Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 153. szám Ára: 1,40 Ft 1984. július 1., vasárnap Nyári szünet Az általános és középisko­lások már kézhez kapták egész éves munkájukról szóló bizonyítványukat. Most a pihenés időszaka jött el, amikor a pedagógusok és tanulók egyaránt igyekeznek kipihenni a tanév fáradal­mait. Sok fiatal vállal munkát ilyenkor, hiszen nincs az a család, ahol zsebpénz ne jönne jól. Nagyobb az így szerzett pénz becsülete is, hiszen a gyerek saját mun­kájával keresi és fogalmat alkothat arról, milyen kö­rülmények között, mennyi munkával lehet megkeresni a havi fizetést. A nyári munka hatása te­hát többszörösen is jelentős és fontos. Azoknál a tanu­lóknál, akik családi helyze­tükből következően szűkö­sebb anyagi körülmények közöt élnek, különösen sokat számít ez a jövedelem, míg ahol az egy főre jutó átlag - kereset jóval meghaladja az átlagot, ott is jelentősége van a gyerekek nyári igye­kezetének, szorgalmának. Ilyenkor találkoznak ugyanis a tanulók közelebb­ről az üzemek, gyárak mun­kájával, a munkások életé­vel. Ezért a munkáltatókra nem kevés feladat hárul, hiszen egyáltalán nem mind­egy, hogy milyen hatások­kal térnek vissza iskolájuk­ba a tanévnyitón. Ahol azt tapasztalják, hogy laza a fe­gyelem, szervezetlen a mun­ka s a tanulók feladata csak arra korlátozódik, hogy a felnőtteknek az alkoholt be­szerezzék a közeli boltokból, ott előbb-utóbb a gyerekek is átveszik ezt a „lötyögő” stílust, és mintául szolgálhat számukra a későbbiek so­rán. Néha találkozhatunk el­lentétes tapasztalattal is, vagyis olyan esetekkel, amikor a gyár vagy üzem vezetői beosztják a munká­ra jelentkező diákot egy részlegbe, jó esetben vala­melyik idősebb „szaki” gondjaira bízva, aztán a to­vábbiakban nem törődnek velük. A dolgozók pedig jó­val a megengedett teljesít­ményen túl dolgoztatnak a gyerekkel, mondván : még fiatal, bírja ... A két szélsőséges példa is bizonyítja:, elengedhetetlen, bogy a vakációban diákokat foglalkoztató termelési egy­ségek vezetői törődjenek a fiatalokkal, hogy az őket fogadó munkaközösségeket készítsék föl az új munka­erőkkel való helyes bánás­módra.' A legszerencsésebb, ha az oktatási intézmény kapcso­latot tart a munkáltatókkal, hiszen a szünidőben az is­kola nevelő felügyelete kor­látozódik, így jó esetben azt a munkahely veheti át. A diák számára sem lehet kö­zömbös a végzett munkája, ha tudja, hogy tevékenysé­géről visszajelzést kap az iskola, jó munkájáért meg is dicsérhetik, de el iß ma­rasztalhatják társai előtt. A nyári diákmunkák népgaz­dasági haszna a szezon le­teltével pénzben is mérhető lesz. A valószínűleg milliók­ra rúgó haszon mellett azonban nagy hiba volna, ha nem használnánk iki a mun­ka során adódó nevelési le­hetőségeket. Ennek értéke ugyanis fölbecsülhetetlen. Szovjet nyilatkozat a világűr demilitarizálásáról Á tárgyalások idejér hirdessenek haladékot A szovjet kormány a leg­határozottabban felhívja a figyelmet arra, hogy feltét­lenül sürgős intézkedéseket kell hozni a világűr milita- rizálásának megakadályozá­sára, s azt javasolja az Amerikai Egyesült Államok kormányának, hogy a kér­désben külön kinevezett küldöttségek szintjén kezd­jenek kétoldalú tárgyaláso­kat — mutat rá az a szov­jet kormánynyilatkozat, amelyet pénteken este hoz­tak nyilvánosságra Moszk­vában, s amelyet hivatalo­san eljuttattak az amerikai kormánynak. E tárgyalások keretében meg kell oldani a műholdelhárító rendszerek­ről való kölcsönös és teljes lemondás kérdését is. A javasolt tárgyalások ez év szeptemberében megkez­dődhetnének Bécsben, amennyiben ehhez az oszt­rák kormány hozzájárul. A tárgyalások megkezdésének konkrét időpontját diplo­máciai csatornákon lehetne egyeztetni. A szovjet kormány egyben azt is javasolja, hogy a megállapodást elősegítő jó légkör érdekében, valamint azért, hogy a lehető legha­marabb megkezdődjenek a kozmikus térség militarizá- lásának megakadályozását szolgáló lépések, a tárgyalá­sok megnyitásának napjától kezdve a felek kölcsönösen hirdessenek moratóriumot az ilyen fegyverekkel való kísérletekre és a fegyverek telepítésére. Tekintettel a kérdés sür­gősségére és fontosságára, a szovjet kormány gyors és kedvező választ vár az Egyesült Államok kormá­nyától fenti javaslatára — hangsúlyozza végezetül a szovjet kormánynyilatkozat. Robert McFarlane ameri­kai nemzetbiztonsági főta­nácsadó szerint az Egyesült Államok elvben kész talál­kozni a szovjet képviselők­kel, hogy tárgyaljanak a műholdromboló fegyverek­ről. Hozzáfűzte azonban, hogy e találkozón meg kell vitatni a hadászati és a kö­zép-hatótávolságú rakétákról Genfben folytatott tárgyalá­sok felújításának feltételeit is. Kijelentette, hogy Wa­shington „kész bármely Moszkva számára elfogadha­tó helyen megbeszéléseket folytatni és megállapodást keresni. A főtanácsadó szerint Wa­shington diplomáciai csa­tornákon eszmecseréket folytat a Szovjetunióval a megbeszélések szeptemberi kezdéséről, és Anatolij Dob- rinyin szovjet nagykövetet a külügyminisztériumban már tájékoztatták erről a szán­dékról. McFarlane egyelőre nem nyilatkozott a szovjet javas­latnak arról a vonatkozásá­ról, hogy a tárgyalások megkezdésével egyidőben vezessenek be moratóriumot a műholdromboló fegyverek fejlesztésére és hadrendbe állítására. Befejeződött a Duna ’84 hadgyakorlat Szénhidrogénkutatás A szénhidrogén programban kitűzött célok elérése egyre ne­hezebb feladatok elé állítja a szakembereket. A korábbinál mélyebbre kell fúrni: a feltáró és a talajszerkczetct kutató fúrások mélysége eléri a három és fél ezer métert. Ebbe a kategóriába tartozik a „Földes—2” munkaterület is, ahoi a Kőolajkutató Vállalat hajdúszobaszlói üzemének berendezé­seivel dolgoznak. (MTI-fotó: Oláh Tibor felv. — KS) Több, jobb szén Visontáról Túlteljesítették első félévi tervüket iA visonitaá bányászok túl­teljesítették első féléves ter­melési tervüket : szombaton bejelentették hogy a (Mátra­aljai Szénbányák Thomez Bányaüzemében az év elejé­től mostanáig 3 imáldáó 560 ezer tómmá szenet adták át a Gagarin Hőerőmű fűtésé­hez, vagyis 60 ezer tonnával többet a tervezettnél. Jobb volt a széni minősége is: a tervben szereplő 1500 kaló­riával szemben 1567 kalória értékű fűtőanyagot szolgál­tattak. A széntermelés fokozását a meddőletakairítás gyorsítá­sával! is elősegítetitek. Az el­ső félévben ugyanis a terve­zettnél 1 millió 300 ezer köb­méterrel több, összesen 25 millió 400 ezer köbméter földet szállították el, amivel már a második félév sikeres teljesítéséihez is hozzájárul­tak. Kenyér és tenyér Június 22—30. között a | Magyar Néphadsereg, 3 csehszlovák néphadsereg és a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai Duna ’84 elnevezéssel közös hadmű; veleti-harcászati gyakorlatot hajtottak végre hazánk te­rületén. A gyakorlat hozzá­járult a parancsnokok és törzsek munkájának, a csa­patok együttes tevékenysé­geinek további tökéletesíté­séhez, a testvéri hadseregek közötti fegyverbarátság el­mélyítéséhez. A gyakorlat befejezéseként a Dunántúl egyik katonai gyakorlóterén nagygyűlésre került sor, ahol harci-tech­nikai eszközeikkel felsora­koztak a Duna ’84 gyakorla­ton részt Vett törzsek és cso­portok képviselői. Áziz Mohamed köszöntése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága levélben köszöntöt­te Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának élső titkárát 60. születésnapja alkalmá­ból. Képzeletem távcsöve tú­lontúl homályos. Ám a meg- fogalmazatlan képeket mint — szervezetbe jutott idegen testet — r-eszik körül a sza­vak, a mondatrészek, hogy összeabroncsozódva lökőd- jenek a felszínre. Kivonul­tam hát a konyhába, hogy csattogó írógépem ne zaklas­sa otthonom alvóinak álmát. Odakint eső permetez, pedig a televízió híradója mind­három kiadásában megerő­sítette: napfényre lenne in­kább szükség. A hajdani aratókra kelt most gondolnom, a kaszá­lásban, marokszedésben, kö­télfonásban legkiválóbbakra, a pirkadat előtt talpon le­vőkre, ahogy kilométereket gyalogolnak ebédkor a pé- terpáli kánikulában, árnyék miatt. Szent munkák ideje: ara­tás. A kasza ilyenkor gabo­navágásra éleződött, régi haragosokat békített ki, ha időlegesen is, a közös vál­lalkozás: az elvetett magból serkent terményt be kelt gyűjteni. Nincs talán még a világnak olyan nyelve, amelyben a kenyeret adó gabona neve az élet legyen. Élet, mindenki élete. Kisiskolás korunk kötelező memoriteréből örökre meg­jegyeztük Ady Endre ma­gyar parasztját, aki égni látván a gabonát ott sír a gróf úr szérűjén. Hiába az évszázadokig tartó másnak aratás, a pusztulás bánata mindenkié, hiszen a kasza­nyél okozta sebek a parasz­tok kezét tették kérgessé, ettől lett szigorú aztán a kézfogás is. Illett azonban. hogy a munka jó kedvben folyjék hiszen a vidámság, tréfál­kozás megkönnyítette a ve- rejtékes fáradozást. A ránk maradt summásdalok, ara­tónóták, ma már csak a folklór iránt érdeklődőknek szolgálnak érdekes adalékul. Aratás után, cséplésidó múltán a szorgalmas mol­nárok ideje jött el: a gabo­naőrlés, hogy az új lisztet zsákokban szállíthassák a kamrákba. Szentistvánra sült ki az új kenyér, amely­nek megkóstolása szertartá­sos feladat volt, tán nísg pogányhitü történelmünk, századunkig tartó maradvá­nya. Kenyértisztelet... A képzeletem itt most már a valóságra vált, tűnődésem nem olvasmányok, régen másvilágra költözőitek me­séjéből való, hanem szemé­lyes tapasztalás. A kenyér- szegés előtti keresztrajzolás­ra gondolok, aztán a figyel­metlenségből földre hullt darabka fölemelésére. Járt a kenyérkének a csók ilyen­kor. Vajon bocsánatkérés vagy alázat volt ez a moz­dulat, netán a kiengesztelés könyörgő csókja, hogy ne haragudjanak a tékozlásért a kenyeret adó istenek? Annyi verejték, annyi kin után is megmaradt az élet iránti alázat, mely a termé­szettel vívott szüntelen har­cot dicséri. A közelmúlt emléke után álljon itt a teljesség kedvé­ért egy minapi történet is! Az esti ügyelet nyugalmát telefoncsöngés zavarta meg. A vonal végén aggódó, szen­vedélyes hang. Hiába firtat­tam, mit akar, nem mond­ta meg. Bíztatott, pár száz méterre van csak a szer kesztőségtől, keressem meg azonnal, valami érdekesei mutat. Kíváncsiságom nem engedte, hogy elengedjem fülem mellett az invitáló szavakat. A megbeszélt sze­mélyleírás alapján hamar felismertük egymást. Csak ezt legyen szives megnézni uram, aztán ha akarja, megírhatja — mondta az iménti telefonáló, aztán négy-öt szemeteskuka fede­lét emelte föl. Az edények szomorú látványát a beléjük tömött sok-sok kenyér okozta. Így megy ez, így megy szinte minden héten. A szomszédos boltban ugyanis, úgy látszik, megint sokat rendeltek vagy a vá­sárlók mentek máshova, nem tudni. Nem volt ked­vem megköszönni az infor­mációt, szó nélküli, de me­leg kézfogással búcsúztunk. Vajon van-e még, ki a le­esett falat kenyeret föleme­li, netán — mint eleink tet­ték — meg is csókolja? Odakint elállt az eső. Ta­lán napsütésesebb lesz vég­re ez a nyár. Napfényt hál a mai gépesített aratóknak, de jó fényt a hajdani kaszá­soknak, örökre pihenő ma­rokszedőknek is... Varga István

Next

/
Oldalképek
Tartalom