Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-25 / 225. szám
1984. szeptember 25., kedd Somogyi Néplap 3 MUNDÉR ÉS BECSÜLET Lépések a Mezőgépnél a műszaki megújulás útján Országos programok részvevője Az év végével,, a jövő év elejével a magyar társadalom ismét olyan időszakhoz érkezik, amikor különösen fontossá válik a saját korábbi tevékenységünk tárgyilagos, kritikai elemzése. A legfontosabb, elemző, értékelő — és az egész ország számára irányt adó — fórum nyilvánvalóan az MSZMP XIII. kongresszusa lesz. De már ezt megelőzően: minden pártszervezetben, sőt mondhatjuk, minden munkahelyen el kel! végezni a saját munkánk, a szűkebb környezet alapos, körültekintő minősítését. Ami távolról sem olyan egyszerű dolog. Hányszor előfordul, hogy — különösen a vezetők — védik a mundér becsületét, és presztízsből, valamiféle rosszul értelmezett önérzetből ahhoz is ragaszkodnak amit túlhaladott az idő. amiről kiderült, hogy rossz volt. Örömmel olvastam azt az MTI-közleményt, amely arról szólt, hagy az egyik nagyvárosunk tanácsa módosította a város általános rendezési tervét, s ennek eredményeképpen: .Azokat a földeket, amelyeket a VI. ötéves terv végéig a tanács nem veszi igénybe, meghagyják, illetve visszaadják mezőgazdasági hasznosításra. Ezzel 334 hektárral bővül a várost ellátó mezőgazdasági övezet, illetve az erdőgazdálkodásra hasznosítható terület”. A hatvanas—hetvenes evekben kialakítót városfejlesztési koncepciók gyakorta nem számoltak kellően a földterület értékével, nép- gazdasági hasznosságával. Óhatatlan tehát a kérdés : nem volna-e célszerű másutt is követni ezt a példát? És nem csak a városokban de például az iparvállalatoknál is. A fejlesztési összegekből még mindig aránytalanul sok jut a nagyvárosoknak és kevesebb a falvaknak, a kistelepüléseknek. Nemcsak földvédelmi, de a falun élő több mint 5 millió magyar állampolgár szempontjából is fontos volna változtatni ezen a helyzeten. Hagyain? — kérdezhetné valaki : módosítani, megváltoztatni fontos testületek, intézmények alaposan megvitatott, jól átgondolt döntéseit? Hova vezetne ez? A marxista gondolkodás fontos alappillére közismerten, a saját tevékenységünk szüntelen kritikai elemzése, újragondolása. A kritikai elemzés hiánya szükségszerűen szüli a dogmatikust ezzel szemben a kritikus önkontroll együtt jár a korábbi álláspontok, vélemények újraértékelésével, megváltoztatásával. Csakhogy ez a változtatás — a stabilitási szolgálja. Ismeretes, hogy az utóbbi években mennyire a gazdaságpolitika homlokterébe került az ország pénzügyi, külkereskedelmi egyensúlyának megteremtése, s egyebek mellett ehhez igazítottuk a termelés és a nemzeti jövedelem tervezett növelésének ütemét, sőt az éietszínvonal-politikánkat is. Csakhogy a múlt évben az egyensúlyi helyzet örvendetes javulását a termelés és a nemzeti jövedelem némi csökkentése mellett — vagy árán? — értük el, érthető tehát, hogy a legutóbbi országgyűlés erőteljesen hangsúlyozta a termelés és a nemzeti jövedelem tervezett növelésének fontosságát. Annál is inkább, mert hosszabb távon csakis a több és jobb. hatékonyabb és jövedelmezőbb termelés biztosíthatja az ország kiegyensúlyozott fejlődését Következetes, a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását jól szolgáló gazdaságpolitika tehát, amikor a valóság kritikai elemzése alapján időnként bizonyos változások következtek be a napirenden lévő feladatok hangsúlyozásában, rangsorolásában. S hogy visszatérjünk a bevezetőben feltett .kérdésre: csiaJk az alapelvekben következetes, de a megváltozott helyzethez, igényekhez gyorsan rugalmasan sőt bátran, találékonyan alkalmazkodó vezetőknek és vezető testületeknek lehet csak igazán tekintélyük. Még akkor is, ha a folyamatos önkontroll, a változó körülményekhez való igazodás a korábbi vélemények, döntések megváltoztatását eredményezi. Immár törétnelmi megvilágításban is mondhatjuk: a Magyar Szocialista.' Munkáspárt az elmúlt 28 év alatt egyebek mellett azzal is erősítette tömegbefolyását, összeforrottságát, népünkkel, hogy mindig képes volt a saját tevékenységének kritikai vizsgálatára, elemzésére vagy ahogyan ezt Kádár elvtárs többször kifejtette: úgy gyakorolta a hatalmat, hogy eközben a saját ellenzéke is volt. S éppen a marxizmus—leniniz- mus elméletére támaszkodva tette a politika napi gyakorlatává a demokratizmust a nyílt, őszinte dialógust s az elhangzott véleményeket — közöttük akár a legélesebb kritikai véleményeket is — elsődlegesen tartalmuk, fontosságuk alapján mérlegelte, nem pedig a kritizálok, a véleményezők személye — beosztása, funkciója, származása, munkahelye stílusa stb. — szerint. Ezzel is bizonyítva, hogy a mi társadalmunkban nincsenek kiváltságok, s miként a munkában, a felelősségben a jogokban is egyenlőek vagyunk. A költő szavával: „Ez az ország a mi országunk”, tehát mindannyiunk joga és felelőssége részt venni mindenben, nyíltan beszélni mindenről, ami népünk sorsával helyzetével, szocialista társadalmunk építésével összefügg. S éppen ez az egyenlőség, a mindenki számára biztosított véleményszabadság teremtette — és teremti — meg a feltételét egyrészt a következetesen elvi másrészt az élet új fényeivel számoló, összhangban lévő politikának. Földesi József A kaposvári Mezőgép műszaki színvonalát tekintve Somogybán az egyik legjobb vállalat. Gyártmányainak többsége is fejlettnek, élenjárónak számít a hazai iparban. Csúz Imre igazgatóhelyettessel arról beszélgettünk, hogy ez a magyarországi viszonyok közöli jónak mondható állapot mit ér abszolút mércével mérve, illetve van-e elegendő erejük a fejlődéshez. — Ketté kell választani a kérdést, hogy jól válaszolhassak rá. A gyár illetve a gyártás színvonalát valamint a termékek színvonalát külön-külön célszerű elemezni. Elvileg ugyanis lehet kiváló minőségű terméket manufakturális színvonalon is készítem, csakhogy ez nagy sorozatban már nem sikerül. S mindjárt a különválasztás után a lényegről annyit: nálunk a termékek színvonala és a termelés emberi, műszaki tényezői közöltt élétgígé jó ez az összhang. Bár rendkívül nagyok a szélsőségek is. Vannak világszínvonalon álló korszerű termelőberendezéseink és dolgozunk ötvenéves masinákkal. — Nézzük először a gyár gépi fölkészültségét! Az abszolút mérce ma: a termelésben sok robot dolgozik és kevés ember, a tervezés, a termelésszervezés, számítógépek segítségével történik, a vállalati adminisztrációt, marketingtevékenységet szintén „okos” gépek segítik. — Ez valóban csak abszolút mérce; Magyarországon még csak vágyunk erre. De ez nem jelenti azt, hogy elmaradottak vagyunk, s nem is próbálunk a mainál korszerűbben dolgozni. A tervezési tevékenységhez — ha saját erőnk nem elegendő — kutatóintézetek, egyetemek segítségét vesszük igénybe. A termelésben lyukszalagos vezérlésű, rendkívül értékes és sokat tudó gépek is dolgoznak. A számítástechnikában egyelőre a SZÜV-vel vagyunk kapcsolatban, de jövőre olyan saját számítógépünk is lesz, már, amely mind a mérnöki munkát mind az adminisztrációt, szolgálja. Hadd szóljak a már említett szélsőségekről ! Kaposváron gépekkel fölszerelt magasraktárunk működik, s ugyanakkor van még kézi anyagmozgatás. Ebből is következik, hogy három fontos fejlesztési célunk van: az egyik a lemezmegmunkálás, a második a belső anyagmozgatás a harmadik pedig a felületkezelés a festés javítása. — Robotok használatára gondoltak-e? — Gondolni gondoltunk; elsősorban hegesztőrobotokat tudnánk alkalmazni, máris, de egyelőre még nem tudtunk ilyet beszerezni! — Meddig bírhatják az iramot? Mennyit fordíthatnak fejlesztésre? — A mai szűkös pénzügyi lehetőség öröm. Elsősorban jelenlegi gépparkunk karbantartása a feladatunk, j csak néhány nagyon égető gondot tudunk új berendezések vásárlásával megoldani. A vállalat, ha a jelenlegi ütemet tartjuk, fejlődni fog. De hogy ez az ütem elegendő lesz-e a nemzetközi versenyben, arra választ adni nem tudok. Viszont bizakodom; mert ha nem is bíznék benne, hogy versenyben maradunk, akkor kár volna dolgoznom. — Ennyit a körülményektől. Vegyük sorra a gyártmányokat! — Harmincmillió forintos éves műszaki fejlesztési alapunk egy része központi hozzájárulás. mivel több kormányprogramban részt veszünk. Üjfajta anyagmozgató. illetve talajművelő gépeket fejlesztettünk ki; a rakodógép, a daruprogram ismertebb és régebbi, e téren sok sikerünk volt már. A talajművelő gépekkel újabban léptünk ki a piacra, vevőink elsősorban a termelési rendszerek. Mind a darukról, mind a mező- gazdasági gépekről lelkiismereti umdalás nélkül mondhatom, hogy nemcsak itthon, hanem külföldön is megállják a helyüket. A világ élvonalát persze nem mi képviseljük, de termékeink minősége megbízható, ára kedvező, tehát piacképesek. — A Kaposgép előszeretettel vásárolt licenceket. Ez nálunk műszaki megújulást jelent. — Igen. De nem elég a gyártás dokumentációját és jogát megvenni; sok mindent újra meg kell tanulni ilyenkor. Sokszor egész aprónak tetsző munkafogások okoznak gondot. — Olyan ez, mintha egv ügyes kezű laikus több óráig javítana egy egyszerű háztartási képet amit a szakember öt perc alatt megcsinál. — Pontosan. A gyártásnak csak egyik fele a magas színvonalú terv és a jógéppark, ugyanilyen fontos a termelési tapasztalat is, aminek egy részét megvenni nem lehet, csak saját erőből megtanulni. Az egyik új darunkra a minősítői azt mondták : ezen meglátszik, hogy a Kaposgép tíz éve foglalkozik hasonló termékekkel ebben benne van a tapasztalat, ez a gyártmány példaszerű. Bár minden tőlünk kikerülő termék ilyen arcot mutatna. — A műszaki megújuláshoz tehát nem elegendő a szándék hanem sok mindennapi küzdelem is szükséges hozzá. Erre mennyi erejük van? — A tapasztalatszerzés csupán az elmúló időtől függ. De egyéb úton-mó- don is igyekszünk előrelépni. Gyáraink és gyártmányszerkezetünk megújulását segíti, hogy rengeteg apró lépést is teszüpk önerőből. Sok az újítás, több találmánnyal is jelentkeznek a gyár dolgozói. Látványos, nagy ugrást senki se várjon tőlünk főképpen az anyagi lehetőségek szűkös volta miatt lehetetlen ez. De azt bárki számon kérheti, mi is számon kérjük magunktól, hogy ezeken a lehetőségeken belül a legtöbbet tegyük a mind korszerűbb termelésért. Sokszor riasztóan soknak és nagynak látszanak a feladataink e téren, dte ez nem baj ; ami ijesztő attól nem muszáj, sőt nem is szabad megijedni. L. P Naponta 25 mázsa Balaton sajtot készítenek a csurgói tejüzemben. Termékeik 90 százaléka export minőségű. Az országban jelenleg csak itt gyártják a Balaton sajtot Egyszerűsített téglagyártási módszer Október elsejétől új forgalmazási és árukiariási rendre térnek át a Tégla- és Cserépipari Tröszt vállalatai, gyárai, hogy egyszerűsítsék a sajátbaz-építők kiszolgálását. A tégla- és cseréptermékeknek mintegy 80 százalékát ugyanis a Tüzépinél, vagy más építőanyagtelepeken kifizetett utalványok alapján közvetlenül a gyáraiktól viszik el a vásárlók. Am a befizetést követően az áru elszállításának időpontján eddig a gyárnál- is egyeztetni kelLett: telefonon felhívni az ügyintézőt, vagy személyesen felkeresni és megbeszélni vele, hogy mikor mehetnek az anyagért. Ettől az egyeztetéstől és utánajárástól- kíméli meg az építkezőket a tröszt és az építőanyagkereskedelem vezetődnek megállapodása. A gyárak szigorúan a vásárlás sorrendjében ütemezik a szállítás időpontját, s az ügyfélnek csak abban az esetben kell az üzemhez fordulnia, ha a közölt időponton változtatni kíván. A Tüzép- és egyéb építőanyag- telepeken vásárláskor az építők kézhez kapják az ériintett tégla- és cserépipari válla latok írásos tájékoztatóját gyáraik termékkínálatáról, az árukiadás rendjéről, s a helyi rakodási és fuvarozási lehetőségekről. A tröszt mintegy negyven korszerű gyárának többségében ugyanis gépekkel rakathatják kocsira az egységrakományba csomagolt téglát, cserepet, s a fuvarozó vállalatok téglagyári kirendeltségei a szállításról is gondoskodnak. A tégla- és cseréptermékek gyári kiszolgálásának új rendje csökkenti a vásárlókat károsító visszaélések lehetőségeit is. Rendszertelen a szállítás Kadarkúton A kadamkiú- ti áfész ellátási területéhez tartozó tizenhárom település többségében ötszáznál kevesebben élnek; van olÿan község is, amelyhez több apró, mindössze néhány családos külterület tarjtozilk. Évi szinten a boltoknak százmillió, a vendéglátó üzletekben 27 millió forint értékű áru kel él. A szétaprózottság miatt az ellátás megszervezése nagy gondot okoz. Az utóbbi időben késivé érkezett a körzetbe a kenyér, és a húskombinát sem mindig a megrendelés szerint szállít. Nem megfelelő a tej, a cukor csomagolása. Az is igaz, hogy néhány boltvezető esetenként megfeledkezik a rendelés "pontos és gondos elkészítéséről. Raktározási gondokat okoz, hagy rendszertelenül szállítják vissza a göngyölegeket a vállalatok. A szövetkezethez tartozó Csököly mosit kapott törpe vízmüvet. A családok megkezdték a vízbekötéseket, de hiányoznak a horganyzott csövek és más vízvezeték-szerelési anyagok. A kis települések boltjaiba nagyon nehéz szakképzett vezetőiket kapni, nem égyszer háziasszonyok dolgoznak a pultok mögött. A boltvezetők betegsége esetén sokszor szinte megoldhatatlan helyettesítésük.
