Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

1984. július 18., szerda Somogyi Néplap 3 Miként érvényesül a párt vezető szerepe Siófok és a város környékének gazdasá­gi egységeiben, melyek az ezzel kapcsolatos tapaszta­latok és feladatok? A kér­dést különösen időszerűvé teszi az MSZMP KB áprili­si ülésének a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatos iránymeghatározó állásfog­lalása. — Ha a politikai irányítás csak a gazdasági munka napi feladataira figyel, ugyanúgy hibát követ el, mintha csupán a nagy táv­latokat látja — mondta Ba­lassa Béla, a siófoki városi pártbizottság első titkára. Döntési szintenként eltérő­ek a helyes arányok. Érthe­tő, hogy a területi testület elsősorban arra összponto­sítja a figyelmét, hogy a termelőegységek gazdasági stratégiája összhangban áll-e a politikai céljaival. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell számos napi kérdésben is állást foglal­nunk, segítenünk. — Véleményem szerint a pártirányítás kulcsterülete az alapszervezet, hiszen itt van a legtöbb információ — így Kovács István gazdaság- politikai titkár. — Itt a leg­gyakrabban fölvetődő kér­dés az, hogy ez az irányí­tás mennyire legyen elvi és mennyire operatív. — A pártirányítás gya­korlati szükségszerűség is — állította Balassa Béla. — A vállalati vezetésnek, ha eredményesen akar dolgoz­ni, föltétlenül támaszkod­nia kell a kommunisták kezdeményező készségére, vagy a helyi pártszervek mozgósító erejére. Tapasz­talatunk szerint a vállalati vezetők döntő többsége föl­ismerte ezt, s munkájában partnernek tekinti a párt­titkárt vagy a pártvezetőség tagjait. Igaz, arra is akad példa, hogy egyes szakirá­nyítók fontos kérdésekben szívesebben ülnek le tár­gyalni a városi pártbizott­ság munkatársaival. — Képesek-e mindig az üzemi pártvezetők partnerei lenni a gazdasági irányítók­nak? Somogyi Gyula mezőgaz­dasági szakreferens: — Egyes gazdasági veze­tők szerint a párttitkár ak­kor jó partner, ha gyakran bólint. Más kérdés, hogy nem jelent föltétlenül meg­alkuvást, ha adott kérdés­ben például a vállalati párt­vezetőség egyetért Ha az üzem eredményesen dolgo­zik, ha a gazdasági dönté­sek megalapozottak, aligha szabad csupán azért vitat­kozni, hogy önnön kara­kánságukban tetszelegje­nek. — A termeléssel kapcso­latos szakkérdésekben — egészítette ki Balassa Bé­la — a vállalati gazdasági vezetésnek érthetően több az információja, ettől azon­ban a pártvezetés még le­het partner a szó jó értel­mében. Azért is, mert pél­dául a kádermunkában, vagy egyes gazdasági dönté­sek politikai hatásainak megítélésében a pártvezetés rendelkezik több tapaszta­lattal és ismerettel. — Egy nem függetlenített párttitkár bármikor nemet mondhat? szervek képviselői segítsé­günket nem egyszer szemé­lyi kérdésekkel kapcsola­tos vitákban kérik. Gyak­ran kell összehangoló szere­pet vállalnunk olyan konf­liktusok esetén, amikor a nem siófoki központú üzem­egység pártvezetősége az anyavállalattal szemben próbál kiállni a helyi érde­kek mellett. Az ilyen függő helyzetben levő gazdasági egységekben az is gond, hogy a vállalati központból nehezen jutnak le fontos információk. Ilyen esetek­ben is többször kell segíte­nünk. — Miként fejlődött hát a pártmunka színvonala? — Korábban az üzemi pártszervek nem mindig a legfontosabb, a munkát meghatározó kérdésekről tárgyaltak. E téren jelentős változást tapasztalatunk — mondta Horváth May Ist­ván, a pártbizottság ipari referense. — Az érdemibbé vált pártmunka eredménye, hogy az alapszervezetek és pártvezetőségek tekintélye megnőtt. A fejlődés legfőbb bizonyítéka mégis a terme­lés eredményessége. Tavaly körzetünk egyetlen üzemé­ben sem volt veszteséges a gazdálkodás, ugyanakkor az export fokozásában kiemel­kedő eredmények születtek. Például a háziipari szövet­kezet megháromszorozta exportját, s ebben vitatha­tatlan része volt annak, hogy az idevágó központi határozatok adaptálását, a helyi feladatok meghatáro­zását helyben végezte el a szövetkezet pártvezetése. — Az elmúlt öt évben az üzemi párttisztségviselők negyven százaléka kicseré­lődött — mondta Balassa Béla —, s jórészt azért, mert a tagság is igényelte a szakmai és politikai szem­pontból íölkészültebb aktí­vák munkába állítását. Az újabb, még bonyolultabb és felelősségteljesebb gazda­ságirányítási feladatokat látva a következő választá­si időszakban a párttisztsé­gekben további személycse­rék indokoltak. — Sok feladatunk lesz a személyi föltételek megte­remtésében vagy az üzemi párttisztségviselőkngk az új feladatokra való fölkészíté­sében — tette hozzá Somo­gyi Gyula. — Legalább ilyen fontos azonban, hogy saját szemléletünk is változzon. Még nagyobb tiszteletet ér­demelnek a kockázatot is vállaló vezetők, akkor is, ha adott lépésük utólag hibás­nak bizonyul. A mai gaz­dasági föltételek között aligha várhatunk el „csal- hatatlanságot”. A vállalkozó szellem csak akkor fejlőd­het, ha megadjuk a tévedés jogát. Azzal is számolnunk kell, hogy a jövőben még több lesz a vita, az olyan napi gond, amelyben opera­tív segítséget is kell ad­nunk. A vállalati tanácsok életrehívása is minden szin­ten összetettebbé teszi a párt gazdaságirányító mun­káját. Bíró Ferenc Ä mély­pont utáni ötödik év Nagyatádon tartotto so­ron következő ülését a megyei tanács mezőgaz­dasági fejlesztési albizott­sága. A helyszínen érté­kelték, hogy az öt évvel ezelőtt súlyos veszteséggel működő szövetkezetben, az akkor hozott intézkedé­si tervek szellemében, mit tettek a gazdálkodás egyensúlya, javítása érde­kében. Az öt évvel ezelőtti mélypontról ma már csak aranyát érdemes szólni, amennyi a nagyatád—há- rornfaA Május 1. Termelőszö­vetkezet helyzetiének érzé­keltetéséhez feltétlenül szük­séges. A nem egészen száz- rmifllkió forintos termelési ér­ték melilett több mdrat tizen­hét miül Idő forint voit a mér­leghiány, a dolgozók egész éves munkád í jszínvonala nem énte el a harmincnyolc és félezer faránfot. A nehéz helyzetben a Pénzügymonász- ténium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a megyei tanács kiemelt veszteségnendezési eljárást 'hajtott itt végre, és az újon­nan választott vezetőséggel egyetértésiben intézkedési tervet dolgoztak ki az egyen­súly, a gazdasági megerősö­dés érdekében. Ha valaki akkor és most 'körbejárta ennek a dél-so­mogyi nagyüzemnek a háza­lóját, csupán a látottakból is jól érzékelheti : nagy átala­kulás történt itt. A több mint ötezer hek­táros szántóterületén lénye­gesen egyszerűbb a vetés­szerkezet. A váltásihoz, a veszteséges növényék kiikta­tásához több év kellett, bár a szövetkezet programjában ma is ott áll a termelés1 szerkezet finomítása, ma már tartós tapasztalat álapján minden növényt nyereséggel termelnék. Az ország gabo- naprogiramjából fontos részt vállal a nagyüzem; szán tó- területük mintegy négyötö­dén kalászosokat és kukori­cát termeinek. Ezt egészíti ki hatszáz-hatszáz hektárnyi területen a napraforgó és a repce, valamint a hagyomá­nyos kultúra, a tizenkét hek­táros szántóföldi zöldség. öt évvel ezelőtt ezeken a tápanyagokban szegény, jobbára homokos területeken hektáronként 2,7 tonna bú­zát, alig több mint két és fél tonna kukoricát, nem egészen 1,3 tonna naprafor­gót termeltek — a tavalyi átlag az említett növényeit- ' nél 3,9, 4,83 és 2,07 tonna volt. Az előrelépés mögött következetes' szakmai munka van; a tarlókba évente ezer-ezeikétszáz hektáron zöld'tirágya kerül, az alsava- nyodás ellen a teljes terüle­ten rendszeres a meszezés — és lehetne sorolni tovább a’ adottságokhoz igazodó, fon­tos technológiai „fogások” következetes alkalmazását. A szerkezetváltás, a nagy­arányú gabonatermelés szük­ségessé tette a tárolótér bő­vítését, ezért már 1981-ben négyszáz vagonos termény­tároló épült a Május 1. Tsz- ben. Növelte a szövetkezet a gazdaságosan működő ke­verőüzem termelését is; há- romszáz-háromszázötven he­lyett (amennyi a saját szük­séglét) évente nyólc-lkilenc- száz vagon keveréktafcar- mány készül* itt. Más a majorok képe is, mint öt évvél ezelőtt. Nem volt egyszerű- és „vérveszte- ségmenites” az éveken ke­resztül csak kieséseket ter­melő szarvas mar haágazat megszüntetése és az itteni körülményekhez igazodó ser­tés- és juhágazat fejlesztése. Tö|bb mint a felére csökkent a mailacelhuillás, több mint kétszáz kilóval nőtt, s ma már megközelíti az ezer­nyolcszáz kilót a kocánkénti hízókilbocsátás, hatvan deltá­val kevesebb abrakot hasz­nálnak fel egy kiló sertés­hús előállítására. A szerve­zeti, szakmai intézkedéseket és a sertéstélepi rekonstruk­ciót .tükrözik az eredmények. A szakszerűségről sok szó esett. A változások mozgató­ja itt is a feladatát nagy felelősséggel végző ember. Nagy figyelmet fordított a szövetkezet az irányítás szín­vonalának javítására, hogy minden poszton megfelelő képzettségű szakemberek le­gyenek, Szolgálati lakásokat vásároltak, most újabb négy építése közeledik befejezésé­hez. Szükség lenne további­akra is — ám. a jelenlegi helyzetben kétséges, mikor kerülhet erre sor. Mert a mérhető és jól érzékelhető változások korántsem jelen­tik azt, hogy teljesen és vég­érvényesen maga mögött hagyta a gondokat a Május 1. Termelőszövetkezet. Az út a gazdasági megerő­södéshez, a hosszútávú talp- raálláshoz vezethet, öt év alatt több mint megkétsze­reződött, ma már meghalad­ja a több mint százhatvan millió forintot a szövetkezet árbevétele, csaknem ötven millióival nőtt, ma már meg­közelíti a százötven millió forintot a nagyüzemben elő­állított termelési érték, lé­pésről lépésre nőtt a mérleg szerinti eredmény : tavaly hétmillüdó-hartszá zh uszonjkét- ezer forint volt, és lassan el­éri a negyvenhétezer forin­tot az egy főire jutó miunika- díj színvonal1. S ezekben a tényekben benne van a sza­bályozó változások miatti mintegy kólencmülió forint­nyi veszteség ellensúlyozása is. Gondok vannak ma is: pénzügyi Okok miatt kell le­mondaná a szövetkezetnek több mint nyolcmállSó forint értékű, idénre tervezett, a gazdálkodás biztonságát szolgáló fejlesztésről. Kemény, nehéz öt év telt el a dél-somogyi nagyüzem­ben, könnyebbnek nem ígér­kezik a következő öt év sem. Erőt a továbbiakhoz az adhat, hogy jó cél érdeké­ben, helyes úton jár a gaz­daság. V.M. Több utas, kevesebb áru az első félévben Rizs terem 13150 hektáron A tervezett 12 760 hek­tárral szemben 13150 hek­táron vetettek rizst az idén a KITE taggazdaságai. Az elmúlt két esztendő igen jó — három tonnán felüli — terméseredményei nyomán évről évre nő a vízinövény vetésterülete. A tapasztala­tok szerint nagymértékben befolyásolja a termésátlago­kat a telepek „minősége”, vagyis hogy milyen szint- különbségű vízborítást tud­nak tartani. A legtöbb rizst azokról a táblákról takarí­tották be, ahol a vízborítás szintkülönbsége nem halad­ta meg a négy centimétert. SIÓFOKI TAPASZTALATOK Ha a titkár bólint és ha nemet mond — Tény, hogy vannak gazdasági irányítók, akik nem igénylik a vitát, s az is, hogy a gazdasági mun­ka pártirányítása érdemibb és magasabb színvonalú ott, ahol függetlenített tisztség- viselők dolgoznak. Az alapszervi titkárok túlpyo mó része társadalmi aktíva, az üzemi pártbizottságok, illetve — vezetőségek tit­kárainak 70 százaléka füg­getlenített, nem csupán po­litikai, hanem szakmai föl­készültségüket tekintve is méltó társai a vállalati ve­zetőknek. Az üzemi párt­Az első félévben a MÁV 116,6 millió utast szállított, valamivel többet, mint ta­valy ilyenkor. Az utasszám növekedése elsősorban a nemzetközi turistaforga­lom fokozódásának köszön­hető. Az utasok előnyben részesítették a „jobb” vona­tokat; ezt jelzi, hogy az első osztályon utazók száma 10,8 százalékkal, a gyorsvo­naton utazóké pedig 8,7 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első felében. A tavalyinál kevesebb vo­nat késett, viszont az egy késett vonatra jutó időlema­radás 25,7 percről 27,3 perc­re növekedett. Ebben ben­ne vannak a nemzetközi vo­natok késései is, melyekről a MÁV többnyire nem te­het. A MÁV az év első hat hó­napjában 57 millió 900 ez^r tonna árut szállított, 1983 első félévéhez képest 5 szá­zalékkal kevesebbet. Főként a belföldi áruforgalom esett vissza. Az exportforgalom 5 millió tonna volt, körülbe­lül ennyit is terveztek, a/ importforgalom magas volt. 3 százalékkal több a terve­zettnél. A teherkocsik átlagos for­dulóideje csaknem 5 nap volt, s ez mintegy U száza­lékkal rosszabb teljesítmény a tavalyinál. Továbbra is gyakran egyenetlen a szállí­tás, a hétvégi rakodások teljesítménye is csökkent, s a MÁV munkaerő-gondja is kedvezőtlenül hat. A fenntartási munkáknál a járműjavító üzemek és a vontatási műhelyek munká­jának folyamatosságát a létszámhiány, illetve néhány alkatrész hiánya időnként akadályozta. A helyzet ja­vítására vállalati gmk-k alakultak. A vasút beruházási célok­ra 1984-ben közel 5,9 milli­árd forintot szánt; jó ütem­ben haladtak a legjelentő­sebb beruházások, így pél­dául a kelenföldi állomás rekonstrukciója, a Kőbánya- Kispest állomás fejlesztése, a Budapest—Hegyeshalom vonal korszerűsítése, vala­mint Záhony térségének fejlesztése. Az idén a vetés előtt a taggazdaságok több mint ezer hektáron végezték el — lézer vezérlésű gépekkel — a talajegyengetést. A KITE műszaki szolgálatára ebben az esztendőben 2800 hektár rizstelep karbantar­tása, 925 hektár felújítása és 450 hektár új telep építé­se vár. Mivel a csapadékos időjárás miatt májusban és júniusban elmaradtak a ter­vezettől, most két műszak­ban üzemeltetik a nagy tel­jesítményű berendezéseket, hogy az eredeti programot teljesíteni tudják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom