Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Népművészeti bemutató Balatonfüreden SOMOGY A TÚLSÓ PARTON A bálkirálynő megyénkben készült szivet visel ma este A kiállított tárgyak között 1984. július 28., szombat RÁDIÓSZEMLE Varsótól Luandáig Régi hagyomány már, hogy a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal minden évben július végén, az Anna- bál rendezvényeihez kapcsolódva egy-egy magyar tájegység vagy megye népművészetének bemutatására szervez kiállítást. Ebben az évben Somogy kapott meghívást, hogy a jeles eseményen hazai és külföldi vendégek előtt adjon ízelítőt népművészetéből. A megyei művelődési központ munkatársai úgy döntöttek, hogy a ma élő hagyományokat mutatják be. Azoknak az alkotóknak a munkáit, akik hivatásos vagy amatőr szinten a népművészet hagyományainak ápolására szentelik életüket. A tegnap délelőtti megnyitón Szabados Péter, a Somogy megyei művelődési központ megbízott igazgatója köszöntötte az érdeklődők népes táborát. — Régi kérdés, hagy az erdő van-e Somogybán, vagy Somogy az erdőben? De az epdők melLatt szelíd lankák, szántók is vannak. Nagyapáink korában még a maklkol- tató kanász, nem ritkán az erdőkben bujdosó betyár volit a jellemző. Ók és ügyes kezű asszonyaik voltak azok, akik e tárgyaikat» tevékenységet művészetté emelték, mindvégig megmaradva a természetes anyagok, a kő, nád, sás. fa, agyag — használatánál — hallhattunk ízelítőt megyénk múltjából a bevezetőben. ott láthattuk számos népművészünk kezemunkáját. Tóth Mihály fafaragásait, Szabó László ostorait, Tamás László fazekasmester sökat megcsodált habán karámiáit, Zsalakovics László bőrből készült alkotásait, Egyed Edit edényeit. A kiállított darabók mellett az alkotás fázisait is megismerhették a látogatók, hiszen ifi. Ungvári Károly fazekaskorongja a helyszínen is forgott, az ámuló nézők szeme láttára kapott szébbnél szebb formákat az agyag, Szőke István is bemutatta fafaragó tudományát, Csikvár Tímea a gyöngyfűzéssel ismertette meg az érdeklődőket, míg Somogyi Teréz a hímzéssel- vanrással. A hasonló bemutatók után visszatérő kívánságként szerepelt a látogatók részéről, hogy lehessen megvásárolni a helyszínen a kiállított tárgyakat. Ennek az óhajnak most eleget tett Somogy megye, hiszen a bemutatót árusítással kötötték egybe. A megnyitót követő néhány óra forgalma azt bizonyította, hogy a kívánság nem volt alaptalan, számtalan darab talált gazdára. A bemutató holnap estig tekinthető meg a balatonfüredi SZOT-szanatórium társalgójában. A 159. Anna-bál egyéb eseményein is találkozhatunk somogyiakkal, hiszen a ma esti bál nyitó palotását a Balaton-táncegyüt- tes táncolja. Az is biztos, hogy megyénkben készült szívet visel rnaijd ma este nyalkában az idei bálkirálynő, ugyanis minden hölgyvendég egy népi motívumokkal díszített szívet kap számmal, melynek alapján a szavazás történik. Nyári hangulatokat tükröző, s elsősorban külföldre kalauzoló műsorokra vadásztaim a héten — félsikerrel. Olyan adás ugyanis, melynek témája kizárólag a napsütés hevessége, a víz hűvössége és a turisztikai látványosságok esztétikai nemessége lett volna, szerencsére egy sem akadt. Olyan azonban, melynek szerkesztői és riporterei a nyári utazási vágyat ürügyként használták fel mélyebb tartalmak kiaknázására, három is. Hadid kezdjem ott, ahol egy hete abbahagytam: a lengyel kultúra heténél, melyről akkor — az időpontok „ütközése” miatt — nem adhattam teljes keresztmetszetei. Szombaton kies lengyel tájakra vezetett el bennünket Solymosi János szerkesztő és Juhász Judit műsorvezető. A szülőföld muzsikálja című sorozat adásában. Remek elegye volt ez a negyvenöt perc az idegenforgalmi „étvágygerjesztésmek” és a szórakoztató ismeretterjesztésnek információkban gaizdág, mégis élményszerű magyaráaaitaival a közép-len- gyelországi tánc, a mazurka keletkezéstörténetéről, dél- polóniai testvérének, a kra- kowiaknlak divat iáiról a hajdani királyi udvarokban. a Bécsiben, Párizsban a társaság kedvencévé vált Chopin esi 1 lap ítha tat ! an honvágyáról és a népi hagyomány továbbéléséről a kortárs lengyel műzenében. Még az állandóan magas színvonalon tevékenykedő népzenei szerkesztőség műsoraiban is ritkám egyesül ilyen szerencsésen a művészet három funkciója: az esztétikai élményszerzés, az informálás és a szórakoztatás. Más utakon járt az ugyancsak szombaton hallott Földön, vízen, levegőben című adás szerkesztő-riportere. Nyakas Szilárd. Nemcsak geográfiai értelemben — Hellasz volt az úticél — de a tartalmi vonatkozásokat tekintve is. Interjúi olyan görögökkel készültek. akik hosszabb időt töltöttek nálunk, kitűnően beszélnék nyelvünkön, és a két ország közötti hídvenést tekintik egyik legfontosabb feladatuknak. Közgazdákra általában alig jellemző melegséggel, meghatottsággal nyilatkozott itt sok magyarországi élményéről az athéni külkereskedelmi minisztérium tisztségviselője, a negyvenes évek végén honunkban hazára lelt Makrisz Agamemnon szobrálszművész és Szentendrén letelepedett kollégája, valamint a görög polgárháborúban harcolt partizán és annak gyermeke. A legmeg- hökkentőbb és legmegrendí- tőbb mégis annak az idegenvezetőnőnek a vallomása volt, aki azt tűzte ki élete céljául, hogy Athén, Kréta vagy Spárta szépségeivel ismertesse meg a magyar turistákat. „Magyar az anyanyelvem, de görög vagyok” — mondotta. Sokan bizonyára ellentmondást vélnek fölfedezni ebben a mondatban, magam azonban sohasem bukkantam tömörebb és frappánsabb megfogalmazására az úgynevezett kettős nemzettudatnak. .. Egzotikus tájakra, Angolába és Mozambikba irányított bennünket szerdán sugárzott. Szintézis című műsorával Benda László. Természetesen nem turisztikai fogantatással, hanem a kül- és belpolitikai folyamatok elemzésének szándékával. Analíziseiben, interjújában mégis élvezetet lelhetett az az „átlagpolgár” is, akit kevéssé érdekelnek a két ország Dél-Afrikával kötött szerződéseinek következményei, az ANC és a SWAPO küzdelmei. Mert Benda arról sem feledkezett meg, hogy távcsövét az erdő egy-egy fájára irányítsa, hogy ízelítőt adjon a luan- dai és mapuitói emberek keserves hétköznapjairól, az éhínséggel, a vízhiánnyal, a járványokkal egyre sikeresebben megküzdeni képes feketékről és az egykori gyarmatok felszabadulása után itt maradt portugálokról, mulattokról. Lám, egy külpolitikai dokumentumműsor is kelthet katartikus hatást, ha a riporter nem csupán az egészre — a tömegre — kíváncsi, hanem a részre — az egyénre — is. Lengyel András Hetven évvel ezelőtt Ax első világháború Elismerő kritika A Duna művész- együttes Londonban Elismerő hangvételű kritika jelent meg a Duna Állami Néptáncegyüttes londoni szerepléséről a The Daily Telegraph kulturális rovatában. „A fürge lábmunka és cigánytemperamentum hamisítatlan magyar atmoszférát teremt” — így ajánlja a londoni, közönség figyelmébe a magyar művészeket a kritikus. Az együttes kedd óta mindennap táblás ház előtt lép fel a 3000 személyt befogadó Royal Festival Hall-ban, s gyorsan kelnek el a jegyek a szombati és a vasárnapi — utolsó — előadására is. London nagy kulturális központjában más magyar vonatkozású események is zajlanak. A naiv festőművészet nemzetközi kiállításán magyar alkotások is láthatók, néhány napja pedig Moldován Domokos filmjeiből tartottak vetítést. Ha pedig a látogatók közül valaki megéhezik, a Music Box nevű bárban megízlelheti a magyar konyhaművészet remekeit is. Hetven évvel ezelőtt Hetven esztendő pergett le az idő végtelen homokórájáig azóta, hogy 1914. július 28-ám kitört az első világháború. A szörnyű vi- íágégiés 20 millió emberéletet 'követelt áldozatul. Pergessük le az események filmjének néhány kockáját Július 28.: Kiel. II. Vilmos császár tengeri hadgyakorlaton vesz részt. A zászlóshajó ka j ütjében újra elolvassa az imént kapott sürgönyt: „Ferenc Ferdinand trónörököst és feleségét Szarajevóban agyonlőtték”. Elgondolkozik. Két héttel ezelőtt a konopiisti kastélyban még találkoztak. Ekkor határozták el, hogy mielőbb kirobbantják a háborút.. . Néhány óra múlva a császár részletes jelentést kap a merényletről. Ezt írja rá erélyes tollvonásokkal: „Most vagy soha!” Július 29.: Conrad, a Monarchia vezérkari főnöke feljegyzi : „ ... a gyilkosság Szerbia hadüzenete. Ausztria—Magyarország csak háborúval vállaszólhat erre.” Ferenc József, az uralkodó, gróf Berchtold külügyminiszter, a bécsi politikai és udvari körök szintén a háború mellett foglalnak állást. Július 1.: Gróf Tisza István a .magyar miniszterelnök szót emel a háború ellen: „A Szerbia elleni támadás minden emberi számítás szerint konfliktust jelent Oroszországgal és világháborút robbantana ki.” Szerinte későbbre kell hálasztani a háborút, amikor már kellően felkészültek. Július 5 Vilmos császár Potsdamban előbb Beth- mann-Hollweg kancellárral, majd Falkenhayn hadügyminiszterrel tárgyal. Az uralkodó Moltke vezérkari tervének híve. Eszerint: Németország számára az a legelőnyösebb, ha mielőbb megvívja a háborút Oroszországgal és Frandiaországgal, mert a felkészülése teljes és azoké nem. Berlin akkor még arra számított, hogy Anglia nem vesz részt „egy balkáni ország miatti háborúban”. Július 10.: Tisztázódik a helyzet — állapítják meg Bécsiben. 1. Románia semlegességére lehet számítani. 2. Berlin lépéseket tett a Bulgáriával kötendő szerződés érdekében. 3. A német császár ismételten .támogatásról biztosította a Monarchiát a Szerbia ellen tervezett akcióban. 4. Tisza István megváltoztatja álláspontját, mert másként .látja a helyzetet és az erőviszonyokat. Most már ő is a háború megkezdését javasolja. Július 20.: A világ figyelme Oroszország felé fordul. Poincaré francia elnök és Viviani miniszterelnök Pé- tervárra érkezik. A francia— orosz szövetség megerősítése szerepel a napirenden. Pétervár é!s Párizs szeretné elodázni az európai fegyveres összecsapás idejét. Egyrészt azért, hogy idő legyen a további felkészülésre, másrészt azért, hogy német támadás esetén Angiiia is beavatkozzék. Július 21.: Berchtold külügyminiszter kihallgatáson jelenik meg Ferenc Józsefnek Bemutatja a Szerbiához intézendő jegyzék szövegét, amely nemcsak a trónörököspár elleni merényletért, hanem a nagyszert) mozgalom miatt is felelőssé .teszi a belgrádi kormányt. A tíz pontból álló ultimátum Szerbia szuverenitását sérti és elfogadhatatlan követeléseket is tartalmaz. Az uralkodó elolvassa és jóváhagyja a jegyzéket. „Túl éles a hangja” — jegyzi meg. Július 23.: Giesl báró osztrák—magyar követ a távollévő Pastes miniszterei .nők helyettesének adja át a jegyzéket. Közli: „A határidő 48 óra. Ha válasz nem érkezik, vagy nem kielégítő, a követség elhagyja Belgrádot”. II. MiKlós cár néhány óra múlva a belgrádi ügyvivő táviiratából értesül az ultimátum tartalmáról. Támogatásáról biztosítja a szerb kormányt. Július 25.: Belgrad megszerkeszti válaszjegyzékét. Közli az elfogadható és az elfogadhatatlan pontokat. Basies miniszterelnök adja át Giesl követnek a jegyzéket, majd eltávozik. Giesl elolvassa a szerb kormány válaszát. Megállapítja, hogy az nem kielégítő. Újabb jegyzéket küld. Megírja, hogy a „Monarchiát nem elégíti ki a szerb válasz, és ezért a mai nappal megszűnt a diplomáciai viszony Ausztria—Magyarország és Szerbia között”. Giesi báró és a követség tagjai még aznap este elhagyják Belgrádot. London az ultimátum ismeretében azt javasolja a német császárnak, hogy a vitában közvetlenül nem érdekelt négy nagyhatalom — Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia — kísérelje meg a közvetítést. II. Vilmos az angol indítványról bizalmas táviratban értesítette Ferenc Józsefet. A következő megjegyzést fűzi hozzá: „Nem kell komolyan venni.” Július 28.: Ausztria—Magyarország mozgósít és hadat üzen Szerbiának. A távirat szerint azért fordulnak a fegyverek erejéhez, mert a szerib kormány nem adott kielégítő választ az ultimátumra. „Ausztria—Magyarország jelen pillanattól kezdve hadiállapofban lévőnek tekinti magát” — fejeződik be a hadüzenet szövege. Az uralkodó „Népeimhez” kezdetű szózatot intéz 50 mdillió alattvalójához. Megírja, hogy miiért történt a hadüzenet. „Mindent meg- fontölitam, mindent meggondoltam” — jelenti ki a 84 éves Ferenc József. A világ minden lapjában az első oldalra kerül az osztrák—magyar hadüzenetről érkezett távirati irodai jelentés. Az első kommentárok megállapítják, hogy órák kérdése a világháború kitörése. Július 28.: Megkezdődik Ausztria—Magyarország és Szerbia fegyveres összeütközése. Az éjszakai órákban dördülnek el a fegyverek. A dunai flottilla és a zímonyi tüzérség a belgrádi erődöt, a KaHmegdánt bombázza. A szerbek felrobbantják a z'<- rnonyi hidat. Az első hadi- jelentés szerint az első ösz- szecsapásoknál 10—12 szerb katona vesztette életét, és többen megsebesültek. Az éjszakai harcban három magyar katona könnyebben megsebesült. Tovább pereg az események filmje. Augusztus 1.: Németország hadat üzen Oroszországnak. Augusztus 3. : Párizsnak is hadüzenetet küld Németország. Augusztus 4.: A német hadsereg egységei benyomulnak a semleges Belgiumba. Erre Anglia üzen hadat Németországnak. Ezen a napon a Monarchia is hadiban állónak tekinti magát Oroszországgal szemben. Végül 34 ország sokmillió katonája áll harcban. Vilmos császár átveszi a hadsereg és a haditengerészet parancsnokságát. „Mire lehullanak az őszi falevelek, újra itthon lesztek” — üzeni a császár katonáinak, tengerészeinek. Nem sejití, hogy a négy évig tartó háború után trónok omlanak össze, részekre szakad az Osztrák—Magyar Monarabia, Oroszországban győz a forradalom. Vajon gontíolt-e az őszi falevelekre II. Vilmos 1918- ban, amikor elűzték trónjáról? Ritter Aladár
