Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

1984. július 15., vasárnap Somogyi Néplap 3 Az élelmiszer-kereskedők pénze Bezárta kapuit az I. kaposvári nyári vásár Á béremelés ISO ezer pedagógust érint — Gyakran mondjuk, hogy az 1984-es év kulcsév lesz a VI. ötéves terv teljesítése szempontjából. Vannak ada­tok is arra, hogy milyen lesz ez a kulcsév. Eszerint vala­melyest meggyorsul az ipari termelés növekedése, több mint 4 százalékai növekedett az ipari termelés az első fél évben, és a mezőgazdaság is kezdi kiheverni a tavalyi na­gyon szerencsétlen aszályos esztendőt. Ez némi optimiz­musra ad az embereknek módot, és nagyon sokan mindjárt arra gondolnak, hogy ha ilyen módon jobban gazdálkodunk, vajon a jobb termelés, a jobb munka ho­gyan látszik a bérgazdálko­dásban? Rácz Albert államtitkár, a Bér- .és Munkaügyi Hivatal elnöke a kérdésre így fellelt a rádió péntek reggeli kró­nikájában : — Valóban van ilyen ipa- ritenmelés-gyorsulás, amely­nek egyik oka, hogy ebben az évben széles körben is kissé merészebb ösztönző módszereket vezettünk be a bérgazdálkodásban. Szere­pet játszik továbbá a kisegí­tő, kiegészítő gazdaság léte, tehát mindaz a mozgástér, amit az elmúlt években lét­rehoztunk. Hogy ez az ipa- ritermelés-növökedés, páro­sulva az export növekedésé­vel, mennyire lesz tartós, ál­landósul-e, az az év hátrale­vő részében dől el. M inde^ természetesen ta­tással va# a bérpolitikára is. Hiszen az év elején, amikor a kormány — a szakszerve­zetekkel egyetértve — dön­tött abban a kérdésben, hogy milyen bérpolitikai intézke­déseket lehetséges, célszerű ebben az évben végrehajtani, döntött abban is, hogy ezek végrehajtásáról az év első félének eredményei alapján hoz végleges döntést. Így ke­rült sor júniusban a pénz­ügyminiszter országgyűlési bejelentésére, amely szerint az alsó- és középfokú okta­tásban dolgozó pedagógusok szeptemberben mintegy 10 százalékos béremelésben ré­szesülnek. Ez 150 ezer peda­gógusit ériint, és közel egy- mililiárd forintot jelent. — Tudunk arról is, hogy áprilisban is kaptak béreme­lést, például a nehéz körül­mények között, melegüzem­ben folyamatosan dolgozók. Kaptak még mások is? — Döntött a kormány jú­niusban arról is, hogy a bel­kereskedelmi ágazathoz tar­tozó, az éleümiszer-kiskeres- kedelemben és nagykereske­delemben, a vegyes tevé­kenységű kereskedelemben, az áruházak élelmiszerkeres­kedelmi egységeiben foglal­koztatott háüázati dolgozók — hangsúlyozom, a hálózat­ban dolgozók, akiknek lét­száma mintegy 85 ezer —, 7 százalékos béremelésben ré­szesülnek most július 1-tól. Jó lenne, ha a gazdasági ve­zetők gondolnának a szüksé­ges, célszerű és hatékony differenciálásra, vagyis a tel­jesítmény szerinti bérezés megvalósítására, amikor eze­ket a bérpolitikai intézkedé­seket végrehajtják. — Amikor ön arról be­szél, hogy rugalmasabb bér­politikát igyekszünk már az idén megvalósítani, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése a bérpoliti­kára is érvényes, akkor ez mit jelent a jövő esztendő tekintetében? — A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése során alapvető feladatunk a bérpolitika eszköztárának módosítása, továbbfejleszté­se, mégpedig olyan módon, hogy erősítsük az érdekelt­séget. Ebben a bérszabályo­zás, keresetszabályozás a leg­fontosabb elem. Olyan for­mákat alakítottunk ki — a szakemberek közül bizonyá­ra sokán ismerik is a már működő kísérleti formákat —, amelyek révén a kereset- szabályozás ösztönző szere­pét jelentősen erősíteni kí­vánjuk, megtartva viszont azt az elvet, hogy a teljesít­mény nélküli vásárlóerő ki­áramlását minden eszközzel megakadályozzuk. Módszer­ről és tartalomról most még nem érdemes beszélni, vi­szont azt feltétlenül hangsú­lyozni szeretném, hogy a ha­tékony gazdálkodás, a nyere­séges gazdálkodás a jövő évi bérezésben meghozza ered­ményét. Siker tanulságokkal Tíz nappal ezelőtt gépma­dár szórta a röplapokat Ka­posvárra és a Balaton-part- ra. A röplapokon kívül pla­kátok és zászlók, transzpa­rensek hirdették az első ka­posvári nyári vásárt. A zászlók a gyenge nyári szél­ben lengedezve intenek bú­csút — ma, vasárnap véget ér a vásár. A kaposvári Sportcsarnokban és környé­kén összepakolnak a kiállí­tó vállalatok és kereskedők. Tegnap már csak a vásár­igazgatóság irodájában volt némi forgalom, búcsúztak a kiállítók, gyorsmérleget ké­szítetlek a rendezők. — Úgy érzem, jól sike­rült az eiső nyári vásár Ka­posváron — mondta Réczey Sándor vásárigazgató. —Jól sikerült, mert az ipari vál­lalatok több milliós üzlete­ket kötöttek, a kereskedők pedig nagyi forgalmat bo­nyolítottak le. — A siker mellett fontos tanulságokat is elkönyvelhe­tünk — folytatta Gundy Richárd, a vásárigazgatóság tagja, a Sportcsarnok igaz gatója. — Az első napon közel háromezren tekintet­ték meg a vásárt, majd a hetedik napig átlagosan ezernégyszázan. Az utolsó három napon már csak fél­ezren érdeklődtek. ■ Nem a legmegfelelőbb időpontban rendeztük a vásárt, ugyan­Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Amikor ezeket a sorokat kopogja az írógép, néptelen a város. A beton a cipőtal­pon keresztül is süt, s aki tehette, árnyékba, szellős nyaraló hűvösébe vagy fris­sítőt ígérő víz partjára hú­zódott. A hét elején beköszöntött KÁNIKULA kitartott a hét végéig. A hir­telen jött forrósághoz — a hosszan tartó és hűvös nyár­elő után — nehezen akal- mazkodtunk. Kétségtelenül jól jártak azok, akik most vették ki a szabadságukat. Nehezebbé vált viszont azok­nak a munkája, akik azért dolgoznak, hogy elviselhe­tőbb legyen a kánikula. Me­leg volt a boltokban, ven­déglátóhelyeken is, s a ve­vő, a vendég a melegben türelmetlenebb, zabolátla­nabbak az indulatok, s az ügyfél — aki ráadásul nem is a megszokott ügyintézőt találja az íróasztalnál — ha­marabb veszíti el a türel­mét. Az élet a kánikulában is tovább folyik, az üzemek­ben — a szabadságolások miatt — nem lehet leállíta­ni a gépeket, a földeken pe­dig éppen a kánikula miatt lett még sürgősebb a mun­ka. A héten már megye- szerte dolgoztak az árpatáb Iákon a kombájnok. A me­leg a vártnál gyorsabban érlelte a kalászokat, s a szá­raz idő kedvezett a betaka- rí toknak. A kánikulára szokták azt mondani, hogy aratáshoz va­ló idő. Ezen a héten késő es­tig dolgoztak a kombájnok, s a legtöbb gazdaságban tegnap sem volt pihenő. A nyaralóhelyekre utazók gyakran találkoznak táblát változtató kombájnokkal, termést szállító teherautók­kal. Látni lehet az utak mentén már azt is, hogy merre vitték a földek ter­mését: a kanyarokban árpa­szemek takarják a betont. Nem lehet tudni, hogy mennyi veszik így kárba. A betakarított, aztán elszórt termés — legyen az sok vagy kevés — mindannyi­unk kára. AZ ARATÁSRÓL sok szó esett a héten. Akik a földieken dolgoznak, azt is ta­pasztalják, hogy a figyelem, amely a munkájukat kíséri, tevékenységük fontosságának megfelelő gondoskodással párosul. Az emberekről va­ló gondoskodásnak különö­sen jelentős volt a szerepe az elmúlt papokban. Az üzemek döntő többségében sokéves gyakorlata van en­nek, s nemegyszer úgy tű­nik, hogy nagyon egyformá­ra is sikeredett: a szódavíz mindenütt ott van, a tea azonban csak néhány he­lyen. Az üzemi büfék kíná­lata sem felel meg mindig a kánikulai igényeknek, az is igaz, hogy'az üzemi kony­hák étlapján csak itt-ott le­het felfedezni: nyár van. Gyümölcsöt vagy friss gyü­mölcsből készült ételt alig kínálnak. A hét eseményei közül ki­emelkedik, hogy SOMOGY VENDÉGE volt az angolai vöröskereszt küldöttsége, ötnapos ma­gyarországi tartózkodásuk­ból kettőt Somogybán töl­töttek el, és megismerked­tek a megyei vöröskereszt munkájával, jártak mező gazdasági üzemekben, egész­ségügy; intézményekben. Azt tanulmányozták, hogy ha­zánkban miként szervezték meg ennek az emberbaráti szervezetnek a munkáját. A gyarmati sorból felszaba­dult, nemrég függetlenné vált ország vöröskeresztje felelős vezetőinek módjuk­ban állt bepillantani min­dennapjainkba is, és köz­vetlen tapasztalatokat sze­rezni munkánk eredményei­ről. Tudósításainkban aligha­nem a leggyakoribb a tábor kifejezés volt. Megyeszerte sorra nyílnak a diákok nyá­ri hasznos időtöltését, s játszva tanulást segítő szak- és építőtáborok. Somogyiak és megyén kívüli iskoláik diákjai jönnek hozzánk rö- videbb, hosszabb időre hogy pinenjenek, kikapcso­lódjanak. hasznosan töltsék el az időt. Vendégeink ők is, s az lenne jó, ha csak kedves emlékekkel búcsúz­nának a tábortól, Somogy- tól. Dr. Kercza Imre is a többség ilyenkor nya­ral. Sok volt a tíz nap, ennél rövidebbet kell tar­tani. A kiállító cégeknek a jövőben olyan árukat kelle­ne itt bemutatniuk, árusíta­niuk, melyek máshol nem láthatók, kaphatók. Csak az újdonságok tarthatnak számot a látogatók érdeklő­désére — Valami elkezdődött, be­bizonyosodott, hogy Kapos váron is lehet — a pécsi-' hez, szegedihez hasonló — vásárt rendezni — folytatta Réczey Sándor. — Mindeh­hez jó partnereket, résztve­vőket találtunk. Úgy gon­doljuk, hogy összes bukta­tóival együtt életképes a kaposvári nyári vásár. A rendezők önkritikusan megállapították, hogy sok­kal előbb hozzá kell kezde­ni a szervezéshez, ezért a vásárigazgatóság már most nekilát a következő előké­szítéséhez. A közönség nem­tetszését váltotta ki a belé­pők magas ára, ezért ezeket a harmadik naptól csökken tették. A vásár ideje alatt a tisztes kisipar a Dorottya- szálló nagytermében mutat kozott be, jövőre ezt is a nyári vásár területére kí­vánják vinni. A bemutatko­zó somógyi ipari vállalatok és kereskedelmi cégek szin­te egybehangzóan azt mond­ták, hogy a rendezés, a szervezés példás volt, és jö­vőre is eljönnek. — A II. kaposvári nyári vásárt jövőre júniusban ren­dezzük meg — mondta vé­gül a vásárigazgató. — Sze­retnénk a megye határain túlra is kiterjeszteni. A pé­csi ipari vásár vezetői ké­szek arra, hogy baranyai cé­geket hoznak Kaposvárra. Jugoszláviából, a bjelovári testvérvárost szeretnénk meghívni. További fedett te­rületeket alakítunk majd ki a csarnok körül. Sokkal na­gyobb mértékben kívánjuk bevonni a kisipart. Jövőre a vásári programokat is bő­víteni fogjuk. Az első vásár, amely a hagyományterem­tést is szolgálta, csak foko­zatosan válhat a köztudat részévé. 1985-ben legalább ilyen színvonalú, de ha le­het, még jobb vásárba hív­juk a közönséget. K. L. Nagy­családosoknak két szoba - diákszállóban Szakszervezeti beutalóval érkezett üdülők vebfcék bir­tokukba Győrött a közieked é- és táviközlési műszaki főis­kola kényelmes, modern víz- pairtii kollégiumát A nyáron üdülőként működő diákszálló csak nagycsaládosokat fogad. Ide akár 3—4 gyermeket is magukkal hozhatnak a szü­lők, az igm népes család két szobát kaip. Kéthetes turnu­sokban egyszerre 420-an pi­henhetnek a tágas kollégi­umban. A közeliben lévő uszo­dát és temálfürdőt vala­mennyien kedvezményes jeggyel vehetik igénybe. A főiskola konyhája is az üdü­lők rendelkezésére áll. Két­féle ízletes, bőséges menüből választhatnak. Rizlingszilváni kóstolóba Százötven —, illetve két­százezer palack rizlingszilvá­nit és vörös meriötHt rendel a Balafoniboglári Mezőgazda­sági Kombináttól a Pepsi Cola cég A tétel nagysága a szerepének megfelelő : e két híres minőségi bonnak ez lesz a kostolója az Egyesült Ál­lamokban. Ha sikerül a be­mutatkozás az amerikai cég jövőre nagyobb tételeket szándékozik rendelni belőle. Az egyébként sok országba szállító Balaitoniboglári Mező­gazdasági Kombinátnak ez az első Amerikábai címzett szál­lítmánya. A Balatonra vigyáz a hajó Â gyors vízvédelem Trikolort lenget a szél, ki­fut az új balatoni motoros — a Vízvédelem" nevű ha­jó, Harmincegy méter hosz- szú, valamivel szélesebb hat méternél, merülése 110 cen­timéter; Száz tonna vízki- szorítású, balatoni viszony­latban gyors hajónak szá­mít, 20—22 kilométert tesz meg óránként. — Ilyen hajó még nem futott a Balatonon! — di­cséri a motorost a kormán}’ mellett Vörös Géza, a „ka­pitány”. — Kitüntetés szá­momra, hogy erre a hajóra kerülhettem. Ugyanezt vallják a hajó­személyzet tagjai is. Májusban érkezett meg a Vízvédelem motoros, amely Tiszalökön készült és 8,5 millió forintba került. A tulajdonos, a Közép-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság ba­latoni vízügyi kirendeltsé­ge. Soha Szilveszter, a sió­foki kirendeltség vezetője mondta: — Korábban a termelés­ből kellett hajókat kivon­ni, hogy ha valahol szeny- nyeződött a Balafon és sür­gősen be kellett avatkoz­nunk. Az új motoros riasz­tás esetén (vízvédelmi ügye­let: 11-100) bármikor kifut­hat a siófoki kikötőből. Fe­délzetén vízvédelmi anya­gok, felszerelések és daru találhatók, valamint kisebb laboratórium a gyors hely­színi vizsgálatokhoz és a szokásos mintavételekhez. A hajó más feladatokat is el­lát, például karbantartja a hajóuiúkat jelző berende­zéseket. A hajón öt fős legénység dolgozik, s riasztáskor ti­zenöt fős vízvédelmi csoport is csatlakozik hozzájuk. A fedélzeten modern kabinok sorakoznak, fürdőszoba és tágas pihenő szolgálja a ké­nyelmet. A gépház is pati­katisztaságú, két 220 lóerős motor hajtja a hajócsavart. Benedeczky András 25 éves gépkezelő matróz kü­lönösen büszke, mert csak négy éve jött a céghez, s máris a legszebb hajón dol­gozik. Ropolyi Sándor, aki 25 évig kotrón teljesített szolgálatot, kérdezi tőlünk: — Tudnak úszni? — Hát keveset... — Mert aki hajósnak megy, annak 200 métert kell úszni, ez a felvétel egyik fel­tétele Ám ez sem elég. El­kapott engem egyszer a vi­har, fél kilométerre a part­tól, pufajkastól zuhantam a novemberi vízbe. Szorítottak a fagyos hullámok, azt hit­tem leltározhatom az életem. Szóval viharban, fagyban, pufajkában az a pár száz méter kilométereknek tűnt.. Koszics József gépész és a matróz mosolyogva hallgat­ja, ismerik már Ropolyi fő­gépész történeteit; — A múltkoriban egy ten­gerjáró hajón szolgáló tiszt munkát vállalt egy nyárra a Balatonon. Mondta is. mit neki a Balaton, amikor óceánokhoz szokott. Persze aztán kifogott egy igazi klasszikus nyári vihart, amely alattomosan csap le a balatoni hajósra. Akkor döbbent rá, milyen is a Ba­laton. A kiszámíthatatlan hullámok elmúltával így szólt: „Inkább a tenger, mint az őrült Balaton.” Az­óta becsül bennünket... Vörös Géza hajóvezető na­vigálja a motorost a kikö­tőbe. A CB-rádió hallgat, csendes a mai nap, nem történt vízszennyezés a Ba­latonon. Tráknyák Lajos fe­délzetmester kidobja a drót­kötelet. Megérkeztünk. Kőszegi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom