Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-21 / 222. szám
1984. szeptember 21., péntek Somogyi Néplap 5 Űj hanglemezek Ferencsik hattyúdalai Sokadik művészi virágzását élte, szakadatlanul vezényelt, bár testében már visszavonhatatlanul elvégezte müvét az alattomos kór; dirigált lemezre is, jóval gyakrabban, mint azelőtt, és — szükségszerű volt-e — avagy véletlen, már nem tudhatjuk meg: csupa olyan alkotást, melynek témája az Embernek a végzet ellen vívott hősies küzdelme vagy a belenyugvás a megmásíthatatlanba. A hagyaték két utolsó ..záradékát”, a két kattyúdalt a napokban, a hang{emezhe- tekre bocsátotta közre a Hungaroton — méltó emléket állítva Ferencsik Jánosnak, s az érzelmi megtisztulás olyan élményét nyújtva, amilyet egy Toscanini- től, egy Furtwanglertől is csak ritkán kaphattak a zenekedvelők. „Dona nobis requiem ..." — a búcsú szavait és a hattyúdal melódiáit Mozarttól, Schuberttól vette, soha vissza nem téríthető kölcsönként, a nagy dirigens. Találgathatjuk, miért nem a Süssmayr által befejezett Rekviemet vagy a végleges lemondás hangulatát sugárzó nyolcadik, úgynevezett befejezetlen szimfóniátszán- ta istenhozzádnak, hanem egy huszonnégy, illetve tizennyolc éves fiatalember első tétova kísérleteit az egyházi zene erődítményének meghódítására — a C-dúr. illetve G-dúr misét — egyik kedvenc együttesének, a Szlovák Filharmónia zenekarának és a Stefan Klimo által betanított remek kórusnak az élén, négy olyan nagyszerű szólista közreműködésével, mint Kalmár Magda, Bokor Jutta, Fülöp Attila és Kováts Kolos. Az örök ifjúság gesztusa volt a választás? Ha szabad az interpretálás stílusaiból következtetnünk, egyértelmű igen a válasz. Friss, szinte világias muzsikát produkál ugyanis Ferencsik, mértékkel adagolva a félelmetes moll-kötőszövetet. derűsre, kiegyensúlyozottra hangolódván és hangolva például a Mozart-kompozíció -éteri Benedictus-tételében vagy a katartikus schuberti Agnus Deiben. Egyszóval: nem kölcsönözte az ifjú salzburgi muzsikusnak a tíz évvel későbbi beteg és kiábrándult bécsi Mozart életszemléletét, sem a tizennyolc esztendős külvárosi templomi zenemesternek a rezignált ságát, tépelődéseit. Forma- érzékével, tudatosságával, egyszerűségével képes volt remekművé avatni azt, ami — legalább mozarti és schuberti mércével mérve — nem remekmű ... Egy másik Ferencsiket ál lit elénk a sorrendben a harmadik Beethoven-szim- fónia, a legendás Eroica új felvétele, az Állami Hangversenyzenekar közreműködésével. Az indulatok, a drámai ellentétek, a döbbenetes erejű fokozások varázslóját, a gyász kenetteljesen megnyilatkozó papját és az emberi szabadság lebilincselő szavú költőjét. Harsány, talán túlságosan is harsány ez a felvétel a klasszicizmus olyan finom tudorainak produkcióihoz képest, mint Bruno Walter vagy Karajan, ám ellenállhatatlan, ezért hiteles i,s. A nyitó tétéi visszafojtott tragikuma, a gyászinduló mélységgé szomorúsága, a záró résznek a bukott hőst fel - magasztaló győzelmi him- nuzsa ezernyi árnyalattal szólal meg itt, a cresendók valósággal (robbannak, a sherzónak már csak a haláltánchoz van köze tenyeres-talpas otrombaságával, s nem a mulatsághoz a szó eredeti értelmében, a rézfúvósok őserővel zengenek és zúgnak — íme, a szimfónia sokszázadik meghallgatása után az első igazán hihető magyarázat arra, miért tartotta Richard Wagner épp az Eroicát a zenedirárna utolérhetetlen megtestesülésének. Mindez persze anélkül, hogy Ferencsik átlépné a jó ízlést a hatásvadászattól elválasztó Rubicont. Beethoven hősének — a korábbi szabályokká! ellentétben — nem az elsiratás, hanem a felmagasztosuiá.; jutott osztályrészül a szimfónia végén. Ferencsik pedig azt bizonyította: a haty- tyúdal sem szükségszerűen fájdalmas. Lengyel András Egy hét múlva: dunántúli tárlat Uj, készségfejlesztő szakkörök Az alsó fokú nevelési-oktatási intézményekben az 1984 85-ös tanévtől új miniszteri utasútás széliemében szervezik a szakköröket. A személyi-anyagi ellátottságuk korábban nem volt kielégítő, így a nevelőmunka színvonala elmaradt a szükségestől. A szakkörök többsége erősen elméleti jellegű volt, s főként egy tantárgyra épült, az alkalmazott módszerek pedig nem követték a tan’terv változásait. Az általános iskola feladatai között ma egyre nagyobb teret kap a tanulók sokoldalú fejlesztése, valamint a tehetséggondozás. A szakköri tevékenység továbbfejlesztésének alapja a személyi és tápgyi feltételek javítása. A kaposvári Kré- nusz János Általános Iskola igazgatójától, Varga Józsiétól kérdeztük meg, hogy az új miniszteri utasítás miként befolyásolja a szakköri tevékenységlet. — Szakköreink szervezését megkezdtük; figyelembe vesszük a tanulóik igényeit, érdeklődési körét. Régebben csak egy-egy szaktárgyi szakkörünk vollt, most gondot fordítunk a komplex szakkörökre, amelyek (több tárgyhoz kapcsoüiódinak. Szakköreink célja — a miniszteri utasításnak megfelelően — a képességek felmérése és fejlesztése. A szakkörök munkájában, nemcsak a kitűnő tanulók vesznek részt, hanem azok is, akik — bár tanulmányi eredményük gyengébb — érdeklődést mutatnak egy- egy téma iránt. — Az elmúlt tanévben 14 szakköriünk vollt és mivel valamennyi igen jól működött, az idén is megszervezzük őket, s természetesen bővítjük programjukat. Az 1984/85-iös tanévben is indítunk természet- és társadalomtudományi szakköröket. Ezek közül szeretném kiemelni a honismereti és a természetkutató szakkört, amelyek — szintén a miniszteri utasítást követően — komplex szakkörök. Hamarosan beindítjuk a sakk- és az iskola profiljának megfe4előan — a testnevelési szakkört; eddigi munkájukat a különböző sportversenyeken elérti jó eredmények dicsérik. Továbbra Is működik az eddig szép sikerrel szereplő riporter- és a gyerekek körében népszerű közlekedési szakkör. Az alsó tagozatban készségfejlesztő szakköröket szervezünk. — Hogyan igyekeznek a tárgyi feltételeket házon belül megoldani? — A szakkörvezetők is saját pedagógusaink. Ha az iskolán belül- mégsem találunk megfelelő szakembert, tanulóinkat átirányítjuk az ifjúsági ház által szervezett foglalkozásokra. örömmel' vesszük, hogy diákjaink pályaválasztása szempontjából is igen fontos szerepet töltenek be a szakkörök. Tamási Rita A múzeumi és műemléki hónap somogyi megnyitója egybeesik az V. dunántúli tárlat díjkiosztó ünnepségével. Már javában folynak az előkészületek. A Somogyi Képtár belső terét átalakították, a megyeházán a nagyteremben és a megyei tanács volt vb-termében is képzőművészeti kiállítás lesz; bőséges anyagból jut a Kilián ifjúsági és úttörő-művelődési központba is. Pogány György művészet- történész, a Somogy megyei Múzeumok igazgatóhelyettese, a kiállítás rendezője elmondta: négyszázötven alkotást küldtek a tárlatra a Dunántúlon élő képző- és iparművészek. A válogatás után százhét résztvevő kétszáznál több alkotását láthatja majd a közönség. A megyeháza nagytermében elsősorban festészeti alkotásokat mutatnak be, ugyanit kerámia- és üvegtárgyakat is. A Somogyi Képtárban grafikák, festmények mellett szobrok, érmék, textilmunkák láthatók. Az ifjúsági házban festményeket és grafikákat állítanak ki. A Kaposvári Galériában Giczy János, a IV. dunántúli tárlat fődíjasa mutatkozik be. Állandó kiállítás nyílik Martyn Ferenc Somogy megyének ajándékozott műveiből a megyeházán. Az V. dunántúli tárlatot szeptember 29-én nyitják meg. A Vidám Színpad bemutatja Karinthy Frigyes müveiből a ..Teknősbéka” című kabarét (MTl-fotó — Benkő Imre felv.) Már pénteken délután hétvégi kikapcsolódást ígér a fiataloknak a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Üttö- rő-müvelődési Központ. Az egyéves . gyermekszínjátszó csoport Török T. András vezetésével fölkészült az ünnepi bemutatóra. A közkedvelt Micimackó dramatizált változatából láthatunk részleteket a gyermek együttes előadásában. Andersen A kis gyufaárus lány című mesejátékát is ajándéknak szánják pajtásaiknak az ifjúsági ház színjátszói. Az előadás délután öt órakor kezdődik. A műsor után hangulatos" diszkó zárja a pénteki gyermekprogramot. Ugyanitt szombaton 16 órától 20 óráig szintén diszkó lesz — tiniknek. Marcaliban Tenk László festményeiből nyílt kiállítás a Helytörténeti ' és Munkásmozgalmi Múzeum képtárában. — Sokoldalú, de sokoldalúságában is következetes szemléletű művész — mutatja be Pogány Gábor művészettörténész Tenk László réti felvonulást tart ma 18 órakor, s. utána bál lesz. Payer András, Harangozó Teri, Havasy Viktor és Ve- szelinov András közreműködésével táncdalestet rendeznek Bábonymegyeren szombaton este fél hétkor, So- mogymeggyesen este fél kilenckor. Tabon hétfőtől egy hétig tart az ifjúsági napok rendezvénysorozata. Nagyatádon a konzervgyár Radnóti ifjúsági klubjában szombaton este lesz diszkó. A kaposvári Toldi utcai általános iskolában kiállítás nyílik Halmos Klára rajztanár munkáiból, a bemutató hétfőtől október közepéig nyitva tart. Az Édosz művelődési, házban két kiállítás várja az érdeklődőket: a cseri alkotók klubja és a Somogyi Fotóklub rendezett bemutatót. A megyeszékhelyen a képzőművészeti világhét közeledtét jelzik a megsokasodott kiállítások; a mezőgazdasági főiskola aulájában a Képcsarnok Vállalat rendezésében képző- és iparművészeti kiállításának ismertetőjében. A megyei múzeum fényképgyűjteményéből rendezett A fényképezés kezdete Kaposváron című kiállítást a mozimúzeumban láthatjuk. A kiállítás délelőtt 10-től 12- ig, délután 15-től 17 óráig látogatható. Csurgón a helytörténeti gyűjtemény mellett Bernáth Aurél tanítványainak festményeiből rendeztek kiállítást. Ez a tárlat délelőtt tőtől délután 16 óráig tart nyitva. Somogyudvarhelyen az ifjúsági klubban szombaton Sulibuli címmel játékos vetélkedőt rendeznek a tanulóknak; a berzencei művelődési ház ifjúsági klubja szütárgyakból Lakáskultúra címmel nyílt bemutató; ez szeptember 27-ig lesz nyitva. Meszöv-kupa horgászversenyt rendeznek szombaton — 8.30 órától 12 óráig — Kaposváron, a Töröcskei-ta- von. A Somogy megyei áfé- szok horgászain kívül hat megyéből érkeznek még versenyzők. Egyéni és csapat- verseny lesz, a felnőttek mellett az ifik is lehetőséget kapnak a halfogásban való jártasságuk bizonyítására .. . Az eredményhirdetésre, előreláthatólag, 13 órakor kerül sor. A helyi horgászok a verseny ideje alatt déli 12 óráig csak a kijelölt pályán túl horgászhatnak. Múzeumok új szerzeményei Jó néhány értékes képző- művészeti alkotással, ipar- művészeti ritkasággal és néprajzi emlékkel gyarapodtak a budapesti múzeumok az elmúlt hetekben, hónapokban. Tornyai János özvegyének hagyatékából került a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába az a táj képsorozat, mely 39 képből, a művésznek az 1910—20-as esztendőkben készül alkotásaiból ál;l. A Galéria eddig mintegy félszáz T o rny a i -í est mén yt őrzött: az alföldi és szentendrei korszakból származó újabb szerzeményekkel immár a csaknem teljes Tornyai életmű szerepéi a gyűjteményben. Magán,gyűjtőktől került a Galéria festészeti osztályának anyaigába a múlt század második feliének két jelentős magyar életkép- és portréfestőjének egy-egy munkája is. Jankó János egyik legszebb és legijellliegzetesébb nagyiméretű életképe, „A falu szépét táncra kérik” című alkotás és Kiss Bálint 1841-ben festett „Tájképe”. Egy New Yorlk-i műkereskedőtől szerezte meg a Galéria régi gyűjteménye azt. az 1628-ból származó, magyar mester által festett képet, amely Krisztus siratását ábrázolja. A magyarországi szignál árával ellátott festmény szerzőjének kiléte még nincs tisztázva; a meglepően jó állapotban fennmaradt barokk alkotás így is redkívül értékes, hiszen a XVII. századiból igen kevés hiteles festményt őriznek a hazai gyűjteményék. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában Kemény Zoltán — a magyar származású világhírű szobrász — özvegyének adománya révén jutott a közelmúltban egy több száz darabból álló fémdom- bormű-, festmény- és rajzgyűjtemény. Az Iparművészeti Múzeum kelet-ázsiai gyűjteménye két ritkasággal gazdagodott. Az időszámításunk utáni II— IV. évszázadiból!, a gandiha- raii művészet klasszikus szakaszából két jellegzetes kő- plasztikát vásároltak meg: egy apró Buddíha-fejet és egy ugyancsak kis méretű kőfaragást. A múzeum kerámiaosztálya egyebek között korai Zsolnay-munkákkal ; ikongyűjteménye egy XIX. század eleji orosz éb egy XVIII. század1 végi ukrán ikonnal gyarapodott.
