Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

2 Somogyi Néplap 1984. szeptember 22., szombat Folytatta munkáját az ENSZ ülésszaka Ándrej Gromiko tárgyalásai Folytatta munkáját pénte­ken az ENSZ Közgyűlés 39. ülésszaka, amelyen 18 állam­fő, alelmök és kormányfő, valamint 99 külügyminiszter vesz részt. Napirenden to­vábbra is szervezeti és ügy­rendi kérdések szerepelnek, az általános politikai vita hétfőn kezdődik. Az ülésszak résztvevői pénteken szavaztak Brunei szultánság ENSZ-fagságáról. Brunei a világszervezet 159. tagállama. Az ülésszak alkalmából New Yorkban tartózkodó Andrej Gromiko, az SZKP Szovjet űrhajósok Folytatják a program végre­hajtását Változatlanul jó egészség­ben folytatja az előírt kutatá­si program végrehajtását a Szailjut—7—Szojuz—11 orbi- tális űrkomplexum fedélze­tén Leonyid Kizim, Vlagyi­mir Szolovjev és Oleg Aty- kov. A három űrhajós már 227 napja dolgozik a világ­űrben. Pénteki programjuk között szerepel egyebek között né­hány műszaki kísérlet elvég­zése. Az űrhajósok folytatják az elhasználódott alkatrészek cseréjét a fedélzeti rendsze­rekben és műszereken. Az űrhajósok jelentése és a földi irányítóközpontba beér­kező telemetriái adatok sze­rint Kizimék közérzete jó, az orbitális űrkomplexum fedélzeti rendszerei normá­lisan működnek. KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügyminisz­ter csütörtökön Szpirosz Kip- rianu ciprusi elnökkel, Sah Muhammad Doszt afganisz­táni és Jakub Han pakisztá­ni külügyminiszterrel talál­kozott. A ciprusi elnökkel tartott megbeszélésen Gromiko a kétoldalú kapcsolatokról és az ENSZ-közgyűlés ülés­szakának napirendjén sze­replő kérdésekről tárgyalt. Megerősítette: Ä Szovjetu­nió támogatja az el nem kö­telezett politikát folytató Ciprusi Köztársaság függet­lenségét, területi egységét és szuverenitását. Többek között az afganisz­táni helyzetről volt szó And­rej Gromiko és Sah Muham- med Doszt megbeszélésein. Gromiko leszögezte, hogy a Szovjetunió támogatja az af­ganisztáni kormánynak a szomszédos államokkal való kapcsolatai javítását célzó konstruktív kezdeményezé­seit. Az afgán külügyminisz­ter megerősítette, hogy kor­mánya kész további erőfeszí­téseket tenni a politikai ren­dezés érdekében. Katonai költségvetés Megalkuvásra kényszerült a Fehér Ház Kevesebbet kap a Pentagon Megalkuvásra kényszerült a Fehér Ház és a Pentagon a törvényhozással a jövő évi katonai költségvetés ügyé­ben. Annak érdekében, hogy a képviselóház elfogadja a jövő évi költségvetést, Rea­gan és Weinberger kényte­len volt beleegyezni az első csapás mérésére alkalmas MX-rakéták építésének kor­látozásába és a Pentagon nem kap akkora összeget, mint amennyit eredetileg akart. A demokrata többségű képviselőház és a republiká­nus befolyás alatt álló sze­nátus kétféle költségvetést fogadott el, s az egyeztető tárgyalásokon most végülls 292,9 milliárd dolláros ösz- szegben állapodtak meg. Ez 28,7 milliárd dollárral több, mint az előző költségvetési évben megszavazott összeg, s az inflációs áremelkedések leszámítása után körülbelül öt százalékos növekedést je lent. A Pentagon nagy vere­séget szenvedett az MX-ra- kéták ügyében. A képvise­lőház csak 15 rakéta építé­séhez járult hozzá, s ezt is ahhoz a feltételhez kötötte, hogy tavasszal újabb szava­záson kell dönteni a pénz folyósításáról. A képviselők ezzel akarják rábírni a kor­mányt, hogy vegye komolyan a fegyverzet korlátozására vonatkozó tárgyalásokat. Megfigyelők szerint Rea­gan azér.t fogadta el a dön­tést, mert bízik abban, hogy a választásokon nemcsak szenátus republikánus több­ségét tudja fenntartani, ha­nem a képviselőházi erővi­szonyokat is jelentősen meg­változtatja a kormány fegy­verkezési politikáját támoga­tó erők javára. Az amerikai képviselők a lazaságot tették szóvá Reagan elnök, Weinberger hadügyminiszter és Shultz külügyminiszter csütörtökön egyaránt elzárkózott az elől, hogy nyilatkozzék: tervez-e az Egyesült Államok valami­féle „megtorló intézkedést" a bejrúti merénylet elköve­A megoldás keresése Lassan egy esztendeje már, hogy Cipruson a tö­rök közösség negyven? tagú nemzetgyűlése önkényesen kikiáltotta az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Ezzel a mesterségesen kettésza­kított sziget északi és deli része között gyakorlatilag megszűnt minden érintke­zés. A hovatovább állandó­sulni látszó helyzet mögött százezrek tragédiája, kény­szerű menekülése, ideigle­nes otthonok és romos vá­rosok figyelmeztetnek a cip­rusi kérdés megoldatlansá­gára. A két közösséget elvá­lasztó zöld vonalon az ENSZ békefenntartó erői vigyáz­zák a látszólagos nyugal­mat. Ciprus sorsa azonban már egy évtizede témája a nem­zetközi fórumoknak. Tíz esztendeje, 1974-ben ugyan­is Törökország csapatokat tett partra a sziget északi részén. Ürügyet az adott Ankarának erre, hogy gö­rög nacionalista érzelmű ez­redesek egy csoportja pucs- csőt kísérelt meg Makariosz érsek-elnök ellen, jelszavuk az enozisz, az anyaországhoz való csatolása volt. A török közösség, amely a lakosság­nak 18 százaléka, minden eszközt hajlandó volt fel­használni, hogy megvédje önállóságát. A tavaly novemberben történtek, a sziget formális kettészakitása, a világon mindenféle ellenérzést vál­tott ki. Egyedül Törökőr szág sietett elismerni és tá­mogatásáról biztosítani a ciprusi törököket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ese­mények kapcsán kinyivání- totta, hogy a szigeten csak egy köztársaságot ismer el. Egyúttal felkérte a főtitkárt, folytasson jószolgálati tevé­kenységet, hogy „mihama­rabb előbbre lépjenek a cip­rusi kérdés igazságos és tar­tós rendezésében”. A nem­zetközi szervezet törekvését leginkább maguk az érin­tett felek nehezítik. Javier Pérez de Cuellar erőfeszíté­se az utóbbi hetekben némi leg előmozdították a két közösség közeledését. Köz­vetetten bár, az ENSZ-fö- titkár személyes bekapcso­lásával megkezdődött a pár­beszéd, amelynek folytatása lehet október 15-től a tár­gyalások második szakasza. Pérez de Cuellar konstruk­tívnak nevezte a legutóbbi kísérlete eredményét. A tár­gyaló felek között azonban alapvető kérdésekben to­vábbra sincs megegyezés Kiprianu ciprusi elnök olyan köztársaságod kíván létre­hozni a szigeten, amelyet erős központi kormányzat irányítana. Denktas, a tö­rök közösség nevében kon­föderációs államot akar. amelyben a központi kabi­net csak névleges hatalom­mal rendelkezne, a közössé­gek vezető testületéi pedig önállóan intéznék ügyeiket. Az ENSZ főtitkára — kii- lön-külön meghallgatva mind a két felet — olyan áthidaló megoldást ajánlott fel a közösségeknek, amely­ben egy kétkamarás tör­vényhozás (alsóházában 70— 30 százalékban, felsőházá­ban pedig 50—50 százalék­ban oszlanának meg a gö­rög, illetve a török képvise­lők) irányítaná az ország ügyeit. Hosszú időre lesz még munkája Pérez de Cuellár- nak. A ciprysi kérdés meg­oldása felé vezető görön­gyös úton a feleknek olyan lényeges kérdéseket kell tisztázniuk, hogy mekkora legyen a közösségek által ellenőrzött területek nagy­sága. hogygn osszák meg a hatalmat a központi kor­mány és a közösségek kö­zött. M. É. tői ellen. Az elnök korábban arról beszélt, hogy az Egye­sült Államok a jövőben „gyors és határozott” lépé­sekkel válaszol minden ilyen akcióra. Egyes értesülések szerint ugyan amerikai flot- taegy.ségek úton vannak a libanoni főváros felé — így azok a hajók, amelyek a Szuezi-csatorna térségében ténykednek —, a jelentések azonban arról számolnak be, hogy az amerikai felderítés nem tudja, kik és hogyan követték el a nagykövetsé­gi épület elleni robbantást. Több képviselő és szenátor szóvá tette a biztonsági in­tézkedések lazaságát. A kül­ügyminisztérium szóvivője majd maga a külügyminisz­ter cáfolta ezt. Shultz azt mondta, hogy sikerül mega­kadályozni a nagyobb kárt, a szóvivő szerint pedig a nagykövteség nem katonai tábor, vagy erődítmény. Reagan mindenesetre kije­lentette: ha a terrortámadá­sok azt akarják elérni, hogy az Egyesült Államok vonul­jon ki Libanonból és hagy­jon fel közel-keleti politiká­jával, akkor ez hiábavaló kí­sérlet. Péntek hajnalig huszonhá­rom áldozat holttestét talál­ták meg az Egyesült Álla­mok bejrúti nagykövetsége ellen csütörtökön elkövetett robbantásos merénylet után. A mentőalakulatok szerint azonban még mintegy húsz ember van a romok között. Félő, hogy az áldozatok szá­ma meghaladja a negyvenet is. Washingtoni források szerint két amerikai állam­polgár vesztette életét a me­rényletben. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön megdöbbenését és felháboro­dását fejezte ki a bejrúti merénylet miat. Huszonhárom ember meghalt és legalább hatvan megsebe­sült a bejrúti amerikai nagykövetség egyik épülete ellen el­követett bombamerénylet következtében. A képen: az egyik sebesült hordágyon Hibásan jelent meg szeptember 20-i hirdetésünk helyesen így hangák: Import bébikocsitakaró -garnitúra most 350 Ft helyett 190 Ft a Somogy Kereskedelmi Válflálat barcsi, nagyatádi. Bálát an -parti szak üzl e t ei b e n, a Csábi és a Somogy Áruházban. VÁLSÁGGÓCOK INDIÁBAN Rama Raót ünnepük Andhra Prades fővárosában A tűzoltás, tudjuk jól, a legveszélyesebb foglalkozá­sok egyike : bátorságot, gyor­saságot, elszánt akaratot igénylő hivatás. Így igaz ez átvitt értelemben is, ha tár­sadalmi tűzfészek kioltásá­ról, gazdasági, nemzetiségi válsághelyzetek feloldásá­ról van szó. A hatalmas ázsiai állam, India vezetőinek az elmúlt időszakban bizony sokszor volt szükségük e merészség­re. Indira Gandhi minisz­terelnök kormányzatát az utóbbi hónapok során egy­re többször érte olyan ki­hívás, amely elengedhetet­lenné tette az azonnali köz­belépést, a kontinensnyi or­szágot kínzó ezernyi ellen­tét enyhítését. A feszültség mértékére jellemző, hogy augusztus végén az új-delhi parlament elfogadta az úgy­nevezett terrorizmuselle­nes törvényt. A hivatalos indoklás szerint erre azért került sor, mert „az ország egyes területein a törvényes rend olyan mértékű meg­bontása tapasztalható, hogy az igazságszolgáltatás ha­gyományos formái nehezen- alkalmazhatóak”. S valóban: az indiai vál­sággócok vázlatos áttekinté­se is jelzi, hogy Indira Gandhi helyzete most, a kö­zelgő választások előtt érez­hetően megingott. A mi­niszterelnök asszony válto­zatlanul szembe kell, hogy nézzen a szikh szélsősége­sek tevékenységével, amely az északi, Pakisztánnal szomszédos, kényes straté­giai pozícióban lévő Pand- zsábot hosszú hónapokig zűrzavarba taszította. A nyár eleji fegyveres akció, a hadsereg bevetése Amritszár szent városában katonai szempontból viszonylagos megnyugvást hozott ugyan, ám politikai értelemben még most sem oldódott meg a helyzet. Viharos események szín­helyévé vált a dél-indiai Andhra Prades is. A szövet­ségi állam főkormányzóji augusztus közepén menesz­tette a helyi parlamentben kormányzó, s Gandhi asz­A kaposvári Ipari Szakközépiskolában ív- és láng- hegesztő tanfolyamok indulnak 1984. október 18-án 16 órakor. A tanfolyami díj: 1800 Ft. Jelentkezési lap és további felvilágosítás az Ipari Szakközépiskolában (Pázmány P. u. 17.) kapható IGAZGATÓSÁG (72189) szony Nemzeti Kongresszus Pártjával szembenálló poli­tikai csoport vezetőjét. A főminiszter, Rama Rao le­váltása véres tiltakozó hul­lámot robbantott ki, a szá­mos államra kiterjedő ösz- szecsapások több tucat ha­lálos áldozatot követeltek. Az ellenzék azzal vádolta a kormányfőt, hogy ő ösztö­nözte Rama Rao eltávolítá­sát, s hogy ez a lépés (ha­sonló politikai húzásokkal együtt) saját pártja egyed­uralmát volt hjvatva bizto­sítani. A jogi huzavona több hétig tartott, s az eltávolí­tott politikus hívei már az­zal fenyegetőztek, hogy or­szágos méretű tiltakozó ak­ciókat szerveznek, ameny- nyiben Rama Raót nem he­lyezik vissza pozíciójába. Erre végül is épp egy hóna­pos krízis után. szeptember közepén került sor. Pandzsáb és Andhra Pra­des mellett azonban jóné- hány égető válság jelentke­zik a 700 milliós ország kü­lönböző körzeteiben. Szikki­met — Pandzsábhoz hason­lóan — közvetlen irányítás alá kellett helyezni. Kas­mírban szintén leváltották a helyi kormány vezetőjét. Asszamban, ahol a Bangla- desből áramló bevándorlók ügye okoz évek óta megold­hatatlan problémát, úgy tű­nik, csak átmenetileg sike­rült úrrá lenni az indulato­kon. Csakúgy, mint más északkeleti államokban, pél­dául Tripurában és Naga- íöldön, ahol a hivatalos for­rások külföldi beavatkozás bizonyítékaira is felhívják a figyelmet. Potenciálisan azonban még ennél is nagyobb a ve­szélye a hindu és muzul­mán közösségek közti ellen­tétek kiéleződésének. Ta­vasszal Bombayben és kór nyékén robbantak ki véres zavargások, de az elmúlt hetekben már az ország már körzeteiből is hasonló jelentések érkeztek. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy Indira Gandhi számá­rává gazdasági elmaradott­ság, a gyengénfejlettség le­küzdésének korszakos fel­adatai és a külpolitikai te­endők mellett az utóbbi időben egyre inkább előtér­be került India egységének kérdése. A szakértők meg­fogalmazása szerint megerő­södött a helyi, nacionalista mozgalmak vonzereje, s el sősorban a sokszínű, hete­rogén ország határvidékein figyelhető meg a központi adminisztrációval való szem- behelyezkedés térhódítása. Az ellenzék — részben ér­zékelve, hogy Indira Gandhi változatlanul az egyetlen igazán kiterjedt, országos bázist élvező vezető — igyekszik az összefogás le­hetőségét kihasználni az el­sődleges cél a Nemzeti Kongresszus Párt (I) hát­térbe szorítására. Ennek je­leként, alig néhány nappal azután, hogy televíziós nyi­latkozatban elhangzott a vá­lasztások januári megrende­zésének terve, máris meg­történtek az első próbálko­zások egy valamennyire is tartós és ütőképes ellenzéki szövetség kikovácsolására. Szegő Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom