Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XL. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 Ft 1984. szeptember 1., szombat Az Elnöki Tanács ülése Á pártkongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére Háromszázezerrel több tégla A béke nqpjq A történelem legvéresebb háborúja kezdődött azon a napon, amelyet ma a béke napjaként tart számon az emberiség. Nem véletlen egybeesés ez: a Béke—Világ­tanács kezdeményezése, amely a dátumot kijelölte, éppen az évfordulóval kap­csolatos. Mikor becsülhetné meg jobban a békét a világ, mint amikor ellentétével ve­ti egybe, annak is legször­nyűbb iszonyatával. Amikor 1939. szeptember 1-én megszólaltak a fegyve­rek, senki sem tudhatta pontosan, hogy mi kö­vetkezik: hogy csaknem hat éven át dörögnek majd szüntelenül a világ minden táján, hogy mundér­ba öltözött emberek milliói hömpölyögnek végig a föld­tekén. Senki sem jósolhatta meg. hogy milyen félelmes árat követel majd a Szovjet­unió, Európa, a világ népeitől a fasizmus elleni gigászi küzdelem, a győze­lem kivívása. Az évforduló ma már a negyvenötödik: két nemzedék nőtt fel azóta, hogy a lengyel határon átdübörögtek a Wehr­macht tankjai. Ebből a ket­tőből az idősebb számára a világháború az apák, a fia­talabb számára a nagyapák élménye volt — szomorú, de regényes, vagy éppen távoli, esetleg elfelejtett történelem. Pedig hiba lenne felejteni: nemcsak azért, mert mai vi­lágunkat is alapvetően meg­határozza annak a háborúnak a kimenetele: a Szovjetunió és az antifasiszta koalíció történelmi diadala, a fasiz­mus veresége, a nemzetközi erőviszonyok átalakulása, az új szocialista országok meg­születése Európában és Ázsi­ában, a gyarmati rendszer összeomlása, a tőkés országok közötti erőviszonyok átrende­ződése. Ezek mind olyan változá­sok, amelyeket visszaforgatni immár lehetetlen: az utóbbi időben Nyugaton hallható hangok, amelyek „Jalta érvé­nyességét” vitatják, vagy a revansista álmokat próbálják élesztgetni Európa földjén, hiábavaló kísérlptek a kiala­kult történelmi realitások ta­gadására. De hiba lenne felejteni az­ért is, mert 1939. szeptember elsejének kolosszális tévedése nem ismételhető meg többé ezen a Földön. Hitler még elképzelhetett egy megnyert világháborút: ma mindenki tudja, hogy egy globális kon­fliktusban az emberiség léte kerülne veszélybe. A katonai szaJfnyeiven szólva a győze­lem ára elviselhetetlen lenne bármely támadó számára. A nagyhatalmak közötti béke ma még a fegyverek költséges egyensúlyának eredménye, s korántsem fedi be az egész földtekét. (Hol itt, hol ott 1945 óta is folytak háborúk, de az egész glóbuszt nem borította el a csatazaj). A világnapon az emberiség tovább tekint, s újra megfo­galmazza a parancsoló célt: az atomfegyverek betiltásá­nak békéjét, a leszerelés iga­zi békéjét. Az ambiciózus, de távoli cél felé jelentenének fontos és konkrét első lépést a Varsói Szerződés legutóbbi budapesti javaslatai: vállalja mindkét tábor azt, amire a Szovjetunió a maga részéről már kötelezettséget vállalt, — hogy elsőnek nem vet be atomfegyvert, s kölcsönösen mondjanak le az erő alkal­mazásáról a konfliktusok megoldásában. Szeptember 1-én nem kell külön emlékeztetni arra, ho­vá vezet a másik út. Baracs Dénes A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság c-t a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együtt­működési szerződést, ame­lyet L osonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban lett hivatalos, baráti láto­gatása alkalmával 1984 jú­nius 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács eLőterjesztése alapján határozatot hozott A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülé­sén értékelte a szakmunkás- képzés helyzetéről végzett népi ellenőri vizsgálat ta­pasztalatait. A testület a vizsgálatról szóló jelentést a Minisztertanács elé terjeszti. A KNEB megvitatta és el­fogadta a közművelődési tör­vény végrehajtásáról kezdő­dő utóvizsgálat programját. A népi ellenőrzés 1979-ben végzett vizsgálata a művelő­dési otthonokra, a közműve­lődési könyvtárakra és a szórakoztató műsoros ren­dezvényekre terjed ki. Az utóvizsgálat feladata az intéz­kedések végrehajtásában és a közművelődésben jelentke­ző új elemek — mint példá­ul a video — hatásának fel­mérése. A munkában nyolc megye népi ellőrzési bizott­sága vesz részt. Részletes ismertetést ha­gyott jóvá a testület, a „ko­rábbi ellenőrzések tapaszta­latainak hasznosítása az ál­lami ellenőrző szervek mun> kájában” című Országos vizs­gálat programjának terveze­téről. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érin­tett szervek mennyiben tesz­nek eleget az állami ellen­őrzésről szóló minisztertaná­csi rendelet előírásainak. Hogyan hasznosítják más szervek korábbi ellenőrzései­nek tapasztalatait, elfogadott javaslatait, s a gazdálkodó szervezetek teljesítik-e az ellenőrzési napló vezetésére, az ellenőrzések anyagainak nyilvántartására és azok hoz­záférhetőségére vonatkozó hatályos előírásokat. arról, hogy a Bajai Tanító képző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola névea folytatja működését. < A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel es választott meg. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési mi­nisztériumi államtitkárrá nevezte ki. ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tájékoztatást kapott arról, hogy közérdekű beje­lentés alapján a Bács-Kis- kun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság« vizsgálatot folyta­tott a Kecskeméti Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalt külkeres­kedelmi irodájának pazarló gazdálkodásáról. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a külkereske­delmi iroda kialakításának tervezési és kivitelezési, va­lamint belső berendezési költségei indokolatlanul ma­gasak. A külföldi utazások tervezése sem tükrözi a költ­ség- és devizatakarékos szemléletet. A vizsgálat nyo­mán a megyei NEB javasla­tokat tett feltárt hiányos­ságok megszüntetésére és az ezekért felelős személyek fe­lelősségre vonására. A KNEB májusban gazda­sági bírság kiszabását indít­ványozta a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz ellen, meri <& szövetkezet a „túró rudi” gyártása során a szabványtól eltérően egyes anyagok mennyiségét csökkentette, illetőleg az értékesebb anya­gokat időnként olcsóbb anya­gokkal helyettesítette, és ez­zel tisztességtelen haszonra tett szert. A Békés megyei Bíróság a szövetkezetei egy­millió 800 ezer forint gazda­sági bírság és 54 ezer forint illeték megfizetésére köte­lezte. Az ítélet ellen a szö­vetkezet fellebbezett. A Leg­felsőbb Bíróság az első fo­kon hozott ítéletet helyben­hagyta, és a szövetkezetei további 108 ezer forint fel­lebbezési illeték megfizeté­sére kötelezte. A Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalat tabi tég­lagyárának szocialista bri­gádjai hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszte­letére felajánlották, hogy 2- 2 kommunista műszakot tar­tanak. Ezeken 80 ezer darab kisméretű téglának megfele­lő 19 lyukú magasított fa­lazótéglát gyártanak. A mun­kadíjáért kapott pénz egy ré­szét a tabi gyermekintéz­mények fejlesztésére for­dítják, illetve a vállalat la­kásépítési alapjára fizetik be. A vállalások közül kiemel­kedik, hogy a gyár égetett téglából a tervét 300 ezer darabbal túlteljesíti, a minő­ségi mutatót pedig egy szá­— A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárá­nak eddig soha nem volt fonalexportja — mondta Bajer Nándor igazgató. — Az idén, fennállásunk óta először, háromszáz tonnát szállítottunk az NSZK-part- nernek. 1951 áprilisában ásták a gyár alapjait, s akkor októ­berben már beindították a gépeket is. ötezer tonnás kapacitással kezdtek. Ma ennek kétszeresénél Is töb­bet gyártanak. Pamutot — gyapotot — dolgoznak föl fonallá. Hetven vállalatnak szállítanak termékeikből. Az eltelt harminchárom év alatt — a bővítések nyo­mán — a kaposvári üzem hazánk legnagyobb fonógyá­ra lett. — Most jutottunk el oda, hogy a belföldi megrendelé­seken felül is termelünk — folytatta az igazgató. — így lehetőség nyílt a Hungaro- tex külkereskedelmi válla­lat közvetítésével tőkés ex­portra. Árajánlatunk, a fo­nal minősége megfelelt a követelményeknek. Ez a háromszáz tonna fo­nal több mint tízmillió kilo­méter hosszú, remélhetőleg „nem szakad el”, hanem erősebbre köti az exporí­zalékkal javítja. A termelés növekedését az eszközök jobb kihasználásával, az anyagok takarékos felhasz­nálásával kívánják elérni. Augusztus végén termelé­si tanácskozáson szavazták meg a Sütő- es Édesipari Vállalat tabi üzemének munkásai a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyhez való csatlakozást. Az utolsó negyedévben bővítik a kenyérválasztékot, s meg­kezdik a somogyi vagy a ku- koricapelyhes kenyér előállí­tását. Szerepel vá'lalásaik között az is, hogy az eset­legesen előforduló kenyérel­látás! problémák kiküszöbö­lésére — ha szükséges — pótműszakot szerveznek. kapcsolatot. Az igazgató szerint — óvatos optimiz­mussal szólva — a jövő évi export várhatóan eléri az ezer tonnát. Az első exporton kívül más újdonsággal is szolgál a gyár: a gyártmányfejlesz­tési program keretében ugyanis fésűsfonó-techno- lógiát szereztek be. Főleg vállalaton belüli gépátcso­portosításokkal jutottak az NDK-berendezésekhez. A A tabi áfész közösségei szintén eredményesebb mun­kával köszöntik a kiemelke­dő eseményeket. Az édes­ipari üzem munkabrigádja két kommunista műszak megtartásával segíti elő a tervek teljesítését. A mű­szakért járó bért a helyi gyermekintézmények tá­mogatására ajánlották fel. A kollektíva tagjai vállalták a mézes termékek minőségé­nek javítását, valamint egy új cukorka gyártásának be­vezetését. A kiskereskede­lem mintegy 130 dolgozója termelési tanácskozáson ajánlotta föl: két kommu­nista műszakot vállal a kö­zeljövőben átalakítandó 2. számú ABC építésénél. gépláncnak köszönhetően lényegesen szebb, értéke­sebb — évente egyezer ton­na — fonalat tudnak elő­állítani. Az üzemi termelés az idén indult be. Közvet­len célja az volt, hogy a vállalat nagyatádi cérna­gyára megfelelő minőségű, gazdaságosan seállítható alapanyagot kapjon. Kőszegi Lajos Fotó : Makai Károly A továbbiakban a Köz­Baltonyáti megkezdődött ,az SOS gyermekfalu építése. Nyolc­tíz személyes közösségi házak együtteséből áll ez majd, ahol nevelőanya foglalkozik a rábízott gyerekekkel. Eddig a vi­lág 70 országában több mint 200 SOS falu készült el. A ké­pen: alapozási munkáik Battonyán. (MTI — Oláh Tibor, felvétele — telefotó — KS) A KNEB tanácskozásának napirendjén : Közművelődés, gazdasági visszaélések A pamutfonók első exportja Jövőre ezer tonnát — Á fésűsfonó előnyei * Az új fésüsfonógép értékesebbé teszi a fonalat Az idén háromszáz tonna fonalat exportáltak az NSZK-ba

Next

/
Oldalképek
Tartalom