Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
4 Somogyi Néplap 1984. szeptember 20., csütörtök Hegy a hús vándorútra... Mezőgazdasági Az erdők egészsége a mi egészségünk Megy a hús vándorútra — kiviszik Somogyból, és behozzák ide, ahogyan éppen a szükség vagy az anyagi érdek diktálja. A Kaposvári Húskombinát exportüzemének elkészültével a megye ellátását szolgáló áru minősége nem javult és a szállítások ütemessége sem változott. A társiválllalatóktól hozott tőkehúst az ellátás folyamatossága és a minőség ■miatt egyre gyakrabban kifogásolták a kereskedők, ugyanakkor a megyei feldolgozókkal a siófoki November 7., a barcsi Vörös Csillag, valamint a böhönyei Szabadság Tsz-szel a kombinátnak nincs kapcsolata... Jó együttműködést alakított ki viszont a kombináttal a balatonnagybereki és a böhönyei állami gazdaság, a balatonszentgyörgyi téesz és a marcali áfész. E megállapítások — abból az előterjesztésből valók, amelynek alapján a közelmúltban a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága megtárgyalta a témát. A fogyasztót végülis az érdekli, hogy kaphat-e elegendő és jó minőségű tőkehúst, húskészítményt a boltokban, folyamatos-e a kínálat, megfelelő-e a választék. De hogy a vevők igényét kielégítsék, abban természetesen szerepet, játszik a húsellátásban közreműködők kapcsolata is. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mondta ezen az albizottsági ülésen: az élelmiszerként szolgáló nyersanyag feldolgozásának elsődleges színhelye az élelmiszeripar — a mi esetünkben a Kaposvári Húskombinát —, tehát itt kell közös nevezőre jutni. Mégpedig a kölcsönös érdekeltség szem előtt tartásával. A megyében levő regionális húsüzemek — ezek az állami gazdasági, mezőgazda- sági és fogyasztási szövetkezeti feldolgozók — évi 800 ezer hízósertés vágása és feldolgozása révén jó minőségű árut tudnak exportálni, s biztosíthatják a lakossági ellátást is. A húskombinát szerepe pedig nem merül ki abban, hogy exportfeladatainak eleget tesz — tapasztalhatjuk ezt a bolti ellátásban, az árukínálatban —, hanem az alapanyagellátást is segíti s átveszi a gazdaságoktól a vágás után a zsiradékot és az egyéb melléktermékeket. Az utóbbi években meggyorsult néhány somogyi mezőgazdasági nagyüzemben a sertévágó, illetve -feldolgozó kapacitás növekedése. Megyénkben a lakosság ellátásához a tőkehúsnak több mint 40 százalékát ezek a regionális üzemek biztosítják. Igaz, ezt a mennyiséget nem mind maguk hozzák forgalomba, hanem a húsüzemek a jobb kombináton kerszül juttatják el a kereskedőkhöz. Négy somogyi állami gazdaságban, ugyanennyi téesz- ben és a marcali áfésznál együttvéve 34 842 sertést vágtak 1981-ben; tavaly már 75 128-at, az idei tervben pedig 157 900 szerepel (1990- ben az előirányzat szerint 216 500 hízót vágnak.) Ennek megfelelően nőtt a tőkehústermelés is. Ami pedig a húskészítményeket illeti: a termelés és a megyei kereskedelemben való értékesítés jobban össze van hangolva; mint a tőkehúsellátásban. Az állami gazdaságok közül a dél-somogyi, a téeszek közül a siófoki November 7. Tsz fejlesztette, illetve fejleszti leginkább húsüzemét; az előbbinél 65 ezer, az utóbbinál 15 ezer sertés vágása a jövő évi cél. A délsomogyiak az idén — az első félévtől — közvetlenül! részt vesznek Nagyatád tőkehússal való ellátásában, s a húskombináttal kötött szerződés szerint számottevő — háztájiból vásárolt — élő sertést vesznek át vágásra, és valamennyi saját hizlalá15. — De nem az állam pénzén, hanem a kint élő magyarok építenék. Sok olyan magyar él külföldön, aki öregségére szeretne visszatérni a hazába. Többségüknek van is pénze arra, hogy megépítsen egy két-ihárom szobás lakást. Meg is tennék. — Lehet, hogy ebben van fantázia, bár én nem értek ezekhez a dolgokhoz. — Persze, hogy van, nagy fantázia van ebben. Kíváncsiságból egyszer meg is kérdeztem néhány kint élő idős családot. Szimpatizálnak a gondolattal. — Majd megemlítem hozzáértő, autentikus személyeknek. — Kár lenne elvetni ezt a gondolatot. — Te is építkezhetnél ott, hiszen a telek a tiéd volt. — Én nem építek semmit. — Beszélgessünk még erről a témáról. Szerintem, te idehaz újra megtalálnád magadat. ellátásért sú sertést is vágóhídjukon vágják le. így exportra és belföldi ellátásra több tízezer hízót adnak a kombinátnak. A gazdaságok tevékenysége gazdaságossági számításokon alapul. Ehhez igazítják a kapacitásbővítést, a technológiai fejlesztést, a gyártmányszerkezet kialakítását. A regionális húsfeldolgozás azonban nem nélkülözheti a húsiparral való szorosabb kapcsolatot —már csak azért sem, mert a kombinát sok szállal kötődik a gazdaságokhoz és esetenként igen példás partneri viszonyt alakított ki az üzemeikkel. Arra, hogy a kombinátba elég export minőségű hízott sertés kerüljön, s a vállalat ugyanennyi vagy még több — a háztájiból felvásárolt hízót juttasson az üzemekbe vágásra, mindkét félnek törekednie kell — a kölcsönös előnyök alapján, az érdekek egyeztetésével, de mindenképpen a hazai ellátás hasznára és a külföldi szállítási feladatok megoldásával. Zilahy hallgatott. Nem hagytam abba. — Lajos, én erről a kérdésről nem felelőtlenül beszélek. — Azt tudom. — Mi a te célod? Bolyongsz Európában, Amerikában, mint egy helyét nem lelő hazátlan vándor, pedig van hazád. Meddig lehet ezt így csinálni, nyolcvan év fölött jársz. — Én már nem tudnék itt élni. Naponta kijárni a temetőbe, virágot vinni azoknak a sírjára, akikkel valamikor együtt éltem, együtt dolgoztam, ezt nem bírnám el. A feleségemre még rosszabb hatással van a múlt, menekül előle. Keresem telefonon Darvast, azt a választ kapom: meghalt. A közelmúltban Mihályfi Ernővel lett volna dolgom: a telefonban közölték: meghalt. És ez így menne, amíg csak élek. — így jobb? — Jánoskám, így se jó, azt én érzem a legjobban. Gyakran mondogatjuk, hogy az erdő, a fa a születésétől a haláláig elkíséri az embert. Fából készül a bölcsője, fából az asztala, széke, s végül fából a koporsója. Az erdő, a fa biológiai, környezetvédelmi Szerepe pedig szinte fölbecsülhelet- len. Milyenek a magyar erdők? Milyen fák alkotják, van-e belőlük elegendő ? Hogy milyen volt hazánkban az erdő, arról a régi krónikák számolnak be. A hajdani forrásmunkák szerint időszámításunk kezdetén erdő borította hazánk háromnegyed részét. Még a honfoglalás időszakában is 38 százalékos volt az erdősültség. Hármas szerep A felszabadulás időszakára mindössze 12 százalékra zsugorodott az ország erdőterülete, ám azóta állandóan nőtt, s jelenleg 1 millió 700 ezer hektárnyi erdőnk van, s ez 18 százalékos erdősültség. Az ezredfordulóra elérhetjük az 1 millió 900 ezer hektárt is. Az erdőnek nálunk is három feladata van: elsősorban a fatermelést szolgálja, másodsorban védelmi rendeltetésű, s csak harmad.sor- ban segíti az üdülés és a közjóiét céljait. Nemzeti park létesült a Hortobágyon, a Kiskunságban és a Bükk- ben; a tájvédelmi körzetek segítik a természetbarátok munkáját. Erdeink hatalmas nemzeti vagyont jelentenek, hiszen az erdőállomány mintegy 260 millió köbméter fát ad. Legtöbb a tölgyfa, er- deinknek 23 százalékát tölgyesek alkotják. Akácból 18 százalék van, a fenyőfélék az erdők 15 százalékát képviselik, a nemes nyárfafajok 8,5 százalékát, míg a bükk csak 6,9 százalékban van jelen. A hatalmas favagyonbo' évente megközelítőleg 8 millió köbmétert termelünk ki. Ez adja a tüzelőt, ebből készülnek a bútorok. Persze, ez nem elég, az ország faszükségletének mindössze csak az 50—60 százalékát — Neked itt Magyarországon nincs szégyellnivalód. — Ezt ne bolygassuk. Bizonyos írói körök vagy félnek tőlem, pedig én már nem írok, vagy pedig nagyon rosszindulatúak velem szemben. Én nem kérni, hanem adni jönnék. — Sejtem, mire gondolsz, de egy-egy véleményt ne tegyél általánossá. — Erről majd inkább holnap beszéljünk. Vacsoráztunk és befejeztük a napot. Megállapodtunk, hogy másnap este találkozunk a szerkesztőségben. Zilahy jókedvűen érkezett. Leült az előszobában, és máris grófi anekdotába kezdett, a gépírók abbahagyták a távirati iroda anyagainak: gépelését, és ámultak a mesén. — A történet régi, abból az időből való, amikor még lovas fogaton jártak a grófok — kezdte Zilahy. — Az egyik Esterházynak — azt hiszem, Esterházy Miklósnak — négy gyereke született. Ez volt az előirányzat! Ennél se több, se kevesebb. Mégis, a felesége, gróf Czi- ráky Margit egyszer bejelentette a férjének, hogy jön az ötödik gyerek, és azt ő mindenképpen megszüli, különben is túl van már azon az időn, amikor még művi beavatkozással közbeléphetnek az orvosok. A herceg egyébként imádta Cziráky Margitot, de ezt a bejelentést képtelenségnek tartotta, nyomban meztelenre vetkőztette, és megvizsgálta domborodó hasát. Látfedezi. A többit importáljuk. A cél, hogy a jövőben csökkentsük a behozatalt, s nemesített fákkal, telepítéssel növeljük a hazai termelést. Az ország tüdeje Mindez természetesen elsőrendű nemzetgazdasági érdek, de van ezen túl más, szinte fölmérhetetlen haszna is az erdőnek, a fának, amit ugyan nem lehet anyagi szolgáltatásnak venni, de értékesebb annál. Az erdő védi a lakóterületeket, a természetet, óvja a környezetet, elősegítve annak stabilitását, hatással van a víz- háztartásra, s a talajt is magkíméli aiz eróziótól!. Az erdők óriási mennyiségű széndioxidot vonnak el és ugyanakkor oxigént termelnek. Az erdő az ország tüdeje tulajdonképpen. Ahol kipusztul az erdő, ott szennyezetté válik a levegő, egészségtelenné a környezet, s az is előfordulhat, hogy felborul a biológiai egyensúly. Ez a veszély ma az egész világot fenyegeti, hiszen köztudott, hogy évente 30 millió hektárnyi erdőt pusztítanak ki. Már az őserdők is fogynak; betört a rengetegekbe a civilizáció, utakat építenek, városok létesülnek, üzemek szennyezik a vizeket... Magyarországon egyre több a jóléti erdő, mert az erdészet időben fölfigyelt a környezetpusztulás veszélyeire. Főleg a lakótelepek környékén jelöltek ki jelentős erdőterületeket, üdülési célokra. A fák védik, óvják egészségünket, de mi nem védjük még mindig eléggé a környezetünket, a fákat, az erdőt. Több százezer, sőt több millió forintba kerül az erdők üdülési, rekreációs célokra való berendezése, padok, asztalok fölállítása, tisztások, pihenőhelyek kialakítása, az utak rendben tartása. Még nem késő Ezekre sok kiránduló nem vigyáz, sőt gyakran olyanok is akadnak, akik szándékosan rongálják a berendezéta, hogy itt valóban az ötödik gyerek eljöveteléről van szó. Olyan indulatba jött, hogy kijelentette: „Ezt a gyereket nem vállalom, ez kakukk-fiók, nem az enyém.’’ Az asszony rimánkodott, bizonygatta tisztességét, de Miklós hajthatatlan maradt. Az eset előtt jó egy esztendővel került Martonvásárra kispapként Horányi Kálmán. Jóképű, kedélyes fiatalember volt ez a Horányi, és a herceg fejében világosság gyűlt, megtalálta, akit keresett. Egyszer azonban váratlanul rosszul lett Cziráky Margi, hastáji fájdalmakra, görcsökre panaszkodott. Orvosért szalasztottak gyorsan mivel koraszülést gyanítottak, s ezzel a szerencsés véletlennel megoldódik az ötödik gyerek okozta családi baj. Jött az orvos, és heveny vakbélgyulladást állapított meg, amit azonnal operálni kell. Ugrott is tüstént, hogy viszik a sebészhez, de a herceg leintette a kapkodást. „Ráérünk, nem sietünk any- nyira, hátha jegeléssel is javul.” Az orvos enyhe tiltakozását meg sem hallotta. Jegelték Cziráky Margitot, da állapota ettől még rosszabb lett, hajnalra eszméletét vesztette. Akkor előállították a hercegi fogatat, föirakták a grófnőt, és elindultak Sopronba, a sebészetre. Hajtották a lovakat, de hiába a sietség, amikorra odaértek, Cziráky Margitot a hashár- tya-lob félig-meddig már átsegítette a túlvilágra. (Folytatjuk) seket, akik szemetelnek, ágakat tördösnek le és szennyezik a tiszta erdei patakok vizét. Nem fogják föl ésszel, hogy egészségük, tiszta környezetük ellen vétenek vele. De úgy is szennyezi az ember a környezetét, ha nem fordít kellő figyelmet a biológiai egyensúlyra. Az iparosítás, a gyárak, üzemek létesítése, az utak építése mind károsan hat az erdőkre. Bizonyítja ezt a Német Szövetségi Köztársaságban és Csehszlovákiában föllépő erdőpusztuláls, ami napjainkban egyre nagyobb arányokat ölt. Legelőször a jegenyefenyőn észlelték a szennyeződés hatását: a fák ezerszámra pusztulnak ell, haltak meg a széndioxid hatására. Döbbenetesek a haldokló erdőkről készült felvételek, a lombok helyei* üszkös, száraz facsonkok, üres madárfészkek ... Hazánkban, szerencsére, jóval kisebb a szennyezer.t levegő, a lúgos esők kártétele. Ennek ellenére • fokozott óvatosságra, szervezettebb környezetvédelemre, körültekintőbb gondozásra van szükség, ha azt akarjuk, hogy megóvjuk erdeink egészségét. Mert ne feledjük: végeredményben a mi egészségünkről van szó. Illés Sándor Japán menedzserek A legjobb tanács a ranglétráin fölfelé igyekvő japán memedlzseriniek : ülj hosszú órákig az irodában, dolgozz keményen, reménykedj, hogy a főnök majd csak észrevesz és mindenekelőtt várj, várj és várj — írta -Keith Stalford, a Reuter brit hírszolgálati iroda tudósítója: Egy-egy mammutcégnél még a legtehetségesebbnek tartott fiatalnak is éveikig kell várnia előléptetésre. Mégis végzős diplomások hosszú sora kígyózik az egyes irodák előtt: tudják, hogy ha fölveszik őket, garantált a havi fix fizetés 55—60 éves korukig. A japán munkaügyi minisztérium egyik fölméréséből azonban (kiderül: a japán hivatali előléptetési rendszer omladozik. Csalódott fialtál menedzserek készülnek kilépni cégüktől, a főnökök pedig kénytelenek beismerni, hogy ruigailmasalbbá kell termi a tehetségesek előléptetésének rendszerét. Az örvösök ugyanakikor azt vallják, hogy aiz előrejutás kíméletlen japán rendszere lélektani problémákat okoz, s ezek nem ritkán öngyilkossághoz vezetnek. A japán Foglalkoztatási Központ tavaszi felmérése szerint a Tokió körüli mammutcégek több mint ezer menedzserének 45 százaléka torkig van azzal, hogy munkahélyéni nem használják ki kellően képességeit. Az egyik japán kereskedelmi szakember, aki húsz év után hagyta ott cégét és hazáját — egy amerikai tőzsdeirodába ment dolgozni —, a Reuter tudósítójának elmondta, hogy szeretett volna ugyan előbbrelépni, de eme csak úgy lett volna módja, hai önállósítja magát, saját irodát nyit. Az oszakai Közegészségügyi Kutatóintézet idegosztályának igazgatója beszámolt arról, hogy fiatal! középosztálybeli menedzser páciensei (közül sokam szorgalmasaik, de -közepes tehetségűek voltak, s mégis úgy érezték: messze nem tudják kamatoztatni tudásukat. Hemesz Ferenc Siklót Jánot ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI
