Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

 gyerekek alig akartak hazamenni Üdülés a mezőgazdasági főiskolán Rosszkor érkeztem a Ka­posvári Mezőgazdaságii. Főis­kola Csuikás Zoltán kollé­giumába: gyermekzsivalyra számítottam, és csend foga­dott ... Csak az egy ük szo­báiból hallatszott némi zaj. Hamarosan kiderült, hogy a zaj írógéptől származik, oko­zója pedig Horváth József, a kollégium igazgatója, leg­újabb rangja szerint: tábor­vezető ... — Még tavaly tavasszal úgy döntöttünk, hogy a nyá­ri hónapokra üdülőivé ala­kulunk át. A Medo&z me­gyéi vezetőivel történt ta­nácskozás eredményeként eddig több mint 300 gyer­mek nyaralt kollégiumunk­ban. Tavaly 200 általános is­kolást fogadtunk az ország minden részéből; elsősorban a téeszekben, állami gazda­ságokban dolgozó szülők gyermekeit. Azt hiszem, nem vallottunk szégyent mint üdülő sem. Tavaly is, az idén is akadtak olyan gyerekeink, akik aliig akar­tak hazamenni, olyan jól érezték magúikat. Munkatár­saimmal, a Toldi iskola pe- pedagógusaival igyekszünk változatossá tenni az itt el­töltött 'két hetet: játékos vetélkedők, kirándulások szí­nesítik a napi programo­kat, s a konyhánk sem le­becsülendő. — Kitűnően főznek itt — toppan be a végszóra Deák Imre, áki féleségével és két gyermekével Miskolcról ér­kezett. — Régi vágyunk volt meg:sraerkednii So- mogyországgal ; most telje­sült ... —• Az idén első ízben fo­gadunk családos üdülőket is — magyarázza Horváth Jó­zsef. — Hétfőtől 19-dg 15 család a vendégünk. Több­nyire két gyermekkel ér­keztek, de vannak négy gyermekkel 'is. — Pár nap után nehéz véleményt formálni. A jól sikerült ismerkedési estre, gyermekeink szennai élmé­nyeire gondolva: szőkébb ha­zánkban, Miskolcon sokáig fogjuk emlegetni a somogyi napokat... — mondja befe­jezésül Deák Imre. S. G. XL. évfolyam 188. sióm 1984. augusztus 11., srombat Több mint tízezren látták eddig a felújított Balaton-fejlesztési kiállítást Az idén újra megnyitot­ták Balatonföldvár közelé­ben, a 7-es út menti autós­pihenőnél a Balaton-fejlesz­tési kiállítást. Az Építési In­formáció Központ munka­társai által újjárendezett érdekes anyagot azóta tíz­ezernél is többen látták. Az elmúlt hetekben egymásnak adták a kilincset a Balaton jövője iránt érdeklődő diálc- és turistacsoportok. A meg­újult — már az utóbbi öt év változásait is tükröző — kiállítás fotókban, térképe­ken és diagrammokon mu­tatja be a 34 ezer négyzet­kilométernyi, 150 települést magába foglaló üdülőkörzet fejlődését és az ezredfordu­lóig szóló regionális prog­ram célkitűzéseit. Külön tablók ismertetnek meg a területfejlesztéssel, a vízmi­nőség-védelem és a tó teher­mentesítésével kapcsolatos tervekkel. Itt látható az a térkép is, amely a Balaton tehermentesítése érdekében egyebek között 16 somogyi település idegenforgalmi fejlesztését vetíti előre. A tájegység mezőgazdasá­gát bemutató korábbi anyag még a megoldásra váró gon­dok között említette az ál­lattenyésztő-telepek hígtrá­gya-elhelyezését; azóta jó néhány helyen elkészültek azok az új létesítmények, amelyek véget vetettek a környezetszennyezésnek. Ezeket is láttuk a tablókon. Ugyancsak a környezet - és tájvédelem a kulcsszava a környék erdészeti gazdál­kodását szemléltető tablók­nak. Itt olvastuk: 1979 óta az üdülőövezetben 40 millió forintot fordítottak fásítás­ra. A Balaton-fejlesztési ki­állítás érdekes programot kínál mindazoknak, akik szeretik és jpbban meg akarják ismerni a magyar tengert. Speciális tagozat cigánytanulóknak Kiránduló­kocsik Egyiovas kirándulókocslk gyártását kezdte meg a pé­csi állami gazdaság. A gu­mikerekű járművel akár 50 kilométeres óránkénti sebes­séggel is lehet közlekedni. A hosszanti és keresztirányú rúgózásnak köszönhetően igen kényelmes vele az uta­zás. Egyes országokban nagy divatja van az ilyen típusú kocsiknak, még versenyeket is rendeznek; egyébként vá­rosi céldofcra és kirándulás­ra használják leginkább. Ol­csóbb, mint az autó. Egy vagy két személy ülhet raj­ta, s hátul csomag — vagy kutyatartót is kialakítottak. Mozgékony, könnyű jármű — alig több mint kétszáz ki­ló a súlya —-, így bármilyen terepen képes közlekedni. A pécsi gazdaság elsődle­gesen a saját területén szer­vezett idegenforgalomban hasznosítja az ügyes kis ko­csit, de fölkészült a sorozat- gyártásra is. A hátrányos helyzetű, ve­szélyeztetett cigánytanulók segítése érdekében határozta el a kaposvári Vörös Hadse­reg úti Általános Iskola ve­zetősége, hogy a városi ta­nács művelődési osztályá­nak támogatásával szeptem­bertől speciális cigányosztá­lyokat indít. Főiként a ko­lom. párgyerekek gondozása, nevelése áll ennek közép­pontjában. 37 ilyen cigány- tanuló három osztályba jár majd, öten közülük ősztől még csak az előkészítőt vég­zik, az alapismereteket, a vi­selkedést, a csoportos mun­ka alapjait tanulva. A töb­bi kisiskolás 1—3 és 2—4 megosztású osztályban már önálló feladatokat old meg. Ősztől, ezek a gyerekek egésznapos foglalkozásókon vesznek részt. Személyes ta­pasztalatok, felméréseik bi­zonyították ugyanis, hogy délutáni programjuk a csel­Csütörtökön és pénteken országos vízgazdálkodási na­pokat tartottak Tiszaföld- váron. A kétnapos rendez­vényen a hazai vízügyi vál­lalatok, mezőgazdasági ter­melési rendszerek, gépgyár­tó vállalatok képviselőin kí­vül külföldi szakemberek is részt vettek. Áttekintették az öntözés helyzetét és to­vábbfejlesztésének lehető­ségeit. Megállapították: a kormányintézkedések meg­felelően ösztönöztek az ön­tözésre, az utóbbi évekhez hasonlítva az idén nagyobb területen kaptak mestersé­ges csapadékot a növények. A tanácskozáson utaltak arra, hogy az öntözéses gaz­lengés, csavargás, sokan gon­dozatlanul, éhesen rótták az utcákat ; az iskolában majd két pedagógus foglalkozik délelőtt a gyerekekkel, s ebéd után tanulással, pihe­néssel, szakköri foglalkozás­sal telik el napjulk. A peda­gógusok közül az egyik be­széli a cigány nyelvet. A speciális tagozat beve­zetését segítette, hogy az is­kolai felújítás során külön osztálytermeket kaptak a ci­gánytanulók. Itt a legkor­szerűbb segédeszközök szol­gálják az oktatást és a ne­velést. dálkodás hatékonysága ér­dekében javítani kell a technikai feltételeket, ki kell fejleszteni a takarékosságot szolgáló optimális vízelosztó berendezéseket. Hangsúlyoz­ták a gondos fajtakiválasz- Itás szükségességét az öntö­zött területekre olyan nö­vényfajtákat kell vetni, amelyek képesek a nagyobb terméshozamra, a mestersé­ges csapadék intenzív hasz­nosítására. A szakmai eszmecserét követő gyakorlati bemutatón a cukorrépa-, a kukorica- és a lucernatáblákon kipró­báltak néhány új típusú ön ­tözőberendezést. Három kaposvári és egy nagyatádi virágbolt feltöltését kezdte meg a Somogy megyei Településtisztasági és Kerté­szeti Vállalat kaposvári dísznövénykertészete, ötven féle zöldnövényt és cserepes virágot szállítanak az árusító­helyekre Országos vízgazdálkodási napok Tarka sorok Mozi Kovácsné a kertmozi­ban így szól szomszéd­nőjéhez: — Már negyedszer né­zem meg ezt a filmet, és őszintén megmondom magának: ma a színé­szek úgy játszanak, mint még soha. Tilos — De szívem, az or­vos megtiltotta, hogy ét­kezés közben bort igyál — figyelmezteti a fele­ség a férjét. — Jó. Akkor vidd el az ételt! Prospektus — Miért hoz mindig annyi prospektust az utazási irodából, Kovács úr? Hiszen soha nem utazik sehova. — Szeretek azzal szó­rakozni, hogy kiszámí­tom, mennyi pénzt ta­karítok meg! Papucs Cseng a telefon. A férj fölveszi a kagylót és a feleségéhez fordul: — Engem keresnek ... Beszélhetek? Jó kérdés — Milyen határidővel vállalnak televíziójaví- tást? — Egy hétre ... — És ha megfizetem, tarthatna egy hónapig? Úszómester A szép, fiatal lány már több mint fél éve jár az úszótanfolyamra. — Hogy lehet az, hogy még minidig nem tanul­tál meg úszni? Ilyen ügyetlen az az úszómes­ter? — Dehogy mama — mosolyog a lány. — El­lenkezőleg ! Válasz — Miikor fogsz Végre olyan jól főzni, miint az anyám? — Ha majd amnyirt ke­resel te is, miiint az apád! Modern kor Egy turista Afrikában megpillant egy kétségbe­esetten doboló bennszü­löttet. — Miért dobol? — kérdi. — Nincs vizünk! — Ahá... Akkor most azért dobol, hogy eső le­gyen, ugye? — Dehogy! Hívom a szomszétHTOaluból a víz- veaetéksszerelőt... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő : JÁVOR! BÉLA Főszerkesztő-h. : dr. Kercza Imro Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 408 Ft Index: 25 967 ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős, vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom