Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
1984, augusztus 26., vasárnap Somogyi Néplap 3 Nyolcvanötezer embert érint Béremelés a kereskedelemben Az idősebbek még jól emlékeznek arra a korszakra, amikor a kereskedelmi műn- kának — enyhén szólva — nem volt becsülete. Ez az értékítélet abból a hibái szemléletből táplálkozott, miszerint a kereskedelem nem értéknövelő tevékenység. Ennek a felfogásnak máig is ható következményei voltak; hosszú időn át nem folyt kereskedelmi szakképzés, és a kereskedelmi dolgozók bérét igen alacsonyan állapították meg. Bár azóta évtizedek teltek el, a szakma anyagi és erkölcsi megbecsülése még mindig nincs reális szinten. A kereskedelmi dolgozók bére mintegy 14 százalékkal alacsonyabb a népgazdasági átlagnál. Ez az elmaradás az idén némileg mérséklődik; a kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy az élelmiszer- keresikjfld elemben foglalkoztatott hálózati dolgozók bérét július elsejei hatállyal hét százalékkal növeli. Akik fizikai munkát végeznek A bérpolitikai intézkedés mintegy 85 000 dolgozót érint az élelmiszer-kereskedelemben, az élelmiszer-nagykereskedelemben és az Lpar- cikkáruházak élelmiszerosz- tályain. Azokat, akik fizikai munkát végeznek: liszttel, cukorral, olajjal, sörrel, üdítővel: teli dobozokat, rekeszeket emelnek, raknak magas raktári állványokra, és a raktárakat helyenként csak lépcsőkön tudják megközelíteni. Mint mindannyian látjuk, az élel miszerből ti eladók szinte kizárólag nők, ami nem csupán a munka megerőltető volta miatt figyelemreméltó, hanem azért is, mivel az óvodák, a bölcsődék köztudottan nem alkalmazkodnak a boltok nyitvatartási rendjéhez. De akinek történetesen nincs kisgyereke, annak sem ideális az a munkarend, amelyet a lakosság igénye diktál, mert — hogy mást ne is mondjunk — mi természetesen ragaszkodunk ahhoz, hogy szombaton, szabad szombaton is tudjunk vásárolni. Hogy mennyire nem vonzó az élelmiszerkereskedelmi pálya, arra jellemző, hogy a különféle szakmák közül éppen az élelmiszerboltokat sikerült eddig a legkisebb arányban szerződéses üzemeltetésbe adni: erre alig akad vállalkozó. De arra sincs elegendő, hogy alkalmazottként dolgozzon az ABC-áruházaikban, s községi kis boltokban. Ez a tény pedig mindannyiunkat sújt, mert minél kevesebb az eladó, a pénztáros, annál hosz- szadalmasabb, nehézkesebb a mindennapi bevásárlás. A szakmai szakszervezet, a K.PVDSZ legutóbbi kongresz- szusán már úgy foglalt állást, hogy a vásárlási körülmények további romlását megakadályozandó is szükséges javítani a kereskedelmi dolgozók anyagi megbecsülését. A vállalatoknak és az áfészeknek erre viszont alig van módjuk, hiszen igen kis árrésből gazdálkodnak, saját alapjaik szűkösek. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy bérpreferenciával segíti az éleilmiszerkereskedelem dolgozóit. Differenciáltan A döntés jelentőségét csak akkor tudjuk értékelni, ha meggondoljuk, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben tizennégy szakma kért adómentes bérfelhasználási lehetőséget a kormánytól, s a rendelkezésre álló pénzből csupán háromnak jutott: a melegüzemekben folyamatosan dolgozóknak, az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusoknak, és az élelmdszerkereskedelem hálózati dolgozóinak. A kormány és a szakszervezet azit is megszabta, milyen elvek alapján kéll a kapott pénzt elosztani. Alap- élv, hogy minden érintett dolgozót béremelésben kell részesíteni, beleértve a rész- munkaidőben és a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat is. Kihagyni csak azokat szabad és kell, akik a jogszabály vagy a kollektív szerződés szabályai szerint nem kaphatnak béremelést. A legkevesebb emelés havi 150 forint, illetve — rész- munkaidőben vagy nyugdíj mellett foglalkoztatottak esetében — ennek időarányos része. Az ezen -felüli részt viszont differenciáltan kell elosztani: az átlagosnál lényegesen jobban kell emelni azok bérét, akik nagyobb gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkeznek, egyenletes teljesítményt nyújtanak. munkájukat az átlagosnál is nehezebb körülmények között, kedvezőtlenebb időbeosztás mellett végzik, s akik a bolti munka minden fázisában példamutatóan közreműködnek. Együtt a bizalmival Az átlagosnál nagyobb béremelést kapnak, akik a kiemelt üdülőhelyek, a budapesti agglomeráció, illetve az 500—1000 lakosú települések üzleteiben dolgoznak. Ami természetesen másfelől azt jelenti, hogy jócskán lesznek,^ akik az átlagos % százaléknál kisebb béremelésben részesülnek. A Belkereskedelmi Minisztérium levélben tájékoztatta a vállalati igazgatókat, a szövetkezeti elnököket a pénz elosztásának helyes módjáról. Eszerint a keretösszeg felhasználásáról ^ .gazdálkodó szerv vezetője'''a bizalmi testülettel egyetértésben dönlt. és a dolgozó alapbérének megállapítása a szak- szervezeti bizalmival egyetértésben történik. A béremelés visszamenőlegesen, július elsejei hatállyal érvényes, s néhány héten belül minden érdekelt dolgozó értesítést kap a fizetésemelés mértékéről. Gál Zsuzsa Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Rövid volt ez a íjét, vagy hosszú a hétvége? Manapság megszokott már, hogy nemzeti ünnepeinket korábbam kezdjük, és elnyújtott hétvégekkel ünnepeljük meg. Több idő jut így a pihenésre. Kedvező volt az időjárás, amely eddig szeszélyes asszonyhoz méltóan viselkedett a nyáron, de most inkább csak mosolygott. Aki tehette, hosszú programot készített, szinte üres volt a város, benépesültek a. vízpartok, kirándulók zajától voltak hangosak az erdők. A nyár utolsó pillanatait éljük. HA FELÉPÜL VÉGRE ... sürgetőbb lesz a munka az építkezőknél. Esős vagy napsütéses lesz a „vénasz- szonyok nyara’'? Ki tudja? Jobb tehát, ha még a tél beállta előtt cserép kerül a tetőkre, ajtó, ablak a házakra. Aki manapság házat épít, az tudja: sohasem lehet eléggé előre gondolkodni. Hogyan lesz ez a jövőben? Az építőanyagigar szakembereinek tanácskozására Pécsett került sor. Továbbra is zöld utat kap a magánerős építkezés. De hogy ez valóban így legyen, ahhoz már az idén is kénytelen volt az ország importanyagokhoz nyúlni. A tőkés országokból eddig 40 millió cserép érkezett, s ez még mindig nem elég. Ezen a. helyzeten kívánt segíteni a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai gyára, ahol befejeződött a rekonstrukció: automata gépsorok gyártják a cserepet. A rekonstrukció és a műszaki, technikai színvonal fejlesztése továbbra is elsőrendű feladat, s az ország negyvennégy téglagyárát érinti. A terv befejezése után gyáraink jövőre 13C millió téglával termelnek többet, s ez az idei túltermeléshez viszonyítva csaknem kétszeres mennyiség: 3500 családi ház felépítéséhez elegendő. Az építkezők gondjain kívánt segíteni a Kaposvári Áfész is, amikor úgy döntött, hogy a hiánycikkeket Külföldről szerzi be. Ígérik a jugoszláv nyílászárókat, csaptelepeket. s nem lesz hiába keresett áru a radiátor sem. Ügy tetszik, az építőanyagipar és a kereskedelem összefogása úrrá tud lenni a helyzeten: csökkenthetők az építkezők gondjai. A mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen A MŰSZAKI FEJLESZTÉS. Egyre több nemzetközi konferenciát tartanak ebben a témában hazánkban is. A héten két tanácskozást Is rendeztek, a fővárosban az automatizálás és az önműködő rendszerek alkalmazásának újabb lehetőségeiről vitatkoztak a szakemberek. Keszthelyen pedig a melioráció volt a fő téma. Megállapították. van bőven tennivalónk a talajvédelem — illetve — -javítás területén A mezőgazdasági területen pusztulását — jövőnk érdekében — racionálisabb gondolkodással és gondos előrelátó munkával kell megállítanunk. Sok helyen tervezik már a gazdaságokban az őszi munkákat. Az Agroker telepén nagy a forgalom, eddig tízmillió forint értékben forgalmaztak erőgépeket. Az őszi talajelőkészítő munkák előtt előtérbe kerül a környezetvédelem. A Budapesti Vegyiművek korszerű, úgynevezett szuszpenziós folyékony műtrágyájának alkalmazásával elkerülhető a környezet szennyeződése, s a munka hatékonysága is növelhető. ISKOLA, ÓVODA Gyarapodásunk jelképei a megye új tanintézményei is. Van, ahol csak megszépített küllemmel, másutt új épülettel várják a tanulókat az iskolák. Ideiglenes tantermek épültek a lakótelepeken, megfelelő körülményeket biztosítva a tanuláshoz. Megteltek az óvodák, bölcsődék is. Ámbár a befogadó képességüknél az idén is több gyerekeket fogadnak az óvodák. Közvetve örülhetünk ennek, hiszen nemcsak anyagilag gyarapodunk, hanem lesz utánpótlás is, ákik tovább építik a jövőt. Hatos János szabadalma A mester még nem adta föl Már az is régen volt, amikor írtunk lapunkban Hatos János ta,bi géplakatos- mester találmányáról, a mobil csövágógépről és a föltaláló kálváriájáról. Hát még miilyen régen történt, amikor az Országos Találmányi Hivatalba beérkezett a bejelentés erről a gépről 1973. ijvájus 4-én. A jobb sorsra érdemes nyugati gyártmányokat több versenyben megverő, olcsó csővágó masina sorsa azóta sem fordult jobbra. Acélcsöveket „szeletelni” továbbra is tud, az emberi ellenállást legyőzni viszont nem képes. Vajon kinek vétett ez a gép? Annak idején a gyártási jog megvásárlói, a csővágó berendezés használói, a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat szakemberei azt próbálták bizonygatni, hogy nem szükséges ezt a gépet gyártani, mert senkinek sem kell. Ezzel szemben más forrásokból arról értesültem, hogy több érdeklődő volt; egyebet ne említsek: a paksi atomerőmű képviselői is közéjük tartoztak. Sokáig mégis egészen reménytelennek látszott a tabi géplakatosmester találmányának sorsa. De néhány hónapja elkezdett világítani egy-két halovány reménysugár. Hatos János elmondta, hogy megkereste őt kevés támogatóinak egyike; Bagdi Márton, a Gáz- és Olajszállító Vállalat főmérnöke (aki jelenleg már nem a cég dolgozója), és úgy tájékoztatta: a GOV hajítandó olcsón eladni a gép gyártási jogát. Egyed Éva, a Külkereskedelmi Minisztérium somogyi összekötője révén — korábbi újságcikkünk nyomán — hat ‘ külkereskedelmi vállalat is fölfigyelt a találmányra. Néhány hónap múlva kiderül, hogy ezek a vállalatok találnak-e piacot a gépnek. A kisüzemi innovációs iroda is igyekszik fölkarolni a találmányt és gyártót, Illetve vá- sárlótr keresni. Zentai Zsolt, az iroda képviselője a próbálkozás kezdeti szakaszában annyit mondott el: van remény, mert ami egy nagy cégnek elenyésző és elhanyagolható tevékenység, az az Irodának fontos lehet. A géplakatosmester, amikor legutóbb ott jártunk, nem volt éppen rózsás hangulatban, azt hajtogatta: — Nem értem, hogy egy gép, ami iránt annyian érdeklődtek már nálam is, miiért okoz ennyi galibát a hivatali utakon. De nem adom föl. Csakhogy az idő ellenem dolgozik. Ha holnap előáll valaki egy még jobb masinával, akkor az én — több mint tíz éves — munkám a füstbe megy. Viszont mégsem szegte egészen Hatos János kedvéi első találmányának sanyarú sorsa. Mintegy mellékesen, a beszélgetés végén megjegyezte: — Találtam most valamit. Egy régen elfelejtett gépet. Abban az állapotában nem is jó. De kitaláltam hozzá ezt-azt. Többet nem is mondok, mert már sokat tanultam az előző esetből. Elég annyi: egiy olyan dízelmotort csinálok hozzá, amilyen eg>* napig elpöfög 2—3 liter gázolajjal ... És ennél többet valóban nem lehetett „kipréselni” a mesterből a készülő találmányról. Viszont újat kereső, „bütykölgető” önmagáról és a hozzá hasonlókról mondott még valamit. Körülbelül. így hangzott: „A magam fajtát, ha tízszer jól fejibeve- rik, akkor tizenegyedszer is elkezd azon morfondírozni, hogy még miféle újdonság • ra képes a szakmájában.” Szerencse, hogy így van. Bár jobb volna, ha a fejbe- verések elmaradnának. A hatosjánosofc épp eleget törik a magük fejét... Luthár Péter Á felszabadulás tiszteletére Kiállítások, szabadegyetemi vetélkedők, pályázatok A felszabadulás 40. évfordulója méltó megünneplésének terveiről érdeklődtünk néhány intézményben. Dr. Kanyar József, a megyei levéltár igazgatója: — Házi kiállítást rendezünk Kaposvár és Somogy felszabadulásának tiszteletére. Tükrözni fogja a negyven év kutatásait. A hadtörténeti kutatások sok tanulmánnyal gazdagították az ismereteinket, például Nagybajom és környékének harcairól. A kiállítás bemutatja majd a négy évtized történeti fejlődését a földosztástól a nagyüzemi mező- gazdaságig, az iparosításig. Jövőre nyílik meg a levéltár nagyberki szocialista kori osztálya. Ott is berendezünk egy helytörténeti termet, ahol a Kapos völgye történetét mutatjuk be. A jövő évi kétnapos tudományos tanácskozás alkalmából a tudósokon kívül közéleti személyiségeket is szeretnénk megnyerni a részvételre. — Várhatóan sok fiatal kutat a levéltárakban, készül a különféle vetélkedőkre. Fölkészültek-e erre? A fiatalok már. a nyáron nagy tömegben jártak a le véltárban, kihasználták a szünidőt, hogy felkészüljenek a különféle vetélkedőkre. A Kilián György Ifjúsági és Űttörőművelődési Központ gondoskodik a fiatalok programjairól. Gulyás János igazgató elmondta: — Szeptember elején jelenik meg a Jajául a szél című bolgár és magyar kisan- tológia a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A felszabadulás egyébként központi téma lesz minden fontos rendezvénysorozaton. A történelmi szabadegyetem sorozatban például a negyvenöttől napjainkig ívelő kor legfontosabb társadalmi, politikai csomópontjai szerepelnek. A mai magyar irodalommal foglalkozik egy másik sorozatunk. A sikerei' politikai fórumsorozaeot folytatva ugyancsak időszerű témákat választottunk:. Ugyanis a két szabadegyetemre és a politikai fórumra épül az ifjúsági klubok politikai vetélkedője Somogybán. Ezt a KISZ megyei bizottságával, a megyei klub tanáccsal közösen hirdetjük meg. Az alsó és felső tagozatos tanulók Gyermektükör elnevezésű képző- és iparművészeti pályázatának témája is a felszabadulás lesz és a mai gyermekvilág. A múzeummal közösen hirdetünk pályázatot és vetélkedőt, hogy a gyermekközösségek gyűjtsék össze a felszabadulás tárgyi, személyi emlékeit. A döntő április 4-e táján lesz kiállítással egybekötve.
