Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 16., csütörtök Magyar kombájmsok szlovák búzaföldeken A szlovák aratók júliusban adott segítségét viszonozva most Heves és Szolnok megyei kombajnosok segítenek betakarítani a kenyérgabonát északi szomszédainknál], a szlovákiai losonci járás mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az időjárás nálunk is, Szlovákiában is kedvezett az aratásnak. Így mindkét esetben rövid idő alatt sikerült magtárba szállítani a kenyérgabonát. Felső képünkön : Gyorsan •»égeznek az aratással. Alsó képünkön: A sikeres munka végeztével egymás egészségére koccintanak az iratok. (MTl-fotók: Szabó Sándor felvételei — KS) 11. — Kérdés, hogy egyáltalában kell-e tenni, a dolgok maguktól is megoldód- ■iak. Akikkel egyetértettem, megpróbálták petíciókkal jobb belátásra bírni az uralkodót, hiszen nem a? egész nemzet bűnös... A középosztály passzív, úgy próbálja túlélni ezeket az időket, hogy nem működik együtt az adminisztrációval, így áll ellent. Azok tevékenységét pedig, akik emigrációban élnek, az egész világ előtt is- •neri. Pedig a túlélés egyetlen útja, a monarchia egysege. Barátom, Somssich Pál a „Das legitime Recht Ungarns und seines Königs” -imű iratában ebből indult Rédey pár pillanatig hallatott. Nárcisz feje halkan toppant az asztal lapján, iobó felkapta a fejét. — Egon fiam tagja volt íz Almásy—Nedeczky féle sszeesküvésnek. S mit gondol az úr, ki adta fel őket? — Nem tudom. — Hát akkor én ezt is '.lárulom önnek: a zsigrád- oerdei csaták hőse, Asbóth la jós volt honvédezredes, •.kí a császári rendőrség fizetett ágense lett. Kossuthig nyúltak az összeesküvés szálai, és sok olyan honvédtiszt is tagja volt, aki már kiszabadult Haynau börtönéből. 1863. március 5-én fogják le Egont is, a többiekkel együtt. Életfogytiglani várfogságra ítélték a szerencsétlent. Lám, fiatal barátom, ennyi a rebéllió, és ennyi haszna van. — S most hol van a fiatal gróf? — Valamit enyhítettek büntetésén.... ha ez köny- nyítésnek számít. A spilber- gi várfogságból kényszer- munka lett. A napokban szállítják őket a Kárpátok valamelyik bányájába. Rédey eltakarta az arcát. Aztán felállt, lassú, öreges lépésekkel köszönés nélkül bement az ajtón. Bobo, mintha átérezné gazdája szomorúságát, fülét, farkát lógatva követte. Arra riadt, hogy megrecs- csen a padló; szemét kinyitotta, s a sötétségben két homályos alakot látott, közvetlenül az ágya mellett. Hirtelen felült. Kiáltani akart, de egy puha kéz tapadt a szájára. — Ne féljen, mi vagyunk — ismerte fel Paula hangját. — Már azt hittem, valami rossz szellemek — ^óhajtott fel Ézsiás. Szeme megszokva a sötétséget, fölismerte a Kontesszeket. Az ablak beszűrődő éjszakai fényei áttörtek könnyű, fehér éjszakai köntösükön. Evelin az ágy szélére ült, és végigsimította Ézsiás takarón nyugvó kezét. — Megérti, hogy milyen nagyot kockáztatunk,' amikor ezen éjszakai órán be- lopóztunk az ön szobájába? — Bizonyára okuk van rá. — Igen — mondta Paula, miközben az ágy másik szélére ült. Ézsiás egyikről a másikra nézett. Észrevette, mint követi a puha selyem a combok és csípők ívét, mint tapad az iveit mellekre, látni engedve apró, gombjaik domborulatát. Nagyot nyelt. A távolban kuvik szólt. — Nos, hölgyeim, halljam ! — Tegnap mindent megtudott — folytatta Evelin. — Mi Egonnak sorsa, s mi több; mi vár reá. ön különleges ember, ezért hisz- szük, hogy különleges dolgokra képes. — Az egyetlen, aki megmenthetné Egont — szaladt ki a kiáltás Paula száján. ÉRDEKEK ÉS IGAZSÁGOK Lakhatatlan lakások Azt mondják, a várakozás utoilsó pillanatai a legnehezebbek, s ha ez valóiban így van, miiért lenne mádként azok esetében, alkiiik hosszú évek óta váimak lakásra. A tanács már elkészítette a kiutalási jegyzéket, a lakók tudják, hol melytiik 'lalkás lesz az övék, mégsem költözhetnék be új otthonukba, mert az ígért átadási határidő után mlég hónapokkal sem kész a ház. Siófokon a Foki-hegyen épülő 90 lakás közüli 30-at a múlt év decemberében kellett volna átadni a kivitelezőnek, Illetve az átadás-átvétel meg is történt, a Sáév és a beruházást irányító Somber között, de a hiányosságok miatt az építkezés megbízója, a Somogy megyei OTP nem fogadta el a lakásokat, így megkezdődött, s még jelenleg is tart a beruházó és a kivitelező vitája. —  decemberi átadáson két kollégánk 'képviselte a vállalatunkat — mondja Görög Ottó, a Somber igazgatója. — Az előzetes tájékoztatásuk alapján én is azon a véleményen voltam, és a főmérnök is azon volt, hogy ilyen állapotban a lakásokat nem vehetjük át a Sáévtöl. Ennek ellenére a két megbízottunk — ma már egyikük sincs a vállalatnál — mégis aláírta az átvételt. — Volt már ilyen Vitájuk? — Igen, de a mostanihoz hasonlóra még csak nem is emlékszem. Persze nem újkeletű problémáról van szó, hiszen az építkezés megkezdése óta folytak a tárgyalások a közművek építését illetően. A korábbi gyakorlattól eltérően ugyanis a siófoki lakásoknál minden érvünk ellenére a Sáév, a közművek építési munkái közül a gáz lefektetését, nem vállalta el. Ennek megoldása tehát a mi feladatunk volt, de nem ennek hiánya, hanem a kivitelezővel való építési szerződésben vállalt hiányosságok miatt volt sikertelen az átadás-átvétel. Márpedig az OTP csakis beköltözésre alkalmas, üzemkész lakásokat vesz át tőlünk. Ezekben pedig a decemberi határidő lejártaikor még nem — Csendesen! — intette Fvelin. majd folytatta. — Tudjuk, hogy három nap múlva ér a rabok menete a közeibe. Szabadítsa ki. könyörgünk! Ézsiás elvonta a kezét, és megcsóválta a fejét. — Nem kérnek keveset, kisasszonykáim; csaknem lehetetlent. Hogy szabadíthatnám én ki? Se hadseregein, se barátom, de még egy vacak pisztolyom sincs. Nem ismerem pontosan a szokásaikat, semmit. — Ugyan — szakította félbe türelmetlenül Evelin. — Nem hadsereg kell ide, meg pisztoly, hanem különleges képesség. Amiket ön mesélt, azokból következik, hogy ön rendelkezik azok kai. — Az egészen más világ. Egyébként is láttam, hogy egy szavamat sem hitték. Mint mondták is, egyszerűen garabonciásnak tartanak. — Az most mindegy, hogy mit mondtunk. Itt vagyunk, és ez mindennél fényesebb bizonyíték, hogy hittünk. — Vagy hinni akarnak. No, s mi lesz a jutalmam, ha megkísérlem a lehetetlent? — kérdezte Ézsiás és keze felcsúszott Evelin karcsú csípőjén. Kezében érezte a lány remegő mellét. Evelin elhajolt. Paula borult Ézsiás fölé. Hajzuhata- ga mint sátor takarta el Ézsiás fejét. Érezte, amint forró, puha szája rátapad. Egész testét zsibbadás járta át, mozdulni akart, de nem engedelmeskedtek tagjai. Ereje úgy szállt ki be lóié, mint egy sóhajtás. Fe ketén zuhant rá az öntudat- lanság. (Folytatjuk) volt bekapcsolva a gáz, nem volt megfelelő a vízminta sem, de egyéb, a Sáév által szerződésben vállalt építési munka is hiányos volt. A kivitelezőt hibáztatjuk azért, hogy nem tudtak időben beköltözni a lakók, s ezt igazolja a Legfelsőbb Bíróság ítélete is; semmisnek minősítette a decemberi átadást és újabb határidő kitűzésére kötelezte a kivitelezőt. A kivitelező „természetesen” nem ért egyet a beruházó véleményével, mondván: ők a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, s ezeit között nem szerepelt a gázvezeték lefek- tetése, valamint azon a bizonyos átadáson a Somber szakemberei átvették tőlük a lakást, tehát részükről befejezettnek tekintették a munkát, leszámítva az ilyenkor szokásos, egyhónapos hiánypótlási munkák elvégzését is. Nagyhegyesi János, a Sáév termelési főmérnöke vastagra duzzadt dossziéban lapozgatva sorolja a Foki-hegyi laikásdkrói összegyűlt tudnivalókat. — Vállalatunk a legtöbbször valóban főkivitelezésiben vállalta el a különböző építési munkákat. Most azonban — részben bizonyos engedélyezések késedelme, Illetve megfelelő szakember és anyag hiányában — nem vállalkoztunk másra, csak a magasépítési és a belső szakszerelőipari munkák elvégzésére. Ebbe pedig nem tartozik bele sem a gáz, sem a víz, sem pedig a villany külső szerelési munkája. Ezekre a beruházónak kellett volna kivitelezőt találnia, s mivel ez elég hosszú időt vett igénybe, ezért elhúzódott a munka. Hangsúlyozom: mi a szerződésben vállait feladatainkat tel jesá tettük, ezért a beruházó által követelt kötftérit, több mint egy millió forintot nem vagyunk hajlandók megfizetni. Ami a gázvezeték építését, a gázcsövek lefektetését illeti, arról volt szó, hogy a tervekben szereplő PVC-gázcsövek- kel való szerelésre nem voltunk berendezkedve, ezért nem vállaltuk a munkát. Szerződések, szokások, hivatkozások és bírói döntések. Mindez meglehetősen kevés. A lakókat nem érdekli a háttér, csupán egyet szeretnének: végre beköltözni a rég Óhajtott új otthonba. A lakások egy részét a helyi tanács a lakáscserék lebonyolításába szerette volna bevonni, de mindeddig ők sem számolhattak velük. A Somber és a Sáév továbbra is keresd a maga igazát, s mivel megegyezni nem tud, a bíróság segítségét kérik. A lakók — ha semmi nem jön közbe — még ebben a hónapban beköltözhetnek a tavaly karácsonyra ígért lakásokba. Az ügy ezzel látszólag megoldódik. Valójában azonban felelet nélkül marad egy meglehetősen egyszerű kérdés: mikor készül el egy lakás, egy ház. Aikkor-e, amikor mindenki elvégzi a szerződésben vállalt feladatait vagy akikor, amikor már lakni is lehet benne? Nagy Zsóka Felszámolják a Finommechanikai Vállalatot Az ipari miniszter határozatot hozott az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat (IGV) felszámolására, mivel a vállalat gazdaságos működése nem biztosítható. Az IGV már hosszabb ideje veszteségesen dolgozik, a műszaki fejlesztésben elmaradt, a termelés gyakran akadozott, s a vállalat jelentősen eladósodott. Mindebben közrejászottak külső hatások is, sújtotta a vállalatot a világpiaci recesszió, továbbá nehezítették helyzetét a szabályozás szigorú feltételei. Az új követelményekhez a vállalat nem tudott alkalmazkodni, ehhez gyengének bizonyult szervezettsége és vezetése. A kedvezőtlen helyzeten az 1982-ben végrehajtott igazgatóváltás sem segített; nem tudtak javítani a termelés szervezettségén, nem tudták megteremteni a feltételeket a gyártmányszerkezet megújításához, a gazdálkodás javításához. Mivel törekvései nem jártak sikerrel, az év első napjaiban szanálási eljárás indult, miniszteri biztost neveztek ki és tárcaközi bizottságot is létrehoztak a helyzet rendezésére. A termelőmunka azonban a szanálási eljárás idején tovább romlott, sok dolgozó kilépett, az anyag- ellátási problémák súlyosbodtak. Az érintett kormányzati szervek egyetértettek abban, hogy a vállalat szervezetét mai formájában nem lehet fenntartani. Időközben a Telefongyár megvásárolta az IGV kiskőrösi finommechanikai gyárát, ahol elsősorban fénymásológépeket állítanak elő, az MMG Automatikai Művek pedig a kecskeméti gyárat vette meg, ahol pénztárgépek készülnek. Ezzel a két gyár nem vált ugyan az IGV jogutódjává, de a Telefongyár vállalta a fénymásológépek, az MMG Automatika Művek pedig az elektronkius pénztárgépek további gyártását. Ezt követően a vállalat budapetsi és vásárosnamé- nyi gyárának sorsáról kellett dönteni: ezeket a gyárakat gazdaságilag erős vállalatba olvasszák-e vagy jogutódlás nélkül felszámolják és telepiéit, felszereléseit úgy adják el a jelentkező vállalatoknak. Az elemzések alapján az illetékesek az utóbbi Ynegoldást választották, így a felszabadulás óta most fordult elő hazánkban első ízben, hogy jogutódlás nélkül felszámoltak egy jelentős vállalatot. A Medicor Művek bejelentette, hogy kész a budapesti és a vásárosnamé- nyi gyár megvásárlására, és szeptember 15-ig nyilatkozik arról, hogy a két gyár gyártási profilját — írógépek, elektromechanikus pénztárgépek és lapmásológépek gyártását — át kívánja-e venni. A felszámolás folyamata hivatalosan szerdán kezdődött, és az év végéig tart. Ez idő alatt felmérik a vállalat állóeszközeit, gépeit, készleteit, továbbá hazai és nemzetközi kötelezettségeit. E kötelezettségek teljesítéséről — pétalkatrészek gyártásáról, szervizről — továbbra is gondoskodnak. A felszámolás munkáiba kezdettől bekapcsolódott a Medicor Művek. A budaiesti és a vásárosnaményi gyárban körülbelül 1200—1300 dolgozót foglalkoztatnak, s jóllehet az új vállalat kötelékében a feladatok, a munkák változnak, azzal számolni lehet, hogy a dolgozók nagy részét az új feladatokra át tudják képezni. Csak azoknak kell új munkahelyet keresniük, akik az átképzést, illetve az új feladatokat nem tudják vagy nem akarják vállalni. Az Ipari Minisztérium megnyugtatónak tartja, hogy a most felszámolás alatt álló vállalat valameny- nyi részlege olyan válallat- hoz kerül, ahol hagyományai vannak a finommechanikai kultúrának.