Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

1984. július 25 , szerda Somogyi Néplap 5 _________TV-NÉZŐ A műsorközlő felelőssége Vitaminkoktéllal a szilikózis ellen Látogatás a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézetében m Kiállítás gyermekrajzokból Egy világprobléma és egy helyi jellegű betegség Okai­nak és gyógyításának kutatá­sával foglalkozik a Pécsi Or­vostudományi Egyetem (PO­TE) Biológiai Intézete: a rák az egyik, a szilikózis a má­sik: ez utóbbi például a bor­sodi, tatái szénbányákban dolgozók számára nem jelent nagy veszélyt, míg a pécsi, Pécs környéki bányászok egészségét súlyosan károsít­ja. A POTE Biológiai Intézete mai formájában 1970 óta működik dr. Tigyi András tanszékvezető egyetemi tanár irányításával. Az orvosokból, biológusokból, vegyészekből áiinó csoport '.kidolgozta a ■tantárgy tematikáját, és az elektronmikroszkóp által megnövekedett kutatási le­hetőségekét kiaknázva sejt­biológiával kezdett foglalkoz­ni. Jelenleg három-három orvos, vegyész és biológus dolgozik az intézetben. — A tüdőrákosodások két különböző csoportjával fog­lalkozunk — mondja dr. Ti­gyi András. — A kísérle­tes rákkutatásnak egyik szőkébb területével, a kémiai anyagok rákkeltő hatásával (kémiai korcinogenezissel ) és a szilíciumot tartalmazó szénipor Okozta szilikózissal. Mindkettőt a molekuláris biológia szintjén vizsgáljuk: a (kettő között feltételezett kapcsolat van. — Mit mutatnak a kísér­letek a rák keletkezéséről? — A kísérleti állatoknak — patkányoknak — métil- klorantént adunk, ez ugyan­az az anyag, mint ami a ci­garettafüstben és az autók kipufogógázában van. A pat­kányok tüdeje 4—5 hónap múJiva elrákosodik. Mi a sej­tekben látható legelső válto­zások jeléit kutatjuk. Kie­meljük a I tüdős zövetet és megvizsgáljuk azokat a sej­teket, amelyekről feltételez­zük, hogy a változást okoz­zák. Elektronmikroszkóp segítségével morfológiailag (szerkezetileg) vizsgáljuk, majd kémiai módszerekkel dolgozunk. Világosan látha­tó, hogy a metilklorantén a DNS molekulát megtámad­ja, s bár a molekulának van úgynevezett reparálás! képessége, időbe telik, mig helyreáll az eredeti hely­zet. Meggyőződésünk, hogy ez a sérült, károsult állapot, amely több hétig tart, nem maradhat következmény nélkül a szervezet későbbi életében. — Mi újat jelent ez az eddigi ismeretekhez képest? — Természetesen nem ver­senyezhetünk a világ nagy rákkutató intézeteivel. Ügy gondolom azonban, hogy míg a legtöbb helyen a szervezet­ből kémcsőbe átemelt szöve­teket kezednek rákkeltő anya­gokkal (kísérlet céljából (in vitro módszer), addig mi az Viszonylag épen maradtak a Gorsiumot nyugat felől ha­tároló városfalak: a székes- fehérvári István király Mú­zeum régészeinek az elmúlt hetekben T0 méter hosszan sikerült kibontaniuk a Tác melletti rpmai város nyuga­ti falait. Az óriás kövekből épített városfal csak ezen az oldalon maradt meg, a vá­rost észak, dél és kelet felől határoló fal építőanyagát ugyanis a középkorban a székesfehérvári palotákhoz, templomokhoz használták fel. A nyugati oldalon viszont feltehetően az akkor még in vivő (élőben) módszerrel előnyben vagyunk: ma már élő ember tüdejéből is lehet kivenni viszonylag egysze­rűen úgynevezett makrofag (fialó) sejteket, hogy megítél­jük, milyen a szervezet vé­dekező mechanizmusa. — Hogyan kezdődött az intézetben a szilikózis-kuta­tás? — Pécsett a szénbányának már a hatvanas évek elején volit elektronmikroszkópja, jártunk oda dolgozni. Dr. Szirtes Lajos, a műszaki tu­dományok doktora vezette az ottani sziiikózis-fcutatást, tő­le eredt az együttműködés gondolata, és én, mint az élettan területén dolgozó ku­tató orvos, örültem ennek. A Mecseki Szénbányáikkal 1977 márciusában kötöttünk szo- ciiiaillisita szerződést, a bánya anyagiakkal támogatja ilyen irányú munkánkat. — A szilikózis a tüdőben leüllepedett kvarcszemcsék révén légzési nehézségeket szívnagyobbodást okoz. A kvarc fizikáikig sérti a tü­dőt? — Eléinte ezt feltételezték, ma már tudjuk, hogy kém!ai elváltozásokat hoz létre. Itt jegyzem meg: minden szén­ben van kjvaic, de csak az úgynevezett kristályos vagy szaöadkyarc veszélyes, amely elsősorban a mecseki szénbá­nyáikban van' jelen. Az 1—2 mikron nagyságú szemcsékre kell ügyelnünk: a kisebbeket kfilélegai a bányász, a na­gyobbak nem kerülnek be a tüdőbe. — A laboratóriuimbain a patkányokkal szálíoiumoxid- han gazdag port lélegeztet­tünk be, és a vizsgálatok egyértelműen (kimuitaitták, hogy Olyan biológiai válto­zások indulnak meg, ame­lyek a sejt vázát képező molekulákat támadják, és így fokozatosan roncsolódik a solkm|ililió sejtből álló tü­dőszövet. — Hogyan lehet védekez­ni? — A bányaegészségügyi szakemberek a műszaki por- védelemre összpontosítanak. Én hiszek a biológiai pre­vencióban. A külföldi szak­irodalom számantart mes­terséges anyagokat: alumí­nium vegyületeket és az úgynevezett PVNO-t, ame­lyek gátolják a sejtek káro­sodását. Mi kísérleteink so­rán vitamin-koktélt adtunk a patkányoknak: több mint 50 százalékkal csökkent a kóros elváltozás. Ez igen je­lentős arány. Most tervezzük megtenni az első lépéseket ahhoz, hogy kísérletképpen a bányászok az egyébként is fogyasztott védőitalt (szóda­vizet) A-, E-, C-, P- és B- vitami nokkal dúsítva fo­gyasszák.' Érdeklődéssel vár­juk az eredményt. Gárdonyi Tamás magas vízállású Sárvíz lehe­tetlenné tette a bontási, szál­lítási munkákat. Az idei feltárás igazolta, hogy a fialak keskenyebbek voltak, mint azt korábban feltételezték, átlagos vastag­ságuk nem haladta rá eg az 1,4 métert. Bebizonyosodott az is, hogy a település tor­nyai nem bástyaszerűek vol­tak, hanem ferde tetővel épültek. Előkerült az idői Mithras istent ábrázoló fa- ragvány, s ez arról tanúsko­dik, hogy a perzsa istenség­nek Gorsuimban is volt kul­tusza. Az idén tizedik alkalom­mal megrendezett nagyatádi nemzetközi szobrásztelep al­kotóidényében dolgozó ven­dégművészek mellett nem pi­hennek a fiatalabbak sem. A hagyományos gyermek- és képzőművészeti tábor veze­tőit tavaly ifjúsági díjjal ju­talmazták. A táborban évek A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztusban két hangversenyt rendeznek Fe- rencsik János, a magyar ze­nei élet kiemelkedő szemé­lyisége emlékére: 14-én és 15-én Verdi Requiemje csen­dül fel a MÁV Szimfóniku­A Központi SltaitiiBíZtika'i Hivatali érdekes káadjványt jelentetett meg Magyaror­szág népesedése, népmozgal- ma dmméL, Az ország de­mográfiai helyzetét felvázo­ló kötet néhány érdekesebb adatát mutatjuk be ez alka­lommal. A felszabadulást követő csaknem négy évtized ala tt módosult hazánk népességé­nek összetétele,, az ország demográfiai képe. Az ország lakóinak száma — a statisz­tikusok becslése szerint — 1945 elején 9 millió 82 ezer volt. Ez a szám 39 év alatt I millió 598 ezerrel (18 szá­zalékkal) gyarapodott, így hazánk - népessége jelenleg tízmillió hatszáznyolcvanezer lakos. Az ország területe 93 036 négyzetkilométer; négyzetMaméterenként száz- tizemöten élnek, tizenhattal többen, mint 1949 elején. A lakosság csaknem egyö­töde a fővárosiban, Budapes­ten él; 37 százaléka a többi 108 városban, mig 44 száza­léka a községekben. A fo­kozódó városiasodás követ­kezményeként Budapest la­kóinak száma 16 százalékkal, a többi városé együttesen 42 százalékkal,-több, mint 1960-ban volt, míg a közsé­gekben lakóik száma az utób­bi 24 esztendőben 12 száza­lékkal fogyatkozott meg. óta folyó munka színvonalát a hivatalos elismerés mellett jól szemlélteti az a kiállítás is, amelyet augusztus 5-ig láthatnak az érdeklődők a nagyatádi Gábor Andor Mű­velődési Házban. Képünkön egy a kiállított anyagok kö­zül: Csatár András alkotása sok, a KISZ Központi Mű­vészegyüttes Egyetemi Ének­kara, valamint Tokody Ilo­na, Takács Tamara, B. Nagy János és Begányi' Ferenc elő­adásában. A hangversenyeket Kulka János, Ferencsik Já­nos tanítványa vezényli. A népesség kor szerinti összetételére a többi euró­pai országhoz hasonlóan — a teiljes körűvé vált egészség­ügyi ellátás, valamiint az egészségügyi viszonyok je­lentős megjavulása 'következ­tében — az öregedési folya­mat a jellemző. Ez óv elején — hogy csupán két érdekes és szemléltető adartpánt idéz­zünk a kiadványból — a férfi lakosság 23 százaléka, a nőinek pedig 21 százaléka volt 14 évein aluli; a fér­fiak 15 százaléka, míg a nők 21 százaléka tartozott a 60 éven felüli korcsoportba. Idén január elsején a né­pességből 5 millió 164 ezer •volt a férfiak és 5 millió 5lá- ezer a nők száma. A nőtöbb­let 1980 óta évenként eggyel nőtt, s 1984 elején ezer fér­fira már ezerhatvannyodc nő jutott. A gyermek-, az ifjú- és a középkorúaknál jelen­leg férfitöbblet van. Az idős-, és öregkorban pedig nőtöbblet dominál. A mun­kavállalási korban levő fér­fiaknál (15—59 évesek) 3 millió 192 ezren, a nők (15— 54 éyesek) 2 millió 902 ezren vannak. Nag y .mértékben megnőtt a munkavállalási koron (55, il­letve 60 éven) felüli népes­ség száma és a népességen belüli aránya.. Az 55 éven felüli nők száma hazánkban Azt hiszem, szakzsargon­ban felvezetőszövegnek mondják a műsorok — fil­mek, riportok — előtt el­hangzó rövid ismertetőket, melyekkel a szerkesztők a látnivaló lényegére igyekez­nek felhívni a néző figyel­mét. Ha hosszabb, nem egy­séges műsorról van szó — lásd például a szombat es­ti filmkoktél —, akkor az egyes részeket kötni igyek­szik a műsorközlő, vagyis a feladata ugyanaz, mint szín­padi elődjének, a konferan­sziénak. A műsorok szóvi­vőjévé avanzsált bemondók felelőssége ilyenkor megnő: ügyesen kell „eladniuk” sok­szor teljesen más műfajú alkotásokat úgy, hogy a né­ző egy pillanatig se érezze a szöveget kimódoltnak, (Sajnos, nagyon gyakran annak érzi... Egy riasztó régi példa jut eszembe ilyenkor: az egyik bájos be­mondónő kínjában „beval­lotta”, hogy szerelmes Menő Manóba!) Nos, a hétvége kétszer szerzett izzasztó pillanato­kat a tévéseknek is, a né­zőknek is. Mindén nótaestek háziasszonya, Hortobágyi Judit szombaton gyulai ope­rettestet konferált. (Gyaní­tom, hogy a play back is közrejátszott abban a kínos bakiban, amelynek tanúi le­hettünk.) A műsor amúgy is líraian álmos hangú vezető­je valószínűleg elszunnyadt egy pillanatra az operett­áriák, -kettősök közben, mert jónéhány énekes hátra volt még, amikor felpattant és bejelentett egy újabb szerzőt. Egy kis idő után helyesbített, a zene is meg­szólalt, de váratlanul leke­verték a helyszínt, s a szü­net inzertje után elnézést kért a stúdióbeli bemondó. Szó ami szó, csak kapkod­tuk a fejünket. A másik rövidzárlat ak­kor állt be, amikor a Ma­gyar Televízió fennállásé nak egyik legkülönlegesebb adását vezette fel a bemon­dóból riporterré lett Murá­nyi László; ezt a szívszo- rongatóan szép sportcsar­nokbeli ünnepséget, mely nyilvános istentisztelettel nyitotta meg a Lutheránus Világszövetség VII. kong­resszusát. A műsort figyel­münkbe ajánló riporter va­lószínűleg elszokott attól. napjainkra 1 mdiffió. 483 ezerre, a 60 éven felüli fér­fijaik száma pedig 778 ezerre emelkedett. Az elmúlt 35 éviben a 15 éves és idősebb népesség családi állapot sze­rinti megoszlásában a leg­szembetűnőbb változás, hogy csökkent a nőtlenek, a haja- domoik száma és aránya; ugyanakkor emelkedett a házasoké, az özvegyeiké és az elváltaiké. Jelenleg a férfiak 23 sízázalóka nőtlen, a nők 14 százaléka hajadon. Össze­sen 2 miMáó 700 ezer há­zaspár él az országban. Számottevő az özvegy fér­fiak és nők közötti különb­ség: az özvegy nők száma ötszöröse az özvegy férfia­kénak. Napjainkban 150 ezer Özvegy férfi és 753 ezer öz­vegyasszony él Magyarorszá­gom, továbbá 187 ezer elvált férfi' és 289 ezer elvált nő (1949-ben számuk 30 ezer, illetve 57 ezer valit). Az aktív (keresők három és fél évtized alatt bekövetke­zett 885 ezer fős növekedé­se teljes egészében a nép keresővé válásának követ­kezménye; 1949-ben 1 millió 300 ezer 1983-iban már 2 mil­lió 200 ezer volt az aktív kereső nők száma. Megvál­tozott ilyen szempontból a népgazdasági ági összetétel is: 1949-ben az ország aktív keresődnek 54 százaléka — 2 hogy szembenézzen a kame­rákkal; lámpaláza kezének különös rebbenésein, ujjai- nak ideges játékán volt ta­pasztalható. Már alig tud­tunk a szövegére figyelni, hiszen ő is mind gyakrab­ban pillantott le makrancos ujjaira. A tanulság: nem ilyenkor kell más feladatra ösztönözni a televízió alkal­mazottait. Csak reményked­hetünk, hogy a világ a ben­sőséges kongresszuskezdetbé nem a bevezető szövegnél kapcsolódott... Ami a hét egyéb esemé­nyeit illeti, csak röviden. Nem hiszem, hogy sok néző van abban a helyzetben, hogy egy több részes műsor minden adását láthatja. Még akkoc. sem, ha történetesen nyaral. Különösen bosszan­tó, ha olyan programról van szó, melynek epizódjai szo­rosan kötődnek egymáshoz. Ha a filmsorozat műfaja krimi, akkor gyakran a végkifejletet szalasztja el a kíváncsi néző, mint most én is .4 pokol tornáca című» angol széria esetében. Az ér­deklődést az általam lá.tott első két részben sikerüli fenntartania írójának és rendezőjének. Kicsit kárhoz­tattam ugyan a felesége után nyomozó hőst sírgya- lázás miatt, mert valahogy stílustalan fordulatnak érez­tem; de hallom kollégáim­tól, hogy a tettnek drama­turgiai funkciója volt; a harmadik részben durrant a patron ... Sokat tesz ezekben a na­pokban a televízió a gyere­kekért; az esős napokra gondolva olyan filmeket küld képernyőre délelőttön­ként — és szombat délután —, mint A koppányi aga testamentuma, A Csillag- szemű, a Gulliver, az Állat- szelidítők stb. Legfeljebb amiatt kárhoztathatják a felnőttek, hogy éjnek évad­ján őket is gyereknek né­zik, amikor olyan mesékkel traktálják, mint a Becsüle­tes ember című gügyeség, melyben a tolvajjá vedlett Pepe visszafordulását a zsákmánnyal elfelejtették megindokolni. Műfaji meg­jelölésként ajánlottam vol­na a spanyol szatíra helyett a spanyol csizmát, nézői kínjainkra gondolva. Leskó László millió 200 ezer személy — dottgozőtt a mezőgazdaság­ban; az azóta eltelt évek alatt a gépesítés eredménye­képpen ez a szám a felére csőikként. Ugyanezen idő alatt az iparban dolgozók száma 1 mlillíó 600 ezerről 2 millió 428 ezerre bővült. A 'kulturális forradalom jelenitős fejlődést hozott az iskolád végzettségben: foko- zatŒan csökkent az alacso­nyabb végzettségűek aránya, és növekszik a kötelező vég­zettséget jelentő 8 általános iskolai osztályt, Illetve a kö­zép- és felsőbb fokú végzet­tek aránya. Jelenleg az a helyzet, hogy a 15 éves, illetve annál idő­sebb népességiből a lakosság több miiint kétharmada meg­szerezte a kötelező iskolai végzettséget (az általános is­kola 8 osztályának elvégzé­sét) jelentő iskolai szintet. Nem árt emlékeztetni arra, hogy 1949-tben ez az arány mindössze a lakosság 21 szá­zalékát tette ki. A 18 éves, s annál idősebb népességben a legalább középiskolai vég­zettséggel rendelkezők ará­nya mümtegy 23 százalék, vagyis négyszerese az 1949. éviinek. Rendkívül ddmamiikus fejlődést mutat a felsőfokú iskolai képzettség is; a 25 éves és idősebb felsőfokú is­kolai végzettségűek aránya 1949-ben mindössze 2 száza­lék volt, míg napjainkban eléri a 7 százalékot. U. L. Épen maradt városfalak Gorsiumban Hangversenyek Ferencsik János emlékére Hétköznapok demográfiája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom