Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 3., péntek Tárgyalási esély Egy géprablás és sok más Nem először fordul elő, hogy Franciaország vezetői­nek a honi dossziékat félre­tolva Iránra kell összponto­sítania figyelmüket. A két ország kapcsolataiban az Air Francé gépének elrablá­sa előtt is volt már több ké­nyes ügy. Rossz csillagzat alatt szö­vődött még a barátság is — Reza Pahlavi sah idejében. Chirac francia miniszterel­nök például 1975-ben látoga­tást tett Teheránban, és „mesés szerződésekkel” tért haza — ám ezek megvalósí­tásából nem lett semmi. Az új rendszer és Párizs kapcsolatai azonban hamar megkeseredtek — ha ugyanis addig a sah ellenségei élvez­ték a franciák oltalmát, ez­után a sah családjának és környezetének tagjai keres­tek menedéket a Szajna partján, ahol különben so­kuk korábban is rendelke­zett elegáns rezidenciákkal. Sapur Bakhtiarra, a sah utolsó miniszterelnökére gondosan vigyázott a francia titkosszolgálat — ez azonban nem akadályozta meg négy, magát újságírónak álcázó terrorista merényletkísérle­tét ellene 1980. július 18-án. Most az 1982 februárjában életfogytiglani börtönbünte­tésre ítélt merénylők kiada­tását követelik a géprablók, agy iszlám szervezet nevé­ben. Teherán és Párizs viszo­nyát élezte az is, hogy 1981. július 29-én a francia fővá­rosiba szökött Baniszadr, a sah bukása utáni Irán első választott elnöke — Radzsá- vinak, a balos fegyveres el­lenállási szervezet, a mud­zsahedinek vezetőjének tár­saságában. Az iráni emigráció befo­gadásánál súlyosabb konflik­tus is szembe állítja ma Pá­rizst és Teheránt: Francia- ország ugyanis az iráni—ira­ki háborúban jelentős fegy- verszállítmányokkal támo­gatja Irakat, többek között tavaly ősszel kölcsön/bérlet- ként a falklandi háborúban kitűnően bevált Exocet ra­kétákkal felszerelt Super- Étendlard gépeket is Bagdad rendelkezésére bocsátott. Irán októberben azzal a nyi­latkozattal válaszolt, hogy amennyiben Irán beveti az Exocet-naikétákat, lezárja a hormuzi szorost. Azóta min­dennapossá váltak az öböl­ben a tartályhajók elleni lé­giakciók mind iráni, mind iraki részről, ez azonban nem bénította meg a forgal­mat. Párizs azzal érvelt, hogy „az egyensúlyt kívánja helyreállítani” szállításaival, s a két harcoló fél közül azt támogatja, amelyik inkább kívánja a béke helyreállítá­sát. A francia fegyvereladá­sokat Párizs 500 millió dol­lár értékű kölcsönnel is elő­segítette. Ily módon, ha nem is az első kiélezett válságról van szó az Air France gép elrab­lásával kapcsolatban Párizs és Teherán között, a jelenle­gi — amikonis a géprablók a teheráni hatóságokon ke­resztül tárgyalnak követelé­seikről a Fabius-kormány- nyal, amely az iráni hatósá­gokat teszi felelőssé a fejle­ményekért — minden bi­zonnyal az egyik legkénye­sebb. B. D. George McGovern, a te­kintélyes ,amerikai politikus, a demokrata párt 1972-es el­nökjelöltje, a szovjet tár­gyalási javaslat elfogadását ajánlotta a Reagan-kormány - nak. McGovern Moszkvában nyilatkozott, ahol szovjet ve­zetőkkel folytatott megbeszé­léseket. Ügy vélekedett, hogy a Szovjetunió külpolitikáját irányítók nem derűlá­tók az űrfegyverkezés meg­akadályozásáról folytatan­dó tárgyalások lehetőségét illetően, hiszen úgy látják, hogy Washington Moszkva számára szándékosan elfo­gadhatatlan feltételekhez köti a bécsi megbeszéléseket. Az elmúlt hetek világpo­litikai híreiből eléggé köztu­dott, hogy a két nagyhata­lom sehogyan sem tud meg­állapodni a rendkívüli jelen­tőségű tanácskozásról. A Szovjetunió június végén azt javasolta, hogy kezdjenek szakértői tárgyalásaikat az űrfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében, s első lépésként a megbeszé­lések tartamára fagyasszák be az ilyen fegyverkísérle­teket. Washington nem ké­sett a válasszal: igent mon­dott az indítványra, de el­utasította a befagyasztás gondolatát, azt állítván, hogy a Szovjetunió ma fölényben van e fegyverkategóriában, s ekként a befagyasztás tartó­sítaná az előnyt. Másrészt az elfogadáshoz hozzáfűzték, hogy az Egyesült Államok kormánya a bécsi tanácsko­zásokon szóba kívánja hozni a hadászati és a középható­távolságú nukleáris fegyve­rek ügyét is. Moszkvában ezt elfogad­hatatlan előfeltételnek te­kintik. A szovjet vezetés vé­leménye szerint az e fegyve­rekről folyt tárgyalásokat az akasztotta meg, hogy meg­kezdték az amerikai per- shingek és cirkálórakéták te­lepítését Európában. A tár­gyalások folytatásához előbb ezt az akadályt kell ^elhárí­tani. A Reagan-kormány azonban iköti az ebet a ka­róhoz, s azzal vádolja Moszk­vát, hogy szándékosan félre­értelmezi az amerikai kezde­ményezéseket. Nem vagyunk elfogulatla­nok e vitában, tehát helyes, ha ia szándékok értékelésé­nél nemcsak a mi táborunk­ban elhangzó érveket idéz­zük. A The New York Times, amerika egyik leg­tekintélyesebb, s egyáltalán nem baloldali nézetű lapja például ezt írta most ked­den: „az amerikai kormány nem akar moratóriumot az űrfegyverek kipróbálására, mert az megakadályozná az új amerikai műholdromboló fegyver <kifejlesztését”. Az ismert kommentátor, Tom Wicker azt is megállapítja, hogy „a Reagan-kormány semmiféle kompromisz­szumra sem hajlandó annak érdekében, hogy a bécsi tár­gyalásokra sor kerüljön, ha­nem inkább engedményeket akar kicsikarni a Szovjet­uniótól a tárgyalások fejé­ben”. Nos, Wicker és McGovern értékelése indokoltnak mu­tatja a moszkvai borúlátást. Mert nem itűnik elegendőnek hangoztatni a tárgyalási készséget, amikor szándéko­san olyan kiegészítést fűznek a másik javaslatához, ame­lyet az láthatóan nem fogad­hat el. Konferencia kezdődött a japan fővárosban az atomfegyver­kezés ellen. A képen: Tokihito Tagawa, a hirosimai és na- gasaaki atombomba károsult jajnak képviselője beszél 37 or­szág es 11 nemzetközi szervezet küldöttei előtt Gyászlobogó a városházán Az egyik nagy vihart kavart szerszámgép az Ardenne-i Pe- gard gyárban. Leszállítását a belga kormány megtiltotta Jókora botrány tört ki, amikor nemrég gyászlobo­gót húztak fel egy belga kisváros, Andenne városhá­zára az első világháború emlékét őrző nemzeti ünnep napján. A Liege-től nem messze fekvő település pol­gármestere e sajátos módon akarta kifejezni a lakosság tiltakozását a kormány dön­tésével szemben. A Mar- tens-kabinet ugyanis meg­tiltotta, hogy az Andenne-1 Pegard üzem leszállítsa a Szovjetuniónak a két évvel ezelőtt rendelt korszerű szerszámgépeket. A szerző­dést — amelyet egyébként 1982-ben az illetékes mi­nisztérium szabályszerűen jóváhagyott — Brüsszelben most azzal a kifogással nem engedélyezték, hogy ua gyártmányok a COCOM- korlátozások alá esnek”, ezért más vevőt kell rájuk keresni. A tilalom viszont érzékeny veszteséget je­lent az alig 300 fős gyár számára, s jogos felháboro­dást keltett a csaknem fél­milliós munkanélküliséggel birkózó országban. Mi is ez a furcsa nevű szervezet? A COCOM betű­szó (Coordinating Commit­tee for East-West Trade Po­licy), a „Kelet—nyugati ke­reskedelempolitikát egyez­tető bizoltság”-ot takarja, egy olyan intézményt, amely az elmúlt hetekben ismét gyakrabban szerepel a vi­lágsajtó hasábjain. S ez már önmagában is aggasztó jel. A COCOM ugyanis a hidegháborús idő­szak tipikus képződménye. 1949-ben hozták létre, í. „fénykorát” az ötvenes években élte, amikor a nyu­gati országok a kereskedel­mi korlátozások révén (is)- igyekeztek lefékezni a szo­cialista államok népgazda­ságának gyors ütemű fej­lődését. A COCOM ténykedése en­nél persze jóval nagyobb léptékű. Az alapvető gazda­ságpolitikai döntéseket az úgynevezett konzultatív cso­port hozza, amely a tagor­szágok (IZl-and kivételével valamennyi NATO-állam, valamint Japán) miniszteri szintű képviselőjéből áll. A részkérdésekről szakértők bevonásával állandó mun­kacsoportok határoznak. A munka mellesleg meglehető­sen titkos, néha még a megbeszéléseken résztvevő küldöttek nevét sem hozzák nyilvánosságra. Annyi azon­ban ismert, hogy a határo­zatokat — így például egy- egy árukategória felvételét a tilalmi listára — egyhan­gúlag kell meghozni. Nem teljesen tisztázott viszont, hogy a résztvevő államok nemzetközi jogi szempont­ból mennyiben kötelesek a döntésekhez tartani magu­kat. A párizsi központ fel­adata ugyanis csak az irá­nyítás, a végrehajtás a nem­zeti külkereskedelmi mi • nisztériumok kezében van. Ebből érthetően gyakran származnak jelentős nézet- eltérések, összeütközések is. A kelet—nyugati viszony pillanatnyi állása alapján a tilalmi lista hol hosszabb, hol rövidebb. A legrészlete­sebb énp az ötvenes évtized elején volt. a hatvanas és különösen a hetvenes évek során viszont — elsősorban a nyugat-európai országok ösztönzésére — a COÇOM szigorúsága érezhetően eny­hült. Ezért van az, hogy a COCOM-mal kapcsolatos mostani hírek mélyebb, nagypolitikai jelentést is hordoznak. A Reagan-kor mány megszorító intézke­dései (még ha egyes konk­rét amerikai embargóintéz­kedések hatástalanoknak bizonyultak is) beleillesz­kednek a washingtoni össz­képbe. Csakúgy, mint a leg­utóbbi események: július­ban például a számítógépek kiviteli szabályait módosí­tották, felvették a tilalmi listára a robotokat .és fel­vettek egyes számítógép- programokat is. Érdekes fejlemény, hogy e párizsi ülésen a Fehér Ház szor­galmazta: Pekinget része­sítsék kivételes (értsd- megkülönböztetetten eny­he) bánásmódban, sőt java­solta, hogy Kínát „a nyuga­ti féllel baráti kapcsolatban álló országként kezeljék”. Elhangzott olyan javaslat is, hogy Pekinget végleg ve­gyék le a COCOM-listáról. Kérdés persze, hogy ilyen célzatos jellegű „enyhítések­kel” hozzá lehet-e járulni a valódi, olv kívánatos kelet- nyugati közeledéshez, ame­lyet éppen a kereskedelem. a gazdasági együttműködés segíthetne elő leginkább. Szegő Gábor A Minisztertanács megtárgyalta Az előfelvételisek katonai szolgálatáról Az országgyűlés 1980-ban törvénybe iktatta a 18 hó­napos, egységes — a főis­kolákra, egyetemekre előfel­vételi nyert fiatalokra is érvényes — sorkatonai szol­gálati időt. A törvényalko­tókat az az elv vezérelte, hogy minden arra alkalmas sorköteles fiatal teljesítsen katonai szolgálatot és ez az idő ne legyen több, mint amennyi a haza védelmére való felkészüléshez, a harc- készültség fenntartásához feltétlen szükséges. A törvény lehetőséget adott az előfelvételisek ka­tonai szolgálata új rendjé­nek bevezetésére. Az 1981- ben elrendelt változás lé­nyégé: a fiatalok a tanul­mányaik megkezdése előtl 12, annak befejezése után 8 hónap sorkatonai szolgála tot teljesítenek. A kiképzé­sük korszerű technikával felszerelt csapatoknál tör­ténik, leszerelésük, jogaik, kötelezettségeik. szolgálat' körülményeik, rendfokozat­ban való előmenetelük meg­egyezik a többi sorkatonáé­val. Egy-egy egységhez ha­sonló profilú tanintézetben felvettek kerülnek. Az elmúlt időszak tapasz­talatai igazolják, hogy az új rendszer alapvetően bevált. Ezért megváltoztatását nem tervezik. Az előfelvételisek becsülettel teljesítik állam- polgári kötelezettségeiket. Az elkülönültségük meg­szüntetése, az egységes szolgálati idő a katonafia­talok körében kedvező visszhangot váltott ki. Az egj’etemre készülők maga­sabb általános műveltsége, fegyelmezett magatartása, az ipari és a mezőgazdasá­Tüntetés Bolognában Bolognában, csütörtökön több mint tízezer ember tün­tető menetben követelte a négy évvel ezelőtti újfasiszta terrorcselekmény tetteseinek felelősségre vonását. Emléke­zetes, hogy a város vasúti pályaudvarának várótermé­ben 1980. augusztus 2-án egy felrobbantott pokolgép 85 halálos áldozatot követelt, kétszázan megsebesültek. Délelőtt 10 óra 25 perekor, a robbanás időpontjában egy percre megállt az élet a vá­rosban, majd az emlékhely közelében nagygyűlést tar­tottak. Renzo Imbeni, a város kom­munista polgármestere em­lékeztetett arra, hogy a me­rénylet tetteseit eddig nem kerítették kézre, s kifejtette azt a véleményét, hogy az olasz titkosszolgálat szándé­kosan akadályozza, tévútra tereli a nyomozást. gi munkásfiatalok gyakor­lati jártasságával párosulva kedvezően hatott a katona­kollektívák életére, segíti a közösségek »kialakítását, formálását, miközben a ka­tonafiatalok is nevelődnek, fejlődik személyiségük. Je- lentős részt vállalnak az egységek politikai—mozgal­mi életével kapcsolatos fel adatokból, kedvezően hat­nak katonatársaik vélemé­nyének, hangulatának for­málására. Az eredmények mellett azonban — főleg az első időben — gondok is adód­tak — állapította meg az t témában készült jelentés, amelyet az Állami Ifjúsági Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt meg. A fiatalokat viszonylag sok egységhez hívták be, s nem voltak mindenütt felkészülve foga­dásukra, helyenként nem a képességüknek megfelelő be­osztást kaptak. Az oktatási intézmények egy része nem kapott időben tájékoztatást arról, hogy a leendő hallga­tóik hol teljesítenek szolga­latot, így a kapcsolattar­tás nem minden esetben volt megfelelő. A gondok megoldására a Honvédelmi és a Művelődési Mii misztérium, közösen in téz­kedéseket hozott és tesz. A jövőben még inkább arra tö­rekednek, hogy az előfelvé- telisek választót szakterüle­tüknek megfelelő egységek­hez és olyan katonai beosz­tásokba kerüljenek, ame­lyekben képességeiket a had­serek érdekében maximáli­san kamatoztatni tudják és egyúttal a műszaki-techni­kai ismereteik is bővülhet­nek. A lehetőségeken belül csökkentik azoknak a hely­őrségeknek a számát, ahová behívhatok az előfelvételi­sek. A Művelődési Miniszté­rium — a fogadóegységek ismeretében — kijelöli azo­kat a felsőoktatási intézmé­nyeket, amelyek kidolgozzák a hallgatók egyéni felkészü­lési tematikáját, összeállítják a feladatgyűjteményeket, megadják • a beszerezhető jegyzetek, szakkönyvék jegy­zékét, oktatóikat küldenek a helyőrségbe kéthavonkénti konzultációkra. Az ériintett katonai alakulatok könyvtá­rát fokozatosan ellátják olyan szakirodalommal, amély megfelel az ott szol­gálatot teljesítő előfelvételi­sek érdeklődésének. Az idegen nyelv tanulásá­ra és gyakorlására, valamint a számítógépek megismeré­sére szákköröket alakítanak. Ennék még ebben az évben megteremtik a technikai fel­tételeit. A diplomások pá­lyakezdésének, családala­pításának segítésére az ille­tékes katonai vezetők a jö­vőben még fokozottabban törekszenek arra, hogy a fia­talokat a végzésit követő év­ben hívják be a képzettsé­güknek megfelélő alakula­tokhoz. A PANNÓNIA SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT BALATONI IGAZGATÓSÁGA szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi éves Üzemelésű üzleteit: 1984. szeptember 5. napjától 1989. augusztus 31-ig, a 324-es számú 2. osztályú AGIP—AFOR ESZPRESSO, Siófok, M—7-es út. 1984. október 16-tól 1989. október 15-ig, a 134-es számú 3. osztályú ZÖLDFA VENDÉGLŐ, Siófok—Balaton- széplak. A versenytárgyalás 1984. szeptember 3-án lesz megtartva a Pannónia Vállalat Balatoni Igazgatóság tanácstermében. Siófok, Fő utca 212. alatt, délelőtt 8 órakor. A pályázatot 1984. augusztus 27-ig (ebet benyújtani. Érdeklődni lehet írásban, vagy személyesen a vállalat központjában, 8600 Siófok, Fő utca 212. számon, vagy a 10-600/8-as telefonon, munkanapokon 12 óráig a jogi csoportnál. (79721)

Next

/
Oldalképek
Tartalom