Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

1984. augusztus 29., szerda Somogyi Néplap 5 TV-FIGYELŐ A tehetség: küldetés Az elmúlt napok nem ké­nyeztették el a tévénézőket. A gyerekek ellenben jól jár­tak, megkezdődött a többré­szes Winettou-sorozat vetí­tése, s beoltja a fiatalokat az indiánromantikával. Bár­mennyire is divat lett újra a romantika s igyekszik át­szőni egész életünket, az öl- tözéstől a lélek útjáig, ugyanannyira hiányzik is a gyerekkorból a kaland, ami valóssá teheti az álmokat. Nem pusztán álmodozik az a három fiatal lány, akiről portréfilmet láttunk szomba­ton délután a képernyőn. A titok nyitja című adásra gondolok, amelyben Kovács Györgyi hatszoros magyar sportgimnasztika-bajnok mu­tatta be tanítványait: Sinkó Andreát, Túrák Zsuzsát és Becsina Ágnest. (A forgató­könyvíró és rendező Ricz Nóra volt.) Mi vezérelt, hogy éppen ezt a műsort válasszam ki az elmúlt napok programjá­ból? A sportgimnasztika szépsége, ami magában rej­ti a „testművészetet” is, mi­vel közel áll a tánchoz, a modern baletthez. Mindig is szívesen nézek ilyen adáso­kat, irigykedve azokra, ak'k élőben élvezhetik a látványt. Más meggondolás is veze­tett, hogy műsorkezdésre a képernyő elé üljek. A filmet ajánló ismertetésben olvas­tam, hogy A titok nyitja a tehetségről szól. Nos, vajon mi a titok nyitja? Vártam a választ. A sportgimnasztika szép­ségét épphogy csak élvez­hettük, a néző figyelmét in­kább arra a szívós munká­ra terelte a film, amit a lá­nyok' az edző segítségével végeznek nap nap után. Di­áklányok, akikre a szép sport mellet a tanulás is épp elég terhet ró. És ne feledjük: fiatal diáklányok, akik koru­kat sem tagadhatják meg! Mindháromnak megfelelni nem éppen könnyű feladat,. nem is beszélve arról, hogy — most csupán a sportra gondolok — a versenyágban szigorú a mérce. Az ered­ményekért meg kell küzdeni. A tehetséges lányok küzdő fiatalok, akik sokat áldoznak azért, hogy képességeiket minél jobban kiaknázzák, kamatoztassák. Sok minden­ről le kell mondaniuk ezért — vallották, ám ügyesen fölvillantotta a film az ön­feledt pihenés, szórakozás pillanatait is. Láttuk a három lány kon­centráló arcát, a pillanatnyi kudarctól sírásra görbült szá­ját, az átszellemültséget és a győztes boldogságát. Meg­annyi érzés! És a titok nyitja? A te­hetség titka? A tudomány ismeri összetevőit. Czeizler Endre új könyve — Az ér­ték bennünk van — meg is fogalmazza, mi a tehetség. A gyerekek öt százalékát so­rolhatjuk közéjük; a hazai statisztika szerint a lakosság számához viszonyítva olyan kétszáznegyvenezren lehet­nek a kiemelkedő képességű emberek. Sokféle tehetséget ismerünk, ám a titok nyitja sokban közös lehet: a szor­galom, a küzdés, az élet ve­lejárójaként olykor a kudarc. Mindezt bizonyította a film. Kovács Györgyiről is szólt a film, ha áttételesen is, ám mindenképpen hozzátéve egy fontos megállapítást a tehet­séghez, pontosabban a tehet­ség gondozásához. Ezt külde- tésnak is nevezhetjük. Gon­dosan, szakértelemmel és megértő humánummal fej­leszti az edző a lányok sze­mélyiségét, jellemét, akarat­erejét, közösségi szellemét tehetségük mellett. A mun­ka, a küzdés a tehetség szá­mára is elengedhetetlen. Amit ehhez Czeizler tesz hozzá: a tehetség nem kivált­ság, de nem is érdem, ha­nem olyan küldetés, amelyet kötelesség valóra váltani. Horányi Barna Háromezer új óvodás ér TOPONÁR, KAPOSFÜRED ZSÚFOLT Még néhány nap, és sírás­tól lesznek hangosak az óvo­dák. Elindulnak a kicsik „első munkahelyükre”, el­szakadnak a megszokott környezettől. Véget ért a gyes, anyu ismét munkába áll. Vajon zökkenőmentes volt-e, sikerült elhelyezni a gyereket vagy levelezni, ki­lincselni kellett? Garai László, a városi ta­nács művelődési osztályá­nak vezetője szerint Kapos­váron megfelelőnek mond­ható az óvodai helyzet, or­szágos viszonylatban is. — Szervezeti egységként 18 óvoda működik a vároj- ban, s ez 30 gyermekintéz­ményt foglal magába. Az óvodai felvételek, föllebbe- zések és azok kivizsgálása már megtörténtek. Ebben az évben 3157 új óvodást vettünk föl; hetvenkét gye­rekkel kevesebb jelentkező volt, mint tavaly. Harminc kérelmet utasítottunk el: ezeknek oka, hogy az anya a másik gyerekkel még gye­sen van. Gyakorlatilag el­mondhatom, hogy a város­ban évek óta nem fordult elő olyan eset, hogy valakit is elutasítottunk volna, aki­nek az óvodai jogosultsága fennáll. Sőt van olyan óvo­dánk, a Damjanich utca környéki, ahová még olyan gyermeket is fel tudtunk venni, akinek az édesanyja gyesen van. Vizsgálódásaink tapasz­talatai azt mutatták, hogy a városban az országos át­laghoz viszonyítva eltérő a kép. A lakótelepi óvodák létszáma a megengedett 120 százalék alatt van, míg a külterületi óvodák közül a toponári 151, a kaposfüredi 154 százalékos kihasználl- ságú. Zsúfolva van még a centenáriumi óvoda, évek óta. (Oka, hogy a vidéki gyerekek is ide járnak.) A Madár utcában is sok a gyerek, ott 20 fővel szükség­csoportot indítottak az idén. — Igyekeztünk a lakóhe­lyükhöz közel eső óvodák­ban elhelyezni a gyereke­ket, még akkor is, ha ez­zel esetleg más intézménye­ket látszólag indokolatla­nul terheltünk. Szeptember 15-re elkészül a Búzavirág utcában két „kupola” — két csoportot helyezünk el ott. Ezenkívül tervezzük a toponári és a kaposfüredi óvoda bővítését is. — Ügy tapasztaltuk, hogy csökken a gyereklétszám. — A népességnyilvántar­tótól kapott adatok szerint két év múlva minden óvo­dába csak annyi gyerek jár majd, mint amennyi az in­tézmény befogadó képessé­ge. összegezve: megfelelő az óvodai helyzet, és óvónőhi­ány sincs Kaposváron. Ter­mészetesen az idén is fog­lalkoztatnak képesítés nél­küli óvónőket, de a foglal­kozásokat — mint Garai László mondta — minde­nütt felkészült pedagógusok látják el. K. A. Zenészek három földrészre Elektromos hegedűtanár Fiatal feltalálók munkái Tokióban Véget ért a barcsi Barcson befejeződtek a nemzetközi rézfúvós kamara­zenei tábor és verseny ren­dezvényei. A programsoro­zat már évek óta a Dráva menti nyár eseményeinek ge­rincét alkotja, az idén elő­ször azonban szakmai szim- pozionnal is kiegészítették a programot. A tábort a résztvevő egy-üttesék vetélkedője zárta, s a három legjobb együttes vehetett részt 23-án és 24-én ^kétfordulós nemzetközi versenyen. A magyar rézfú­vós kamarazenekarok tudá­sát mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy a hét or­szág szakembereiből álló zsűri mind a három első he­lyezésre magyar együttest tartott méltónak. Az első dí­jat az Operaház rézfúvós kvintettje, a másodikat a Ze­neakadémia kürtkvartettje, a harmadikat pedig a Zeneaka­démia rézfúvós szextettje nyerte el. A versenyek után kezdőd­tek a szakmai előadások, il­letve neves külföldi együtte­sek bemutatói. Három föld­rész 18 országából érkeztek Barcsra a rézfúvós kamara­zene mesterei. Délelőttön­ként előadások hangzottak el a fúvószene történetének egyes szakaszairól, a hang­szeres játék tehenikai kérdé­seiről. Esténként olyan ne­ves csoportok adtak koncer­tet a város új sportcsarno­kában, mint a Lipcsei Kürt­kvartett, a francia Guy Touv- ron Rézfúvós Kvintett vagy rézfúvós-szimpozion az 1883-ban alakult Bécsi Kürtkvintett. A szimpozion befejezése­képpen tegnap a résztvevő szakemberek a szervezőkkel — a helyi vezetőkkel és az Interkoncert fesztiváliroda képviselőivel — kerekasztal- beszélgetésre ültek össze; megvitatták a rendezvény- sorozat eredményeit, össze­gezték a tapasztalatokat. A hazai és külföldi vendégek valamennyien , úgy kezdték hozzászólásukat: köszönik, a barcsiak vendégszeretetét, a kiváló szervezését, s egy­öntetűen megállapították : a rendezvény jó irányban ha­lad. Dr. Siegfried Schwarzl pro­fesszor, a bécsi Vadászkürt egylet vezetője, a verseny zsűritagja javasolta, hogy a jövőben adjanak rövid át­tekintést a tábor résztvevői­nek az egyes hangszerek tör­ténetéből. Hans-Joachim Krumpfer, a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főisko­la fúvóstanszakának vezető­je többek között arra hívta föl a figyelmet, hogy a ver­seny után minden résztvevő produkcióját személyre szó­lóan, részletesen kellene ér­tékelni. Körber Tivadarné, a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosz­tályának képviseletében je­lentette be, hogy ettől az év­től kezdve a minisztérium a zeneakadémistáknak hiva­talos szakmai gyakorlatként ismeri el a barcsi rendezvé­nyen való részvételt. Jean- Pierre Mathez, aki tizennégy éve az Innternational Brass Bulletin, a nemzetközi réz- fúvós-szaklap szerkesztője, hasznos adományokat aján­lott föl a barcsiaknak. A verseny rendezésével kap­csolatos javaslatokat. tett az NSZK-beli Crump professzor, Pe£ JL,in, a pekingi zeneaka­démia fúvóstanszékének ve­zetője, valamint Várasdi Fri­gyes ést, Tarjáni Ferenc, a Zeneakadémia tanára, illetve professzora. A hozzászóláso­kat, tanácsokat megköszönve Bauer Vendel, a barcsi ze­neiskola igazgatója elmond­ta: az észrevételek figyelem- bevételével, a javaslatok be­építésével máris megkezdik az 1986-os szimpozion szer­vezését. A hozzászólásokból, a kül­földi vendégek véleményéből kiderült: a barcsi rendez­vénysorozat a nemzetközi el­ismerés rangjára emelkedett. Hazánkban egyedülálló az ilyen komplex, oktatásban, koncertekben, szakmai meg­beszélésekben egyaránt bő­velkedő zenei találkozó. S mint a külföldi szakemberek elmondták, a barcsi szimpo­zion a világ hasonló jellegű rendezvényei között is egye­dülálló. A kellemes, baráti légikör. a segítőkészség, és nem utolsósorban a magyar réztóvósotk szakmai felké­szültsége az, ami több neves tudóst évről évre ide vonz. T. K. Karikatúra­pályázat A Ludas Matyi olvasói is meggyőződhettek róla: nagy sikert arattak az elmúlt években a karikatúrapályá­zatok, amelyeket a kecske­méti városi KilSZ-bizottság és a népszerű fővárosi hu­morlap hirdetett. Nos, az öt­letes rajzokon felbuzdulva a hírős város ifjúsági szerve­zete ismét a ceruza és a filc­toll forgatására kéri fel az»-* kát,-akiknek az élet bármely területéről, — így a politiká­ról is — rajzos mondaniva­lójuk van. Munkáit — legfeljebb hár­mat — nemtől és életkortól függetlenül bárki elküldheti november tizedikéig a pályá­zatot hirdető KíSZ-bizottság címére (6000 Kecskemét, Sza­badság tér 1 c). A jeligés ka­rikatúrákat országos szakte­kintélyekből álló zsűri bí­rálja el — természetesen megfelelő komolysággal —. majd az arra érdemesekből kiállítást rendeznek novem­ber végén a kecskeméti Er­dei Ferenc megyei Művelő­dési Központ művészklubjá­ban, valamint a fővárosban, a Ludas Matyi című hetilap Gábor Andor Klubjában. A hivatásos ítészek az el­ső helyezettet kétezer, a má­sodikat ezerötszáz, a harma­dikat pedig ezer forinttal ju­talmazzák. A tárlatokat meg­tekintő közönség is szavaz: Voksai alapján ugyancsak szép summa üti majd egy vicces kedvű szerző mar­kát. Természetesen csak akkor, ha alkotásait koráb­ban sehol sem publikálta. A napokban indították út­nak Tokióba azt a hat ma­gyar pályamunkát, amellyel Magyarország nevezett a fiatal feltalálók világkiállí­tásán. Az Alkotó Ifjúság Egye­sülés tavasszal hirdetett pá­lyázatot „Üticél a felkelő nap országa” címmel, hogy a legügyesebb tizenéves Yijítók munkáit elküldje a Japán Találmányi és Inno­vációs Intézet által szerve­zett versenyre. A felhívás­ra az ország minden tájá­ról 30 pályamunka érke­zett, s előbb az Alkotó If­júság Egyesülés „házi zsű­rije”, majd-'löbb külső szak­ember minősítette a műsza­ki berendezéseket. megol­dásokat és a használati esz­közöket. Érdekesség, hogy az utóbbi kategóriában a legjobbak közé került az a pályamunka, amelyet a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskolában tanuló lányok készítettek: kukori- cacsuhé babákból kialakí­tott élőképük remélhetőleg a díszítőmüvésziet őshazá­jában is sikert arat majd. Veszprém ipari szakkö­zépiskolájából ketten is si­kerrel pályáztak. Egyikük különleges Morse-oktatóké- szüléket dolgozott ki, isko­latársa pedig olyan anten­naforgató berendezést ké­szített, amely számítógépre kapcsolható, s megfelelő program segítségével auto­matikusan követi a rádió­amatőr műholdat. Két játék is bekerült a magyar színeket képviselő pályázatok közé: a szegedi József Attila Tudomány- egyetem egyik hallgatója szellemes megoldással ala­kította ki „Magnetolabirint” elnevezésű mágneses tár­sasjátékát, egy miskolci szakközépiskolás pedig szá­mokon alapuló logikai játé- .kot dolgozott ki. * Különlegesség a zenét ta­nuló győri szakközépiskolás lány alkotása. Az „ElektBí£. mós hegedűtanár” elneve­zésű berendezés különösen a hegedűtanulás kezdeti időszakában ad nagy segít­séget. hiszen a hangszerbe épített kis lámpa rögtön jel­zi, ha a tanuló nem a meg­felelő szögben helyezte a húrra a vonót. A következő hónapokban a japán rendezők kiválaszt­ják a versenyben részt ve­vő nemzetek legjobbnak ítélt egy-egy pályamunká­ját, s azok további ver­senyre mennek. Az ered­ményhirdetés a jövő év , elején lesz Japánban. A vi­lágkiállítás anyagát tavasz- szal több japán nagyváros­ban bemutatják. Az Alkotó Ifjúság Egye­sülés vállalta, hogy a legsi­keresebb magyar pálya­munkákat menedzseli, így a Morse-oktató, valamint az antennaforgató berendezés és a Magnetolabirint játék piackutatását már megkezd­ték. Az érdeklődők vala­mennyi ifjú feltaláló alko­tásával megismerkedhet­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom