Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL. évfolyam, 134. szám Ára: 1,80 Ft 1984. június 9., szombat Csak egy moiignat Egy szakmai program hasznosságát csak becsülni lehet azonnal mérni, számszerűsíteni szinte soha. Ezért nincs konkrétumokkal alátámasztott összegezés arról, hogy a közelmúltban Kaposváron tartott országos szarvasmarha-tenyésztő napokon résztvevő hazai és külföldi szakemberek milyen tanulságokat vittek magukkal. Egy képzeletbeli tarsolyban, melyet otthon a munkahelyein elővesznek és holnaptól valamit másképpen, a hallottak értelmében célravezetőbben, jobban csinálnak, A kialakult gyakorlaton az egyén befogadókészségén, a szakmai rugalmasságon és fogékonyságon múlik ki mit hasznosít abból, ami a számára új volt. Nem kétséges, hogy a növekvő hírnevű és egyre sokoldalúbb látnivalót kínáló kiállítás mellett a rendezvénysorozat legkiemelkedőbb eseménye a szakmai konferencia volt. Megannyi értékes az eredményesebb, jobb munkát szolgáló információ zúdult itt a résztvevőkre, olyan is, amelyet csak a jól- képzett szakember képes befogadni, de olyan is, ami közérthető, nem csupán az ágazatra vonatkoztatható, általános érvényű tanács. Mert a termelőmunkának — legyen az ipari, mezőgazdasági vagy bármi egyébb jellegű — mindig két fő összetevője van; egy szakmai és egy emberi. Az előbbi a céltól függően a legkülönbözőbb vonásokat hordja magán, az utóbbinál azonban jól általánosítható körülmények, tényezők vannak. A közelmúlt számos tanulságot adó értékei közül azért szeretnék egyre visz- szatémi, mert ehhez az utóbbi összetevőhöz tartozik, s mint ilyen, nem csupán a szarvasmarha-ágazatban dolgozókat érintheti. Az Egyesült Államokból érkezett egyik előadó saját tapasztalatára hivatkozva azt fejtegette, hogy menynyire fontos az egy munkahelyen (farmon) dolgozók rendszeres tanácskozása a mindennapi munkáról tapasztalatokról, problémákról, jobbítást szolgáló javaslatokról. A megállapítás eddig a pontig egyetlen résztvevő előtt sem volt ismeretlen. Ami viszont sokak számára többletet adó volt az az, hogy ezeken a tanácskozásokon a vezetők háttérben maradnak sohasem ők az előadók vagy a vitaindítók. Egyszer egyik, egyszer a másik dolgozó beszél arról, ami akár szakmailag, akár szervezetileg hat a végső eredményre. A dolgozó az előadó — és így válik igazán a dolgozók fórumává a tanácskozás. Hiszen minden siker minden előrelépés forrása az az ember, aki a termelés első vonalában áll. Évek gyakorlata bizonyította tapasztalatáról beszélt az előadó, — a konferencia résztvevőinek szünetközi beszélgetései pedig a felkeltett érdeklődésről tanúskodtak. Ilyen megjegyzéseket lehetett hallani: „érdemes fontolóra venni”, „van abban igazság hogy hasznosabb lehet, ha a feladatról a célról, a munkáról az beszél, aki azt végzi, nem pedig aki irányítja” — és lehetne idézni tovább. Példák sora bizonyítja., hogy egyetlen mozzanat megváltoztatása új irányt adhat egy folyamatnak. A tapasztalat elgondolkodtató — és kipróbálásra érdemes. Vörös Márta Sok kicsi (export) sokra megy Boglárlellén tartotta ülését a képviselőcsoport Mag yar —koreai tárgyalások — a léc jmagasabb szinten Barátsági nagygyűlés a Székesfehérvári Ikarusban Pénteken az Országház delegációs termében megkezdődtek a magasszintű tárgyalások a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett párt- és állami küldöttsége, valamint magyar vendéglátóik között. A magyar tárgyalócsopor tot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A csoport tagjai: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács A szákszervezeti üdültetés megindulásának 35. évfordulója alkalmából sajtótájékoztatót rendezett pénteken Siófokon, a balatonszéptaki Ezüstpart új üdülőjében a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága. Kovács István, a főigazgatóság vezetője elmondta, hogy 35 év alatt több mint 30 millióan részesültek szervezett és kedvezményes üdültetésben. Az idén 1,4 millió dolgozó és családtag kap beutalót a vállalati, intézményi és szakszervezeti elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tágjai; Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügy- és Kapolyi László ipari miniszter, valamint Étre Sándor, hazánk phen- jani nagykövete. A koreai küldöttséget Kim Ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Kang Szong Szán, a üdülőkbe, köztük 400 ezer a gyermek és a szakmunkás- tanuló, 100 ezren pedig külföldi üdülésen vehetnek részt. A beutalók elosztása során az utóbbi időiben igyekeznek előnyhöz juttatni a nagycsaládosokat és a gyermekeiket egyedül, nevelőiket, bár ennek lehetőségei az iskolai szünidő miatt jobbára a főszezonra korlátozódnak. A helykihasználás javítására az idén a családos üdülőkben új rendszert vezettek be. Eszerint az egyik szülő kényszerű távolmaradása esetén KNDK Minisztertanácsának elnöke, Li Dzong Ok, a KNDK alelnöke, Kim Jong Nam miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Jón / Hjong Műk, a Koreai Munkapárt KB titkára, a KB Politikai Bizottságának tagjai; Hjon Mu Gváng, a KB titkára. Kong Dzin The miniszterelnök-helyettes, Dzon Bjong Bo, a 2. sz. Gazdasági Bizottság elnöke, a PB póttagjai, váBamint Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) a családdal nagyszülő is üdülhét a főidényben. A sajtótájékoztatón beszámoltak arról is, hogy folytatják a szakszervezeti üdü- ■lőihálózat fejlesztését és korszerűsítését. Jelenleg a beutalásra rendelkezésre álló helyek 52 százaléka összkomfortos. A gyógyüdülő-hálózat fejlesztésére irányuló törekvés jegyében az utóbbi években 30 szakszervezeti üdülőből hozrtak létre átalakítással és a szükséges felszereltség megteremtésével Nemzeti jövedelmünknek körülbelül a fele a külkereskedelmen keresztül jön létre. E tény önmagában is érzékelteti az országgyűlés soron következő nyári ülésszakára kerülő, külkereskedelmünk fejlődését elemző napirend súlyát. A képviselők megvitatják majd a külkereskedelemről szóló 1974. évi törvény végrehajtásának tapasztalatait, s a további fejlődés lehetőségeit. Emellett törvényjavaslat hangzik - majd el a tavalyi állami költségvetés végrehajtásáról. A tájékozódást és felkészülést szolgálandó a Bogiári Mezőgazdasági Kombinátban tartotta tegnap kihelyezett ülését a megyei képviselőcsoport. A megye vállalatainak exportja tavaly 3,7 milliárd forintnyi volt, ezen belül a nem rubel elszámolású kivitel 37 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Egyedül a Kaposvári Húskombinát szállításai elérték az 1,5 milliárdot, míg a vállalatok és gazdaságok túlnyomó részében 15 millió forint alatt volt az exportszállítások összege. Elgondolkodtatóbb, hogy akadt, ahol 18, de olyan is, ahol 49 forintért állítottak elő egy dollárt, Sajnos e különbségekkel korántsem állt mindig arányban az egyes vállalatok fejlesztési lehetősége, vagy érdekeltsége. A szelektív ipar- fejlesztés elvei — s ezt több képviselő is szóvá tette — helyenként alig érvényesültek. Különösen fékezően hat ez a megyénkben nagy számban lévő gyáregységekre, amelyeknek alig van módjuk a szó valódi értelmében vett önálló gazdálkodásra, fejlesztő munkára. Az ehhez szükséges anyagi feltételek rendszerint a nagyvállalati központban koncentrá lódnak. Egyedi. Eva, a megyei tanács külkereskedelmi előadója kiemelt feladatként említette az úgynevezett kis volumenű konvertibilis export fokozását. A tapasztalatok szerint a kisvállalatok és -szövetkezetek rendkívül rugalmasan képesek alkalmazkodni a külpiaci igényekhez, bizonyítja ezt, hogy tavalyi exportforgalmuk 20 százalékkal nőtt Apró — néhány millió .forintos —, a nagyvállalatok számára érdektelennek látszó lehetőségek ezek, melyek égyüttvéve mégis sokat hoznak az üzemeknek és a népgazdaságnak. Jó példa erre a hedrehelyi tsz NSZK- beli akác-lűrészáru, vagy a csurgói áfész olasz diófarönk exportja. A somogyi áfész-ek egyébként ilyen „csip-csup ’ tételekből 200 milliós exportot értek el. A házigazda, a boglárlel- lei kombinát exportja nagyrészt a tervszerű termékszerkezet-váltás eredményeként tavaly 32 százalékkal növekedett, s elérte a 380 milliót. Felvetődik a kérdés, ilyen nagyságrendben a gazdaság hogyan tudna élni az önálló exportjog lehetőségeivel. Mészáros Győző vezérigazgató szerint korántsem biztos, hogy a jog elnyerése nagyobb piaci mozgáslehetőségeket is hozna. A nyugati országok nagy részében hatalmas monopóliumok végzik az importtevékenységet, amelyek nem is tárgyalnának egy szállítóval. Kivált igaz ez a termelőit ezer módon védő Közös Piacra. A szocialista országokkal pedig államközi megállapodások szabályoz, zák a szállításokat. A jó bor persze azért így is talál vevőt, csakhogy ehhez sokkal jobb „-cégérre” is szükség van. A megfelelő göngyölegek, vagy akárcsak címkék beszerzése azonban már importgondokat vet föl... A külkereskedelemmel kapcsolatos parlamenti vi tában kíván majd felszólalni Radnóti László csurgó»' képviselő. A témának szó ■ mos ellentmondása foglalkoztatja. Hol van a külpiaci kockázatvállalás ésszerű határa? Miképp volna elérhető, hogy az exportérdekeltség a külföldre készülő termékbe csupán bedolgozó vállalatoknál is érvényesül jön? A külkereskedelmi vállalatoknál milyen új érdekeltségi rendszer adna rangot a „kis üzleteknek”? S talán a legfajsúlyosabb kérdés: a folyamatos világpiaci cserearány rom lások körülményei között meddig növelhető a külkereskedelmi aktívum? Műdig István, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója egyebek közt arró1 szólt, hogy megfelelő fejlesztési lehetőségek nélkül élelmiszergazdaságunk aligha lehet képes az elért rangot adó, szint megtartására, az export növelésére. Sugár Imre, a megyei tanács elnöke a szakinformá- .cióhiányban látta a vállalati külpiaci munka fejlődésének egyik gátját. Hangsúlyosan szólt a nyelvoktatás ismert hiányosságairól is, „Egy világgal akarunk kereskedni, 'de kevés a világnyelveken is tárgyalni tudó szakemberünk.” Többen is szóvá tették, nem könnyű a világpiac kapuit tágra nyitni, mindig vannak olyan rések, ahol — ha időben reagálunk — megvethetjük a lábunkat. A kisvállalatok és mezőgazda- sági ipari üzemek kistételű exportja külkereskedelmünk előrelépésének nagy lehetősége. B. F. gyógyüdülőt. Újfajta épületszerkezet A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában francia licenc alapján egy újfajta, úgynevezett PPB- típusú feszített vasbeton- gerenda próbagyártását kezdték el. Az üzemszerű termelésre az első negyedévben kerül sor. Az idén 600 ezer folyóméter vasbetongerendát gyártanak a szentendrei gyárban, amely mintegy háromezer családi ház építésére elegendő. Az új terméket főleg a családi- és sorház építők, valamint lakás- felújítók alkalmazhatják. Idén 1f4 millió dolgozó köp kedvezményes üdülési lehetőséget
