Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
8 Somogyi Néplap 1984. június 9., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS '• á TAKÁTS GYULA Megfogni ezt Eltebben jkonyhám függönye. Fehér papírra néz, aki belépett... Szavát alig lhallani, de ez a hang mintha tündökölne. Kőrózsás kapu oszlopán az élő nyárderék találton, mint lélek forró kőszoborban zihál, majd üvegen, 'szobán lebben át, is a hús vasalt lapon beszólnak hozzá, akik értik... A fecskék éles kése fénylik. Számy-cikkanások meszelt falon. Megfogni ezt és mind iköszönteni hogyan? ... Verssel, nem párt vendégem! Borostyán ág kísért az égen s betűim mézga-könnyei. Urbán György: Pirin! hangulat „Nagy lelkiismeretűnk" gyerekkori otthonában Dosztojevszkij lakásmúzeuma A moszkvai Marimszkaja Szegényikórház szárnyépületében 1821. Október 30-án Mihail Dosztojevszkij orvosnak fia született, Fjodor. Az egykori szolgálati lakásban most múzeum működik, amely nemrég nyílt meg hároméves tatarozás után. Az irodalmi múzeum munkatársai és a moszkvai restaurátorok aprólékos, finom munkát végeztek, így sikerült helyreállítani azt a környezetet, melyben a nagy író gyermek- és kamaszéve' teltek. A szobák berendezését, ahol a nagy család, a szülök és a 'hét gyerek élt, az író öccse, Andrej visszaemlékezései alapján állították helyre. Bár építész volt, ő volt a család krónikása: ösz- szegyűjtötte az emléktárgyakat, fényképeket, arcképeket. Többek között az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy megmaradt a szülők képének másolata (az eredeti elége|tt) melyet 1832-ben festett Popov festőművész. A másolat most a vendégszobában függ. A kiállítás rendezése közben az irodalmi múzeum munkatársai nemcsak ezeket a leírásokat olvasták figyelmesen, hanem részletesen tanulmányozták az akkori A Dosztojevszkij múzeum szalonja HUNYADI ISTVÁN Dömösi ceruzavázlat Mielőtt elköszönnék tőletek, lássam rejtek-ivölgyeid, habzó patakjaid s az olvadó-szemű kamaszt, ki én lelhettem, Velem kószált apám is, aprózva kurta lépteit, a fák hajában piros-arany kaláris, Itt állt a templom, ótorony, fahíd a szárazérrel, iballkézt a Vadálló Kövek, hinnéd leszakadóban, odább a Rám-piatak zuhog, a szirtfal összehajt ik, hol mordul csörtetése, emlékszel, apám, a (tompa dobverésre mellünk alatt, amíg büszkén dobbant a láb? Ki tudná melyikünk volt e röbajlásban vidámabb? Ránk permete esözött, terítve könnyű fátylat, lehet-e nálunk boldogabb szegény? Fiú botorkál sírja felé, az apa halhatatlan, magánya sem riasztja, kis jelre vár, fülel, ha szólítom, meginitcsak útra kel. SZOKOLY TAMÁS Csak a tavasz Csak a tavasz van oda, Kedvesem, virágtaaborulásunk kamaszkara, tiltott bújócskánk zöldbe-robbant fák között, sorsunk csavart indái vesztek még csak el, miben kökényes fátylad eltakart, és én is csak töbozt-hajító múltam adtam mókusoknak; csak méhdk nem dohognék szép bibéd körül, és margaréta-arcod nem csipkézi csönd, ífehérke gallér, aprócska könny. Kardéléktől a nyárihoz,értünk, magunk maradtunk, s csendesen bár siratjuk elihuMt szép'reményiünk, ne dideregj, nem kell félnünk, csak a tavasz van oda,Kedvesem. nemesek és kereskedők életét, hogy minél hűségesebben adhassák vissza a korszak jellegét. Különösen fontosak voltak azok a tárgyak, amelyek a leendő író lelki életére hatottak. Fjodor asztalán (a gyermekek kártyaasztalon tanultak), könyvek, így Karamzinnak. Az orosz irodalom története című munlkája, Borisz Godunov uralkodásánál van nyitva: „Zavaros idők korszaka, és annak következményei vonzották az írót.” „Az Ö- és Új-Szövetség 104 szent története” — Jób könyvében találhatók. „Ez a könyv — írta az író 1875-ben feleségének — egyike az elsőknek, amely nagy hatással volt rám az • életben. Bár akkor még szinte gyerek voltam”. Jób alakja megjelenik a Karamazov fivérekben is. Az író gyermekkorának eredeti tárgyai között látható az ebédlőben könyvszekrénye. „Ebben a szobában — emlékszik vissza Andrej fivére — anyácskánk dolgozott, apa receptéket írt be- teglapoikra. Ha szabadideje volt, fennhangon olvasta Gyerzslavint, Zsukovszkijt, Karamzinit, Puskint.” 'Dosztojevszkij 16 éves korában hagyta el a szülői házat. .Ekkor még nem írt, ezért a kiállítás utolsó tárgya egy tiszta lap az író aláírásával. A volt Marimszkaja kórház kertjében áll Dosztojevszkij szobra, amelyet 1918-ban készítőit a híres szöbrász, Szergej Melkurov. Rápillantva eszünkbe jutnak Gorkij szavai Dosztojevszkijről: „Nagy lelkiismeretűnk”. Az író alakja szomorú, szemeben szenvedés látszik. Az emberiség, a megalázottak és megszomorrtottak iránt érzett fájdalom keltette fel és kelti fel ma is a jóérzéseket Dosztojevszkij olvasóiban. Olga Martinenko Új könyvek Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közművelődési Titkársága isimét új verseskönyvét bocsátott útjára: Konczek József Galambok, galambok a történelemben című kötetét. A Közművelődési Titkárság vezetője. Va- sy Géza irodalomtörténész, az egyetem oktatója Szoko- lay Zoltán tavaly megjelent verseskönyve után ismét olyan patrónusi, pártfogói munkára vállalkozott, amelyet ha most még nem is. később minden bizonnyal följegyzésre 'méltónak fog ítélni az irodalomtörténet. Konczek József kis könyvecskéjének kiiadója — mint már említettük — az ELTE Közművelődési Titkársága, Vasy Géza „csupán” a titkárság titkára, e verseskötet azonban nélküle aligha látott volna napvilágöt. Konczek József az Elérhetetlen föld című antológia egyik költője, aki a „Kilen- cék” közül ez idáig még egyetlen önálló kötettel sem tudott az olvasók elé kerülni. A Galambok, galambok a történelemben első szuverén jelentkezése. Mivel nem hiivatálos könyvkiadó tárta őt elénk, bizonyára még azókhoz sem jut el, akik szeretnék megismerni. Ped'g már több mint húsz esztendeje olvashatók versei a folyóiratokban, a napilapokban, orosz műfordításai pedig a Szovjet Irodalomban és az Új Írásban. Konczek József költeményei élvének, szinte pezsegnek az élet sze- rétetétől, túlcsordulók, fesztelenék, s valljuk be, éppen ezért kissé szolkatlanok is: se pesszimizmus, se sötét közérzet, de .igenis a mai költészet annyi és annyi fegyvere — anélkül, hogy erőszakos lenne. Verseit olykor túibeszén — ez .is hozzátartozik az igazsághoz —, kissé szertelen, figyelmünkét — a hivatalos kiadók figyelmét is — azonban mindenképpen megérdemli. Jobban, mint gondolnánk. Gy. L. A kárpát-ukrajnai magyar irodalom A kárpát-ukrajnai magyar irodalom a szomszéd orszá- goik területén kifejlődött magyar nemzetiségi irodalmak közül a legfiatalabb Az Erdős-Kárpátok és a Tisza között elterülő vidéknek gazdag magyar történelmi és művelődési hagyományai is vannak, talán elég, ha , 3 Munkács várát védő Zrínyi Ilonára, az e tájon kibontakozó Rákóczi Ferenc-féle függetlenségi háborúra gondolunk. Ezek a hagyományok a népköltészet ailkortjá- saiban élnek tovább, nemcsak a magyarok, hanem az ukrán lakosság körében __ is e területen, amely 1945-től1 a Szovjetunió tagállamának, az Ukrán SZSZK-nak a része Kárpátontúli Terület elnevezéssel. A nemzetiségi művelődés ügyéit a Munkás Újság, majd hamarosan a belőle szervezett Kárpáti Igaz Szó című napilap vállalta magára. A lap azonban egészen 1967-ig az ungvári ukrán nyelvű napilap (a Zakir- patszka Pravda) magyarra fordított cikkeit közölte, s ezért a kárpát-ukrajnai nia- gyar irodaiamra nem tudott hatást gyakorolni. Az irodalmi termést .ritka időközikben megjelenő aknanaó^ok gyűjtötték egylbe (Új Hang, 1954; Szovjet-Kárpátomtól, 1955; Tavaszi napsütés, 1955; Kárpájtahtúli elbeszélek, 1956). Az Ukrajnai Írószövetség Kárpátontúli Tagozatának kiadásában 1958-ban jelent meg a Kárpátok Című almanach. Ezután különböző időszaki kiadványjok (Kárpáti Kalendárium, Naptár), illetve orosz és ukrán, lapok adtak teret a nemzetiségi irodaiamnak. 1966-ban átszervezték a Kárpáti Igaz Szó című lapöt: ettől kezejve önálló szerkesztőséggel dolgozik, s ezen belül Neon címmel megjelenő irodálimi művészeti rovata tölt be irodalomszervező szerepet is. Megindult a magyar könyvikiadás is: 1951*-ben megjelent az első magyar nyelvű könyv: Bállá László Zengj hangosabban című venseskötete. Később a Kárpáti Kiadó keretén belül magyar szerkesztőség ajta- kult. A magyar színházi kultúrált a Beregszászon működő Népszínház ápolja, amely sajátos vállalkozás: állami keretek között mű-' kedvelő társulattal lép fel rendszeresen. A nemzetiségi irodalmi és tudományos tevékenység színhelye az ungvári egyetem magyár tanszéke. A tudományos kutatók közül különösen Várádi- Sterniberg Jánost kell említenünk, aki a magyar— orosz kulturális kapcsolatot kutatása terén ért el eredményeket. A magyar nemzetiségi irodalomnak fő szervező egyénisége Bállá László a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, aki költő, drámaíró, regényíró, riporter pályát mondhat -magáénak. ►Verseiben közéleti elkötelezettségét fejezi ki, prózai munkáiban a vegyes nemzetiségű kárpátaljai vidék életét mutatja be. Hat navéLláskötéte, két regénye, gyermekverseinek kötetei jelenték meg, és két színművét adták elő. A legjelentékenyebb kárpátaljai magyar költő a néhány éve elhunyt Kovács Vilmos volt: Lázas a föld, illetve Csillagfénynél című versesköteteí- ben őszinte szavaikkal számol be az Ungvár és Beregszász környéki magyarság életéről. A népi származású értelmiségnek azokról a tapasztalatairól adott számot, amelyek idehaza főként Nagy László vagy Csoóri Sándor költészetéből ismerősek. A népi hagyományokat követte, nagy műgonddal alakította ki tiszta szavú költészetét, a hagyományos dallamban modern érzékenységet és ■ nyugtalanságot is kifejezett. ő írta a kárpátaljai magyar irodalom egyik kiemelkedő regényét is; 1965- ben megjelent (új kiadást érdemlő) Holnap is élűink című önéletrajzi munkájában az egyszerű dolgozó emberek tapasztalatait szólaltatta meg. Mellette az idős parasztköltőnek, Sütő Kálmánnak, továbbá Kecskés Bélának • és Szemes Lászlónak van nagyobb szerepe. A kárpát-ukrajnai magyar irodalom fiatalabb nemzedéke a hatvanas évek végén lépett színre. Antológiájuk A várakozás legszebb reggelén (1972) címmel látott napvilágot. Először a Kárpáton- túli Ifjúság mellett működő Forrás Stúdió, majd miután ennek munkáját súlyos bírálat érte, a Kárpáti Igaz Szó irányításával dolgozó József Attila Irodalmi Stúdió keretében foglalkoznak a nemzetiségi irodalom műhelykérdéseivel. („Lendület” címmel havonta állandó oldalon nyújt megjelenési lehetőséget számúikra a Kárpáti Igaz Szőj E nemzedékhez tartozik Bállá D. Károly, Balogh Balázs, Vári Fábián László, Fodor Géza, Füzesi Magda, Finta Éva, Horváth Gyüla, továbbá tagjai voltak a későbbiekben Budapestre települt Balta Gyula, és Benedék András. Az utóbbi években a fiatalabb nemzedék is önálló verseslkönyveklkel jelentkezett. *Az ő írásaikból adott közre válogatást az 1977-ben megjelenít Szivárványszínben című antológia, illetve az 1980-as Dolgos kézfogás című prózagyűjtemóny. A viszonylag kis létszámú kár- pátuknajnai magyarság köznapi életéről, hagyományairól és kultúrájáról a fiatal költők és íróik munkássága révén kapunk újabb beszámolót. Pomogáts Béla TANIZAKI JUNIHIRO Egy fiatal francia nő, aki tűrhetően beszélt japánul, autóbuszon Tokióból Simoni- szekibe utazott. Errefelé minden új és érdekes volt számára. Még az olvasást is abbahagyta; a könyvet letette ia itérdére, és az ablakon keresztül kíváncsian nézegette a festői vidéket. Hirtelen egy messze-távol felsejlő különös épület keltette föl érdeklődését. Mesz- szelátát ivett elő ia retiküljé- ből, s alaposan szemügyre vette. Csak nem ez a híres nagojai pagoda, amelyről olyan sokat olvasott? Mivel szeretett volna meggyőzödni feltevésének helyességéről, elhatározta, hogy megkérdezi valamelyik utastól. A vezető volt hozzá a legközelebb, de öt nem merte Legfontosabb a fegyelem! zavarni. A kalauz édesdeden szundított a kocsi végében, őt felkelteni szintén udvariatlanság lett volna. Utas pedig olyan Ikevés volt, hogy egyik kezén és meg lehetett számolni. Mögötte egy öreg, vak japán ült, belőle sem lett volna sok haszna, a bal oldali ülésen pedig mint valami császár ia trónusán, egy kövér turista terpeszkedett, akiről könnyen ki lehetett találni, hogy bajorországi német. A francia nőnek nem volt más választása, mint hogy mégis a vezetőt háborgassa. — Bocsásson meg, sofőr úr. hogy zavarom ... Nem kell megfordulnia, hiszen vezet. A kiejtésemből már kitalálhatta, hogy külföldi vagyok; először járok ezen a vidéken. Nem tudná megmondani, hogy az ott, messze jobbra, valóban a híres nagojai pagoda? A vezető szomorúan sóhajtott, és így válaszolt: — Nagyon sajnálom, kedves kisasszony, de nem Válaszolhatok önnek, liléivé, jobban mondva: nekünk nem szabad válaszolni. Ä távolsági autóbuszsofőrök éppen tegnap kaptak szigorú írásbeli utasítást, amely szerint nekünk vezetés .fejősben tilos másra figyelnünk, tilos az utasok kérdéseire válaszolni. A rendelkezés megszegőjére súlyos pénzbírság vagy még szigorúbb büntetés vár: elbocsátás. Ezért meg kell értenie, kedves kisasszony, hogy nem felelhetek a kérdésére, bár őszintén szólva, a nyelvem hegyén van a válasz. De nagyon félek attól, hogy elveszítem \az állásomat, mivelhogy el [kell tartanom a feleségemet, az anyósomat meg az öt gyerekemet,.. Értse |meg hát, és ne vegye rossz néven! — Idehallgasson! — kiáltott föl az ifjú. francia hölgy. — Maga az imént egy egész monológot mondott el, ahelyett, hogy néhány szóval válaszolt volna a kérdésemre ... — A dolog úgy áll, tisztelt kisasszonyka, hogy a monológra egyelőre még nem kaptunk írásbeli tilalmat a főnökségtől. Fordította: Gellért György
