Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

1984. augusztus 10., péntek Somogyi NépCap 3 Á gyakorlat próbái Finisben a BAH Űj ipari övezetek A kis BAM vonalán, híd a Zolotyinka folyón Jakutföldön Pályázati felhívás A MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS A Hazafias Népfront, a Központi Sajtószolgálat és Somogy Néplap szerkesztősége pályázatot hirdet „A magyar újjászületés első napjai” címmel. Pályázhatnak mindazok, akik átélő részesei voltak községük, városuk negyven évvel ezelőtti felszabadu­lásának; emlékeikben őrzik a történelmi napokat. Kü­lönösen várjuk a volt .nemzeti bizottságok, a földosztó bizottságok vezetőinek, tagjainak, a demokratikus pár­tok szervezőinek, vezetőinek, a -karhatalom, a demok­ratikus honvédség tagjainak, a közigazgatás újjáélesz- tőiriek emlékezéseit. Pályázni lehet hat ritkán gépelt (2-es sorközű) ol- • dálinál nem hosszabb (illetve ugyanilyen terjedelmű kézzel írott, jól olvasható) írással, amely a demokra­tikus átalakulás egy vagy több jellemző eseményét is­merteti. Ha a pályázó birtokában van e korból szár­mazó, újságban közölhető dokumentum (korabeli fénykép, igazolvány, levél, plakát, röpcédula. újság vagy más irat), akikor a pályázathoz az is mellékel­hető. Egy személy legföljebb hárem írással pályázhat. A pályaműveket lapunk szerkesztőségének címére kell beküldeni (Kaposvár, La tinea S. u. 2.). Kérjük, a borítékra írják rá: „A magyar újjászületés első nap­jai” című pályázat. írásukon tüntessék föl a pályázó nevét, pontos címét és személyi számát. Csak névvel és címmel ellátott pályamüveket foga­dunk el! Beküldési határidő:( 1985. február l-ig folyamatosan A legjobb írásokat megyénk felszabadulási évfordu­lójának heteiben lapunkban közöljük, s a szokásos ho­noráriumot fizetjük. A kiemelkedő pályamunkákat a honoráriumon felül külön díjazzuk. I. díj: 2000, II. díj: 1500, III. díj: 1000 forint, A továbibiákiban értékes könyv- és tárgyjuta­lomban részesülnek, A pályaműveket a Hazafias Népfront megyei bizott­sága és szerkesztőségünk tagjaiból alakított zsűri bí­rálja el. Eredményhirdetés: 1985. március 15-én. Gyorsítani kell a munkát ABC-áruházat építenek Marcaliban Kommunista mivoltom­ban soha semmivel nem kellett annyira szembenéz­ni, mint azzal a szemrehá­nyással, hogy „szépek, iga­zán szépek a maguk elvei, de nagyokat nyögnek a va­lóság próbái alatt”. Ilyen­kor minden vitában kicsit dadogó lesz a szavam. Mert a társadalom vezérlő ide­ológiáját mindig „adóssá­gaival” akarják elszámoltat­ni az emberek. Annyiban megértem az okát. hogy a társadalom mindig halo- vány rajzolata az elveknek, a mozgató ideológiának: a kettő sohasem takarhatja egymást, mint szabásminta a szövetet. Ahhoz olyan steril társadalmi közeg kel­lene, amelyben más ideoló­gia nem munkál, nincsenek ellenhatások, tőle idegen ta­szító erők: és olyan embe­rek, akik mind egy szálig tökéletesen értik azt az ideológiát. Ábrándnak is élhetetlen! Ezért, bizony, tudomásul kell venni: a szo­cializmus sem tudja mindig és mindenben fölmutatni azt a tiszta szép arcot, ame­lyet az elmélet rajzol róla. Véleményem szerint az ideológiai kérdések iránti érdeklődés és az eszmei ér­zékenység lanyhult bizonyos rétegekben, társadalmi cso­portokban. A társadalom na­gyobbik fele úgy van vele. mint, mondjuk, a latin nyelvvel, illik belőle tudni valamit. Ideológiai képvise­letünket szívesen hagyjuk magasabb testületekre és az elmélet művelőire. Köznapi cselekvéseink elméleti, esz­mei kontrolljára alig is gon dőlünk. Példákat? Ha vol­na hely elég, csapatostul jönnének elő dolgok, sőt fo­lyamatok, amelyek azt mu­tatják: a kezdet kezdetén el­maradt az eszmei megfonto­lás. Rendelettel kellett kor­dába terelni a nyerő és já- tékautomaták üzemelteté­sének ügyét.. . Máig sincs rend a videokazetták front­ján ... Milyen szellemiséget sugallnak bizonyos diszkó­műsorok, az elektronika ter­jedésével szaporodó játék- programok ... Ki figyel oda mindenféle hakniprogramok eszmei tartalmára... Ki minősít filmeket.., Ki tesz ideológiai rendet a gazdál­kodás mai sokszínűségé­ben...? Nem új fölismerés, hogy lazulnak az ideológiá­ból eredő erkölcsi, etikai normák, keverednek az ér­tékrendek. Sokat töprengtem, ugyan miért hagyjuk el magunkat annyira. Egy válaszom ma­radt: valami hamis vádtól tartózkodunk. Attól, hogy ha ideológiailag „keményeb­bek” vagyunk, talán ránk­sütik a „dogmatizmus” bé- lyegét. Hányszor éreztem már magam is, hogy „szól­ni kellene” .. . Sehogyse kvadrál eszmerendszerünk­kel (és mellékesen a törté­nelmi igazsággal sem), ha Horthy Miklós valamiféle familáris színezetben kerül elénk mint a szövetségest hűség lovagja ... Nem ro­konszenves az sem, ha vi­lágnézetünk kontúrjai elho­mályosulnak például bizo­nyos elővezetésekben a szo­cialista nemzeti egység egyébként tiszteletre méltó kategóriájában. Egyszer ta­núja voltam annak, hogy le­intettek valakit, mert osz- tál.vérdekek, osztályszem­pontok alapján közeliiéit egy témához . . . Rengeteg adóssága hal­mozódott föl ilyen értelem­ben a ml ideológiánk szó­szólóinak, propagandistái­nak, oktatóinak és művelői­nek. Különösen mióta a gaz dasági élet szervezése, egyensúlyban tartása annyi energiát leköt De egészen régi törlesztenivalónk is van épp elég. A szocializmusról alkotott kép például megle­hetősen statikus még ma is. Kicsit romantikus, kicsit meseszerű. Sokan azt gon­dolják róla (régi szeminá­riumok emlékeként talán) hogy megy az magától is Hiszen alig volt célzás a szocialista építés küzdő jel­legére. Az ellentmondások fogadására és feloldására szóló képességeinket meg épphogy csak megmozgat­tuk. Történelmünk egye» szakaszaihoz is sokféle a közelítés. Vannak, akik úgy magya­rázzák: a tudományos szo­cializmus propagandistái bi­zonyára azért „halkabbak" mostanában, mert ez az el­mélet nem tud megfelelő választ adni» a mai világ kérdéseire. Túl azon, hogy ez az eszme alkalmas iga­zán a világ és a társadalom mai kérdéseinek progresszív megközelítésére, hogy csak ez a világnézet kínál érte) mes alternatívát, a történe lem vagy valamely világ- helyzet vagy bármely társa dalom elemzésének marxis­ta módszere történetileg bi­zonyítottan bevált. Könnyű volt akkor ideoló­giai csatákat nyerni — mondja egy másik ellenke­zés —, amikor minden hul­lámhosszról minden hang­szóró csak a miénket fújta. Most ajtó-ablak nyitva, most meg kinek van ideje és energiája arra, hogy szün­telen ideológiai csatában álljon minden beáramló hó­borttal. divattal, kóbor esz­mével? Ilyen értelemben, bizony, nehezebb ma. Azért is, mert közben az ideoló­gia is fejlődik. Viszont os­tobaság és restség lenne arra gondolni, hogy a világ­nézetek háborúját úgyis megnyerjük, tehát a k>s ideológiai csaták nem lehet­nek túl fontosak. Ideológiá­ban nincs visszavonulás, nincs térátengedés. nine® fegyverszünet! Türelmetlenek vagyunk a szocializmus hibáival, gyön- geségeivel szemben, számon kérjük a társadalomépítés elveinek szigorúbb érvénye­sülését. Mindezzel együtt, épp ideológiai tanulmá­nyaimból tudom magam is. hogy az eszmei türelmetlen­ség milyen kártékony. Nem­csak a társadalom eszmeál- lapotán múlnak anyagi dolgai — anyagi állapotai is hatással vannak eszmei ar­culatára. De azt is megjegy ­zem, hogy az eszmei azono­sulás anyagi erővé válik a társadalomban. Magyarán: a társadalmi cél elérése ará­nyos azzal, hogy vezérlőéi­vel milyen interízitással épülnek be a 'közgondolko­dásba és a hétköznapi ma­gatartásba. Ha tehát időn­ként elvek nyögnek is a gyakorlat próbái alatt, azért nem az eszme hibás. Ipari övezetek, új vá­rosok és más települések fölépítése is beletartozik a BAM-építkezés nagy munká­jába. az összes infrastruktu­rális és kommunális létesít­ménnyel. Új Iparágak egész sorát telepítik a térségben, gyárakat, üzemeket építenek — és mindezzel Szibéria, a Távol-Kelet arculata jelen­tősen megváltozik. A vasútvonal építésével párhuzamosan folyt a tér­ségben a geológiai és geodé­ziai felmérő munka, az ipar­telepítés előkészítő tervezé­se. 1975-ben a Szovjetunió tudományos akadémiáján megalakult a BAM kérdé­seivel foglalkozó tudományos tanács. Koordinálásával el­készült a BAM-térség meg­hódításának 1990-ig szóló kompiex célprogramja. A szakemberek szerint célsze­rű, hogy az éves és ötéves népgazdaságii terveken belül külön határozzák meg a BAM gazdasági és szociális fejlesztési terveinek mutató- számait.. Az évtized, valamint az évszázad végéig szóló elkép­zelésék szerint a Bajikál- Amur vasútvonal mentén hat területi iparkomplexu­mot. és öt kisebb, úgyneve­zett ipari övezetet alakíta­nak ki. Az egymáshoz kap­csolódó. s egyelőre csak a térképeken elkülöníthető iparközpontok a megfelelő szárnyvonalak kiépítésével csatlakoznak majd a ke­resztirányú tengelyként hú­zódó Bujkál—Amur vas­útvonalhoz. A mai, egyál­talán nem végleges isme­retek szerint a majdani dél-jakutiai iparvidék terü­letén találhatók a fő szén­tartalékok: mennyiségüket egyelőre 2,8 milliárd tonná­ra becsülik, s ennék jelentős része kokszolásra alkalmas. Ebiben a térségben húzódik az aldani aranymező. s szá­mos más értékes színesfém található itt. Ha mindehhez hozzávesszük. hogy ugyan­csak Dél-Jákutiában 1.8 mil­liárd tonnára becsülik a vasérckészletet, úgy érthető­vé válik az ipartelepítési szakemberek állásfoglalása: a kohászat és színesfémkohá­szat új bázisát kell itt kiala­kítani. Már most 20 erdőgazdaság foglalkozik fakitermeléssel, s jelentős mennyiséget szál­lítanak külföldre is. A már működő szakaszokon eddig 30 millió tonna árut szállí­tottak. s megkezdték az elő­készületeket a vasútvonal villamosítására is. Novoeser- kaszúban elkészültek a BAM mentén uralkodó klimatikus viszonyok figyelembevételé­vel kialakított speoiális vil- lamosmozdonyók első^jgldá- nyai. Úgy tervezik, hogy az' első villanyvonatok a jövő év végén állhatnak munkába a Léna állomás és a Bajkál- tó északi csücske közötti vo­nalszakaszon. Nagyfokú az érdeklődés a BAM térségében található természeti kincsek iránt szá­mos külföldi ország, minde­nekelőtt a Csendes-óceán térségének államai részéről. Ezek az országok a világpia­con mindig is. nagy felvevői voltak az ásványi kincsek­nek, nyersanyagoknak. A szárazfölddel még egy ösz- szeköttetést biztosító újabb kijárat az óceánhoz meg­könnyíti majd a szovjet szál­lításokat. A BAM más mó­don is szélesíti majd a Szovjetunió, külgazdasági le­hetőségeit. Japán, az Egye­sült Államok és Kanada Európába irányuló, illetve onnan érkező szállítmányai részére a Bajtól—Amur vas­útvonal kényelmes, a tenge­ri szállításnál gyorsabb út­vonalat biztosít. A Szovjetsztója Rosszija hasábjain nemrégiben Csics- kanov akadémikus felhívta a figyelmet arra is. hogy a térség hasznosításakor nagy gondot kell fordítani a kör­nyezet védelmére. A BAM olyan területeken keresztül halad, amelyek ökológiai ér­telemben könnyen sebezhe­tőek. Olyan újfajta, zárt tech­nológiai folyamatokat kell alkalmazni, amelyek mini­mális mértékben szennyezik a levegőt, vizet, az élővilá­got. Soktól egyszerűbb és olcsóbb megoldás ez, mint később hozzálátni a környe­zetben keletkezett károk helyreállí tásá hoz. Gondot okoz Marcaliban az épülő áfész ABC-áruház építése; nagy a lemaradás, nem elég hatékony a mun­ka, pedig hamarosan itt az átadás határideje. A szer­ződés alapján az áruházat 1984 végére kellene átadni, de erre — a jelenlegi hely­zet ismeretében — csak va­lóban jól szervezett, terme­lékeny munka esetén kerül­het sor. Az 1500 négyzetméter alapterületű, minden igényt kielégítő ABC-áruház, amely a közös összefogással épül. Somogybán egyike lesz a legnagyobbaknak. Az építés­hez szükséges pénzt állami kölcsönből. Szövosz- és Mészöv-, továbbá helyi ta­nácsi támogatásból és saját erőből teremtették elő. A terveket a kaposvári Terv- szöv készítette — ők vállal­A mezőgazdasági nagy­üzemek július 31-ig kedvez­ményes feltételekkel szerez­hettek be új öntöző berende­zéseket, fölszereléseket. A nagyüzemek a raktárakban levő készleteket vásárolhat­ták meg, illetve az ipar ál­tal soron kívül gyártott gé­pekhez, szerkezetekhez jut­hattak hozzá. A MÉM ösz- szesitése szerint . 117 millió forint értékű gép kelt el; összesen 37 üzlet élt az alka­lommal és mintegy harma­dával olcsóbban vették meg a különféle típusokat. Egyéb kedvezményeket is biztosí­tottak számukra, például preferált hitelt, és a lekö­tött tartalékalapok felhasz­nálását is engedélyezték a kérelmeik alapján. Az üzemek a kedvezmé­nyes akció révén mindenek­előtt a felújításra váró ön­tözőrendszerek korszerűsí­tését oldották meg. Nagy teljesítményű szivattyúkat és öntözőegységeket állítottak munkába, ily módon hatéko­nyabbá tették a már meglé­vő öntözőtelepek munkáját. Ezeket a fejlesztéseket 1984- re az üzemek többsége nem is tervezte, az öntözési beru­házások ugyanis elég költ­ségesek, és a szűkös pénz­ták a beruházások lebonyo­lítását is. A kivitelező a So­mogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat. A munkát a múlt év tava­szán kezdték, s az ütemterv­hez viszonyítva késnek ve­le. A marcali áfész-nak gaz­dasági érdekei fűződnek ah­hoz, hogy a beruházás ha­táridőre elkészüljön. A leg­nagyobb kár azonban a vá­sárlókat éri: ők már ez év végére várták az új üzletet Papp Sándor, az áfész fő­könyvelője elmondta: több­ször sürgették a kivitelezőt — eredménytelenül. Mind­ezek ellenére a marcali áfész vezetői — mivel ren­díthetetlenül optimisták — nem tartják lehetetlennek, hogy a Tanép jobb munka- szervezéssel még az idén át­adja e fontos létesítményt. D. Z. ügyi forrásokból ezekre most csak kevés helyen jutott. Az akció jól segítette a re­konstrukciókat, Lehetőséget kínált az átalakítások gyors megvalósítására. Különösen az aszály sújtotta megyék­ben volt nagy az érdeklődés. Számos Szolnok, Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés me­gyei üzem használta ki az alkalmait. Több gazdaság, például a rákóczifalvi tsz és a Héki Állami Gazdáság a gabonát is öntözte az új be­rendezésekkel; egy-két ton­nás hektáronkénti többletet értek el, s ez ugyancsak ki­fizetődő vállalkozásnak bizo­nyult. A mezőgépi par ezúttal pél­dásan segítette a termelőket. Amikor a raktárkészlet ki­merült, soron kívüli gyár­tásra vállalkoztak. A szek­szárdi Mezőgép-vállalat ter­ven felül 238 gépet, az. Alsó- Tisza vidéki Vízügyi Igazga­tóság 90 berendezést, a Diósgyőri Gépgyár pedig 55 aggregátort adott át a keres­kedelemnek. A készlet tel­jesen elkelt. A szekszárdi üzemből 8 ezer szórófej ér­kezett a termelőkhöz, s ezek most kitűnő szolgálatot tesz­nek. Sz. Simon István Július végén kezdték a paradicsom szedését a kaposméröi Latinka Sándor Termelőszö­vetkezetben. Eddig harminc mázsa termést szedtek le, s Kaposvárra szállították — a Zöldértnek és a kiskereskedőknek Eredményes öntözőgép-akció

Next

/
Oldalképek
Tartalom