Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-05 / 208. szám
4 — mBULGÁRIAI BESZÉLGETÉSEK Somogyi Néplap ____________________ 1 984. szeptember 5., szerda Bővítik a mosdósi kórházat Új, 140 ágyas pavilonnal bővítik a mosdósi kórházat. — A munkák jelenleg úgy állnak, hogy a tervezett határidő — 1985 augusztusa — előtt néhány hónappal, már betegeket fogadhatunk az új épületben — hallottuk dr. Androsovszky Barna igazgató főorvostól. A bővítés látványos része lezárult, az új kórházrész falai állnak, a szakemberek már az elektrotechnikai szereléseket végzik. A tervezett 140 ágyból 40 a gyermek és serdülő, 100 pedig a felnőtt betegek gyógyítását szolgálja majd. Az új intézet átadásával a légzőszerv! betegeknek 235, a szív- és érbetegeknek, valamint azoknak, akiknek szívinfarktusuk volt, 35 ágy áll rendelkezésre. A pavilon 70 millió forint költséggel épül, tehát egy kórházi ágy félmillió forintba kerül; ez megközelítőleg fele az országos átlagnak. A megtakarítás annak köszönhető, hogy az intézet saját brigádja dolgozik, s a munka irányítását, szervezését is házon belül oldják meg. A bővítéssel egyidejűleg tervezték egy uszoda építését is, hiszen az úszás fontos tényezője a gyógyulásnak. Ahhoz, hogy a betegek az új kórházrész mellett a leiépülésüket szolgáló medencét is birtokba vehessék, társadalmi összefogásra van szükség. A pénz számolva? Bankók§ csekkek A szlogen az OTP taka- rékcsekk-népszerűsítő plakátján frappáns: „Aláírásának súlya van”. Mégsem kívánunk takarékcsekket váltani. Űgy-ahogy megszoktuk az átutalási betétszámlát; az ifjúsági takarékbetétet, meg rnég ki tudja, mi mindent, de a takarékcsekkei nem. — Mindössze 20—25 ezer ember rendelkezik ilyennel az országban, a megyében pedig háromszázharminc. Ez bizony propaganda ide, meggyőzés oda, édeskevés — mondja Pék György, az OTP megyei igazgatóhelyettese. — Pedig jó és kényelmes dolog (Iénne), ha többen élnének a lehetőséggel. A készpénzforgalom évek óta egyre nagyobb terhet jelent a pénzintézeteknek, számolni, szállítani, őrizni kell. • A fiók három pénztára naponta 20 millió forintot forgalmaz, a Magyar Nemzeti Bank fizetésnapon forintok milliárdjait forgatja meg. Lényegesen megkönnyítené a dolgunkat a lakarékcsekk; mentesítene bennünket a pénzolvasástól, a szállítástól, s egyáltalán minden pénzzel kapcsolatos tevékenységtől. „Megkövesedtek” a fizetési szokásaink. Házi pénzügyminisztereink — az asz- szonyok — szívesebben veszik, ha ropogós bankókat számolhatnak, minthogy csekket használjanak. Természetesen gond az is, hogy a csekk felhasználásának egyelőre nincs meg a megfelelő háttere. Kaposváron csak néhány helyen — a Somogy Áruházban, a Zselic ben, a Domuspan, az ezermesterboltban — fogadnak ti takarékcsekket. Az lenne a módja, hogy a pénztáros elveszi a csekket, ellenőrzi a személyi számot, és kész Ahelyett a gyakorlat az, rogy odahívják az osztály- vezetőt, nézegetik, forgatják, cözben a várakozó emberek ürelmetlenek, idegesek, és iz a bátor ember, aki csek- rel merészelt fizetni, bánja már, hogy ilyesmi egyáltalán eszébe jutott. — Mégis miért jó az, ha van takarékcsekkünk? — Csökkenthetnénk a készpénzforgalom költségeit, és az így nyert összeget másra lehetne fordítani. A Pénzügyminisztérium indokoltnak és sürgősnek minősítette a takarékcsekk alkalmazásának korszerűsítését. A folyószámla rendszer kidolgozásával, a munkabérek átutalásával, a csekket elfogadó vállalatok bővítésével, fedezetigazolással négy-öt éven belül a készpénzforgalom 30—35 százalékát erre a számlára kell átterelni. Ugye, manapság már senkinek sem jelent gondot a közületi csekk használata? Megszokott, mindennapos dolog. Szokásainkon kell változtatni, a jobb, a korszerűbb érdekében, még ha ez nem is olyan könnyű. KJie Ágnes Siklós János ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI 2. Egy kis epizód is ösztönzött az ismerkedésre. 1964 elején Szegeden, az ottani Nemzeti Színház a következő évad műsorát tervezte. Va- szy Viktor, a színház igazgatója előhozta, hogy jó lenne bemutatni egyik színdarabját, A tizenkettedik órát. Háborúelleaes pacifista üzenetük és « hidegháborús nemzetközi légkörben nem is lenne haszontalan. Kicsit igazítani kellene a szövegén, és csökkenteni a díszlet igényességén. Megnéztük a korabeli kritikákat, azokból valamiféle vélemény, útmutatás mégiscsak kioflivas- ható. A darabot 1934. október 24-én mutatta be a Magyar Színház, a kritika kedvezően fogadta, háborúellenes, progresszív tartalmát méltatták. Egy színdarabot viszont „átigazítani” élő szerző tudta és hozzájárulása nélkül nem lehet. Ezért az állami kulturális szervek útján meghívtuk Zilahyt Szegedre, és egyben kértük hozzájárulását A tizenkettedik óra bemutatásához. A kísérlet <tem járt eredménnyel, « bemutató terve lekerült a napirendről. Később, amikor erről az ügyről megkérdeztem, azt mondta, hogy valóban megkapta az üzenetet New Yorkban, de a bemutatóhoz nem adott engedélyt, és elhárította a hazai meghívást is. Válasza azért volt nemleges, mert ennek a darabnak a színpadra állítása Á múltról és jelenről A Hazafias . Frontban tömörült néptömegek az 1944. szeptember 8-ról 9-re virradó éjszakán a Bolgár Kommunista Párt vezetésével egy elmaradott országban vették kezükbe a hatalmat. Georgi Dimitrov 1948-ban, amikor az első ötéves tervről tárgyalt a bolgár ipariamén t, ezeket mondotta: „A bolgár népnek a következő 15—20 évben el kell érnie, amit más népek, más körülmények között egy század alatt értek el.” A fejlődés adatai Szófia modern részében, a várost kettészelő parkerdő közelében áll a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztériumának vadonatúj betonüveg palotája. Lazar Marínon, a sajtóosztály helyettes igazgatója és Dobro Debrev, a balkáni országok osztályának munkatársa volt itt beszélgetőpartnerünk. Arra hívták föl a figyelmet, hogy a bolgár jelent csak az ország múltjának ismeretében lehet igazán értékelni. A statisztika valóban imponáló fejlődésről tanúskodik. Az ENSZ adatai szerint Bulgária évtizedek óta a világ leggyorsabb ütemben fejlődő államai közé tartozik. Az ország társadalmi összterméke 1980-ban huszonhétszer akkora volt, mint a háború előtti utolsó esztendőben. Az egykor kifejezetten mezőgazdasági országban ma az ipar adja a nemzeti termék kétharmadát. Ugyanakkor a mezőgazdaság, szocialista átalakításának eredményeként, a modernizálás és specializálás hatására egyharmadnyi munkaerővel háromszor any- nyi terméket állít elő. Bulgária élenjár a targoncák, az elektronikai cikkek és ipari robotok, a kénsav, a nitrogénműtrágya, továbbá a búza, a paradicsom, az alma, a dohány és a cigaretta, valamint a szőlő és a bor egy főre számított termelésében. Növekvő termelés A bolgár gazdaság lendülete napjainkban is tart, amikor a tőkés világgazdaság válsága másutt korlátozza a gazdasági növekedés ütemét. A most folyó 8. ötéves terv első. három évében a nemzeti jövedelem növekedése meghaladta a tervezett — szokatlanul magas — 3,7 százalékos szintet és évi átlagban elérte a 4,1 százalékot. Az ipar ez idő alatt évente 4,5 százalékkal, a mezőgazdaság pedig, a kedvezőtlen időjárás ellenére, a három év alatt összesen 10 százalékkal növelte termelését. A bolgár gazdaság teljesítőképességét illusztráló imponáló adatokhoz méltán kapcsolhatók a bolgár nép életszínvonalának növekedését érzékeltető számok. Az egy főre jutó húsfogyasztás például az 1962. évi 21,3 kilogrammról 69 kilogrammra emelkedett, a tej- és tejtermékeké megkétszereződött, a tojásé megháromszorozódott. Aki tanúja volt annak a megtorpanásnak, amely a múlt évtized végén élelmiszer-ellátási zavarokban jeSzófiai utcakép, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának székházával és az Államtanács épületévei) rendkívül komoly rendezői munkát kíván, többek között tizenkét színpadot, s a rendezés felügyeleti jogát fenntartja magának. A meghívás elhárításának okaként azt említette, hogy abban az időben még kevés információval rendelkezett a magyar politikai viszonyokról, és személyével szemben néhány igazságtalan, sértő gesztust talált a hazai szellemi élet egy-egy megnyilatkozásában. Ismeretszerző és -bővítő nyomozásaimé közben azt kerestem, hogyáti került Zila- hy a Vajdaságba? Hogyan válhatott Jugoszlávia — szó szerint — egyik közkedvelt írójává? Amióta elment Magyarországról, jóformán semmilyen hírünk nincs róla, és közben a vajdasági kiadó, a Fórum egymás után jelenteti meg könyveit magyar nyelven. Újvidéki barátaim érdekes fölvilágosítással szolgáltak. Valamikor régen, 1954-ben az újvidéki szerb kiadó, a Testvériség—Egység, a szerző hozzájárulása nélkül kiadta az Ararát című regényét szerb nyelven. A könyv kiadása valamilyen úton- módon Zilahy tudomására jutott. Az Ember című magyar nyelvű amerikai lap akkori főszerkesztője, dr. Deák Zoltán szemrehányással illette a vajdasági írói köröket ezért a szokatlan lépésért. A Testvériség kiadó a csorbát úgy köszörülte ki, hogy meghívta Zilahyt Újvidékre azzal a szándékkal, hogy müveinek további kiadásáról személyesen tárgyaljanak. Az író elfogadta a meghívást, és a Vajdaságba utazott. Ezzel kezdődött az író második világháború utáni jugoszláviai pályafutása. A hangsúly a második világháború utáni időre esik, bár előbb már 1923-ban megjelent Jugoszláviában, Zágrábban a Halálos tavasz című regényének horvát kiadásával. A következő években Bécs, Milánó, Barcelona, Párizs és London után 1929- ben érkezett először Amerikába, amkior Hollywood meghívta, hogy írja meg A tábornok című (Nemzetig Színház) darabjának forgató- könyvét. (Amerikában 1931- ben jelent meg első regénye a Two prisoners, a Két fogoly.) A beszélgetésekből kiderült, hogy Jugoszláviában 1952 és 1970 között Zilahy negyvenegy címszó alatt szerepel szerbhorvátul és rtyoic esetben magyar nyelven. A Fórum kiadó útján megjelentetett magyar nyelvű regényei átkerültek Szegedre, és a feketepiacon rendkívül borsos áron jutottak el az érdeklődőkhöz. Könyveinek olvasói sikerét a Vajdaságban személyesen átélte, valószínűleg ezért is érezte jól magát. ott. (Folytatjuk) lentkezett, most örömmel tapasztalja, hogy a mai Bulgáriában bőségesen ellátott élelmiszerüzleteket és kényes igényeket is kielégítő ruházati és iparcikkboltokat lehet látni. Két rendszer határán Egy futó látogatáson nem lehet felmérni; vajon a lakosság kereseti viszonyai összhangban vannak-e a bőséges árukínálattal. Az üzletekben mindenütt sok a vásárló, holott az árak magasak. A jelenlegi ötéves terv előirányzatai értelmében 16—18 százalékkal kívánják emelni a lakosság reáljövedelmét. D. Dobrev, a külügyminisztérium munkatársa mond ta: — Bulgária gazdasági megerősödése megszilárdította hazánk szerepét itt a Balkánon, a két szövetségi rendszer, a Varsói Szerződés és a NATO határán. A Balkán a mai feszült világhelyzetben oázisnak tekinthető. Nem azért, mintha nem lennének feszültségek, hiszen a világhelyzet hatására aktivizálódtak azok az erők, amelyek ellentéteket keresnek a balkáni országok között. De ezeknek az erőknek nincs esélyük, a „balkanizálás” nincs többé. Egyebek között azért, mert a Balkán hat országa közül négy szocialista és a többi balkáni állam is okult a történelmi tapasztalatokból, meghatározó az együttműködésre irányuló szándék. Bulgária balkáni politikája csakúgy, mint egész diplomáciai tevékenysége, a béke és a biztonság megőrzésére irányul, maximálisan jó feltételeket kíván teremteni a szocializmus építéséhez. (Folytatjuk.) Hári Sándor Nemzetközi nemesítésű silókukorica A magyar és az NDK- beli kutatók együttműködésének eredményeként újabb, igen korai silókukorica kapott állami elismerést á Német Demokratikus Köztársaságban. A Bemagold nevű hibridet az MTA martonvá- sári Mezőgazdasági Kutató- intézete és a bemburgi kutatóintézet szakemberei állították elő. Jó termőképes- ségű, az NDK éghajlati- és talajviszonyaihoz alkalmazkodó fajta. Vetőmagját Martonvásáron szaporítják, s már jövőre 300—500 hektár elvetésére elegendő mennyiséget szállítanak belőle a baráti ország mező- gazdaságának. A csaknem két évtizedes magyar—iNOK együttműködés eddig is jó eredményeket hozott: az elmúlt tizenegy évben hat új, közös nemesítésű hibridet állítottak elő a két ország tudósai. Az együttműködő tudományos intézményekben — a mar- tonivásári, a szegedi és a bemburgi kutatóintézetben — évente háromezernél több hibridkombinációt állítanak élő és próbálnak ki. Jelenleg tíz kísérleti helyen, harminc közös nemesítésű kukorica vizsgázik. A közös előállítású hibridek termesztéséhez szükséges vetőmagból az idén 2200 hektár elvetésére elegendő mennyiséget, tízeeer tonnát állítanak elő Martonvásáron. Az együttműködés mindkét fél számára előnyös : a hű vösebb éghajlatú NDK klimatikus és talajviszonyainak megfelelő, jó fajtákhoz jut ily módon., a hazai kutatóintézetek vetőmagüzemei pedig nemcsak az együttműködő partner, hanem más országok részére is tisztítanak, csomagolnak vetőmagot
