Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-16 / 218. szám
1984. szeptember 16., vasárnap Somogyi Népiap 5 A Fejér megyei Tác határában levő gorsiumi ásatásoknál a nyugati városfal feltárásán dolgoznak a székesfehérvári István király Múzeum régészei. Ez már a huszonkettedik ásatási év, és eddig hozzávetőleg száz méter hosszúságban bontottak ki falmaradványt az egykori római kori településen. Most a város nyugati falainál kutatnak a régészek és segítőik Könyvek az üzemben, irodában Kaposváron és a körzetbe tartaeó településekén több, mint száz üzemi (és iskolai) könyvbizományos van, számuk az utóbbi két évben nőtt mintegy húsz százalékkal. Egyidejűleg mintegy kétmillió forint értékű áru van kint náluk. — Üzletünk elsődleges feladata az üzemi könyvbizományosok ellátása — mondja Csendes Ferenc, a Füredi úti 403-as számú köny* vesbolt vezetője. — Erre az évre közel tízmilliós forgalmat terveztünk, s ők bonyolítják le ennek körülbelül a kétharmadát. — Érdemes vállalni ezt a munkát? — Juttatásként a bizományosok megkapják a befizetett összeg hét százalékát. De sojsan inkább azért szeretik csinálni, mert így rendszeresen tájékozódhatnak az új megjelenésekről, hozzájuthatnak a kgjehdőbb kötetekhez. — Az üzem dolgozóinak milyen előnyt jelent, ha p. bizományostól vásárolnak? — Egyrészt azt, hogy előjegyeztethetik a kívánt könyveket, a sorozatok, lexikonok újabb darabjait automatikusan megkapják. Másrészt az, hogy lehet részletre vásárolni, ég nem kell kezelési költséget fizetni. Hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban? Két olyan* könyvbizományost kerestünk meg, akiknek munkája különösen eredményes. Pósa Istvánná négy éve a Budapesti Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárában terjeszti a dolgozók között a könyveket. — Havonta átlagosan nyolc-tízezer forintot forgalmazok. Cfizerencsés helyzetben vágyok,. mert tizenkét év óta d$>gbzom a cégnél, jól ismerem az emberek igényeit. Sokat segít az osztályvezetőm, Zemankó Gyula is, aki biztçàitja a munkámhoz szükséges feltételeket. Így aztán a „könyvelés" nem akadályozza a mindennapos munkámat. — Hogyan jutnak hozzá a dolgozók a könyvekhez? — Nem csak az irodámban őrzöm a köteteket, hanem egy-egy példányt elhelyezek mindegyikből a portánál egy üveges szekrényben, onnan mindenki kiválaszthatja a neki tetszőt. Odaadom a kulcsot, és kivehetik, amit választottak. Megbízom az emberekben, és szerencsére eddig nem is éltek vissza a bizalmammal. — Milyen könyvek a legnépszerűbbek? =- A férfiak főleg a szakmai kiadványokat keresik, a nők inkább szépirodalmat gyerekeknek való könyveket. Sok festményalbumot eladtam már, és szép forgalmam van politikai könyvekből is. Sorozatban érkeznek a Világirodalom remekei, az Űj magyar lexikon, s mostanában igen népszerű a Planétás — ezt is mindig hiánytalanul megkapjuk. Egyetlen gond a munkámmal az, hogy az üzlet, ahova rendszeresen járok könyveket rendelni, kiesik a városközpontból, telefonjuk pedig nincs, holott ez igen fontos lenne a kapcsolattartáshoz. Az irodalom megkedvel- tetését nem lehet elég korán elkezdeni. Ezt vallja Halmos László is, a Bartók Béla Általános Iskola testnevelő tanára. akinek nagy gyakorlata van az iskolai könyvterjesztés terén. — A gyerekek tudják ugyan, hogy nálam lehet vásárolni, maguktól azonban mégsem jönnek oda. Utánuk kell vinni a könyvet, járok is minden nagyszünetben osztályról osztályra, így az- tá mindig akad vevő. Különösen az alsósok vásárolnak szívesen, a felsősök érdeklődését nehezebb felkelteni. — Mi kerül a választékba? — Elsősorban olyan könyveket ajánlok a gyerekeknek, amelyek kapcsolatban vannak a tanulmányaikkal. Búvár-könyveket, ismeret- terjesztő kiadványokat. Ünnepek előtt sokszor kérik, hogy segítsek, milyen könyvet ajándékozzanak a szüleiknek. Nem mellőzhető szempont a gyerekek pénztárcája sem. Nemegyszer odajön hozzám egy-egy kisdiák azzal, hogy csak tíz forintja van, de szeretne könyvet venni. így aztán fel kell szerelkeznem olcsóbb kiadványokkal is. Évről évre visszatérő gondom, hogy a tanulók legtöbbször hiába keresik a kötelező olvasmányokat. A kiadók nem gondoskodnak a rendszeres utánpótlásról. — Természetesen nem csak a diákok, hanem kollégáim számára is árulok könyvet. Tanártársaim szívesen veszik, ha helybe hozom az új kiadványokat, hiszen legtöbbjüknek nincs ideje arra, hogy rendszeresen járja a könyvesboltokat. így többet látnak, többet is vásárolnak. T. K. A magyar írószövetség taggyűlése Szombaton megkezdődött a Magyar írók Szövetségének kétnapos taggyűlése. A tanácskozás résztvevői napjaink magyar irodalmának és irodalmi közéletének kérdéseit vitatják meg. Nemzetközi reumatológiai, immunológiai szimpózium Kevéssé ismert tudományos felismerés: a gyulladásos reumás megbetegedésekhez nemcsak a vírusfertőzés, hanem immunológiai folyamatok, genetikai tényezők is -hozzájárulnak. Az immu- , nológiai kutatás Ifegújabb eredményeit : a vizsgálati módszereket, a gyulladásra és az immunrendszerre ható kísérleti gyógyszeres kezelést közvetlenül hasznosíthatják a reumatológiában is. Egyebek között ez indokolja azt, hogy a Magyar Reuma- tológusok Egyesülete és a Magyar Immunológiai Társaság közösen rendez nemzetközi szimpóziumot szeptember 26—28. között Budapesten. A SOTE Nagyvárad téri épületében tanácskoznak majd a gyulladásos ízületi betegségek immunológiai és kórszövettani jellemzőiről, az örökletes tényezők szerepéről, kísérleti jellegű igyógy- szeres kezeléséről. A laikusok — tí‘e nem ritkám egyes orvosok is — az életkorra és a fizikai megterheléssel) ösz- szefügigő, kopásos jellegű kórképeket tekintik a mozgásszervi — reumás — betegségek jellemzőjének, és úgy vélik, kezelésük főleg gyógyfürdő és fizikaterápiával lehetséges. Egyebek közt ezért is nagyon fontos, hogy egyre többet tudjanak meg e betegségcsoportról), hiszen a legkisebb újabb felismerés is élősegítheti ezek eredetének felderítését, hatásosabb gyógyítását, illetve megelőzését. Ezért is hívtak meg a tanácskozásra neves külföldi szakembereket, -több, mint húsz országból, csaknem 250 reumatológus és immunológus vesz részt a rendezvényen. Az előadók tájékoztatják a résztvevőket arról is, hogy az immunológiai folyamatokra ható gyógyszereket miként és milyen eredménnyel alkalmazták a reumatológiában. Emlékezés egy kommunista tábornokra 75 éve született Pálffy György Temesvárott született 1909. szeptember 16-án, édesapja városi tisztviselő volt. Négyéves, amikor Budapestre költöznek, az Óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizik. Nem nevelték katonának, maga sem szándékozott az lenni, könnyen és gyorsan tanult nyelveket, sokat olvasott. Erősen vonzódott a szépirodaiomhoz, úgy tervezte, tanár lesz. Az egyetemre való beiratkozása előtt elment önkéntes katonának — ez hozta a döntő fordulatot életében. Megtetszett neki a katonaélet, nem a bölcsészkarra, hanem a Ludovika Akadémiára irat- közott be. Kitüntetéssel avatják tisztté 1932-ben, majd Pécsre vezénylik. Katonaként, is többre törekszik, bírálja azokat a tiszttársait, akik csak megélhetésnek tekintik a tiszti foglalkozást. Két politológiai tanulmányt ír ezidő alatt. Az egyikben a következő mondat szerepel: „... tudatos gyűlölet a főmotívuma annak az érzésnek, melyet ... a tömegek táplálnak a hadsereggel szemben.”. A másik tanulmánya címe: A Duna- medence német szemmel — a vezérkari főnök tiltó parancsa miatt nem jelenhet meg. A tiltó parancs rádöbbenti: az elsősorban német anyanyelvűekből verbuválódott magyar tábornoki kar szemlélete távol áll valós nemzéti érdekeinktől, hamarosan kiszolgáltatják májd hazánkat a fasiszta Németország politikai törekvéseinek. Ezerkilencszázharminc- kilencben szolgálaton kívüli állományba helyezését kéri, amit a hadiakadémia parancsnoka megtagad tőle. Ekkor látja be, hogy életcélját egyenruhában képtelen megvalósítani, lemond tiszti rangjáról annak ellenére, hogy apja kitagadással fenyegeti. A következő év elején elhelyezkedik az Egyesült Izzóban, hivatal- nőkként. Pontos, munkája, szorgalma, , tárgyalóképessége itt is kamatozik, hamarosan cégvezető lesz. Sólyom Lászlót, egykori tiszttársát, aki 1950-ben, mint tábornok, ugyancsak a személyi - kultusz áldozatául esik, ő helyezi el cégénél. Ezerkilencszáznegyvennégy nyarán — már az illegális kommunista párt tagjaként — mint képzett katona, a fegyveres ellenállás egyik „szervezője lesz. Az MKP Központi Vezetőségéhez intézett, 1945. június hó 11-én kelt jelentésében így ír erről az időszakról: „1944 szeptemberétől 1945 januárjáig vezetésem alatt válta- kozóan 3—5 csoport működött, egyenként 3—6 fővel, az alábbi, ellenőrzött eredménnyel: ... a Gömbös-szobor felrobbantása, ... húsz esetben német teherautók, vontatók, tábori lövegek felrobbantása, ... hat esetben vasúti pálya felrobbantása a budapesti körvasúton ... December elejéig, elfogatá- sáig, Rajk László, majd Kádár János központi vezetőségi tagok voltak a feletteseim, illetve az összekötők a katonai szervezet és 3 pártvezetőség között.” A felszabadulás Budán érte, azonnal Debrecenbe utazott, ahol a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályának vezetését bízták rá. Az ő vezetésével vállalt oroszlánrészt az osztály a határőrség megszervezésében, amiért Pálffyt 1946 áprilisában vezérőrnaggyá léptetik elő. Ebben az évben decemberben a katonapolitikai osztály leleplezi a Magyar Közösség nevű ellenforradalmi szervezkedést. A két munkáspárt egyesülési kongresszusán a Központi Vezetőség tagjává választják, hamarosan a honvédség főfelügyelője lész, altábor- nagyi rangban. Jövőbe vetett hittel, derűs optimizmussal dolgozott akkor is, amikor 1949 júniusában letartóztatták, koholt vádakkal perbe fogták, s szeptember 24-én kivégezték. Nyolc nappal múlt negyven éves. Élete péida valamennyiőnk előtt. Hegyes Zoltán Esküvőről a halálba Van úgy, hogy különböző jellemű, egymást nem ismerő emberek, ha együtt dolgoznak, a közös akarat hevében csodákat képesek alkotni. Egy litván faluban, Ablingában 1972 nyarán a köztársaság mindfn részéről jöttek össze a szobrászok, hogy közösen készítsenek egy 50 faragott szoborból álló emlékmű-komplexumot. Annak a falu lakosainak, akartak áldozni, akiket 1943-ban agyonlőttek a hitleristák. Az összegyűlt mesterek között volt Vitautasz Majo- rasz is. A korábban is nagyméretű szobrokkal foglalkozó mesternek Ablingában nem csupán az volt a szerepe, hogy több szobrot alkotott, hanem egyik kezdeményezőjeként a hazafias művészeti megmozdulásnak, lelkes szervezőjeként lépett fel az emlékmű felépítésének. Az ablingai emlékmű bejáratánál áll Vitautasz Majorasz Esküvő című alkotása. Arra a tragikus napra A mártírhalált halt fiatal pár emléke emlékeztet, amikor 1943. június 23-án Ablingában mennyegzőre gyülekezett a falu, ám az esküvői hangulat tetőfokán SS katonák rontottak a lakodalmas házba, a fiatal párt egymáshoz kötözve a csűrbe zárták és rájuk gyújtották. MIT TESZ A GYÁMHATÓSÁG? Hátrányos helyzetben A tegnap ismertetett elsődleges funkciókon kívül számos olyan feladatot kell megöletem,) — megyérnk- gyámügyi előadóinak, ügyintézőinek, amelyhez a jogi, pedagógiai és pénzügyi ismeretek egyaránt szükségesek. Sok apróság veszélyeztetettségének oka a család csekély jövedelme. Lényeges szociálpolitiki feladat tehát az ő támogatásuk. 1983-ban 774 gyermek javára utaltak ki a tanácsi szervek összesen félmillió forint rendszeres segélyt, rendkívüli segélyként pedig — összesen hárommillió-háromszázezer forinttot — jó ötezerszer kézbesítettek. Tizennyolcszor kellett megvonni a támogatást, mert a szülők nem a gyermekekre fordították a pénzt, ám egyetlen gyámügyes sem gondolja komolyan, hogy az állami segélyből rendszeresen italozó apák vagy anyák száma ilyen csekély. Földerítésük azonban alig lehetséges. A gyámhatóságok feladatai közé tartozik a veszélyeztetettek és az állami gondozottak vagyoni ügyeinek intézése. Tavaly 291 ilyen, zömmel a hagyatékkal kapcsolatos ügynek a végére sikerült pontot tenni. Az OTP jóvoltából nem ütközik akadályokba a veszélyeztetettek és az állami gondozottak 16 millió forint értékű betétállományának ellenőrzése sem. A rájuk hagyott összeget 18. életévük betöltése után kap-, hatják meg a fiatalok. Kivételnek számítanak azok, akik gondnokság, illetve gyámügyi felügyelet alatt állnak a felnőttkor kezdetén. Sajnos, ilyenek is vannak szép számmal. Döntésképtelensége miatt az elmúlt évben 875 fiatalt gondnokoknak kellett képviselniük a legkülönbözőbb ügyekben. (A gyökerek többnyire a szülők alkoholizmusához vezetnek vissza.) Az árvaság vagy fél- árvaság miatt gyámság alá helyezett kiskorúak száma 208. Nehéz annak a 178 fiatalnak az ellenőrzése is, aki bűncselekmény elkövetése miatt, bírósági ítélet nyo: mán nem élvezheti a felnőtté válás előnyeit. Nagy emberismeretet és tapintatot igényel azoknak a kérelmeknek az elbírálása, melyeket házasodni vágyó fiatalkorúak nyújtanak be, hiszen némelyiküket nem annyira a szerelem ösztönzi, hanem a környezetéből való menekülés vágya. Tavaly tizennyolc ilyen kérés közül tizenhatra mondták ki az igent a gyámügyesek, mert megbizonyosodtak arról, hogy a fiúk és lányok a korábbinál emberibb környezetbe kerülnek. Nem kevesebb humanitást, józan ítélőképességet feltételez az örökbefogadási ügyek eldöntése sem. Számuk sajnálatosan csekély: tavaly csupán huszonöt gyereket adoptáltak megyénkben, közülük tizenegy volt állami gondozott. A gyermektelen házaspároknak az intézeti kicsinyekkel kapcsolatos előítéletei mellett az is nehézséget okoz, hogy sok, nevelésre alkalmatlan szülő foggal-körömmel ragaszkodik az állam által gondozott gyermekéhez. Végezetül szóljunk azokról a gyámügyi előadókról, akik a környezettanulmányokat végzik. Csaknem nyolcvanan vannak, közülük ötvenötén községekben foglalkoznak a rászoruló kicsinyek ügyeivel, afféle negyedik-ötödik „reszortként”. Tavaly csaknem harmincezer iratot fogalmaztak vagy bíráltak el, 6419 határozatot hoztak. Az utóbbi fél évtizedben hetvennégy dolgozó vált meg a gyámügyi tevékenységtől, szinte az egész apparátus kicserélődött. A gyámügyesek között senkinek sincs pedagógiai képzettsége Somogybán, s jogi végzettsége is csak hétnek. Felderítő, ellenőrző munkájukat közlekedési nehézségek akadályozzák. Ennél is nagyobb baj, hogy megyénkben egyetlen pszichológus sem működik, akinek feladata a nagyrészt sérült lelkű, pszichikai gyógyításra szoruló veszélyeztetett és állami gondozott gyermekek vizsgálata, kezelése lenne. Lengyel András
