Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
AZ HS?HI> SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 200. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 26., vasárnap UT A CSODÁHOZ A vakáció utolsó hetében bizonyára sok diák kellemetlen érzéssel gondol a tanulásra. Ne is tagadjuk, egy- időben valamennyiünkben kialakult ez az ellenérzés, az iskolapadhoz kötött, kényszerű tevékenységgel kapcsolatban. Azért, mert a tanulás fogalmát még mindig meglehetősen szűkén, egyoldalúan értelmezzük. Évszázados, rossz beidegződés alapján kapcsolódik hozzá a magolás, a nem szívesen végzett muszáj-munka, az iskola, a tanár, a tankönyv. Próbáljuk meg a méltatlanul negatív előjelet kapott szót egy másikkal helyettesíteni: ismeretszerzés. Ki vitathatná, hogy mindenki szeret tudomást szerezni a világ csodáiról, újdonságairól. Hiszen a kisgyerek ösztönösen, a maga jószántából tanul meg beszélni, játszani. Sokszor éppen az a baj, hogy túl korán akar elsajátítani mindent, amit a felnőttek már tudnak. A kisiskolás szívesen böngészi az őt érdeklő témájú könyveket. Állatokról, növényekről, autókról szóló műveket keres a könyvtárban, lelkesedéssel nézi a tévé tudományos ismeretterjesztő műsorait. Izgatja, hogy miként működik a tűzhányó, hogyan repülnek a madarak és a repülőgépek, faggatja szüleit, hogy miért a nap körül forog a föld, vagy hogyan születnek a kisbabák. Szinte kielégíthetetlen a tudásvágya. Az iskolában' sokszor mégis rossz kedvvel veszi kezébe a tankönyvet. Arra kellene valahogy ráirányítani a figyelmet, hogy tanulni, azaz ismeretet szerezni nemcsak az iskolában és nemcsak a tankönyvekből lehet. Hiszen tanul az ember mindennap és mindenhol, és nemcsak a gyerekek, hanem a felnőtt is. Tanul a személyes tapasztalásból, abból, ha utazik, ha világot lát. Az élet adja a biológiaórát, ha elmegyünk az állatkertbe, az erdőbe, a botanikus kertbe. Történelemórával ér fel egy régi erőd, történelmi emlékhely, múzeum felkeresése, vagy egy jó film a moziban, a televízióban. Kiadós fizikai és földrajzi ismeretekhez jut az, aki saját szemével láthatja az égbolt csodáit a csillagvizsgálóban. S a képzőművészetet is csak a személyes élmény ismerteti meg az emberrel. Tanulunk egymástól is, amikor elmeséljük élményeinket, amikor időt szakítunk arra, hogy beszélgessünk olyan ismerősökkel, akik a világnak más-más dolgaiban járatosak. Ne szégyelljük bevallani, ha valamihez kevésbé értünk, mint más. Kérdezzünk és beszélgessünk, ne csak a divatról és a benzinárakról! Mindkét fél tanul abból is, ha kérdez a gyerek. Ne térjünk ki előle, keressük meg az életkorának megfelelő választ, segítsük eligazodni a világ rejtelmei között. Iskolarendszerünk, közművelődési intézményeink sokat tesznek azért, hogy a gyerek számára ne nyűg, hanem személyes élmény legyen az ismeretszerzés, s hogy a tudás gyarapítását a felnőttek számára is vonzóvá tegyék. Járjunk nyitott szemmel és érdeklődőén. Abban a gyerekben, aki látja maga körül, hogy új ismeretekhez jutni nem kényszerűség, hanem öröm, abban kialakul az igény a tanulásra, s nem lesznek elkedvet-. lenítőek a tanévkezdés napjai. Tersztyánszky Krisztina Konsztantyin Csernyenko válasza A Neues Deutschland kommentárja Nő a nyugtalanság a nukleáris háború veszélye miatt Megbélyegzi Dregger kirohanásait Hans-Dietrich Genscher nyilatkozata Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke levelet intézett az angliai Manchester város polgármesteréhez, kifejtve benne a Szojetuniónak a nukleáris fegyverektől mentes zónák létesítésével kapcsolatos álláspontját. Ez év áprilisában az angol város adott otthont az atomfegyvermentes övezetekről tárgyaló első nemzetközi konferenciának, s Manchester polgármestere, aki egyben a konferencia tikárának tisztét is betölti, levélben kérte fel Csernyenkót, hogy fejtse ki a Szovjetunió e kérdéskörrel kapcsolatos véleményét. Moszkvában szombaton közzétett válaszában a szovjet vezető leszögezi, hogy a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létesítése fontos területe a biztonság megszilárdításáért vívott harcnak. Az ilyen zónákra vonatkozó elképzelés nem utópia, s az ennek érdekében tett erőfeszítések már hoztak is bizonyos, eredményeket. A Szovjetunió más szocialista országokkal együtt határozottan síkra száll azért, hogy nukleáris legyverektől mentes övezeteket hozzanak létre többek között Észak-Európában és a Balkánon, vonják ki a harctéri nukleáris fegyverset Közép-Európa meghatározott körzeteiből és mentesítsék a kontinenst minden közepes hatótávolságú és harcászati nukleáris fegyvertől. Válaszában Csernyenko megállapítja, hogy az áprilisi manchesteri konferenINDIAI FEJLEMÉNYEK A kormány bfráijtf a nyugati országokat Az indiai kormány bírálja azokat a nyugati országokat, amelyek a Pandzsáb államban történtek ürügyén propaganda hadjáratot bontakoztattak ki India ellen. Az északi szövetségi államban szélsőséges nacionalista csoportok az elmúlt hónapokban összehangolt terrormozgalmat indítottak a terület elszakításának kikényszerítésére, az indiai központi kormány helyzetének megingatására. Az indiai hadsereg egységei — alkotmányos jogukkal élve — végül erélyes lépéseket tettek a terroristáknak az amritszári aránytemplomban kiépített főhadiszállása felszámolására. Szingh Deo hadügyi államminiszter a parlament szombati ülésén kijelentette: teljes egészében alaptalanok és hamisak azok az írások, amelyek a nyugati sajtó hasábjain jelentek meg az indiai hadsereg Pandzsáb állambeli fellépéséről. Miként az indiai lapok legutóbbi számaikban rámutattak. a The Times című londoni napilap, a Newsweek és a Time című amerikai hetilapok pandzsaD' eseménybeszámolói nyíl vánvalóan bujtogató jellegűek és céljuk az, hogy u szélsőséges, szakadár elemeknek nyújtott erkölcsi támogatással zűrzavart keltsenek pandzsáb szövetségi állam területén. A provokatív hadjáratba tevékenyen bekapcsolódott az angol rádió és televízió is. A BBC a napokban sugározta Csauhan pandzsábi szakadár vezetőnek azt a nyilatkozatát, amelyben leszámolással fenyegette meg az indiai vezetőket. cia és az ott elfogadott dokumentumok tanúsága szerint világszerte nő a nyugtalanság a nukleáris háború veszélye - miatt. A közvélemény egyre inkább tudatára ébred annak, hogy a leghatározottabb és legsürgősebb intézkedésekre van szükség, mert csak így hárítható el az emberiség nukleáris megsemmisülésének veszélye. Reményt keltő jelenség, hogy e kérdésekkel ma már Sók ország helyi közigazgatási szervei is foglalkoznak. A Szovjetunió politikája tökéletes összhangban állsz atomefgyvermentes övezetek megteremtéséért küzdő mozgalom célkitűzéseivel. A Szovjetunió egyoldalúan vállalta, hogy nem alkalmazza elsőként a nukleáris fegyvert. Nem veti be ezt az eszközt azon államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyver gyártásáról cs megszerzéséről s nem tartanak ilyen fegyvert területükön — szögezi le Konsztantyin Csernyenko válasza. Az ADN hírügynökség ismertette a Neues Deutschland szombati kommentárját, amelyet az NSZEP központi lapja Alfred Dreggernek, g CDU—CSU parlamenti frakciója vezetőjének támadó hangú nyilatkozatához fűzött. A kommentár megbélyegzi Dreggernek „az NDK államfőjének esetleges NSZK- beli látogatása elleni botrányos és provokatív kirohanásait” és megállapítja, hogy azok „szándékosan az NDK és az NSZK közötti jó kapcsolatok kialakulása ellen irányulnak”. „A nemzetközi közvélemény, amint ezt Dregger úr kirohanásainak világméretű visszhangja is mutatja, nagyon jól megértette, miről is vám szó. Arról, hogy az NDK Államtanácsa elnöké- nek esetleges NSZK-beli látogatására, amelynek eddig sem az időpontját, sem té- mákatalógusát vagy programját nem egyeztették, ne kerüljön sor. Erre irányul a dolog, és bizonyos erők, amelyek egyáltalán nem nélkülözik a hefolyást, máris ennek megfelelő légkört teremtenek” — állapítja meg a kommentár írója, majd rámutat: nem titok, hogy további zavaró akciók vannak előkészületben. - -------------— Erich Honeckernek, az NDK Államtanácsa elnökének szeptember végére tervezett NSZK-beli látogatása nagy jelentőségű az európai helyzet alakulása szempontjából, és ezért méltó körülmények között sorra kell kerülnie — jelentette ki az ARD nyugatnémet televízió- állomás pénitek éjjeli adásában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. A „méltó körülmények” kifejezéssel Genscher Alfred Dreggernek, a CDU—CSU parlamenti frakciója elnökének a látogatás ellen irányuló nyilatkozatára válaszolt. A külügyminiszter határozottan visszautasította Dregger támadását, és hangsúlyozta, hogy az NDK és az NSZK viszonya pozitív szerepet játszik, játszhat a kelet-nyugati kapcsolatokban. Fagázüzemclésű traktort fejlesztettek ki a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen a Rekord győri Mezőgép megbízásából. A kísérlet befejeződött, és a mezőgazdaságban jól bevált MTZ—80-as traktor energiaköltsége harmadára csökkent. A traktor üzemanyaga fa- apríték, és három üzemórányi hajtóanyagot tud magával vinni. A kísérletek alapján Győr-Sopron megyében több traktort alakítanak át ilyen üzemmódra a jövőben. Folytatásos regény a hétköznapokról Charta non erubescit — a papír nem pirul. Ez a régi latin mondás járt a fejemben, amikor lapunk első félévi számainak közkedvelt rovatát, a „Tisztelt Szerkesztőséget!” olvastam végig. Százhuszonöt panaszos levél jelent meg az első félévben, amelyek kettő híján hétköznapi fájdalmakról, társadalmi szorongásokról szóltak: zömében keserűséggel, ritkán az irónia fölényével. A legdrámaibb hangú levelet egy orvos írta valamelyik községünkből: szívrohamhoz hívták, beállt á klinikai halál. Az elsősegélynyújtást követően hiába próbálta hívni a városi mentőket, mert némák voltak a telefonok. A levelek Somogy lakóinak mindennapjait kísérő nehéz, néhol, tragikomikus, máskor sír- nivaló ^gvadjainak látleletei. „Én már nem is tudom, hogy kihez forduljak...” — mondatkezdés e levelek ismétlődő formulája, kiindu- ió-indulatpontja. Lassan időtlenné váló vezértéma: a víz—villany—gázellátás akut zavara. a XX. századi lakások beázása, penészese- dés; a telefonzűr, a tévé-ve- tel kihagyása; a postai kézbesítés (pénz, távirat, levél) bizonytalansága — A címzett meghalt című postai megoldás fölülmúlja Örkény István nagyszerű groteszk- jeit. A rendellenességek hosszú sorában az élmezőnyben található a vasúti- és buszközlekedés űrkorszaki megkésettsége, örökös sántikálása. Persze nem marad el a Balaton-part lakóinak segélykiáltása sem. A panaszok egyik — engedtessék meg a jelző — gyöngyszeme az a levél, amelyet egy tollal nehezen birkózó hetvenhárom esztendős ember írt: miszerint, nyugdiját kiegészítendő, ezerötszáz sörösüveget gyűjtött össze, ££ az üveghegyet a falusi kocsmáros megmászni nem tudta, az illetékes vállalat pedig ládát ígért ugyan, de ígérete megüvegedesett. A lista, az ügyek változatos természeténél fogva, hiányos. A „Tisztelt Szerkesztőség!” című rovat a tájban élő emberek hétköznapjainak, alkalmi ,,kis”-drámái.- nak folytatásos regénye, a történelembe leszakadó jelen mikroszkopikus horpadásai. Szerkesztőségünk hétvégi emlékezete nehezen találja, hogy mikor is indult e rovat. Csak a szándék fénye nemesedik föl: amikor sok évvel ezelőtt — nem tagadható: némi közegellenállással — megindult a rovat, az volt a cél, hogy a közérzet állapotát a közélet reflektorai előtt mérjük meg. Vagy érthetőbben fogalmazva: Marx másfélszáz esztendős gondolatát segítségül idézve: „A szabad sajtó a népszellem éber szeme egy nép megtestesült bizalma önmagához, az a beszélő kötelék, mely az egyest az állammal és a világgal összeköti, a testté vált kultúra, amely az anyagi harcokat szellemi harcokká emeli és nyers anyagi alakjukat idealizálja. A szabad sajtó egy nép kíméletlen gyónása önmaga előtt, és tudvalévőén a vallomás ereje megváltó.” Azt reméltük, hogy a rovat egy év után elhal, mert a panaszokat inkább megoldják ott, ahol keletkeznek, hogy a „hivatal”, a vállalat ne kerüljön lapunk „szégyen-sarkába". Nem így történt. Bizonyságul fordítson olvasónk az újság hátoldalára, nem szűnt meg a „Tisztelt Szerkesztőség!”. Levélíróink valóságos gondjait változatlan bizalommal közli a rovat. Sokan várják a nyilvánosság erejétől dolgaik megnyugtató rendezését. A hosszú évek alatt alig fordult elő, hogy valamelyik levél ne a felelősség alapján íródott volna. A „Tisztelt Szerkesztőség!” 1984 első félévében 125 panaszra 100 választ adott. Pontosabban: választ az illetékes hivatalok, vállalatok, az érintettek adtak. Itt jegyezhető meg, hogy törvény kötelezi az illetékeseket: a sajtóban megjelent, megoldásra varó problémára harminc napon belül választ kell adniuk. A félév válaszait böngészve örömmel nyugtázhatjuk, ''az esetek többsége megoldódik. Örömünk azonban véges. Miért kell az összeütközések rendezéséhez, amelyet idegeskedés kísér, miért kell lapunk „ajánlott levele”? 4 tévedés jogát nem vitatjuk el a „hivataloktól”, hiszen magunknak is tartogatjuk. Csak ne feledjük, hogy kilépve a hivatal kapuján, alulnézetben, hétköznapjainkban a levélírók szomorúbb táborába kerülhetünk. Kőszegi Lajos