Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

rÁ ,\ WN y Is kb > Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 201. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 28., kedd A pártkongresszus és a felszabadulás tiszteletére 12 milliá forint értékű munkafelajánlás Plusz 4 millió palack bor, pezsgő exportra Hazaérkezett a somogyi pártmunkás­küldöttség Egy hetet töltött a somogyi pártmunkásküldöttség szovjet testvérmegyénkben. A négy­tagú delegációt, amelynek Ta­nai Imre, a megyei pártbizott­ság titkára volt a vezetője, az SZKP Kalinyin területi Bizottsá­ga hívta meg. A somogyi párt­munkások meglátogattak több ipari és mezőgazdasági üze­met, intézményt, keresztmet­szetet koptak a politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturá­lis életről. Az idegenforgalmat és az üdültetést a Szeliger- tónál tanulmányozták. A küldöttség a látogatások során lehetőséget kapott arra, hogy megismerkedjen a párt vezető szerepének érvényesülé­sével, különösképpen a gazda­sági életben. A somogyi pártmunkások va­sárnap érkeztek haza a Szov­jetunióból. A Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát Kun Béla szocialista brigádjának felhí­vása nyomán 25 szocialista brigád vállalta, hogy min­dent megtesz hatékonyabb, fegyelmezettebb munkájával az eredményesebb gazdálko­dásért. A brigádok a XIII. párt- kongresszus és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lója tiszteletére szép fel­ajánlásokat tettek. Vállalták többek között, hogy a lakos­ság jobb ellátása érdekében kommunista műszakot szer­veznek, s azon négyszázezer üveg Martinit palackoznak terven felül. A termelésen belül az exportteljesítést hárommillió üveg bor, egy­millió üveg pezsgő palacko­zásával növelik. A tőkés impaiiíból származó szűrő­anyagok helyett hazait hasz­nálnák föl. A fejlesztési alappal való jó gazdálkodás érdekében huszonkét hektáron akáctar- tóra váltják a fémcsövet a támberandezés építésekor. A korszerű diagnosztikai be­rendezés alkalmazásával egy­százalékos üzemanyag-meg­takarítást érnek el. További kétszázalékos megtakarítást várnak a vil­lamos és gázenergia takaré­kosabb felhasználásától, az anyaggazdálkodás szervezé­sének korszerűsítésétől és az újításoktól. A balatonboglári kombinát szocialista brigádjainak többletvállalása, munkafel-2 ajánlása együttesen tizen­két. millió forintot tesz ki. Ez hat a kombinát eredmé­nyére, így a jégverés elle­nére is ellensúlyozza a ki­esést, elősegíti az idei és a távlati célok elérését. Cukorrépabefakcm'fő gépek bemutatója Tizenkét féle cukorrépa betakarító gépét mutattak be a szekszárdi Mezőgép-vállalat­nál. öt gép teljesen új gyártmány, közülük az RT A 602-es csehszlovák kooperációban ké­szül. Prototípusát (képünkön) most látták először az érdeklődők. Nagyjavítás az ózdi hangar­mában Egyéves folyamatos terme­lés után hétfőn reggel leáll­tak a hengersorok és meg­kezdődött a szokásos évi nagyjavítás az Ózdi Kohá­szati Üzemek durvahenger­művében. A tizenhárom nap­ra és nyolc órára tervezett munka során a kopott, hi­bás alkatrészeket kicserélik és korszerűsítési hajtanak végre. Üj görgőket kapnak a hengerlőkocsik és kicserélik a Il-es számú buga henger- lőegység görgősorát is. A hár­mas és az ötös számú elő­melegítő mélykemencéket át­építik. A durvahengermű mint egy harminchatmillió forint értékű általános nagyjavítá­sán több mint ezeregyszáz szakember és kisegítő dolgo­zó tevékenykedik folyamatos műszakban. FALUVEGI LAJOS MOSZKVÁBA UTAZOTT Hétfőn Moszkvába utazott Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Tárgyalásokat folytat Nyiko- laj Bajbakovval, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­Több mint 2.2 millió óvo­dás, általános- és k<' .episko- lás, szakmunkástanuló, vala­mint főiskolai és egyetemi hallgató szá aára kezdődik meg szeptem: erbet. S tanév. A 455 000 óvodásnak mint egy 96, az 1,3 millió kisis­kolásnak valamivel több, mint 56, a szakmunkástanu­lóknak száz, a középiskolá­soknak 75, az egyetemisták­nak és főiskolásaknak 65 szá­zaléka ebédelhet helyben, il­letve szervezett formában va­lamilyen vendéglátóhelyen. Az általános iskolások ki­vételével a diákok szervezett étkeztetése megfelelő, a ta­pasztalatok szerint mind a fővárosban, mind pedig vi­déken már néhány éve ki tudjak elégíteni az oktatási intézmények igényeit. Az ál­talános iskolákban viszont még az idén is sok kérel­met el kell utasítani, bár két-három százalékkal töb­ben kapnak ebédet, mint az elmúlt tanévben. A gyorsabb ütemű fejlődést az gátolja, hogy anyagi lehetőségek hí­ján nem tudják bővíteni az iskolák szűkös éttermeit, tá­lalóit, pedig a vendéglátó vállalatok több adag elkészí­tésére is vállalkoznának. Az általános iskolák tárgyi fel­tételeinek javulása, s ezzel együtt a tanulók mintegy 70 százalékának szervezett ebédeltetése így csak a hete­dik ötéves tervidőszak végé­re várható. Nem egyenletes az általá­nos iskolások ellátása az or­szág egyes területein. Buda­pesten jobb a helyzet mint nökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű .kér­déseiről és az 1986—1990 idő­szakra készülő népgazdasági tervek egyeztetéséről. vidéken, s megyénként is el­térő a gyermekélelmezés színvonala. A fővárosban a Gyermekélelmezési Vállalat 200 ezer gyermek ebédjéről gondoskodik, s a tízezer adag étel elkészítésére alkalmas Kondorosj úti báziskonyha tavalyi üzembehelyezése óta gyakorlatilag kielégítik az oktatási intézmények igénye­it. Vidéken Zala, Somogy és Csongrád megyében például jobb az általános iskolások ellátása az országos átlagnál, 60—70 százalékuk kap ebé­det. Ugyanakkor a szervezett étkeztetés előnyeit Pest me­gyében a gyerekeknek alig fele élvezi. Az étkeztetés tapasztalatai ott kedvezőbbek, ahol nem az iskolának van saját kony­hája, a vendéglátó vállalatok konyháiról kerül az étel a gyerekek asztalára. A válla­latoknak ugyanis anyagi ér­dekei fűződnek a forgalom növeléséhez, s ezért például befektetéseket is vállalnak, amire az oktatási intézmé­nyeknek nincsen módjuk. A nagyobb anyagi lehető­ségek mellett a vendéglátó- helyek mellett szól az is, hogy itt szakemberek állít­ják össze a menüket, s már több vállalatnál képeznek speciális gyermekétkezte­tésre szakosodott szakácsokat Több helyütt korszerűsítették az étrendet, növelték a ma­gasabb biológiai értékű álla­ti, növényi fehérjéket, vita­minokat tartalmazó ételek arányát. Gyakrabban szerepel az étlapokon baromfihús, to­jás és tejtermék. A dinnyesztori — meg a többi Komló­szüret Országszerte szüretelik a sör fűszerét; a komlót. A bó- lyi „Humulon” komlóterme- lési rendszer valamennyi taggazdaságában megkezdték a termés betakarítását. A Humulon a komló egyik fon­tos alkotórésze, erről kapta nevét a termelési rendszer, amely gyakorlatilag a haza: ültetvények egészét a kezé­ben tartja. Mintegy 600 hek­táron magasodnak már a komlókertekre jellemző hu­zaltartó oszlopok és a kertek kilencven százaléka termést is ad az idén. Jó közepes termést szüre­telnek a gazdaságok, a tobo­zok minősége pedig kiváló. A hét méter magasságban lévő drótvezetékekről ugyan még ma is kézi erővel kell leválasztani a tobozokkal te­li indákat, a munka további műveleteit azonban már tel­jesen gépesítették. A terme­lési rendszer vezető gazda­ságában, a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinátban, valaha ezer ember szorgoskodott ilyenkor a komlóültetvénye­ken, most csupán százhúsz— százharminc dolgozót köt le a munka. —■ .V \ * •l.T* ,. ■,t% ... .. ' fWm. KI WilíÉlll Ilii Jtíi Valahol Siófokon, megle­hetősen távol a városköz­ponttól legenda kelt szárny­ra egy bizonyos őstermelő­ről, aiki már akkor 6 fo­rintért merészelte adni a görögdinnye kilóját, amikor a maszék zöldségesek 20— 25 forint körül kínálták, a Zöldért pedig 12—13-ért. A sóstói strand zöldségárusa még most is elfehéredett szájjal említi az esetet, mi­közben pillantásával fél­tőén simogatja a pultján kuporgó öklömnyi dinnyé­ket. „Mennyiért adja?” Ti­zenötért. feleli eltökélten, mint aki tudatában van annak, hogy 5 az utolsó, „széles e parton”, aki ilyen poszra görögdinnyékért ennyi pénz képes kérni. No, de ez csak röpke kité­rő, az igazi téma (mármint a zöldséges számára) to­vábbra is az elvetemült ős­termelő. Az illetékes tanácsi tiszt­ségviselővel felvillanyozva indulunk a Pusztatorony térre, hogy megszorítsuk a legendás őstermelő dolgos kezét. Sajnos, nem talál­juk. Bár van itt őstermelő most is. és meg kell adni, szép dinnyét árul; de pon­tosan annyiért adja, mint néhány méterrel odébb a maszek zöldséges. (Kilóját 12 forintért.) Vajszlóról jött, a gyönyörű Ormánság­ból, s Lada vontatta után­futón hozta a termést. A tanács képviselője érthető módon kissé idegesen jegy­zi meg, hogy az őstermelők nem azérf kapják a ked­vezményt, hogy segítsék „megóvni” a borsos ára­kat a Balatonnál, hanem épp ellenkezőleg. A vajszlói dinnyés önérzetesen felel: a szomszéd maszekkal meg­egyeztek 12 forintban, s ő nem szokta megszegni a szavát. És különben is: a Zöldért 3 forintért venné át a dinnyéjét, ezért kény­telen maga árusítani 12-ért. (Mellesleg: a szemközti Zöldért-boltban 9 forint a dinnye kilója, de a kiállí­tott áru minősége messze elmarad az őstermelőétől és maszekétól.) A közeli Ifjúság kemping még tele van nyaralóval, s ha marad a jó idő, a szom­szédos Pannónia vendéglő sem tart nyitva hiába az utószezonban. A szerzőséses Fasor bisztró vezetője, Bán István meg éppen azért há- borog, mert az ő „vendég- bázisa”, a strand kemping augusztus 23-án bezárt. Még szerencse, hogy népes külföldi és hazai csoporto­kat étkeztet üzletében, s hogy olcsó és bőséges étel­adagjainak híre más város­részből is vonz vendégeket. Kár, hogy azok az olaszok nem próbáltak itt is sze­rencsét, akik a minap egy elegáns éttermünk mesébe illő számlájával vonultak be testületileg a tanácshá­zára, hogy vizsgálatot kér­jenek az őiket kiszolgáló pincér ellen. Erre a nem éppen barátságos lépésre azért szánták el magukat, mert eddig — mint mond­ták — öt étteremben csap­ták be őket, s még csak hat napja tartózkodnak a Balaton fővárosában. Azt az amerikai állampolgárt is eléggé kihozta a sodrá­ból egyik autószerelő hon­fitársunk, akinek a levelét a hét végén közvetítette a posta a siófoki tanácshoz. A Mr. udvariasan bár, de határozttan elítélte ama maszek mesterünk eljárá­sát, aki kocsijában a ter- mosztátot 11 ezer egyné- hányszáz forintért cserélte ki. Majd hogy jó munká­ját bizonyítsa, az egész családot beültette a gépko­csiba és olyan eszeveszett száguldásba kezdett velük az egyébként is ijesztő for­galomban, hogy szegény amerikaiaknak a lélegzetük is elállt. A levélíró azt is furcsállotta, hogy számlat nem kapott a mestertől. Az orvosprofesszor azonban (ezúttal magyar) elkövette azt a hibát, hogy számlát kért a karbantartó cég szakemberétől, aki villája vihartörte ablakát beüve­gezte. Erre a „szakember” — akinek a számla halla­tára „a szeme összeszűkült" — odalépett az ablakhoz, s a frissen begittelt üveget gyors mozdulattal kiemelte a keretből, majd egy sér­tett királyi herceg — mél­tóságával távozott. — Végiül egy kis bűfelej­tő. Mondjuk, pár üveg ba­latoni világos vagy külföldi sör (ötféléből választha­tunk) a nagykanizsai sör­gyár siófoki kirendeltségén, ahol természetesen szomba­ton is dolgoztak. Az idén. mint ismeretes, emberemlé­kezet óta először nem volt sörhiány a szezonban. Ta­lán a szokásosnál kevésbé szomjas üdülők érkeztek? Az a 66 ezer hektoliter sör azonban, amit a kirendelt­ség május 1-től augusztus 20-ig eladott, nem ezt bizo­nyítja. A vezető, Takács László elmondta, hogy Nagykanizsán egy új gép­sort állítattak munkába, s az óránként 24 ezer üveg balatoni világost tud palac­kozni. Ezenkívül korlátlan mennyiségben kaptak mi­nőségi árut is. A siófoki gépsor pedig — nyújtott műszákban, 20 órán át ál­lították be — százhúszezer üveg töltésére képes ... Tehát az idén az eddiginél többet tudott segíteni Nagykanizsa is, a siófoki üzem pedig szünet nélkül küldte a sört az üzletekbe. Szaipudi András Ä gyermekélelmezés az országos átlagnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom