Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

1984. július 21., szombat NÉPHATALOM LENGYELORSZÁGBAN Somogyi Néplap _________________________ 3 M l lesz veled kisvállalat? Fojtogató az alkatrészhiány Á júliusi kiáltvány földjén A júliusi kiáltvány a lublini utcán, 1944-ben A Gelka név annyira be­ivódott a köztudatba, hogy másfél évvel a tröszt meg­szüntetése után is ezen a címen keresik az ügyfelek a szervizeket. Tegyük hoz­zá, hogy a változásaikkal lé­pést nehezen tartó telefon­könyv is így jegyzi még. 1982. december 31-től az országos jelentőségű szol­gáltatóhálózatból kivált 74 tanácsi felügyeletű kisválla­lat 277 szervizzel. A Gelká- nak tíz szervize maradt, s az új helyzetben a tőle le­szakadt szervezetek „hátor­szágává” vált. Monológ Kardos György rádió- és tévéműszerész 1976 óta a Kaposvill Május 1. utcai szervizben dolgozik: — A Gelka és a Kapos­vill között sok különbség nincs, fizetésünk nem vál­tozott. Az anyagellátás ke­véssel jobb, ez a rugalma­sabb beszerzésből adódik. Az ügyfelekkel a kapcsolat nem változott. Ha hibá­zunk, ilyen is van, elfogad­juk. Ám a panaszok 80 szá­zaléka nem érint bennün­ket. Van, aki túl „igényes”, és azt akarja, hogy a Szo- kol rádió középhullámon ne sisteregjen, hát ez megold­hatatlan. Vagy műszaki is­meretek hiányában maka­csul ragaszkodik az elkép­zeléséhez ... A Gelkás ha­gyományokat munkamorál és bérezés tekintetében tel­jesen átvettük. 15,80 az óra­bérem, nyolc éve itt dolgo­zom, ha netán el akarnék menni egy gyárba, ez az órabér nagyon hátrányosan érintene. Most anyagilag nem érint, mert teljesít­ményben dolgozom, de er­kölcsileg annál inkább. Az év végi premizáláson kívül jutalmat nem kapunk. A jövedelmek évente pár száz forinttal emelkedtek csak. Most délelőtt elszámolom a tegnapi kinti munkát, dél­után kimegyek kaputelefont javítani. Széles a munkate­rületem, jó dolog, ha sok­mindenhez ért az embe*, de ha egyfélét csinálnék, jobban keresnék. Persze ez nem falra akasztott szakma, mindig új készülékek jön­nek, tanulni kell folyamato­san. Négyezer körül kere­sek, valószínű, hogy bele­kalkulálják a borravalót, ami kevesebb, mint volt. Januártól a társammal gmk-ban riasztóberendezé­seket, infrasorompókat gyártunk. Egyelőre nincs nagy piacuk ... Hátrányos előnyök — A Kaposvill a megye területéből kétharmadrészi örökölt a Gelkától. ön ab• ban a furcsa helyzetben volt, hogy mint első számú megyei Gelka-vezető, saját magának adta át a hagyaté­kot. Mennyiben változtak meg a munkafeltételek? — A legnagyobb válto­zás, hogy önállóan szerez­hetjük be az alkatrészeket— mondta Domokos András, a Kaposvill igazgatója. — To­vábbá márkaszerviz szer­ződéseket kötöttünk (példá­ul az Orionnal, a hűtőgép­gyárral), ezek beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. Lényegében ugyanaz a műszaki gárda és eszközál­lomány került át a kisvál­lalathoz. Az igazgató az előnyök felsorolásánál kiemeli, hogy a kisvállalat általános költ­ségei — az árváltozások és az emelkedő elvonások elle­nére — lényegesen alacso­nyabbak, mint korábban. Nem kell eltartani a köz­ponti apparátust, egysze­rűsíteni lehetett a gazdálko­dást. Az önállóság viszont minőségileg megnövelte a gazdálkodási feladatokat. — Csökkent-e a panaszo­sok száma? . — Nem változott, a jogos panaszok 95 százaléka azon­ban anyag- és alkatrészhi­ányból fakad. — ... és ilyenkor a szer­viz már nem tud mit csi­nálni — vette át a szót Ba­kos Antal, a Május 1. utcai szerviz vezetője. — Alkat­részhiány miatt a készülé­kek 40 százalékának javítá­si ideje elhúzódik. A Ramo- villtől, a Gelka TEK-től, a maszekoktól, vagyis bármi­lyen forrásból vásárolha­tunk, sőt még a csúszópénzt is oda tudom adni, ez is változás a Gelkához képest. Ha csak ennyi önállóságot kapott volna a Gelka-szer- viz, akkor nem kellett vol­na megszüntetni a nagyvál­lalatot. Mi a szervizben azt tudjuk, meddig kell nyújta­ni a takarót, az igazgatónk pedig azt, hogy meddig ér.. — ön április óta szerviz­vezető, egy évig a Gelka TEK-nél dolgozott. Miért jött át? — Többet keresek. Majd­nem húsz évig dolgoztam a Gelkánál, úgy látom, hogy a Gelka sem áll a megkí­vánható TEK-magaslaton. — A vezetőknél olyan prémium-rendszert dolgoz­tunk ki, amelynek alapja a szerviz-teljesítmény. A ko­rábbi vezetési garnitúra nem hozta az elvárásokat — folytatja Domokos And­rás. — A Kaposvill működé­sének sarkalatos kérdése az alkatrészellátás? — Döntően igen. Az ellá­tásban a szervizek az utol­sók, mert van olyan gyár is, amely saját termékeinek gyártásához hetvenezer al­katrész hiányzik. Vasaló-színvonal — Milyennek látja a mű­szaki gárdát? — A törzsgárda ugyanaz, képesnek tartom a tovább­lépésre — mondta Bakos Antal. — Hosszú távon nem lehet megélni csak a rádió- és tévéjavításból. Ma már sokan otthon barkácsolják készülékeiket, sokat fejlő­dött a technika. Régen szent volt a tévé, csak a szerelő nyúlt hozzá. A régi típusú tévék javításának igényes­sége lesüllyedt a vasaló színvonalára. — A Május 1. utcai szer­vizben a pulton nincs nor­mális csatlakozó, a nehéz készülékeket a padlóra te­szik, a kisebbeket egymás hegyén-hátán kosárba gyűj­tik, a helyiség sötét, korsze­rűtlen. Vajon a szolgáltatás színvonala is a vasaló szint­jére süllyedt? — Kérdésében felvetet­teket meg kell oldanunk. Három hónap alatt nem volt időm arra, hogy ezt helyretegyem. Domokos András szerint egy új szerviz kellene, mert a 15 éve átadott épület az akkori igényeknek ugyan megfelelt, de a maiaknak már nem. önkritikusan azt is megállapították, hogy a névváltoztatás után még nem lett jobb a szolgáltatás színvonala. Miből lehet megélni? — Miután csak a lakossá­gi szolgáltatásból nem le­het megélni, akkor miből él meg a Kaposvill? — Részben a lakossági szolgáltatásokból, továbbá a kiskészülékek (transzfer- ter, autóriasztó, diszpécser­pult stb.) gyártásából, an­tenna- és kaputelefonszere­lésből, vagyonvédelmi be­rendezések készítéséből. — Az MTV a postával és a megye vezetőivel a somo­gyi kábeltelevíziózásról tár­gyalt nemrég — mondta Domokos András. — Saját kockázatunkra a kaposvári rendszer tervezésén, kiala­kításán dolgozunk. — Hogy keresnek a mű­szerészek? — Az átlag 3500-tól 7500- ig. A műszerészek 90 száza­léka teljesítményben dolgo­zik, a kiszámlázott munka­díj 20 százalékát kapják. Az eddigi kereseti rekord 14 001 forint volt. — Hogyan lehet ellenőriz­ni a számla helyességét? — A bejelentett hiba le­írása és az alkatrészfelhasz­nálás alapján. Ritkán, de előfordult, hogy belső ellen­őrzés után túlszámlázást ta­láltunk, az összeget vissza­utaltuk az ügyfélnek. Jó borravalós szakma volt ez, ma már megcsappant a há­lapénz. Ha nagy a számla­díj, a kiszálló műszerész is kisebb borravalóra számít­hat. Ezért túlszámlázás nem nagyon fordul elő. — Ha átveszik javításra a készüléket, az átvételi elis­mervényen feltüntetett ha­táridő milyen szerződési kö­telezettséget jelent? — Mi csak a várható ja­vítási időt tüntetjük föl. E lap nem tekinthető szerző­désnek. Amíg az alkatrész biztosítására nekünk nincs behajtható szerződésünk, mi sem vállalhatunk határidős kötelezettséget. Őrlődve, de megéri — Őrlődve az alkatrész- hiány és az ügyfelek igé­nyei között egyáltalán mi­ért nem hagyták el a pá­lyát? Megéri ilyen feltételek ellenére is? — A Gelka az utolsó évet 400 ezer forint veszteséggel zárta — mondta végül Do­mokos András —, míg a Kaposvill az első évet 2,5 millió forintos nyereséggel, amelynek felét elvitte a jö­vedelemadó. Az idén nem várható ilyen jó eredmény, de nyereséges lesz a válla­lat. Bakos Antal így búcsúzik: — Most jöttem vissza, csak látok benne fantáziát... Kőszegi Lajos (Folytatjuk.) „1984. július 22-én negyven éve, hogy a szovjet hadsereg által felszabadított lengyel földön és a szovjet hadsereg mellett har­coló lengyel hadsereg által felszabadított földön bejelentették a Nemzeti Felszabadí­tó Bizottság kiáltvá­nyát. A politikai hatal­mat a munkásosztály vette át a szövetséges parasztsággal, és lét­rejött a lengyel népi állam”. (A LEMP XIII. plénu­mának határozatából.) Érdem as tálalómra meg­kérdezni bármelyik lubüinit, miit fellel aura, hogy miire a legbüszkébb városa, vagy az egész Vajdaság életében. A legtöbbje azt válaszolja: ar­ra, hogy sitt született meg a méphatalom. Lelkesen, magyarázta a negyven év előtti történelmi helyzetet, az itt lezajlott ese­ményéket a luiblimii PoMltiikaii Tudományi- Intézet igazgató­ja, dr. Edward Olszewski.-Az első lengyel terület ugyanis Lublin- körzetében szabadult, fél, 1944 július 20- án, majd két nap múlva Qhelmiben hirdette ki a Lengyel Nemzeti Felszabadí­tó Bizottság a népi demok­ratikus átalakulás program­ját, mely júliusi kiáltvány néven vonult be a történe­lembe, a kihirdetés -napja, jú­lius 22. pedig a Lengyel Népköztársaság legnagyobb nemzeti ünnepe. iLubllmlban alakult meg az első városi tanács, a népi mliilliciia, különiféle országos intézmémydk, ez a város lett a felszabaduló országrészek ideiglenes fővárosa. Oilyany- nyiira, hogy a mai napig is l-uiblini Lengyelországnak, vagy lubliini köztársaságnak hívják ezt a korszakolt. A júlliuái kiáltvány nyo­mán létrejött hatalom a né­pi erőikre -támaszkodott, s va­lóban a nemzet élesztője lett. Nemcsak a politikai ki­bontakozás indult innen, ha­nem a vajdasági kulturális kezdeményezések is. Létre­jöttek a nemzeti tanácsok, szeptember,ben megkezdték a föld-reformot, és még egye­tem alapítására is jutott energia. Eközben a korábbi lengyel fegyveres erőkből egyesült Lengyel Haderő ka­tonái a szovjet csapatok ol­dalán folytatták a harcot, és Berliniig nyomultak. Részt vettek a Reichstag bevételé­ben is. A kormány Varsó felsza­badulása után, 1945 febru­árjában oda tette át a szék­helyét, de Lublin nemcsak emlékezetében őrzi ezt a hő­éi korszakot, hanem fejlődé­sének kezdeteként tekinti. A háborúiban százezer lakost számláló város napjainkra 360 ezres nagyipari- és köz­lekedési centrum, autó- és tehergépkocsi-gyártással, -egyetemekkel, főiskolákkal. A Vaj dóságban kiterjedt bá­nyászat, traktorgyártás teszi teljessé az ipari bázist. Né­hány kilométerre a vajdasá­gi székhelytől egy kis vá­roska él, Swidnik, amely orr szagos, soit még annál is na­gyobb hírnevű. Itt működik ugyanis Európa legnagyobb hélikoptergyára. Éppen har­minc esztendeje, hogy szov- jét liicencek alapján meg­kezdték itt a gyártást, s ma is együttműködnek a voro­nyezsi gyárral- a légibuszok előállításában. Egyébként helikopter a fő termékük, de gyártanák motorkerékpáro­kait és teherautó-alkatrésze­ket is. A szovjet megrende­lők rendkívül elégedettek, Az év első hat hónapjában a -lakosság a tervezettnél ke­vesebb pénzt helyezett el a takarékban, ugyanakkor a hitélforgalom az előirány­zottnak megfelelően- álákult — ez derül ki az OTP fél­éves mérlegéből. A betétállomány 8 milliárd forinttal növekedett, 22 szá­zalékkal kevesebbel, mint a múlt év első felében. A la­kosság takarékbetétben el­helyezett pénzének összege meghaladta a 200 milliárd forintot, 205 miildiárdot tett ki. A vártnál kisebb mér­tékű növekedés okát az OTP szák-emberei abban lát­ják, hogy a tervezettnél na­gyobb mértékben növeke­dett a kiskereskedelmi for­galom, s tovább élénküli; a lakásépítési kedv is. Ezen­kívül mind többen szívesen fektetik pénzüket különböző jövedelmező vállalkozásokba. Nőtt az érdeklődés a köt­vények, részjegyek iránt is, amelyeket kedvezőbb kamat­feltételekkel vásárolhat a la­kosság. A lakástakarékossági és az ifjúsági betétfonnák, valamint a takaréklevelek körében is az átlagosnál jó­val nagyobb a növekedés mértéke; megközelíti a 40 százalékot. E betétek -kaimat- feitételeit ugyanis januárban, némelyikét áz elmúlt hóna­pokban ismét módosították, kedvezőbbé tették. Az OTP és a takarékszö­vetkezetek 6 hónap alatt csaknem 25 milliárd hitelt nyújtottak a lakosságnak. A hitelek állománya összesen 9.6 milliárd forinttal növe­kedett, s megközelíti a 164 milliárd forintot. A legtöbb kölcsönt — 15 milliárd fo­rintot — a lakásépítők és -vásárlók kérték és kapták. mert jó ideje már határidő­re szállítanak hozzájuk és megfelelő minőségben. Pedig nagyon körültekintő és pre­cíz munkát keli itt folytat­ni. A gépesítés, az aútoma- tizá’lás csak kis mérvű lehet, mert többnyire egyedi vagy kis sorozatgyártás folyik, s nagy az egyéni felelősség is. Am a swtidnákdék úgy lát­szik helyltáLlmalk. A nagy szerelőcsarnokokat járva jól esőn lobbant meg a s’zíwümk. Magyar emblémákat l-láttuník többfélé a -gépeken. A Csepel Szerszámgépgyár numerikus és ravolivereszter- gáiit, a VILATI gyártmá­nyait, az olasz liicenc alap­ján készült numerikus ve­zérlésű esztergákat buzgón dicsérte a termelési főnök. Jól tartják a paramétereiket — mondotta —, nagy pon­tossággal dolgoznak és szép a belső megmunkálásuk., Lőkös Zoltán Jelenleg ötvenezer családi ház épül OTP-hiteliel. Ezek fele várhatóan az év végéig elkészül. Társasházi -lakásból a tavalyi ezerrel szemben eb­ben a félévben ezerhatszáz- nak építését kezdték meg, s várható, hogy az év végére ez a szám négyezerre emel­kedik. Éviről évire többen kémek hitelt lakásuk, családi házuk helyreállítására, korszerű*- sitésére. Tavaly az év első hat hónapjában 39 ezren, az idén eddig 43 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget. A tervezettnek megfelelő­en 16 ezer lakást értékesí­tett hat hónap alatt az OTP. Döntő többségük a takarék- pénztár saját beruházásában épült öröklakás, kis hánya­duk tanácsi értékesiítésű, il­letve újraértékesített lakás. Tavaly óta nyújt kölcsönt magántulajdonú lakások vá­sárlására az OTP, s éhben a félévben hatezren fordultak a takarékpénztárakhoz - ilyen igénnyel. Áruvásárlási hitelt 1983 el­ső feléhez hasonlóan 320 ez­ren -kértek, s ezzel ötaniliMárd forint értékű tartós fogyasz­tási aikkeket vásárolhattak. Személyt kölcsönt a tavalyi­nál valamivel többen — 410 ezren — igényeltek, és össze­sen 3,3 milliárd forintot vet­tek fel. Mezőgazdasági termelési kölcsönt 7 százalékkal töb­ben kértek, a folyósított ösz- szeg 21 százalékkal növeke­dett. összesen 93 ezer kis­termelő kapott 1,4 milllió fo­rint kölcsönt az állattenyész­tés, növénytermesztés fej­lesztéséhez. A gazdasági munkaközösségek fél év alatt félmüMárd .forint hitelt kap­tak, A BAM vasútvonal különösen a hídépítőkre ró bonyolult feladatokat. A szovjet szak­emberek a kis és közepes hidak építésénél elvileg új szerkézét!—technológiai megoldá­sokat találtak, az úgynevezett tartó oszlopos hidakat. Ilymódon teljesen lemondtak az építési gödör kiásásáról. Ebben van az újdonság lényege. Képünkön: a Léna-folyót át­ívelő híd a Bajkál—Amur vasúti fővonal nyugati szakaszán. Fotó: APN—KS Nőtt az építési hitelek összege

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom