Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL. évfolyam, 134. szám Ára: 1,80 Ft 1984. június 9., szombat Csak egy moiignat Egy szakmai program hasznosságát csak becsülni lehet azonnal mérni, szám­szerűsíteni szinte soha. Ezért nincs konkrétumokkal alá­támasztott összegezés arról, hogy a közelmúltban Ka­posváron tartott országos szarvasmarha-tenyésztő na­pokon résztvevő hazai és külföldi szakemberek milyen tanulságokat vittek maguk­kal. Egy képzeletbeli tar­solyban, melyet otthon a munkahelyein elővesznek és holnaptól valamit máskép­pen, a hallottak értelmében célravezetőbben, jobban csi­nálnak, A kialakult gyakor­laton az egyén befogadókész­ségén, a szakmai rugalmas­ságon és fogékonyságon mú­lik ki mit hasznosít abból, ami a számára új volt. Nem kétséges, hogy a növekvő hírnevű és egy­re sokoldalúbb látnivalót kínáló kiállítás mellett a rendezvénysorozat legki­emelkedőbb eseménye a szakmai konferencia volt. Megannyi értékes az ered­ményesebb, jobb munkát szolgáló információ zúdult itt a résztvevőkre, olyan is, amelyet csak a jól- képzett szakember képes befogadni, de olyan is, ami közérthető, nem csupán az ágazatra vonatkoztatható, általános érvényű tanács. Mert a ter­melőmunkának — legyen az ipari, mezőgazdasági vagy bármi egyébb jellegű — mindig két fő összetevője van; egy szakmai és egy emberi. Az előbbi a céltól függően a legkülönbözőbb vonásokat hordja magán, az utóbbinál azonban jól álta­lánosítható körülmények, tényezők vannak. A közelmúlt számos tanul­ságot adó értékei közül azért szeretnék egyre visz- szatémi, mert ehhez az utóbbi összetevőhöz tartozik, s mint ilyen, nem csupán a szarvasmarha-ágazatban dol­gozókat érintheti. Az Egyesült Államokból érkezett egyik előadó saját tapasztalatára hivatkozva azt fejtegette, hogy meny­nyire fontos az egy munka­helyen (farmon) dolgozók rendszeres tanácskozása a mindennapi munkáról ta­pasztalatokról, problémák­ról, jobbítást szolgáló ja­vaslatokról. A megállapítás eddig a pontig egyetlen résztvevő előtt sem volt is­meretlen. Ami viszont sokak számára többletet adó volt az az, hogy ezeken a ta­nácskozásokon a vezetők háttérben maradnak soha­sem ők az előadók vagy a vitaindítók. Egyszer egyik, egyszer a másik dolgozó be­szél arról, ami akár szak­mailag, akár szervezetileg hat a végső eredményre. A dolgozó az előadó — és így válik igazán a dolgozók fó­rumává a tanácskozás. Hi­szen minden siker minden előrelépés forrása az az em­ber, aki a termelés első vo­nalában áll. Évek gyakorla­ta bizonyította tapasztalatá­ról beszélt az előadó, — a konferencia résztvevőinek szünetközi beszélgetései pe­dig a felkeltett érdeklődés­ről tanúskodtak. Ilyen meg­jegyzéseket lehetett hallani: „érdemes fontolóra venni”, „van abban igazság hogy hasznosabb lehet, ha a fel­adatról a célról, a munká­ról az beszél, aki azt végzi, nem pedig aki irányítja” — és lehetne idézni tovább. Példák sora bizonyítja., hogy egyetlen mozzanat megváltoztatása új irányt adhat egy folyamatnak. A tapasztalat elgondolkodtató — és kipróbálásra érdemes. Vörös Márta Sok kicsi (export) sokra megy Boglárlellén tartotta ülését a képviselőcsoport Mag yar —koreai tárgyalások — a léc jmagasabb szinten Barátsági nagygyűlés a Székesfehérvári Ikarusban Pénteken az Országház delegációs termében meg­kezdődtek a magasszintű tárgyalások a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság csütörtökön hivatalos, bará­ti látogatásra hazánkba ér­kezett párt- és állami kül­döttsége, valamint magyar vendéglátóik között. A magyar tárgyalócsopor tot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára vezeti. A csoport tagjai: Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács A szákszervezeti üdültetés megindulásának 35. évfor­dulója alkalmából sajtótájé­koztatót rendezett pénteken Siófokon, a balatonszéptaki Ezüstpart új üdülőjében a SZOT Üdülési és Szanatóri­umi Főigazgatósága. Kovács István, a főigazga­tóság vezetője elmondta, hogy 35 év alatt több mint 30 millióan részesültek szer­vezett és kedvezményes üdültetésben. Az idén 1,4 millió dolgozó és családtag kap beutalót a vállalati, in­tézményi és szakszervezeti elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tágjai; Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkonyi Pé­ter külügy- és Kapolyi Lász­ló ipari miniszter, valamint Étre Sándor, hazánk phen- jani nagykövete. A koreai küldöttséget Kim Ír Szén, a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság el­nöke vezeti. A delegáció tagjai: Kang Szong Szán, a üdülőkbe, köztük 400 ezer a gyermek és a szakmunkás- tanuló, 100 ezren pedig kül­földi üdülésen vehetnek részt. A beutalók elosztása során az utóbbi időiben igyekeznek előnyhöz juttatni a nagycsa­ládosokat és a gyermekeiket egyedül, nevelőiket, bár en­nek lehetőségei az iskolai szünidő miatt jobbára a fő­szezonra korlátozódnak. A helykihasználás javítására az idén a családos üdülőkben új rendszert vezettek be. Eszerint az egyik szülő kény­szerű távolmaradása esetén KNDK Minisztertanácsának elnöke, Li Dzong Ok, a KNDK alelnöke, Kim Jong Nam miniszterelnök-helyet­tes és külügyminiszter, Jón / Hjong Műk, a Koreai Mun­kapárt KB titkára, a KB Politikai Bizottságának tag­jai; Hjon Mu Gváng, a KB titkára. Kong Dzin The mi­niszterelnök-helyettes, Dzon Bjong Bo, a 2. sz. Gazdasá­gi Bizottság elnöke, a PB póttagjai, váBamint Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) a családdal nagyszülő is üdülhét a főidényben. A sajtótájékoztatón beszá­moltak arról is, hogy foly­tatják a szakszervezeti üdü- ■lőihálózat fejlesztését és kor­szerűsítését. Jelenleg a be­utalásra rendelkezésre álló helyek 52 százaléka össz­komfortos. A gyógyüdülő-hálózat fej­lesztésére irányuló törek­vés jegyében az utóbbi évek­ben 30 szakszervezeti üdü­lőből hozrtak létre átalakítás­sal és a szükséges felsze­reltség megteremtésével Nemzeti jövedelmünknek körülbelül a fele a külke­reskedelmen keresztül jön létre. E tény önmagában is érzékelteti az országgyűlés soron következő nyári ülés­szakára kerülő, külkereske­delmünk fejlődését elemző napirend súlyát. A képvise­lők megvitatják majd a kül­kereskedelemről szóló 1974. évi törvény végrehajtásának tapasztalatait, s a további fejlődés lehetőségeit. Emel­lett törvényjavaslat hangzik - majd el a tavalyi állami költségvetés végrehajtásáról. A tájékozódást és felké­szülést szolgálandó a Bogiá­ri Mezőgazdasági Kombinát­ban tartotta tegnap kihelye­zett ülését a megyei képvi­selőcsoport. A megye vállalatainak ex­portja tavaly 3,7 milliárd forintnyi volt, ezen belül a nem rubel elszámolású kivi­tel 37 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Egyedül a Kaposvári Húskombinát szállításai elérték az 1,5 milliárdot, míg a vállalatok és gazdaságok túlnyomó ré­szében 15 millió forint alatt volt az exportszállítások összege. Elgondolkodtatóbb, hogy akadt, ahol 18, de olyan is, ahol 49 forintért állítottak elő egy dollárt, Sajnos e különbségekkel ko­rántsem állt mindig arány­ban az egyes vállalatok fej­lesztési lehetősége, vagy ér­dekeltsége. A szelektív ipar- fejlesztés elvei — s ezt több képviselő is szóvá tette — helyenként alig érvényesül­tek. Különösen fékezően hat ez a megyénkben nagy számban lévő gyáregységek­re, amelyeknek alig van módjuk a szó valódi értel­mében vett önálló gazdálko­dásra, fejlesztő munkára. Az ehhez szükséges anyagi feltételek rendszerint a nagyvállalati központban koncentrá lódnak. Egyedi. Eva, a megyei ta­nács külkereskedelmi elő­adója kiemelt feladatként említette az úgynevezett kis volumenű konvertibilis ex­port fokozását. A tapaszta­latok szerint a kisvállalatok és -szövetkezetek rendkívül rugalmasan képesek alkal­mazkodni a külpiaci igé­nyekhez, bizonyítja ezt, hogy tavalyi exportforgal­muk 20 százalékkal nőtt Apró — néhány millió .fo­rintos —, a nagyvállalatok számára érdektelennek lát­szó lehetőségek ezek, melyek égyüttvéve mégis sokat hoz­nak az üzemeknek és a népgazdaságnak. Jó példa erre a hedrehelyi tsz NSZK- beli akác-lűrészáru, vagy a csurgói áfész olasz diófa­rönk exportja. A somogyi áfész-ek egyébként ilyen „csip-csup ’ tételekből 200 milliós exportot értek el. A házigazda, a boglárlel- lei kombinát exportja nagy­részt a tervszerű termék­szerkezet-váltás eredménye­ként tavaly 32 százalékkal növekedett, s elérte a 380 milliót. Felvetődik a kérdés, ilyen nagyságrendben a gaz­daság hogyan tudna élni az önálló exportjog lehetősé­geivel. Mészáros Győző ve­zérigazgató szerint koránt­sem biztos, hogy a jog el­nyerése nagyobb piaci moz­gáslehetőségeket is hozna. A nyugati országok nagy ré­szében hatalmas monopóliu­mok végzik az importtevé­kenységet, amelyek nem is tárgyalnának egy szállító­val. Kivált igaz ez a terme­lőit ezer módon védő Közös Piacra. A szocialista orszá­gokkal pedig államközi megállapodások szabályoz, zák a szállításokat. A jó bor persze azért így is talál ve­vőt, csakhogy ehhez sokkal jobb „-cégérre” is szükség van. A megfelelő göngyöle­gek, vagy akárcsak címkék beszerzése azonban már im­portgondokat vet föl... A külkereskedelemmel kapcsolatos parlamenti vi tában kíván majd felszólal­ni Radnóti László csurgó»' képviselő. A témának szó ■ mos ellentmondása foglal­koztatja. Hol van a külpiaci kockázatvállalás ésszerű ha­tára? Miképp volna elérhe­tő, hogy az exportérdekelt­ség a külföldre készülő ter­mékbe csupán bedolgozó vállalatoknál is érvényesül jön? A külkereskedelmi vál­lalatoknál milyen új érde­keltségi rendszer adna ran­got a „kis üzleteknek”? S talán a legfajsúlyosabb kér­dés: a folyamatos világpiaci cserearány rom lások körül­ményei között meddig nö­velhető a külkereskedelmi aktívum? Műdig István, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatója egyebek közt arró1 szólt, hogy megfelelő fej­lesztési lehetőségek nélkül élelmiszergazdaságunk alig­ha lehet képes az elért ran­got adó, szint megtartására, az export növelésére. Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke a szakinformá- .cióhiányban látta a vállala­ti külpiaci munka fejlődé­sének egyik gátját. Hangsú­lyosan szólt a nyelvoktatás ismert hiányosságairól is, „Egy világgal akarunk ke­reskedni, 'de kevés a világ­nyelveken is tárgyalni tudó szakemberünk.” Többen is szóvá tették, nem könnyű a világpiac ka­puit tágra nyitni, mindig vannak olyan rések, ahol — ha időben reagálunk — megvethetjük a lábunkat. A kisvállalatok és mezőgazda- sági ipari üzemek kistételű exportja külkereskedelmünk előrelépésének nagy lehető­sége. B. F. gyógyüdülőt. Újfajta épület­szerkezet A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában francia licenc alapján egy újfajta, úgynevezett PPB- típusú feszített vasbeton- gerenda próbagyártását kezd­ték el. Az üzemszerű terme­lésre az első negyedévben kerül sor. Az idén 600 ezer folyóméter vasbetongeren­dát gyártanak a szentendrei gyárban, amely mintegy há­romezer családi ház építé­sére elegendő. Az új termé­ket főleg a családi- és sor­ház építők, valamint lakás- felújítók alkalmazhatják. Idén 1f4 millió dolgozó köp kedvezményes üdülési lehetőséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom