Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
1984. június 6., sierda Somogyi Néplap 5 Somogyi kastélyok VÁ R D A Várda. Az 1981-es helységnévtár szerint közigazgatásilag Somogyjádhoz tartozó 602 lelkes község, 1036 hektáros területtel. Apró falu tehát, a Kaposvárról Boglárlellére vezető útra épp hogy kikandikál, a község központja jóval beljebb van. A három számjegyű útvonal közelségét még élvezik az itt lakók, viszonylag nagy forgalmának átkai elkerülik a falut. A kastély az egyik fontosabb utca végén van. Egyszerűbb szárnya régebbi, az 1800-as évekből való, nagyobbik felét 1925-ben építette utolsó tulajdonosa. A tető 1984 kezdetén szakadt be. Az épületben jelenleg könyvtár, orvosi rendelő, múzeumi raktár működik. Az ifjúsági klubot már elhagyták az ifjak, a tanács elköltözött, kopott ovális táblája még nem esett le a bejárat fölül. Ha néha a tanácsnak, a népfrontnak, a pártszervezetnek vagy másnak szüksége van egy fedett helyre, akkor még ki- kinyítják a vizes falú, dohos szagu helyiségeket. Az orvosi rendelőnek szolgáló szobában és mellette még egyben általában szellőztetnek és fűtenek. Nem is vizesek, nem is dohosak. Az öreg Varga Sándor gondnok és mindenes azt mondta: — Mi a régi szárnyban laktunk — ahol a raktár van most —, még úgy tizenöt évvel ezelőtt is. Nem volt az rossz, egészségtelen lakás. De amit építettünk, az mégiscsak a miénk. Azért szeretem a kastélyt. Bánt is, hogy így romlik. Micsoda nagyszerű volt...! Még dünnyögött valamit az orra alatt, aztán körbevezetett. Otthonosan jár-kel a kastélyban, tudja, hol álltak a régi falak, minden szobáról emlékeket idéz. Belső alkalmazott volt Matalai Béla ezerholdas birtokosnál. — Zajos élet volt itt? — Nem. Az édesanyjával élt a Matalai úr. Nem volt gróf, nem is hagyta, hogy annak szólítsák. Talán még nemesember se volt. Gazdálkodott. Hatalmas könyv- * tárat rendezett be. Olvasott sókat, meg bélyeget gyűjtött. Csöndes ember volt. Nincs rá panaszom. Hogy Munkára nevelés a családban A felnőttkori munkás életre, nevelni az iskola és a szülői ház közös feladata. Mikor kezdjük el a családban gyermekeink murtkára nevelését? Már legkisebb korában különféle apró feladatok elvégeztetésével kell szoktatnunk gyermekünket a munkához, kezdve saját maga kiszolgálásával. Tanulja meg az önálló öltözködést; el kell érnünk, hogy saját holmiját rendbe rakja, játékait tegye vissza a helyére. Gyermekeink önkiszolgáló tevékenysége egyre bővülhet az idők során. Így tanulják meg és végezzék el jól a cipőtisztítástól a ruhák kikeféléséig, a saját holmik ki- mosásától-vasalásáig a legkülönbözőbb munkákat. Ezek végzése közben és a befejezés során átélik a sikeres tevékenység örömét. Két elvet kiemelünk a gyermeki munkák végzésével kapcsolatban. Az egyik: ne akarjunk teljesen külön nevelést adni e téren gyermekeinknek, hogy ez női munka, s ezért vele csak a kislányokat bízzuk meg, amaz meg a férfiak dolga, így csak a kisfiú végezze. Próbáljuk meg arra nevelni, szoktatni különböző nemű gyermekeinket, hogy mindenféle munkát, feladatot megismerjenek, szívesen vállaljanak. S a majdani második műszak a családban ne csak a nő dolga legyen. A másik fon•t tos elv: a türelem, a bizalom, szaknyelven a motiválás. A gyermekek által végzett munka közben előfordul olykor, balsiker. Ilyenkor ne szidjuk meg őket, mert akkor még gátlásosabbak lesznek, s legközelebb tán még több hibát elkövetnek, inkább bíztassuk-segítsük, s ezáltal az újabb alkalommal már sikeresen végzik el a munkát, sikerélményhez jutnak. Vegyük tudomásul, hogy kezdetben ezek a gyermekmunkák nem jelentenek „igazi” segítséget, hiszen mi magunk gyorsabban elvégezhetnénk. Mégis azt tanácsol-, juk, hogy bízMfk a gyermekekre a külöfftJöző munkákat, az egyre nehezedő feladatokat, s ők mind ügyesebbek lesznek, gyorsabban végzik el ezeket. Persze a fokozatosság elve szintén fontos a munkára nevelésben. A kezdeti egyszerű feladatoktól eljutni a komoly, „felnőtt” munkáig, a rendszeresen végzett tevékenységig. Különböző életkorú gyermekeink munkára nevelése közben vigyázzunk a helyes arányokra, nehogy túlterheljük őket a különböző házimunkákkal, mivel iskoláskorban gyermekeink legfőbb feladata mégis csak a tanulás. S ezt egészíti ki a családi nevelésben a munkára szoktatás. Dr. Szeléndi Gábor | ___________TV-NÉZÖ T ársadalmi vitában aztán másnak van-e, azt nem tudhatom. Kongó teremben egy pingpongaszta] mellett kopogtak az emlékező szavak. Színpadféleség maradékainak tövében. Művelődési házként is szolgált a kastély, a valahavolt télikertet (ahol óriási pálmák álltak) alakították át a színjátszók. Ma már se növények, se műkedvelő előadás, az ablak kukoricaszárral van „beüvegezve”. Beljebb a régi ifjúsági klub romjai, egy rossz, de mégis élet-hosszabbitó átalakítás nyomaival. Visszatérünk a fűtött szobába. öreg, szép stílusú üveges szekrény áll ott, benne a kisbíródobbal. A vitrin nem képzett asztalos remeke, a helybéli bognár készítette, aki értett a fához nagyon. A szomszéd helyiségben — szintén vendégszoba volt — még áll egy csodás cserépkályha, az egyetlen megmaradt a sok közül. Mellette nagy, színes Engels-portré. Az átellenes falról Lenin néz vissza rá. Varga Sdndorné is élőké rül közben. Kérés nélkül mondja: — Átellenben van egy elvadult liget, ott áll a Mata- lai-kripta. Mellette melegvizet taiáltak. Lezárva ott a kút. Üdülő vagy szanatórium lehetne itt. Kastély van, melegvíz van ... — Ilyesmit miért tetszik tervezgetni? — Csak úgy. Sokszor kigondoltam én ezt. Hiszen nem kell hozzá nagy tudomány. Rájön az ember, úgy adja magát. Nézze, itt vannak még a régi fák, dísznövények. Elkorcsosultak már, de még mindig szép park volna, ha elkezdenék gondozni. Van egy régi rajz is. Nem sokat mutat a kastélyból, de valamit csak-csak. Otthon lóg a falon, a Matalai Márta rajzolta, az úrnő- vére. Szépen rajzolt, sokszor ült itt kinn a ceruzájával. Pirkhofjerné Szarka Ilona, a somogyjádi tanács titkára, amikor váratlanul be topponva hozzá a várdai kastélyt emlegetjük, keserűen legyint: — Van nekünk több kastélyunk, a várdainál értékesebb is. Csak a tetőre négymillió forint kellene. Régebben megvettük hozzá a palát, de a műemléki felügyelőség nem engedte föltenni. Elhasználtuk másra. Tudom, hogy nem való arra az épületre pala. De hát most jobb, hogy beszakadt a tető? Később kerülhetne rá cserép vagy műemlékpala... — Jövedelmet is hozhatna az a kastély. Ott a melegvíz. — Csak negyven fokos, semmire sem jó állítólag. Pedig elterjedt, hogy fürdőhely lesz. A szomszédos Eddán pestiek vesznek házakat és fölújítják. Mi a kastélyokat is odaadnánk akárkinek. Vállalatnak vagy magánembernek. — Talán úgy is lehetne szerződni, hogy valami módon közcélokat szolgáljon. — Nem tudom. A kapcsolat megszakadt. Romlik a kastély ... Sokszor gondolok rá. Hiába. Évtizedekig elhanyagolták a kastélyokat. — Az is ugyanez a tanács volt. — Tudom. De mit válaszoljak erre? Most mi próbálkoztunk. Fölajánlottuk a téesznek, annak is csak fölújítva kellett volna ... Varga bácsi nem sokat ért a pénzzel kapcsolatos tudományokból. Csak úgy mondta: — Itt ez a nagy ház. Lebontani vétek, de így lebontja magát. A Matalai Béla fönntartotta, költött rá. Lehet az, hogy most nem lehet fönntartani? Eddig mindenki csak elvitt innen. Még a kripta is föl van dúlva. Azt mondják, hogy kincseket kerestek benne. Pedig az öregebbik Matalait és a feleségét úgy temették el, hogy a gyűrűket levették az ujjúkról. Én csak tudom. Itt voltam. Luthár Péter A Hazafias Népfront tévé- klubjának fórumán — most jelentkezett másodszor a műsortípus: a településszerkezet kérdéseit, fejlesztését tűzték napirendre. A múlt szerdai adásban például ott voilt Enyedi György szociológus, akinek a témakörben több munkája is napvilágot .látott, megsizólalt Szoboszlai György is a Társadalomtudományi Intézet képviseletében. A fórum kerüli az akadémikus megközelítésmódot. A Társadalmi vitában című ötven perces műsor filmriiportokkal illusztrálja egy-egy témakörét. Most éppen Nagykanizsa, illetve a környező falvak —, valamint csongrádi helyszínek szolgáltatták az élő hátteret úgy, hogy előtérbe tolták az élő gondokat: a falu munkaerőt ad a városnák, de a vonzáskörzet települései — melyekből olykor másfél órát buszoznák az emberek a munkahelyekre — közvetlenül nem kap visz- sza semmit a vállalatoktól. A Lésre fordíthatóan. Az adásban szó esett a pénzről, életmódiról* az esélyegyenlőtlenségről. stb. Tehát bizonyos változtatások szükségességéről. Imponáló magabiztossággal, felkészültséggel vezette a műsort — vitakészen, de nem provokálva — Vass István Zoltán. Lebet, hogy Vass a pályájának fordulatát köszöni majd a műsornak? Egy biztos: ez az adástípus senkinek sem közömbös, hiszen nemcsak országnyl közösség szintjén érint mindenkit, hanem egyénenként is! Ismét kitett magáért a Panoráma szerkesztősége. Kíváncsi lennék az adástípus nézőszámára. Szinte biztos vagyok benne, hogy egyre emélkedlik. A múlt csütörtöki pedig afféle nyi- tásnák is felfogható. Az első blokkban az amerikai kamaszok szexuális élete kapcsán a tömegkommunikációval, a reklámtevékenység etikájával is foglalkoztak, rámutatva, hogy közben a nemi felvilágosítás enyhén szólva felületes, illetve hiányzik. Kis túlzással figyelmeztetésnek is felfogható a körkép; talán nálunk is lehetné hasonlót forgatni. Erre akkor döbbentem rá, amikor az egyik reklám — narancs és női gömbölyűsógek rímeltek — egy magyar, s a televízióban gyakran sugárzott reklámra asszociálta- tott. Tanulságos volt az acélváros válságáról szóló riport is. S van min elgondolkodni az éhező, de fegyverkező harmadik világ láttán 'is ... A Pannon krónika ezúttal sem kényeztetett el bennünket somogyi témákkal, noha tucatnyi Pécsre emllékeaő író között megszólalt Takáts Gyula is, s a Tájolóból1 sem felejtett ki néhány megyénkben rendezvényt Bükköséi László ... Így aztán csak örülni tudunk a más sikereinek a dél-dunántúli körképből. A való életről beszélő riportok, fórumok után most egy csak félig dokumentumfii,mről: Az ismeretlen Chaplin címmel három részes összeállítás szórakoztatott bennünket a „csavargó blown” munkamódszeréről, személyiségének titkairól. A Nagyvárosi fények forgatásakor kaptam fel a fejemet. Az ötszázvalahányadik forgatási napon született meg az a jelenet, mellyel elégedetlen volt a zseniális filmember. Az, amikor a vak virágáruslányt az autóajtó csapódása csapja be, s Charlíe-t gazdag úriembernek hiszi... Le a kemény- kalappal Chaplin előtt! Ha mindig, mindenki így törekedne arra, hogy a kezéből csak hibátlan terméket adjon ki, fele ennyi gondunk sem l enne ... A körmömet rágtam a Hideg veríték című 1970-es amerikai kalaindfülim álatt, noha biztos voltam benne, Charles Bronson nem veszíthet. Hiszen már a partner- nőjével is csatát nyert; Liv Ultmann kicsit kiszökött a bergmani misztikus, sejtelmes, s ennél sokkalta kegyetlenebb világból. Szombaton megkezdődött az újabb sorozat, a Nana ... Nana! L. L községekbe a központi erő- 1' forrásból is csak tíz százaléknyi kerül vissza fejleszígy látják a világot Gyermekrajzkiállítás Kaposváron Derűs, ötletekben és fantáziában gazdagon ábrázolt, színpompás világ tárul elénk a Kilián ifjúsági ház kiállításán. A városi és falusi élet pillanatai, meseillusztrációk, képzelet szülte jövő- és múltbeli lények népesítik be a rajzlapokat. Az ifjúsági ház idén harmadszor hirdette meg a Gyermektükör című pályázatot, ezúttal a megye felső tagozatos általános iskolásainak. A gyerekek kötetlen témában és tetszés szerinti technikával készített alkotásaikat küldhették be. A szervezők szeretnék felfejleszteni ezt a mozgalmat, s tervük az, hogy idővel az összegyűlt anyagból állandó gyermekrajz-galéríát hoznak létre. Két évvel ezelőtt még csak tizenhat iskola küldött be munkákat, az idén több mint negyven, s a kiállító több mint négyszáz beküldött alkotás közül válogathattak. A szakmai zsűri nem helyezéseket állapított meg, hanem azt döntötte el, mely munkák alkalmasak a kiállításra, s közülük a legegyénibbeknek, legmegkapóbb témájúaknak mintegy harminc tárgyjutalmat ítéltek oda. A díjak: képzőművészeti szakkönyvek és fés- tőeszközök voltak, ösztönzésül a legsikeresebb tanárokat, szakkörvezetőket is díjazták. A legügyesebb gyerekek pedig meghívást kapnak a nagyatádi gyermek- képzőművész-táborba. A gazdag kiállítási anyag izgalmas világról mesél. A tíz-tizennégy éves gyerek még ‘másképp látja a környező világot. Nem kötik formai korlátok, a színeket is bátrabban, szabadabban használja. Fantasztikus, képzeletszülte űrlények, holdbéli tájak, szörnyek, ősálla- tok kavalkádja vall az érdeklődés irányairól. A gyermeki fantáziát minden megragadja. Lerajzolja környezetét, a lakótelepet, a buszmegállót vagy ha vidéken él, a falusi munkákat, az utcát, az apró házakat. Sok gyereket olvasmányélményei ihlettek meg. Láthatunk illusztrációt a János vitézhez, az Anyám tyúkjához, másutt Hófehérke vagy az Árgyélus királyfi' tekint ránk a képről. A balatonszárszói gyerekek nagyméretű krétarajz- kompozíciói tobzódó színekkel derítik jókedvre a nézőt. A boglárlelleiek népies ihletésű, batikolt textilképei ügyes kezekről vallanak. Van, aki rézdomborítással kísérletezett, többen ismerik már a linómetszés technikáját is. Iparművészeti tárgy viszonylag kevés érkezett. A nagyatádi gyerekek apró szőttesei ás agyagszob- rocskái azzal biztatnak, hogy újfajta anyagok s a tér meghódítása felé is tesznek lépéseket. Várható, hogy a *,gyer- mektükör” egyre nagyobb darabot fog mutatni abból a csodákkal teli, kedvesen naív és emberi világból, amit csak a gyerek szeme láthat. T. K.
