Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 182. szám Ára: 1,80 Ft 1984. augusztus 4., szombat Békemozgalmunk egysége Már az első békefesztivált is a várthoz mérten több­szörös érdeklődés, illetve hír­verés kísérte. A második, ne­vezetesen a tavalyi alkalom­mal aztán százezrek zarán­dokoltak el ide, s bizonyára az idén sem lesz másként, hiszen a hét végén lezajló nagy rendezvény előkészüle­tei legalábbis az elmúlt évi­hez hasonló közfigyelem kö­zepette zajlanak. A hirosímai tragédia év­fordulója nálunk is régóta — s újabb keletűen úgy is, mint például Pusztavacson — az emlékezés, a mementó időpontja lett. Ha pedig va­laki azt kérdezné, hogy mi­ként kerül a csizma az asz­talra, a kétnapos vurstlis- virslis népünnepély a béke­találkozóra, hát erre is meg­van az érdemi válasz. Példá­ul az, hogy a Képes Üjság kezdeményezte, a Hazafias Népfront felkarolta és im­már a számos egyéb szerve­zet, mozgalom közreműködé­sével szerveződő fesztiválon azért nemcsak az önfeledt mulatságoké. hanem leg­alább ennyire a komoly gon­dolatoké és elhatározásoké is a terep. Ami pedig mulat­ság, az igenis legyen mulat­ság. Fegyverdörgés közepet­te a múzsák hallgatnának, és az olyan, önfeledt vidámsá­got is ígérő népünnepélyek­re sem kerülhetne sor, mint ez. Nem véletlen, hogy e nyá­ri fesztivál legújabbkori ha­gyománya éppen a nemzet­közi békemozgalom új fel­lendülésével esik egybe. De idehaza is új meg új tartal­mi elemeket, illetve formá­kat kerestek és találtak a békeerők, hogy a korábbinál is hatásosabban fejezzék ki a tömegek aktív békevágyát — a korábbinál ugyancsak súlyosabb fenyegetéssel szemben. A NATO emléke­zetes lcettős határozata, ám különösen a tavalyi eszten­dő vége, a középhatósugarú amerikai rakéták európai te­lepítésének megkezdése óta ez a fellépés fontosabb, mint bármikor eddig volt. A Szov­jetunió, illetve a Varsói Szer­ződés kényszerű válaszlépé­seiről azt is tudjuk, hogy ezek az önvédelem eszközei, amelyek összegezett hatása sem haladja meg a másik ol­dalról növelt fenyegetés mér­tékét. A múlt év vége óta eltelt idő nagyjából azokat a jós­latokat is megcáfolta, ame­lyek szerint a nemzetközi békemozgalom a rakétatele­pítés megkezdése után el­kedvetlenedik, elfárad. je­lentős mértékben veszít majd energiáiból. A hazai békemozgalomnak éppen, hogy a leggazdagabb évei esnek egybe az utóbbi időszak bonyolultabbá vált nemzetközi viszonyainak ki- ^ alakulásával. Ez törvénysze­rű, ha belegondolunk, hogy miként a csípősebb időjárás is szaporább léptekre kény­szerít, mozgósít ugyancsak a hűvösebb politikai széljárás is még több tettre sarkall. Ennek a fellendülésnek az eseménynaplója oly gazdag, hogy azt akár címszavakban is lehetetlen ennyi helyen bemutatni. Gondoljunk csak a régóta hagyományos máju­si béke és barátsági hónap­ra, amely rendezvénysorozat önmagában is országszerte több száz esemény kerete szokott lenni. A fiatalok fák­lyás felvonulásai — például Budapesten és Debrecenben — ha úgy tetszik, végigvilá­gítják annak a menetnek az útvonalát, amelyet legdrá­gább kincsükért, a békéért be kell járnunk. A győzelem napjával kezdődő rendez­vénysorozat egyszersmind nyitánya is annak a nemzet­közi méretű párbeszédnek, amely aztán a nyári találko­zókon, közös táborozásokon és vitákon szélesedik ki tu­lajdonképpen a tömegek bé­kediplomáciájává. Ezek a véle­ménycserék hoznak bennün­ket mind közelebb és köze­lebb egymáshoz azoknak a céloknak a megtalálásában, amelyek állampolgárság­ra, hivatásra és életkorra va­ló tekintet nélkül nem elvá­lasztják, hanem a korunk legnagyobb kihívására adott válasz szerint közös cselek­vésre serkentik az embere­ket. A párbeszéd mintegy folytatódik Pusztavacson, az­tán jön majd az ősz, ami­kor a hazai mozgalom nagy számvetése, az Országos Bé­kekonferencia kínál az idén külön fórumot is a mozgalom erőinek felmérésére. Amikor arról beszélünk, hogy békemozgalmunk egy­séges. azt is értjük rajta, hogy egységünk nem a szür­keség, hanem a sokféleség egysége. Céljai alkalmasak arra, hogy a legkülönbözőbb rétegek, korosztályok és tisz­tességes világnézeti csopor­tok képviselőit hozzák össze a legfontosabb dolgok való- raváltásában. E széles körű szervezőerő fő forrása pártunk és kor­mányunk mindmáig gyako­rolt külpolitikája, amelynek középpontjában a béke, az enyhülés, a nemzetközi meg­értés ügye áll. Ezért vállal­hatjuk nyíltan, hogy a ma­gyar békemozgalom, támo­gató mozgalom. Másként szólva: békemozgalmunk azért kormánypárti, mert ná­lunk a kormány is békepár­ti. A szocialista nemzeti egy­ség, amely a békemozgalom egységének is kerete, kom­munistáktól az egyházi sze­mélyiségekig, munkástól a tudományos közéleti egyéni­ségekig toboroz sokakat egy­azon ügyért küzdő csopor­tokból. Eközben egyetlen megmozdulás, konferencia vagy vita értékét sem az mi­nősíti, hogy ott mennyien voiltak jelen. A dolgok minő­sége szerint mérve egyazon súlyú például valamely bé­keklub színvonalas vitája, akár a leglátványosabb nagygyűléssel is. Pusztavacs ennek ellenére sem egy a sokból, hanem ki­emelkedő jelentőségű rendez­vény. Hiszen a hétvége gaz­dag eseménykínálatával tu­lajdonképpen a legkisebbtől a legnagyobbig vonultatja fel a hazai békemozgalom ha­gyományait és megújulásá­nak eredménylistáját.. így az sem fog csalódni, aki ele­ve ezeket a fórumokat ke­resve megy el a hét végén tíz ország közepére. Am sejt­hetően azok közül is sokan lesznek a mozgalom újabb aktivistái, szövetségesei vagy útitársai, akik — mert ez sem baj — eredendően a mulatságért, a zenéért vagy uram bocsá', a vásárért utaz­nak el oda. A tavalyi pergő program közepette e sorok íróját ta­lán leginkább egy kevésbé látványos esemény fogta meg. Az, amikor a puszta- vacsi fesztivál résztvevői kü­lönböző dokumentumokat tar­talmazó fémkazettát ágyaz­tak a betonba, hogy ily mó­don üzenjenek a jövőnek. Hiszen akik ilyen ötlete­ket találnak ki és visznek véghez, azok hisznek abban, hogy igenis lesz jövő. Rác T. János Kiteljesedő demokrácia AZ ALKOTMÁNYJOGI TANÁCS TITKÁRÁNAK NYILATKOZATA Pozdrav Iz Virovitica Barcsi nyitány Ma már felnőtt generá­ció. alkotó ereje teljében van az a korosztály, amely akkor, három és fél évti­zeddel ezelőtt, indult az életünk, amikor — 1949. augusztus 20-án — megszü­letett Magyarország első, írott, azóta is hatályos al­kotmánya, a Magyar Nép- köztársaság alaptörvénye. A közelgő évforduló alkalmá­ból az alkotmányról, az al­kotmányosság érvényesülé­séről és az alaptörvény leg­utóbbi módosításával élet­re hívott Alkotmányjogi Ta­nács munkájáról nyilatko­zott dr. Rőder Edit ország- gyűlési képviselő, az Alkot­mányjogi Tanács titkára Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának. Három és fél évtizeddel ezelőtt — mondta — alkot­mányunk. ez az alaptör­vényként ismert jogszabály szentesítette országunkban a nép hatalmát, s 1949-ben célul tűzte ki a szocializmus felépítését. A társadalmi életben az elmúlt évtizedekben bekö­vetkezett változások ered­ményeként 1972-ben került sor az alkotmány módosítá­sára. Ez a jogszabály-kor­szerűsítés az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács és a tanácsok jog­körére vonatkozóan hozott változást. Már a 70-es évek társa­dalmi vitáiban felmerült, hogy az országgyűlés vá­lasszon Alkotmányjogi Ta­nácsot, amely az alkotmá­nyosság megtartása fölött őrködnék. E* javaslat meg­valósítására azonban akkor még nem került sor. mert a törvényhozás abból az — egyébként a ma is érvényes elvből — indult ki, hogy az alkotmányosság megtartá­sának ellenőrzése nem le­het csupán egyetlen szerv- feladata. Az alkotmányos­ság biztosítása az ország- gyűlés. az Elnöki Tanács, a Minisztertanács. A bírósá­gok és ügyészségek, vala­mint a népi ellenőrzési bi­zottságok feladata — s az állam minden szervének és polgárának egyaránt köte­lessége. Ezen elvek fenntartása mellett, a szocialista de­mokrácia és a hazánkban uralkodó törvényesség to­vábbi biztosítékaként a Ma­gyar Országgyűlés 1983-ban életre hívta az Alkotmány­jogi Tanácsot. Ez az elha­tározás — mutatott rá a tanács titkára — történel­mi jelentőségű cselekedet. Az intézmény maga előz­mény nélküli, s munkájával hagyományteremtő szolgá­latot kell teljesítenie: a de­mokrácia további kiteljese­dése, a törvényesség mara­déktalan érvényesülése, az alkotmány és az alkotmá­nyos jogszabályok megtar­tása, az állampolgári jogok biztosítása érdekében. Az .Alkotmányjogi Tanács nem vett.e át egyetlen — korábban létrehozott — szerv feladatát sem,, de nem is dolgozik párhuzamosan az alkotmány és az alkotmá­nyos rend megtartásának biztosítására hivatott egyik szervvel sem. Tevékenysé­gével, nevezetesen az utó­lagos jogszabály-kontrollal a jogalkotás törvényessége felett őrködik. Adott eset­ben azt a jogalkotót, amely az alkotmányt vagy alkot­mányos jogszabályt sértő jogi rendejkezést, irányel­vet, elvi döntést, jogi irány- mutatást hozta: határidő kitűzésével felhívja az al­kotmányosságnak .megfele­lő jogszabály megalkotásá­ra. A jogalkotás — politikai folyamat. A jogszabályok­ban gazdasági, társadalmi, szociálpolitikai elhatározá­sok öltenek testet. Követ­kezésképpen a jogalkotás alkotmányosságának ellen­őrzése, biztosítása is politi­kai tevékenység. Ezt az Al­kotmányjogi Tanács — poli­tikai életünk gyakorlatának megfelelően — nyíltan, a közvélemény rendszeres tá­jékoztatásával kívánja gya­korolni — mondta, befeje­zésül dt Rôder Edit A város várta a majdnem egyhónapos eseménysorozat kezdetét; hatalmas táblán olvasható a központban a gazdag program, az idegene­ket várostérkép tájékoztat­ja, mi merre található. Nyol­cadszor rendezik meg a Drá­va menti nyár elnevezésű rendezvénysorozatot. Kérdé­sünkre, hogy miivel lesz több az idei az eddigieknél, dr. Németh Jenő tanácselnök és Gál Endre elnökhelyettes adta meg a választ tegnap délelőtt. Elmondták, hogy Barcs súlyt fektet a nemzet­közi rézfúvós kamarazeneka­ri tábor, -verseny megrende­zésére. Az idei nemzetiközi rézfúvós szimpoaionnak va­lóban világtalálkozó jellege lesz, hiiszen 400—450 főt várnak, köztük körülbelül 150 külföldi résztvevőt — a rézfúvós kamarazene kiváló­ságait — Kanadától Kínáig. A táborozás 15-én kezdődik, a zenei verseny pedig 23-án. Vendége lesz a legtekintélye­sebb fúvószenei szakközlöoy, a Brass Boúliletin főszerkesz­tője. Pierre Mathe is a gaz­dag programnak. De részt- vesz a munkában a moszk­vai Nagyszínház jeles trom­bitaművésze is. Tegnap 18 órakor nyílt meg a rendezvénysorozat a Virovitica tegnap és ma cí­mű kiállítással. A jugoszlá­viai város az idén ünnepli fennállásának 750. évfordu­lóját, és Barcshoz szoros szá­lakkal kötődik. Tavaly a ma­gyar település mutatkozott be ebiben a húszezer lakosú városban. Virovitica múltját és jele­nét a barcsi városi tanács nagytermében egykori okira­tok másoilatai, századaié}! fotók, képeslap-reproduk­cióik — „Pozdrav iz Virovi- tice", üdvözlet Virovitlicából — és rézkarcok képvisel ik ; igyekezve bemutatni az otta­ni emberek életmódját is. A barcsi ‘közönségnek megnyi­tó beszédében Drago Horvat, a nemzetközi kapcsolatokat ápoló bizottság vezetője ajánlotta a ‘kiállítást. Gál Endre a barcsiak köszönetét tolmácsolta, ismertetve a vi- rovitiicai napoik programját is. Mert — ahogy erről már beszámoltunk — a hétvége verőcei eseményéktől lesz hangos Barcson. Amatőr együttesek, zenekarok, sza­kácsok érkeznek — körülbe­lül százhatvan—száznyolcvan ember —, hogy megszínesít­sék a Dráva menti nyár el­ső napjait s közben tovább szőjjék egymás között a két város barátságának szálait. Ez az augusztus — a prog­ram ígéret — emlékezetes lesz. Hiszen sportrendezvé­nyek, könnyűzenei koncer­tek, amatőr-gálaműsor s a már említett rézfúvós ka­marazenei világtalálkozó mellett modellező bemutatót, dzsudo- és karaté-Show-t, ki­állt í ást és augusztus 20-án nagyszabású nemzetiségi találkozót is ígér, ez utóbbit SzuLokban. S lesz a helyszí­nek között egy új is. Barcs büszkesége, a sportcsarnok, amely már most vasárnap helyszíne a viroviticaiak föl­lépéseinek. Szomjaznak a földek A hét elejéig az évszakhoz képest igen hűvös volt az idő, amely a csúcsot július 28-án érte el. amikor a hő­mérséklet a felhős helyeken csak 16—19 fok volt. A gyak-^ ran felhős égből főként a’ Dunántúlon záporok, zivata­rok alakultak ki, nagyobb csapadék azonban csak egy- egy, viszonylag kisebb kör­zetben — Zemplénben, Sió­fokon és Letenye térségben 30—50 mm — hullott. Hazánk nagyobb részében a felső 50 centiméteres ré­tegben igen száraz a talaj, nedvességtartalma 20—30 százalék között változik, Pápa és Győr térségében, valamint a Körösök vidékén 10 százalék alá csökkent, ami már igen veszélyes a mező- ga^dasági növényeknek. Ezen a héten a nagy me­legben számottevő csapadék sehol sem esett, szomjaznak a földék. így súlyosabbá vált a mezőgazdasági növények vízellátása. Oj partszakasz épül Balatonföldváran a ha, óállomis nyugati oldalán, a Séd-patak tor­kolatánál. Korábban ezen a részen a Balaton összegyűjtötte a szemetet, s nem volt épp idegenforgalmi színfoltja *a'i nemzetközi ücu lőtelepnfek... A munka során a patak med­rét meghosszabbítják, és vizét a vitorlásklubok mellett vezdtik a Balatonba. v •* *

Next

/
Oldalképek
Tartalom