgy emlékszem K. emberi előkelőségére, mint Vol- konszkij hercegre, akinek nevét elváltoztatott formá­ban Golgonszky őrzi Miett végzetes szerelmében, a Két fogoly másik férfialakjában, akit a regényírói képzelet magyarrá és diplomatává faragott. Szeretném, ha maradna még időm — könyvet tud­nék írni K.-ról. Azért neve­zem őt csak K.-nak, mert se a családi, se a keresztne­ve nem K.val kezdődik. Jól tudom, hogy magasrangú politikai személyek sohasem szeretik, ha semleges, sőt el­lenzékgyanús személy elra­gadtatással ír róluk. „Dicsér­jen meg téged Ciceszbáj- szer!” — hangzott az átok­felirat az ökleit rázó Ci- eeszbájszer képe alatt az egykori Borsszem Jankó minden számában.” (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom