Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

Somogyi Néplap 1984. sieptember 22., szombat 10 OTTHON ES CSALAD Új fonal, új vonal Az izgalmas sodratú Gyön­gyös bukléfonalat 14 féle színben gyártja a Budapes­ti Fonalkikészítőgyár. S hogy ez az új fonalféleség mit tud? A Gyöngyös buk- léfonal 25 százalék gyapjú- tartalmú, kizárólag kéz! megmunkálásra alkalmas kötőfonal, 4,5-es. 5-ös kötő­tűvel, egyszerű mintákkal kabátok, lezser sportpulóve­rek, mellények készíthetők belőle. Tapasztalatom sze­rint legszebb a fordított minta, vagy a mindkét ol­dalon azonos lustakötés. £ két mintafelület adja visz- sza leginkább a fonal rus?- tikus gyöngyfűzér felületét. Mellény (mb 92 cm) Hozzávalók: 25 dkg Gyön­gyös fonal, 4,5-es kötőtű. Kötésminták: patentmin­ta: 1 sima, 1 fordított vál­takozásával kötjük. Alap­minta: a munka jobb ol­dalán fordított, a bal olda­lon sima szemeket kötünk. Szepróba: 15 szem x 21 sor — 10 cm. Munkamenet: Háta: 4,5-es kötőtűvel, 56 szemre kezdjük, patentmin­tával 8 cm magas derékszélt kötünk. A következő sorban 14 szemet szaporítunk (70). A munkát alapmintává' folytatjuk. A kezdéstől szá­mított 28 cm elérése után mindkét oldalszélen szapo­rítunk, minden 2. sorban 3x1, 1x2, 1x3 szemet (86). A kezdéstől számított 53 cm elérése ulán a szemeket egyenként lefogyasztjuk. Autóvezetés szemüveggel Az egészséges szemű ve­zető is előbb-utóbb rászo­rul szemüvegviselésre. Az „öregszemüség” élettani je­lenség, nem kell tehát tőle kétségbe esni. Amennyiben csak szemüveggel van meg gz előírt látásélesség, csak azzal szabad a közlekedés­ben résztvennünk. Gondol­junk arra, hogy nemcsak a gyertya, az ékszíj, az izzó tartalék alkatrész, de a szemüveg is. Ha útközben elvész, eltörik, csak a tar­talék szemüveg biztosítja, hogy épségben hazaérkez­hessünk. S talán még vala­mi: bifokális szemüveggel nem szabad vezetni! Azt sem árt tudni, hogy a szín­tévesztést teljességgel lehe­tetlen valamilyen színes vagy másféle szemüveggel javítani vagy megszüntetni. A járművek vezetőit a korszerű optikai ipar ma már bő választékban látja el színszűrős szemüveggel, színes dioptriás üvegge', fény hatására színét változ­tató — Fotogray — üveg­gel. (Ez utóbbi sajnos in­kább csak külföldről szerez­hető be.) Hangsúlyozni kell, hogy a napszemüvegek első­sorban a napsütés okozta túl nagy megvilágítás ellen, másodsorban a szembe ref- lektorozó más járművek vakító hatása elleni védeke­zésre alkalmasak, de az ún. adaptációs zavarral szem­ben alig vagy egyáltalán nem hatásosak. (Sötétadap­tációnak a szemnek a külső megvilágításhoz való alkal­mazkodási képességét ne­vezik; ez a folyamat gyor­san végbemegy, de ha a sze­met igen nagy fényerősség éri, hosszabb idő kell, amíg magához tér, regenerálódik.) A járművezetők a nap­szemüveggel a napsütés kápráztató hatása ellen jól védekezhetnek. Akinek szük­sége van a látásélességet ja­vító dioptriás üvegre, 'áz színszűrővel kombinálva vi­selheti. Szembe jövő jár­művek vakító hatása ellen beváltak a felületükön fon- csorozott tNeodym) üvegek, mert ezek a ráeső fény egy részét visszavetik, míg a „sötét oldalról” átnézve kellően átlátszók. Az anya­gában színezett üvegek ki­szűrik a ráeső sugarak egy részét, de ugyanakkor át­látszóságuk is csökkent mér­tékű. Használhatunk foko­zatos átmenetű, színszűrős szemüvegeket is. Milyen napszemüveget válasszunk járművezetés­hez? Semmi esetre sern olyat, amelyik színtorzítást okoz! A kifejezetten zöld, kék vagy narancssárga szí­nű üveg elváltoztatja a közlekedési jelzőlámpák színét. Nappal, napsütötte utakon,- autópályán a veze­tés biztonságát fokozza a, jó minőségű, megfelelő színű napszemüveg. ' Veszélyes azonban szürkületben söté- tebb tónusút viselni, és ab­ban bízni, hogy megvéd az elvakítás ellen. Aki tudja vagy gondolja, hogy valami­lyen szembetegsége van, illetve egyébkén is szem­üveges, napszemüveget ve­zetésnél csak a szemorvos rendelkezése alapján visel­jen. B. I. Bújtatott malacpörkölt Hozzávalók: 30 dkg ma­lachús, 1 fej hagyma, so. bors, pirospaprika, zöldpap­rika, paradicsom (télen 1 kanálnyi lecsó), 1 kg burgo­nya (tisztítva), 5 dkg sajt, 5 dkg vaj, zsemlemorzsa-, sze­recsendió. A húsból, a hagymából es a lecsóból finom pörköltei készítünk. A burgonyát sós vízben megfőzzük. Leszűr­jük, hozzátesszük a vajai ízesítjük a szerecsendióval, majd burgonyazúzóvgl ösz- szetörjük. A jól áttört bur­gonyából egy kivajazott jé­nai tál aljára terítünk egy réteget, arra tesszük a por költet. Letakarjuk a mara­dék burgonyapürével. Tete­jére olvasztott vajat locso­lunk, reszelt sajttal meg­szórjuk és sütőben pirosra sütjük. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, min­tával, szaporítással, vállfo- gyasztással kötjük. A kez­déstől számított 40 cm el­érése után, a munka közén- részén lefogyasztunk 2xl szemet, majd az oldal váll­részeket külön munkada­rabként kötve, de azonos szem és sorszámmal kötjük. A nyakkivágás elválasztó­szélein, minden sorban 13x', minden 2, sorban 4x1 sze­met fogyasztunk. A vállré­szeken megmaradó 25 sze­met a kezdéstől számított 53 cm elérése után, egyenként lazán lefogyasztjuk. összeállítás: az oldal- és vállrészeket szem- és sorta­lálkozás szerint, alapszínű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. A szabadon maradó nyak és ujja nyílás szélszemeire 4-es horgolótű­vel sima sodratú, hasonló színárnyalatú fonallal egy rövidpálcasort horgolunk. P. V. Gyümölcs és zöldség télire Télen is fogyaszthatunk az általunk termesztett gyü­mölcsből, . zöldségből, ha idő­ben gondoskodunk szaksze­rű tárolásukról. Különösen fontos a gondos előkészület. Feltétlenül szükséges tud­nunk, mikor szedhetjük íe a tárolásra alkalmas gyü­mölcsöket, ugyanis vannak utóérő és nem utóérő fajok. Az alma- és a körtefélék például utóérők, azaz a tel- ies érés előtt leszedhetők. mert akkor jobban eltart­hatok. A téli körték (Har- denpont, Téli esperes, Ser­res Olivér stb.) például többnyire csak akkor a leg­kellemesebb ízűek, zamalú- ak, ha kellő ideig utóérlel • jük. A téli almákat (a Jona­tánt, Starkingot, Batult, Hús­véti Rozmaringot stb.) kö­rülbelül 60—65 százalékos érettség esetén a legérde­mesebb leszedni. A raktározásra a fagy­mentes, jól szigetelt, kis ráccsal ellátott ablakú, könnyen szellőztethető, sö­tétíthető (hogy az érés mi­nél lassúbb legyen) kamra vagy pince alkalmas. A falakat betárolás előtt mésztejjel lemeszelve (10 li­ter vízbe 2 kg oltott meszet tegyünk) fertőtlenítjük, aminek gombaölő hatását azzal fokozhatjuk, ha ke­vés, 2-3 százalékos hígítás­ban rézgálicot is belekeve­rünk. A padlót, tárolóeszkö­zöket forró ultrás, trisós vízzel mossuk fel, és ún. azbeszt kénszelet elégetésé­vel kénezzük ki a helyisé­get, amit havonta egyszer ismételjünk meg, hogy a le­vegőbe kerülő ártalmas mikroorganizmusok elpusz­tuljanak. Az almát és körtét pol­cokon, rekeszekben és nem túl mély ládában tárolhat­juk. Régi, jól bevált mód­szer kisebb termés esetén, hogy a gyümölcsöt egyen­ként selyem- vagy újságpa­pírba csomagolva tároljuk a hűvös pincében, kamrában. A téli alma tárolására iegalkaimasabb a száraz. tiszta,, szellős helyiség ak­kor, ha ott átlagosan 3—4 Celsius-fok ' hőmérséklet és 90 százalék körüli páratar­talom található. A téli kör­te hasonló páratartalom mellett 2 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tartható el a leghosszabb ideig. Ezt a hő­mérsékletet hajnali és késő esti szellőztetéssel vagy ven­tillátor használatával .érhet­jük el. A páratartalmat a tároló helyiség padozatának^ mérsékelt öntözésével, a levegőjébe történő vízpor­lasztással biztosíthatjuk. Feltétlenül érdemes a .fa­gyok beállta előtt kertünk zöldségféléinek tárolásáról is gondoskodnunk, mert így tavaszig a friss, új zöldség megjelenéséig fogyasztha­tunk belőle. A saját magunk által tárolt zöldség nemcsak olcsóbb, és gyakran ízlete- sebb, de mindig kéznél is van, amikor szükségünk van rá. Száraz, jól szellőztethető 1—5 Celsius-fokú, 90 száza­lékos páratartalmú pincé­ben vagy veremben tárol­hatjuk a káposztát a kara­lábét, a sárgarépát, a zel­lert, a petrezselymet, a téli retket, a céklát. Ezeket ala­pos átválogatás után ládák­ban, polcokon vagy a földön tiszta, kissé nyirkos homok közé rétegezve tárolhatjuk. A gyökérzöldségek leveleit úgy távolítsuk el hogy sza­rukból 1—2 cm-es csonk maradjon. Majd e részük­kel kifelé fordítva két sor­ban egymással szemben, vagy egy sorban a fal mel­lett úgy helyezzük el, hogy ne érjenek egymáshoz. Ez­után a sorra annyi homokot szórjunk, hogy befedje a gyökereket. Erre tehetjük ismét az újabb sort. A so­rok körülbelül egy méter magasak lehetnek. A szik­kadt káposztafejeket meg­tisztítva helyezzük egymás­ra. A fagyok előtt leszedett, jól kifejtett paprikákat . is néhány hétig eltarthatjuk, ha a pincében kissé nedves, tiszta homok közé tesszük. Együtt könnyebb Nyakunkon az őszi nagy- takarítás. Ilyenkor rendsze­rint a családanya feje fö: mit, mikor, hogyan oldjon meg. Talán ott kellene megkez­deni hogy ne egyedül az ó feje főjön, és ez rajta is múlik. Üljön le a család a következő hét végén, és be­széljék meg együtt, hogy mit, milyen sorrendben kel­lene csinálni. Ha ebben adhatunk ta­nácsot, akkor talán csak annyit: felülről lefelé kezd­jük a takarítást, és előbb a szobákat, utána a vizes, il­letve mellékhelyiségeket. Ám fontosak a részletek is és még fontosabb, hogy ezeket a család — szülők, gyerekek — együtt beszél­jék meg, már csak azért is, mert többen okosabbak, ta­lán praktikusabbak is va­gyunk, de azért is, mert így a család minden tagja job­ban érzékeli, hogy mennyi, milyen sokféle munkáról van szó, mennyi mindent kell elvégezni ahhoz, hogy valóban ragyogjon minden. De ennél is többről van szó: ne csak együtt döntse­nek arról, hogy mit kel) csinálni, hanem abban is, hogy ki mit vállal, és amit vállalt, azt mikor Végzi el. Az édesapa most végez­heti el az elmaradt apróbb szereléseket, javítgatásokat. A nagyobb gyerekek segít­hetnek a szekrények kitaka­rításánál, szép, mintás csí­kokat készíthetnek ,a kam­rapolcokra. és természete­sen nagytakarítást' csinál­hatnak saját „birodalmuk­ban” — legyen az’ külön szoba, vagy akárcsak egy sarok a szobában. Hogy miért fontos mind­ezt közösen végezni? Nemcsak azért, hogy ne a család egyik tagján — rendszerint az édesanyán — legyen a teher. Ez fontos, de talán még fontosabb a/, hogy amit mi magunk, illet­ve mi magunk is végzünk, azt jobban megbecsüljük. Sokszor mondjuk, hogy a család a társadalom legki­sebb közössége. Ahhoz, hogy valódi, jó közösséggé ková- csolódjon, hozzájárulhat akár egy közösen végzeft őszi nagytakarítás is. Célbadobó játék — szobába A gyerekek kedvelik az ügyességüket próbára tevő, szórakoztató, hasonló korú társaikkal versenyezve játszható játékokat. A ve­szélyesen hegyes végű, pa- rafalapra hajítható nyilak vagy zörögve ledőlő bádog­doboz gúla helyett egy ve­szélytelen és csendes célba­dobó játékot ajánlunk el­készítésre. A textil anyagú céltábla mennyezetre vagy ajtónyílás elé akasztható Kör alakú nyílásaiba kell hajítani a szivacsdarabkák kai töltött textillabdákat Az egyes nyílásoknak (asze­rint, hogy milyen nehéz be- letalálni a labdával) eltérő pontértékük van. A céltábla (a) 150x150 centiméteres . ponyvából, nyugágyvászonból vagy vas­tag kartonanyagból varr* lap. Hat darab, 27 centimé­ter széles és 166 centimé­ter hosszú, különböző színű textilcsík alkotja. (Kisza­báskor a csíkok szélességét egy-egy, hosszát 8—8 cen­timéterrel nagyobbra vág­juk, hogy összevarrva a 150x150 centiméteres mérei kiadódjon.) A céltábla fel­függesztéséhez. illetve mere- vítéséhez 2 darab 160 cen­timéter hosszú és 3,5 centi­méter átmérőjű farudat ve­gyünk. A 20 centiméter át­mérőjű kivágásokat 2 cen­timéter széles színes ripsz, esetleg köpper szalaggal szegjük majd be, a hátol­dal felől pedig színes sza­lagdarabokkal, esetleg krepp-papír csíkokkal takar­juk. A kb. 10 centiméter át­mérőjű labdákat (c) külön­böző sz(nű és mintájú kar­ton, jersey vagy más, vé­kony textília maradékából készítsük. A 30x30 centimé­teres vágott anyagdarabok­ra annyi szivacstörmeléket helyezzünk, hogy összekö- tözés után a labda jól tart­sa alakját, bevonata feszes, töltőanyaga kellően rugal­mas legyen. A szükséges anyagok, kel­lékek beszerzése után hoz­záfoghatunk a varráshoz. A színes anyagcsíkok össze- erősítésének sorrendjét kré­tával, számozva jelöljük meg a hátoldalukon. Rajzoljuk elő és vágjuk ki a 20 cen­timéter átmérőjű nyíláso­kat. Széleiket a 2 centime­ter széles szalaggal szegjük be. A dobott pontértékeket a kör alakú kivágások alatt számok jelzik. A számjegye­ket nem foszló anyagból (például filcből) vágjuk ki, és varrjuk a helyükre. A lyukak beszegése után varrjuk egymáshoz a 27 centiméter széles textilfcsí- kokat. Két oldalukon 1-1 centiméternyit számítsunk a varrásra, az anyagszéleket cikcakk öltésekkel tisztáz­zuk el. A kész tábla alsó is felső szélét 8 centiméternyi­re hajtsuk vissza és gépel­jük le. Varrjuk fel a kör alakú kivágásokat takaró szalag­darabokat (b) is. Egy-egy lyuk mögé nyolc darab 2,5 centiméter széles és körül­belül 30 centiméter hosszú szalag kerüljön. A ledara­bolt csíkokat két öltéssorrnl erősítsük a céltábla hátolda­lára. A felső és alsó visszahaj­tott anyagszélbe fűzzük be a farudakat. A felső két végére kötözzünk erős zsi­neget (például ruhaszárító kötelet), s annál fogva füg­gesszük fel a céltáblát. S. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom