Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

XL évfolyam, 176. szám Ára: 1,80 Ft 1984. július 28., szombat Idegölő telefon Kádár Dános fogadta Chan Sy-t Gazdasági segélynyújtási megállapodást írtak alá Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fragadta Chan Syt, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnököt. A tőkés export növeleseert JAVÍTJÁK A MINŐSÉGET Újabb vállalások a kongresszusi versenyben Marjai József és Gerhard Weiss találkozója — Ötödször tárcsáztam a szerkesztőség számát, mire a félrekapcsolások után sike­rült elérnem. Ne haragud­jon, kicsit ideges vagyok — hallgatom a remegő hangú telefonálót. Mit mondhatok? Azt, hogy kérem, nyugodjon meg? A telefonállapotainkon fel­mérgesedett ügyfél meg­nyugtatására kevés a szó. A telefon tárcsahangjára mér­hetetlen hosszú ideig vára­kozók idegeit károsodás éri. Ezeket aligha lehet mérni. Az utóbbi időben a mérhető károkról is napvilágot látott jónéhány tanulmány. A jó­tékony statisztikákat bön­gészve helyzetünk jellemzé­sére néhány — talán elgon­dolkodtató — megjegyzést tehetünk. Kaposvár a megyeszékhe­lyek közötti rangsorban a tizenhetedik helyen van. Bu­dapesten 32,4 beszélőhely jut száz lakosra, nálunk 15. Az országos átlag csaknem 13 beszélőhely száz lakosra, a vidéki átlag viszont alig 8 beszélőhely. A távközlés népgazdasági méretekben — a termelés integráns részeként — a Posta bevételeivel hozzájárul a nemzeti jövedelem növelé­séhez, és a gazdaság haté­kony működésének egyik fel­tétele a távbeszélő. Ezt a szolgáltatást igénybe vevők­nél segíti a nemzeti jövede­lem növelését. Egy elemzés szerint az automatizált hálózatokban az eredményes hívások száma ma nem éri el az összes hí­vások 40 százalékát (ered­ményesnek minősül minden olyan tévesztés is, amely a felcsengetett fél jelentkezé­sével együtt végződik. A kagyló felvételétől a hívott fél jelentkezéséig átlagosan 1 perc telik el. Az átlagon belül azonban rendkívül nagy a szóródás: a vállalati alközpontok egy részében inégy-öt percig is „szól” a telefon, mire a kezelő felveszi. A telefon- központ kezelőt — azt akivel az ügyfél először „találko­zik” a vállalatnál — senki sem képezi ki, és munkakö­ri leírása is az általánossá­gok szintjén mozog. Pedig mindez olyan tartalék, ame­lyet szorult telefonhelyze­tekben nagyon is ki kellene használni. Jelentőségét bizo­nyítja: a közületi telefonok­ról kezdeményezett évi 700 millió beszélgetés során a várakozásból adódó veszte­ség — a rezsivel terhelt óra­bérekkel számolva — 1,5 milliárd forintra tehető. Manuális és távközlési kap­csolások jóval nagyobb idő- szükségletével számolva, a várakozásból származó ká­rok elérhetik az évi 2 mil­liárd forintot is. Sorolhat­nánk még a más összefüggé­sekben keletkező károkat. Mindez azt igazolná csak, hogy a távközlés hiánya ká­rokat okoz fejlődésünkben, gátolja azt. Hazánkban — a nemzet­közi összehasonlításokat fi­gyelembe véve jelenleg 18— 19 távbeszélőhelyre volna szükség 100 lakosonként. Ez a mostani vidéki átlagnak több mint kétszerese. Az égető gond megoldására — a népgazdaság teherbíró ké­pességének megfelelő ütemű — fejlesztésbe kezdett a pos­ta. A jelenlegi állapotban azonban csak évtizedek alatt történhet gyökeres vál­tozás. Kőszegi Lajos Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának; "első tit­kára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta Chan Sy-t, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB ÜLÉST TARTOTT A KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülé­sén megvitatták — több más fontos téma mellett — a közérdekű bejelentések­ről szőlő jelentést. A népi ellenőrök tapasztalatai sze­rint a beadványok változat­lanul az állampolgárok jo­gos türelmetlenségét jelzik, a társadalomban tapasztalha­tó negatív jelenségekkel szemben. A testület megvitatta és elfogadta azt a vizsgálati programot, amelynek révén felmérik, hogy miként hajt­sák végre a gazdaságos anyagfelhasználásról, és a technológiák korszerűsíté­séről hozott minisztertaná­csi határozatot a műanyag­feldolgozásban és felhaszná­lásban. A testület tájékoztatást kapott a KNEB mezőgaz­dasági és élelmezésügyi fő­osztályának — közérdekű bejelentés alapján —, a Ta- tai-tavor. 1984. február és május között történt hal- pusztulás ügyében végzett vizsgálatáról. A halállo­mány 4—5 százaléka pusz­tult el, s 740 ezer forint a kár. A KNEB megállapítot­ta, hogy az okok részletes feltárásával az illetékesek nem foglalkoztak. Ezért a KNEB felkérte a MÉM ha­lászati és vadászati főosztá­lyát, illetőleg az OVH víz­gazdálkodási főosztályának vezetőjét, hogy kezdemé­nyezzen az ügy tisztázásá­ra részletes, minden lénye­ges dologra kiterjedő vizs­gálatot. Politikai Bizottságának tag­ját, a Kambodzsai Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­Alig érkezett a félidejé­hez a nyári szünidő, de már javában folynak az előké­születek a következő tanév­re. Amint Sótonyi Sándor­tól, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetőjé­től megtudtuk, szeptember­től — ha nem is. a kívánt mértékben — jelentősen csökken a zsúfoltság So­mogy oktatási intézményei­ben. Az eredetileg tervezett kétszázhetven óvodai hely­ből kétszázat adnak át az ősszel. Siófokon, az úgyne­vezett Csárdaréten új, száz gyermek befogadására al­kalmas intézményt bocsáta­nak a kicsinyek rendelkezé­körű találkozón tájékoztat­ták egymást a két párt te­vékenységének előterében álló kérdésekről. Véleményt cseréltek a magyar—kam­(Folytatás a 2. oldalon) sére, s bővítik a böhönyei, valamint Kaposváron a Ki­nizsi-lakótelepi, a Füredi úti és a Vörös Hadsereg úti óvodát. Nem lebecsülendő eredmény ez a mai gazda­sági helyzetben, ám a jövő tervezésekor nem feledhet­jük, hogy a somogyi telepü­lések negyvenöt százaléká­ban nincs óvoda. Még nagyobb nehézsége­ket okoz az általános isko­lások elfogadható elhelye­zése, hiszen a demográfiai hullám megyénkben is a csúcsára ért: manapság 44 ezren járnak Somogybán az alapműveltséget biztosító in­tézményekbe, ennél népe­sebb csak a hatvanas évek kezdetén volt ez a korosz­A Kaposvári Villamossá­gi Gyár ötven szocialista és négy munkabrigádja olyan felajánlásokat tett hazánk felszabadulásának 40 __év­fo rdulója, a XIII, párt- kongresszus tiszteletére, amelyek a hatékonyságot, a minőséget javítják. A július I2-én tartott szo­cialista brigádvezetői érte­kezleten tizenkét közösség azonnal megtette a felaján­lását, a többi brigád pedig azóta vállalta, mivel vesz részt a kongresszusi mun­kaversenyben. A villamossági gyár dol­gozói igényes, fegyelmezett munkájukon kívül a kezde­Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken Budapesten meg­beszélést folytatott Gerhard Weiss miniszterelnök-he­lyettessel, a Német Demok­ratikus Köztársaság állandó KGST képviselőjével, aki Magyarországon töltötte szabadságát. Marjai József tály. A „szükségtantermek” száma csaknem kétszáz. Részleges megoldást hoz majd a szeptemberig át­adandó negyven, s a tanév közben elkészülő hét tante­rem. Űj, tizenkét tantermes iskolát avatnak hamarosan Nagybaj ómban — a Sáév erre ismét garanciát vállalt a napokban — ezenkívül bővítik a kadarkúti, a mar­cali, a lakócsai, a balaton- szárszói, a bogiári, a so- mogyszobi, a lengyeltóti, a gyékényesi, a kaposvári Ki­nizsi-lakótelepi oktatási In­tézményt. A balatonszent­györgyi intézményt a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói bővítik nyolc tanteremmel, az osz­ményezőktszség kibonta­koztatásával, összefogással szeretnék növelni a vállalat eredményét. Az idei terv si­keres teljesítését szolgálja, hogy úgy dolgoznak a bri­gádok, ahogy a megnöve­kedett, elsősorban tőkés ex­portigények megkívánják. A közösségiek előmozdít­ják, hogy mindig rendelke­zésre álljanak az alkatrész- gyártáshoz szükséges gyár­tóeszközök. A vállalások egy része a minőség megtartá­sát és javítását helyezte a középpontba, mások a ter­vezett árbevétel elérését, a gazdálkodás színvonalának javítását. és Gerhard Weiss a baráti eszmecserén áttekintették a kétoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működés időszerű feladatait és véleményt cseréltek a szocialista gazdasági integ­ráció továbbfejlesztésével összefüggő kérdésekről. tályvezető szerint olyan in­tenzitással és igényességgel, amely a Somogy megyei il­letékeseket további remé­nyekre jogosítja, annál is inkább, mert több helyi vál­lalat — elsősorban a Tanép és a somogyvári szövetke­zet — gyakran „felejti el” teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Üj általános iskolai tor­naterem épül Nagybajom­ban, Balatonföldváron, Lel- lén, Barcson és Vízváron. Lengyeltótiban százötven személyes napközis menzát kellene az ősszel a gyerme­kek rendelkezésére bocsáta­ni, a Somogyvári Építőipari Szövetkezet azonban — amint az osztályvezető el­mondotta — a munka las­súságával kétségessé tette az átadási. Ugyancsak enyhülnek va­lamelyest a középiskolai há­lózat gondjai. A barcsi víz­ügyi és erdészeti szakközép- iskolát négy, a csurgói szak­munkásképző intézetet hat. a szőcsénypusztait két tan­teremmel bővítik. A fonyó- di gimnázium és postafor­galmi szakközépiskola diák­jai pedig a volt járási hi­vatal továbbképzési épületét vehetik birtokba. Az idei oktatási beruhá­zási és fejlesztési költségek — az előzetes számítások szerint — negyedmilliárd forintra rúgnak majd. A nyári felújítások még tarta­nak, költségeikről ezért egyelőre lehetetlen számve­tést készíteni. Ez utóbbiak­kal kapcsolatban mint ör­vendetes újdonságot kell megemlíteni, hogy a kivite­lezői kapacitás évek óta elő­ször — nem hiánycikk. L. A. így áll az új 12 tantermes nagybajomi Iskola építése. Negyvennégyezer általános iskolás Csaknem hatvan új tanterem lesz szeptemberre

Next

/
Oldalképek
Tartalom