Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
1984, június 9., szombat 5 Szólt a. katonazene... Nyári :ilmDem utalók A nyári filmbemutatók; sorában a közeljövőben láthatja a közönség bordán Zafranovic jugoszláv rendező alkotását, az „Itália bukása” című filmet A II. világháború idején a dalmát partok mentén játszódó történet egy .partizánvezér tragikus életét mutatja be. A film 1981-ben—a jugoszláviai Pulai Filmfesztiválon három nagydíjat is nyent. „Holdtölte Texasban” címmel francia dokumentumfilr met láthatnak a nézők június második felében. Francois Reichembach rendezte és fényképezte. A film cselekménye 1979 augusztusában játszódik, a texasi rendőrség munkáját mutatja be: egy megtörtént rendőr- gyilkosság nyomozását követi lépésről lépésre, vizsgálva a bűntény elkövetésének motívumait. „Utószimkron” a címe Ilja Averbah szovjet rendező színes filmjének. A filmdráma egy színésznőről szól, aki súlyos betegség miatt kórházba kerül. Az éppen vele forgatott produkció utószinkronja ezért nem készülhet el, ám, a művésznő megszökik a kórházból... Színes, szinkronizált vígjátékot kínál Róbert Stevenson, amerikai rendező filmje, „A kicsi kocsi újra száguld” című produkció. A film főszereplője a Herbine nevű Volkswagen autó, amely különös módon hallgat az emberi szóra. Nem egyszer segíti öreg gazdáját egy pimasz építési vállalkozóval folytatott küzdelmében. Simoda Maszahiro rendezte ,,A tó szelleme” című japán filmet: a Szenda-tőhoz fűződő különös mondáról, a sárikányisteniröl, s a természeti erők világot alakító hatalmáról szól a film. „Sztárok bűvöletében” a címe Janusz Kondratiuk lengyel rendező filmjének, amely a felszabadulás előtti napokban játszódik, s egy határmenti kisvároska lakóinak hősiességét ábrázolja. A produkció főhőse két fiatal mozigépész akiknek rá kéll döbbenniük, a valóság egészen más, mint a csillo- gó-villogó mozivilág. Avarkori leletek Gazdag kora-avarkori leletekre bukkantak a kecske méti régészek a kunszent- péteri határban. Az egykor előkelő hölgy sírjából nagygombos arany fülbevalópár, arany és ezüstlemezzel borított tőr, ezüst karkötőpár. bronztükör és ezüstgyűrűk kerültek napvilágra. A szomszédos sír kevesebb tárggyal, de több fejtöréssel szolgált. Egy férfisír fölött zsugorított helyzetű csontvázat találtak épségben, magát a sírt azonban kirabolták, a csontváz koponyája erőszakos halálra enged következtetni, kardvágások és ütések nyomai látszanak rajta. Az avarkori drámáról csak a teljes feltárás és az antropológiai vizsgálatok után lehet bővebbet megtudni. A térség először 1971-ben hívta fel magára a figyelmet: a közeli Kunbábony határában egy avar kagáni sírra bukkantak, amely igen gazdag volt aranytárgyakban. 1982-ben, a kavicsbányához vezető út szélesítésénél fedezték fel a kora- és közép-avarkori temetőt, s kezdtek hozzá a feltárásához. A kecskeméti régészek két év alatt több mint tízezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át. Valljuk be őszintén: a ka- tonazene művészi megítéléseikor valamennyien elbi- zonytalanodunlk; legfeljebb látványosságnak fogjuk fel. a zenészek teljesítményét pedig még gondolatiban sem szoktuk a „civil” szimfonikus együttesekben játszó muzsikusokéhoz hasonlítani... Hölott azök a műsorok, amelyeket a katonaze- nekarok aidnak elő, változatosak, repertoárjukon olyan művek is szerepelnek, mint Beethoven szimfóniái, Liszt. Debussy vagy Bartók művei! A közönség a „katonaze- ne” szó hallatán peckesen lépkedő katonabácsikra gondol, csillogó trombitákra, alig figyel magára a muzsikára. Természetesen más feladatot jelent egy kivonulást kísérni, fogadáson játszani, esetleg temetésen, mint hangversenyen. Ez utóbbiról, a klasszikus zenét népszerűsítő, mondhatni nevelő küldetésükről gyakran megfeledkeznek. Egyesék szerint a katonaA filmgyártás legfőbb költségeit noianapság a nyersanyag és a díszletek jelentik. Egy-egy tévéfilm ma már 10—20, sőt 40 millió forintba kerül. A televíziózás új eszközeivel, a videó-technikával az előzetes számítások szerint — minimálisra lehetne csökkenteni a kiadásokat. Az elektronikus műsorkészítési technológia ugyanis feleslegessé teszi a filmnyersanyagot, megszünteti a pazarló túlforgatást, a laborá- lást, a vágást, az utószinkront és egyéb szokásos utómunkálatokat. Jelenet az Angyal szállt le Babilonban című filmből. (Sínké László, Tordai Teri, Sinkovits Imre.) zene magyar „találmány”. Akár Igaz, akár nem, tény, hogy az első magyar katonazenekar Mária Terézia uralkodása idején, 1738-ban alakult. A csütörtöki kaposvári gálám űsorlban szerepelt zenekarok — a zalaegerszegi, nagykanizsai, tatai és .kaposvári — minden tekintetben megfeleltek a szép hagyományoknak. Az együttesek közül a tatai helyőrség zenekara aratta a legnagyobb sikert. Ránki közismert művéből, a Romádé király új ruhája című szvitjéből adtak elő két tételt. — Sajnos, sokan előítélettel közelítenek muzsikánkhoz — mondja Padányi Szabolcs százados, a tatai helyőrség zenekarának (karmestere. — A mai gálaműsor remélhetőleg enyhített valamelyest a helyzeten. — Valamennyi együttes átiratokat játszott a mai hangversenyen. Nem ez az oka annak, hogy a „vájtfü.Eléktroni'kus képkombinációkkal üres stúdióban fantasztikus városok, sosem volt látványok varázsolhatok elő szinte a semmiből. A színész az üres stúdióból távoli országok egzotikus színhelyeire „transzformálható”. Az Angyal szállt le Babilonba című magyar elektronikus tv-dráma egyes jeleneteihez a sok tagú technikus- és színész-stáb helyett csupán hárman utaztak a déljemeni helyszínre, s rögzítették a környezetet, a csodálatos ősi palotákat, mesés pálmaligeteket. Az elektronikus tér-képzés már az első .pillanattól fogva olyan tulajdonságokkal rendelkezett, amivel a film sosem. Néhány példa: a kép bármely eleme kiemellűek” kissé lebecsülik muzsikájukat ? — Nyilvánvaló, hogy az átirat szükségképpen más, mint az eredeti, a döntő azonban az, hogy milyen a hangszerelés, és milyen színvonalon, szólal meg. Egy- egy átírás olykor valóságos bűvészmutatvány, és már- már az átdolgozás határát érinti, precíz megszólaltatása azonibam képes közvetíteni az eredetileg más zenekari formációra írott művek szellemét. — Akár átiratokról, ákár eredeti művekről van szó. megszólaltatásuk mindenképpen képzett muzsikusokat igényel. — A katonazenészek legtöbbje néphadseregünk központi zenéi szakközépiskolájában végezte tanulmányait. Az itt szerzett bizonyítvány egyenrangú a Bartók Béla Zenei Szakközépiskola érettségi bizonyítványával. Sárközi Gábor hető, áttehető egy másik képbe. A kiemelt képekkel bármit megtehetünk Az új eszközök művészi célú használata nemcsak a hagyományostól eltérő dramaturgiát követel, hanem újszerű kulturális közgondolkodást is. Magyarországon azonban a nehezedő gazdasági körülmények ellenére nem mindenki vette tudomásul ezt a szükségszerűséget. Különösen vonatkozik ez a kritikára, amely értetlenül, sokszor becsmérlően fogadja ezeket a kísérletéket. A televízió legtöbb stúdiója pedig még az egyszerűbb elektronikus képkombinációkkal is alig barátkozott meg. Egyedül az MTV kísérleti elektronikus csoportja — Rajnai András vezetésével \ A televíziózás új útjai RÁDIÓSZEMLE Társadalomtudományi viták Az auditív tájékoztatás munkásai számára nem okozhat gondot a „nyomdai átfutás” közmondásos lassúsága, határtalan tehát a rádió lehetősége árra, hogy frissen, gyorsan közvetítse százezrekhez a tudományos kutatás legújabb eredményeit, egyebek között azokat a filozófiai közgazdasági, szociológiai, történelmi ismereteket, melyek nélkülözhetetlenné váltak .manapság, a gazdasági szerkezet és a társadalmi intézményrendszer demokratizálódásának időszakában. S a rádiósok nem is mulasztják el ezeket a lehetőségeket. Hamarjában hadd említsünk csak három olyan sorozatot, mely különösen nagy mértékben segítette elő az új társadalomtudományi értékek „felszívódását”: A Dunánál című, a közeli múltban ismeretlen ok miatt befejeződött kelet-európai .történelmi adásszériát, a magyar szocialista demokrácia történetét elemző műsorokat és az Eszmék faggatása című remek vitasorozatot. De elkezdődött a napokban két új sorozat is. A társadalomtudományi vitaműsorok tudós szerkesztője Zeley László hámom neves szakembert, Poszler György esztétát, Lendvai L. Ferenc filozófust és Földest Tamás szociológust kérte kedden délután a mikrofon elé, hogy az egyén és a társadalmi közösségek viszonyáról, kölcsönhatásáról faggassa őket a Bevezetés a filozófiába című Iskolarádióadásban. Nemcsak arról kaptunk kitűnő kereszt metszetet a három kutatótól* hogyan változott ez a viszony az elmúlt évezredek különböző gazdaság i-társadalmi formációiban, de ókos és szenvedélyes cáfolatát is hallottuk annak a szocializmus hőskorában még kanonizál^' hébe-hóba ma is felbukkanó „teóriának”, mely szerint a társadalmi szük- ségszerűség és a személyiség szabadsága többnyire ellentmond egymásnak. Kiváltképpen izgalmasan hatott ez az okfejtés azokra, akik ismerik a középiskolai világnézetünk alapjaitainkömyvnek erre a témára vonatkozó, meglehetősen Di- zonytalan és ködös állításait. Reméljük, az RTV—Minerva könyvkiadó e sorozat adásainak szövegeire is éppoly hamar „lecsap” majd, mint Zeley- László korábbi társadalomtudományi interjúira. Szerencsétlen szerkesztői ötlet következtében került sor ugyancsak a Kossuth- adón néhány órával később a hét másik jelentős szociál- históriai vitaműsorára, mely A szocialista gazdaságelmélet és a szocialista gazdasági irányítás című sorozatba illeszkedett. Ferber Katalin műsorvezető ezúttal Szamuely László közgazdásszal és Menyhárt Lajos történésszel beszélgetett arról, hogyan igyekezték az oroszországi viszonyokhoz igazítani a marxizmust a bolsevikok ~ az eszerek, a mensevikék és más, a februári, valamint az októberi forradalomban nagy szerepet játszó pártok. Ismét fölfedezhettük azt az annak idején Lenin által sem tagadott szempontot — s ismét egyes tankönyvközhelyek rovására fedezhettük fel —. hogy az orosz századfordulót árnyaltabban kellene megítélnünk, hiszen a birodalom hatalmas méretű iparosítása már jóval a nagy társadalomszerkezeti változás előtt megkezdődött, s ismét föl kellett ismernünk azt az igazságot, mely szerint mások a szocializmus létrehozásának és kialakításának módszerei egy olyan országban, melyben az úgynevezett obscsina tehát a paraszti földközösség volt az alap, s mások az olyan ál- lamoiktoan, melyeket a termelési mód úgynevezett germán formációja jellemzett.. Egyszóval: a vitában részt- vett szakemberek magasra állították a mércét a hosz- szúnak ígérkező sorozat többi résztvevője számára. Lengyel András Jelenet a Nagy Romulus című filmből. (Avar István, Tóth Enikő) — folytat kutatásokat 1975 óta az elektronikus képkom- binációkkal. A televízió vezetősége a produkciók nemzetközi sikere, kedvező visszhangja nyomán a csoportot 1982 végén kibővítve megalakította az úgynevezett vi- deo-innovációs szerkesztőséget. A kilenctagú szerkesztőségben elsősorban a művészeti kutatásokkal próbálják megoldani az elektronikus képkomíbinációk során felmerülő esztétikai problémákat. A szerkesztőség az elektronikus műsorkészítés háttériparát is szeretné megteremteni. Kapcsolatot keresnek azokkal a gondolkodókkal, alkotókkal, szakemberekkel, intézményekkel, akik vagy amelyek hozzájárulhatnak a fejlesztéshez, s a legkülönbözőbb területekről tudnak újat hozni Külön munkatárs foglalkozik a speciál effektek fejlesztésével. Folyamatosan figyelemmel kíséri a világban közzétett ilyen tárgyú híradásokat, információkat. Sámathy Tamás
