Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
4 Somogyi Néplap 1984. július 26., csütörtök AZ ELSŐ FÉLÉV EREDMÉNYEI Még a hóviharra emlékeznek ősiét. Az egész évre előirányzatit 293 millió forintos árbevételből közel 163 millió formtet a gyár az első fél- éviben realizált. Többen dolgoznak teljesítménybérért A Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat tabi kempingcikkgyárának idei termelésű terve 240 millió forint. Az első féléviben eleget tették az elvárásoknak. Árbevételi tervük megvalósult: a szocialista exportjuk 120 a tőkés országokban és a hazai piacra tervezett szállításuk 100 százalékos. A költségcsökkentés érdekében a tábori sátorablakokat már hazai anyagiból készítették a korábbi svájci import helyett. A gyár munkáslétszáma az elmúlt hat hónapban összességében 15 százalékkal nőtt. A munkaerő foglalkoztatottsága jónak ítélhető, a veszteség-idő az 1983. évi szinten maradt. A tab iák bérszínvonala az első félévben a tavalyihoz viszonyítva 103 százalék lett; a ság- vári üzem belépésével növekedett a teljesítménybéres munkakörök száma. Nemcsak sátraikat gyártanak már, az üzemben dolgozó 60 ember 10 ezer Weekend -szakin yát készített, és májusban megkezdték a Trapper-farmer gyártását. A kempingcikk gyárban a munkavégzés tárgyi és személyi feltételei biztosítottak voltaik, kivéve az év első hónapját. Ekkor ugyanis anyaghiányokkal küszködtek. Gondokat okozott a ságvári üzem gépi felszerelésénél a csak tőkés piacon beszerezhető speciális gépek hiánya. A korábbi évekhez képest a piaci helyzetben jelentős változás következett be. A szocialista export lehetősége nőtt, a belföldi piac azonos szinten igényelte a termékeket, míg a tőkés export az első féléviben visszaesett. Viszont az év hátralevő részében váriható a fellendülés, így a táblák nem küszködnek alapvető piaci gondokkal. Meleg ide, vagy oda, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál még ma is a januári, februári hó- és szélviharokról beszélnek. Nem csoda, hiszen háromszázezer köbméter fát döntött ki az ítéletidő. S mert elsődleges feladattá vált a sérült törzsek eltávolítása, alaposan megváltoztak a terveik. Az eredeti elképzelések szerint az idén ötszázezer köbméter fát kell kitermelniük. Fél- ideig azonban csak 240 ezret sikerült a rakodókra hordaniuk. Részben azért, mert a sérült fák kivágása munka- igényes, részben azért, mert egyes fafaj ták iránt megcsappant a kereslet. Nincs vevő például a tűzifára, így az annak valót fölösleges lenne kidönteni. Mindezek ellenére bizakodnak az erdészetiek, sőt azt tervezik, hogy az év végéig nemcsak a lemaradást hozzák be, hanem huszonötezer köbméterrel túl is teljesítik tervüket. A kivágott rönkökből száz108 százalék A Mechanikai Művek marcali gyáregysége tervét az 1984-es első félévben túlteljesítette. Az előirányzathoz viszonyítva 108 százalékot értek el. Hozzá kell tenni, hogy kedvezőtlen, körülmények 'között sikerült ez a jelentős túlteljesítés. Időleges belföldi és import anyaghiány nehezítette a munkát, azonban a marcaliak úrrá lettek a nehézségeken, A hagyományos gyártmányok — szerszámosládák, benzineskannák, szőlőzúz ók és konyhái légelszívók — termelésén kívül két teljesen új termék gyártására is fölkészültek, és már a széria- gyártás is megkezdődött. Az újdonságokat egy ellentétpárral is jellemezhetjük: az óriás és a törpe. Az órtás a kábeldob. A Magyar Kábel Műivek exportját eddig némiképp akadályozta, hogy a gyártott jó minőségű kábelekhez nem volt mindig megfelelő dob. Így a marcali mechanlikásők egy országosan is fontos cél elérését segítik: erősítik a háttéripart. A törpe a pára-rniinii és a pára-maxi. Ezek a kis készülékek — amelyeknek referencia-kórháza a budapesti János kórház — a fűtőtestek tetején alkalmazva a helyiség páratartalmának beállítására szolgálnák. A Felkínálom népgazdasági hasznosításra című televízióműsor után nagyon gyorsan jelentkeztek a marcaliak, és most már gyártják ezt a kicsi, ám nagy jelentőségű találmányt. Az új termékek gyors bevezetése valamint a hagyományos gyártmányok ütemes termelése meghozta gyümölnyolcvanezer köbmétert a saját gyáregységeik dolgoznak föl, míg a többit a hazai és a külföldi piacon értékesítik. Jó piaca van például a papírfának. 230 millió forintos exportot terveztek, s már eddig 125 millió forint értéket sikerült eladniuk. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a vihar törte fák javarésze papírfaként adható el külföldön. így van remény arra, hogy az év végéig nem 230, hanem 260 millió forint értékű valutához juthatnak. Gyáregységeik közül a csűr-, gói főképpen nyílászárókat készít. Épp ezért fontos a kérdés: vajon elegendőt csi- nálnak-e? A piacon ugyanis hiánycikk még mindig az ajtó és az ablak. Az idén nyolcvan millió forint értékben szállítanak a hazai építkezőknek. Huszonöt százalékkal többet, mint tavaly. Ehhez egy jó hír: az első félévben a tervezettnél többet tudtak elkészíteni, így remélhető, hogy rövidesen megszűnnek, a gondjaink. Baj van viszont a parkettával. Jelentősen kevesebbet gyártottak, mint időarányosan kellett volna. Éppen ezért szigorú intézkedéseket hozott a gazdaság vezetése, s így valószínű, hogy 1984. végén már nem kell szólniuk nagy hiányról. A fakitermelés és feldolgozás mellett természetesen foglalkozniuk kell az erdők felújításával, fenntartással is. Az idén 1200 hektáron telepítenek csemetéket a vágások helyére. Eddig már végeztek 800 hektárral, így őszszel nem kell félni az időjárás szeszélyeitől. 150 hektáron pedig új erdőt ültettek. Mint azt Regős István, a köz- gazdasági osztály vezetője kérdésünkre elmondta, a gondok ellenére az időarányosnál jobb nyereségről szólhatnak, megvan minden remény arra, hogy december utolsó napján jó évet zárhassanak.* A kábeldobokkal a gyár olyan terméket talált, amilyen több évre biztosítja az egyenletes és jelentős értékű murikat. A fölkészülés — a gyártmány és gyártástervezés, az üzemcsarnokok átrendezése, átszerelése az új gépek beállítása — tízmillió forintba került és ez az ösz- szeg körülbelül két év alatt megtérül', az évente mintegy százmillió forint árbevételre tervezett kábeldob termelés nyereségtartalma kedvező. Az idén januárban szer- vezeti változás történt a gyárban. Régebben a gyáregységvezető — műszáki' vezető — adminisztratív vezető hármas irányította a munkát, most e posztok elnevezése: igazgató, főmérnök, főkönyvelő. Am nem a titulus változása a legfontosabb, hanem az, amit jeleznék az új táblák az ajtókon. A gyáregységiben dolgozók önállósága, döntési jogköre nagyobb, sokkal több feladatot kell saját erővel megoldaniuk, mint régebben. A budapesti központ egyre ke- vesehb közvetlen utasítást ad, és egyre több feladatot bíz a marcaliakra. Ezzel együtt természetesen a somogyi gyáregység vezetőinek és munkásainak felelőssége is megnövekedett, de ezt nem bánják; jobb többet vállalva önállóan 'tevékenykedni, mlint kevesebbet gondolkodva mindig a „felsőbb” szóra várni. Alkalmazkodva a piaci igényekhez iA VBiKM kaposvári villamossági gyárának főmérnöke, Bognár Imre visszafogottan tájékoztat a gyár első félévének eredményeiről. Nemrégen tárgyalta az üzemi párt végrehajtó bizottság a termelési mutatókat, és — tekintettel a gazdaságii helyzetre — elfogadhatónak ítélték ezeket. A kaposvári gyár nyereséggel dolgozott tavaly is. Az árbevételhez arányos nyereségük 8 százalék volt, ezt az idén is el szeretnék érni. Az első félév alapján erre lehetőségük is van. — Féléves tervünkhöz viszonyítva a teljesítményünk 99,7 százalék, éves tervünkhöz képest az időarányos teljesítésünk 48,3 százalék — mondta a főmérnök. — Már az év elején, tudtuk, hogy nem mindem területen leszünk képesek olyan intenzitással dolgozni mint amilyennel tavaly. Komoly gondolt jelentett, hogy a rendelések nem a legkedvezőbb módon alakultak, főleg a beruházási területek termék- esaládjaimál. Ilyenek például a nagy ipari beruházások villamosén ergiia-el os z t ó és-kapcsoló berendezései. Gyárunk nem termel raktárra, minden esetben az igényekhez igazodva dolgozunk. Az ingadozó értékesítés kompenzálására más termékeiket — például a villamos szerelési cikkeket — gyártottunk erőteljesebben, kül- és belföldi pílaora egyaránt. A magyar szabványölőírások minden esetben követük a nemzetközi szabvány követelményeit, ezért aztán ezen a területen nincsenek értékesítési gondjaink. Az első félévben ösz- szesen 902 ezer dölliár értékben szállítottunk exportra. Akadt probléma az anyagellátás területén is, így például a csavaripar nem_ minden esetben tudott a szerződésben rögzített határidőre száltíltamli. Sokszor kellett ezért megbontanunk a termelés folyamatosságát. A lassú ügyintézés akadályozta' az importalkatrészek beérkezését is, ezért előfordult, hogy fontos exportmumkák álltak, így például az NSZK- beli Weidimiülllar céginek szállítandó sorozatkapocs-gyár- tásunlk. A gondok ellenére a gyár olyan szerencsés helyzetben van, hogy viszonylag sok gyártmánycsalád közül válogathat, rugalmasabban alkalmazkodhat a piaci igényekhez. Műsizaki fejlesztésekkel is megpróbálják egyensúlyba hozni a termelést, így például új transzformátorállomások és azok részegységeinek fejlesztésével, exportorientáltan, de természetesen figyelembe véve a belföldi igényeket is. A Sáévvel közösen kialakított betonházas trainszformátorálilamásiukait a tavaszi BNV-n is .bemutatták, sokat érdekli ődnék iránta. összegezve az első félévi munkát: 31 millió forint értéket hozták létre, s ez jónak, nyereségesnek számít „Erősebb” lesz a második félév, amelyet rugalmas termékváltásokkal, műszaki fejlesztések előtérbe helyezésével, a piachoz való gyorá alkalmazkodással igyekeznek sikeressé tenni Élénk kereskedelmi forgalom sabban választják meg, feltől, miit, és mennyit vásárolnak. Ezen kívül új — a vegyes- ipar cikk szakmában még kevésbé elterjedt — közvetlen árubeszerzési forrásaink segítségével is növelni tudtuk a nyereségünkét amely az első félévben 26 millió forint lett. vagyis 8 millió forinttal több, mint a múlt év hasonló időszakában vélt. — 'Az eredményes gazdálkodásit mennyiben segítette a jövedelemórdekeltségi rendszer bevezetése? — Az új rendszer szerint működő boltjaink száma tovább nőtt az idén. A féléves eredmények értékelése még ■tant, de annyit már mo&t elmondhatok, hogy ezekben az üzleteikben jelentős változás tapasztalható, és számottevő nyereséggel járulták hozzá a vállalat eredményeihez. Természetesen az eddigi sikerek nem tehetnek elbizakodöttá bennünket, bár kétségtelenül biztatóak. Űigy gondolom; miieden feltétel adott, hogy a második félévben is ehhez hasonlóan megfontolt és jól összehangolt munkával a vásárlók minid nagyobb megelégedésére lássuk el a fel- adaitaiplkat. Sikerrel, a vártnál is eredményesebben zárta első félévét a Somogy Keresekedel- •ni Vállalat. Sümegh Nándor né igazgató elmondta: — A jó eredmények egyrészt a tervszerű, tudatos munkának, másfelől a vásárlási kedv megélénkülésének köszönhetők. Az elmúlt időszakban különös figyelmet fordítottunk az áruválaszték bővítésére, s ezzel egyidőben a beszerzési forrásók szélesítésére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a boltvezetők ikörültekintőbben, a korábbi gyakorlatnál gondoMit teljesített Somogy megye gazdasága az első félévben? Erre a kérdésre teljes körű választ adni nem -tudunk, ez nem is feladatunk. Ám ebben az összeáliitásban fölsorakoztatunk néhány példát; illusztrációi lehetnek egy nagyobb összegzésnek. Munkatársaink több vállalatnál, üzemben járva tudakolták, hogy mit hozott 1984 első fele. Találkoztak tipikus gondokkal, meggyőződhettek róla, hogy a legtöbb munkahelyen ki-ki a maga posztján igyekszik minél többet teljesíteni. Az emberek - vezetők és vezetettek - többnyire tudják: szükség van az egyre jobb, egyre nagyobb teljesítményre. Remélhetőleg a gondok ismerete és a leküzdésükre irányuló közös akarat az idei év végére mind jobb eredményekké alakul át. A félév — kisebb-nagyobb túlteljesítéseivel és lemaradásaival együtt - még magában hordozza az eredményes évzárás lehetőségeit.
