Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

2 Somogyi Néplap 1984. július 24., kedd Sarlós István felszólalása a lódzi munkásgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) A magyar delegáció mun- kássgyűlésen találkozott a gyár kollektívájával. Ta­deusz Czeohowicz a vendé­geket köszöntő beszédében a két ország közötti gazdasági együbtmfiködés fontosságáról szólt, utalva arra, hogy a texitiikpairban is hasznos koo- peráció alakult ki a magyar és lengyel vállalatok között. Lengyelország érdeke, fejlő­désének jelenleg egyik leg­fontosabb feltétele, hogy e kölcsönösen előnyös katpcso- latoíkat még tovább bővítsék a gazdaságban, a tudomány­ban és az élet más terüle­tein is Magyarországgal és a többi szocialista országgal — hangoztatta. Ezután Sarlós István emellkedebt szólásra. Elöljáróban a magyar párt- és kormányküldöttség nevében üdvözölte a gyár dolgozóit, átadta az üzem kollektívájának, Lódz lakói*- mák és a lengyel, népnek az MSZMP Központi Bizottsága, az ELnöiki Tanács és a kor­mány testvéri üdvözletét, külön is tolmácsolva Kádár János baráti jólkávánságalt. — Hazánkban jól ismert Lengyelország újjászületésé- sének történelmi útja. Nagy­ra értékeljük, hogy a te­hetséges és szorgalmas len­gyel nép az elmúlt négy év­tizedben újjáépítette a há­borúban lerombolt országát, leküzdötte az évszázados gazdasági és társadalmii el­maradottságot, és új, szocia­lista hazát teremtett reagá­ltak — mondotta a továb­biakban. — A közelmúltban történelmi hagyományú ba­rátságunk és a szocialista el­kötelezettség jegyében együttérzéssel és aggodalom­mal figyeltük az ismert tár­sadalmi-gazdasági problé­máik felszínre kerülését kö­vető lengyelországi esemé­nyeket. Ezért helyesléssel, megértéssel fogadtuk a len­gyel kommunistáiknak és más hazafiaknak azt az el­határozását, hogy gátat vet­nek a veszélyes folyama­toknak, és a szocialista ki­bontakozás útjára vezetik az országot. A megtett intéz­kedésekkel; óriási szolgálatot tettek nemcsak a lengyel népnek, hanem Európa és a viliág népeinek is, mert a Lengyel Népköztársaság léte a szóda lista közösség erejé­nek és a béke fennmaradá­sának kulcsfontosságú ténye­zője. — Az, amit most látogatá­sunk alatt tapasztaltunk, meggyőzött bennüiket arról, hogy a céltudatos és áldoza­tos munka nem volt hiába­való: a szocialista és haza­fias erők vezetésével céltu­datosan folyik a társadalmi- gazdasági válság következ­ményeinek felszámolása — hangoztatta, s pántunk, kor­mányunk, dolgozó népünk további bizalmáról, támoga­tásáról biztosította a lengyel kommunistákat a kormányt és a lengyel népet. Sarlós István ezután a két ország széles körű, az élet minden területére kiterjedő együttműködéséről szólva Válságjelek Manilában Újabb tüntetésekre került sor a hétvégén a Fülöp-szigetek fővárosában. Képünkön: tiltakozók tömege egy manilai bánik bejáratánál, ahol a pénzintézet vezetése katonai segítséget kért, a betéteiket kivenni szándékozók fékentartására Rohamrendörség verte szét tegnap a tüntetők tömegét a manilai porlament épülete előtt, akik a májusi válasz­tások óta megtartott első parlamenti ülésszak ellen tiltakoztak. Transzparenseik szerint a törvényhozás tevé­kenységét színjátéknak tart­ják, Marcos elnök ugyanis továbbra is rendeletekkel kormányozhat. Miként az sejthető volt, a délkelet-ázsiai szigetországot gyötrő társadalmi-gozdasági és politikai alapproblémák egyikét sem oldotta meg a tavaszi voksolás. Pedig az ország gazdasági helyzete még fejlődő világbeli mércé­vel mérve is katasztrofális: 25 százalékos a munkanélkü­liség, az adósságállomány meghaladja a 26 milliárd dollárt, amellyel Dél-Korea mögött második helyen áll Ázsiában. A pénzügyi csőd elkerülése további négy mil­liárd dollárnyi hitelre lenne szükség, de a bankok java­része csak különleges bizto­sítékok mellett hajlandó újabb kölcsönt nyújtani a manilai kormánynak. Továbbra is tisztázatlan, ki gyilkolta meg Aquinót, a polgári ellenzék vezéralakját, Marcos elnök ellenlábasát. Megfigyelők kételkednek ab­ban, hogy az államfő való­ban felfogja a társadalmi­gazdasági válság mélységét, helyesen értékeli a feszült­ség szaporodó jeleit, s hogy tudatában lenne annak a tö­megméretű elégedetlenség­nek, amely az ország leg­főbb patrónusából, az Egye­sült Államokból is mind több aggodalmat vált ki. Igaz, a Fülöp-szig eteken nincs olyan politikai erő vagy mozgalom, amely a belső elégedetlenséget kül­politikai törekvésekkel, a Washingtonnal való szakítás igényével szőné át. Amitől Marcos elnök amerikai part­nerei tartóinak, az az, hogy idővel nem bizonyul majd kielégítő válasznak a belső erjedésre, a szigetország mi- litarizálására, a diktatórikus módszerek alkalmazása a másként gondolkozókkal szemben. Márpedig a nyugalom megőrzése, még jelenlegi törékeny formájában is na­gyon fontos Washingtonnak, mert a Fülöp-szigetek csen­des-óceáni támaszpont-rend­szerének kiemelt fontosságú tagja. Az elhúzódó politikai válság, kiszámíthatatlan po­litikai kockázataival pedig megzavarhatja az amerikai stratégák hosszú távú ter­veit a térségben. Gy. S. rámutatott: — Kapcsolataink fejlesztésében meghatározó szerepe van az MSZMP és a LEMP internacionalista együttműködésének, a rend­szeres magas szintű tárgya­lásoknak. Kádár János és Wojciech Jaruzelski elvtárs 1982 áprilisi budapesti és 1983 októberi varsói találko­zója jelentős ösztönzést adott ahhoz, hogy sokoldalúan fej­lesszük politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatainkat. Évről-évre dinamikusan nő az orszá­gaink közötti árucsere, gaz­dasági együttműködésünk­ben mind jobban terjednek a korszerű formák: a terme­lési szakosítás, a gyártási kooperáció. A kormány elnökhelyette­se a továbbiakban a nem­zetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy a törté­nelmileg kialakult erőegyen­súly a béke és a nemzetközi biztonság alapvető tényezője. A Varsói Szerződés tagálla­mai nem engedik ennek megbontását. Ugyanakkor azt vallják, hogy a fegyverze­tek lehető legalacsonyabb szintjén kall megvalósulnia a katonai erőegyensúlynak, s az egyenlőség, az egyenlő biztonság eLve alapján ké­szek a megegyezésre e cél érdekében. — Lengyel barátainkkal — miként a Varsói Szerző­dés más tagállamaival is — együtt vagyunk és együtt is maradunk a békéért folyta­tott harcban, az emberiség létét fenyegető veszélyek el­hárításában — hangoztatta Sarlós István. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettese vezetésével hét­főn — az esti órákban — Lengyelországból hazaérke­zett Budapestre a magyar párt- és kormányküldött­ség, amely a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának és kormányának meghívására részt vett a népi Lengyelország fennál­lása 40. évfordulójának ün­nepségein. A delegáció tag­ja volt: Szabó József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság Politikai Főiskolájá­nak rektora, Roska Ispvan külügyminiszter-helyettes, Garamvölgyi József varsói magyar nagykövet, aki a len­gyel fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A párt- és kormánykül­döttség fogadtatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Borbánd\ János mi­niszterelnök-helyettes. Vár- konyi Péter külügyminisz­ter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai és Kó- tai Géza, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyette­se. Ott volt Jerzy Zielinski budapesti lengyel nagykö­vet. DEL-VIETNAM A Mekong megszámlálhatat­lan csatornáinak egyike Can Tho-nál Utazás a zöld alagútban Különös világ a dél-viet­nami Mekong-delta aszta 1- lap-símaságú vidéke. A ki­tűnő minőségű autóutakat. amelyeket hadicélokból meg az amerikaiak építettek mintegy másfél évtizede, lépten-nyomon meg-meg- szakítják a néhány méter széles csatornákon átívelő hidak. A népi rendszer 1975- ös győzelme után állították helyre az addig többségük­ben fölrobbantott hídszer­kezeteket rönkfából, a szük­ségrepülőtereken használt kifutópályákat acéllemez idomokból. Ezek a lassú te­herautóknak megfelelnek, a kevés számú személygép­kocsi meg nagyot fékez, itt- ott lekoccantja alvázát a ki­álló gerenda végeken. A ma­gánkocsik száma Dél-Viet- namban egyre apad, a csil­lagászati feketepiaci ben­zinárak láttán a 75 előtti időkből származó, zömében japán Toyoták, Nissanok tu­lajdonosai egymás után ál­lítják le járműveiket. A csatornák, vagy ahogy itt nevezik „rach”-ok, amellett, hogy öntözővizet adnak, ki­váló és olcsó áruszállítási, közlekedési lehetőséget kí­nálnak. Csatornán, kecses­karcsú csónakban kuporog­va, a legeldugottabb tanyá­ra is el lehet jutni. Az uta­zás igen romantikus, kétol- dalról a nyolc-tíz méter ma­gas bambuszligetek teljesen összeborulnak, valóságos zöld alagútban fut a köny- nyű vízijármű. Ahogy délről Can The irányából közelítjük Ho Si Minh-város (Saigon) felé, úgy válik egyre szárazabbá a vidék. Kevesebb a csator­na, sivárabbak a települé­sek, szegényebb maga a nép is. Mindmáig „sínylik az amerikaiak bombázásait, amelyekkel pusztaságot, la­katlan zónát akartak kiala­kítani Saigon körül, hogy a ma három és félmilliós óri­ás várost elszigeteljék a né­pi erőktől. Pham Su Hoa, a Binh Chanh-i járás egyik terme­lőszövetkezetének a párttit- kára fogad bennünket, kö­rülvezet a szövetkezethez tartozó földeken, panasz­kodva mutat a vízgyűjtő, egyben haltenyésztő göd­rökre, amelyek jórészt ki­száradtak, csak az aljukon csillog a piszkossárga, meg­sűrűsödött víz. A járás fél­órányi autóútra van Ho Sí Minh várostól, az egykori pusztasággá bombázott öve­zet kellős közepén. A B— 52-epek kéttonnás bombái szétrombolták a gátrendsze­reket is, amelyeket sok száz éve építettek ritka mérnöki pontossággal, hogy meggá­tolják a tenger közelsége miatt be-beszivárgó félsós víz talaj rombolását. A ter­melőszövetkezetben főként rizsműveléssel foglalkoznak, de jut erő és idő az úgyne­vezett szárazkultúrák, az édesburgonya, zöldbab, ma- nipka, kukorica termeszté­sére is. Történetük tanulságos, voltaképpen tükröződik benne a déli országrész me­zőgazdasági politikájának legtöbb, legtipikusabb gond­ja. Az 1975-ös országegyesí­tés után a járásban is meg­jelentek a párt káderei, ösztönöztek a szövetkezeti mozgalom megteremtésére. Dehát akkor az emberek többsége azt sem tudta, hogy mi a szövetkezet, a kampány más szempontból sem volt jól előkészítve. Nem előzte meg például az elengedhetetlen földreform, a tulajdon- és a birtokvi­szonyok jórészt ugyanazok maradtak, mint 1975 előtt. — Tapasztalatlanok vol­tunk, naivak, át nem gon­doltán láttunk ennek a nagy és bonyolult feladatnak — mondja erről a párttitkár, aki az elsők között érkezett a járásba. — Pedig a dél­vietnami paraszttól nem idegen a közös gazdálkodás gondolata, ilyen például a gátépítés vagy csatornaásás. 1978 végére a parasztok 80 százaléka, a föld 60 száza­léka — legalábbis papíron — a kollektív szektorhoz tartozott. De minthogy en­nek nem voltak meg a szükséges tudati-tárgyi fel­tételei, a sebtiben összetá­kolt .tsz-ek nagy része egy­másfél év után fölbomlott, elsorvadt. A Vietnami Kom­munista Párt az V. kong­resszuson fölmérte a hely­zetet, rámutatott az elköve­tett hibákra, és új, reáli­sabb határidőt tűzött ki a déli országrészben a mező­ilyen törékeny lélekvesztő- ben kell átkelni a Mekongon,, amely itt már kilométer szé­les gazdasági kollektivizálás befejezésére: 1985-öt. Ami Binh Chanban is gondot okozott, vagyis a földreform hiánya, azzal kapcsolatban is döntöttek; a földosztást még az idén be kell fejez­ni. — A magunk erejéből kell boldogulnunk, nem támasz­kodhatunk a kormányra, hi­szen a nehéz gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a központi segítséget. Gon­dunk sok van. Műtrágyá­ból például ma kevesebb, mint a fele jut egy hektár­ra, mint amennyit a felsza­badulás előtt alkalmaztunk. Nincsenek gépeink, kevés az igásállat, a bivaly. Saj­nos, a gazdagabb parasztok, a 10—15 hektáron gazdálko­dók nagy része továbbra is elutasítja a kollektív mun­kavégzés gondolatát. Már­pedig náluk vannak a trak­torok, rizscséplő-hántoló- gépek. A tsz-be belépettek nagy részének nem, vagy csak alig-alig volt földje, vagyona. Hiába ecseteljük a kollektív gazdálkodás poli­tikai-gazdasági előnyeit, ha a tsz-rizsföldek hozama ala­csonyabb, mint az egyéni gazdáké — mondja a párt­titkár. A kötelező erős zöld bú­csútea után nekivágunk 3 rövid útszakasznak. Előt­tünk a járási népi biztonsá­gi szolgálat két munkatársa pöfög megviselt Suzuki kis­motoron. Sapkájukon a népi rendőrség csillagos jelvénye, övükön azonban még az amerikaiaktól örökölt 38-as Smith and Wesson forgó­pisztoly. Az új és a régi Dél-Vietnam egy-egy eleme. Dunai Péter VILÁGŰR Újabb szovjet indítvány A Szovjetunió újabb indít­ványt tett az Egyesült Álla­moknak, pontosítva a világ­űr m iilitari zárásának meg­akadályozására vonatkozó tárgyalásokról előterjesztett korábbi javaslatát — közöl­ték hétfőn a Moszkvában az akkreditált külföldi újság­írókkal. Elmondták, a szombaton a washingtoni külügyminisztériumban is­mertetett javaslatában a Szovjetunió arra szólította fél az Egyesült Államokat, hogy hozzanak nyilvános­ságra közös közleményt, amelyben egyértelműen le­szögeznék : készek megkez­deni azokat a tárgyaláso­kat, amelyek célja a világ­űr militarizálásának meg­akadályozásáról szóló meg­állapodás kidolgozása és megkötése. A közlemény­ben a két ország egyértel­műen leszögezné azt is hogy hajlandó teljes mér­tékben lemondani a mű­holdelhárító rendszerekről, és beleegyezését adná ah­hoz, hogy a tárgyalások megkezdésének napjától kölcsönösen moratóriumot hirdetnek a kozmikus fegy­verek kísérleteire és telepí­tésére. HMV TITAN Műanyag- áruház ajánlata: — 10 báros kemény pvc nyomócsövek és idomok hideg víz vezetésére 1/2-tól 2-ig, — műanyag ereszcsatorna, — műanyag ballon 25—50 ül, — műanyag hordó 120 ül, — műanyag kuka (szeméttároló) 119 üt., Várjuk szíves érdeklődésükéit! Közületi vásárlóinkat IS kiszolgáljak! Pécs, Lenin tér 6. Telefon: 13-866. Nyitva: 8 órától 12 óráig, 12.30 órától 16 óráig. Szombaton: 8 órától 12.30 óráig. (79166)

Next

/
Oldalképek
Tartalom