Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 152. szám Ára: 1,80 Ft 1984. június 30., szombat Bizalmunk fedezete TANÁCSELNÖKI ÉRTEKEZLET Tervek hosszú távra Lázár György fogadta Csen Mu-hua minisztert Amikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy hatá­rozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók elveté­sének, a 80-as évtized első fele pedig a dinamikus gaz­dasági növekedés előkészíté­sének időszaka. Vagyis a 70-es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világgazdasági vál­ság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldön­töttük válaszunkat az új ki­hívásra, s a 80-as évek első felében — a nadrágszíjun­kat kissé összébbhúzva — kifizettük adósságaink na­gyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinami­kus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képe­sek, a szocialista országok közösségére támaszkodva már előkészítettük, megala­poztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizott­sága június 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megje­lent közlemény. A többi kö­zött azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjá­ban az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, il­letve bővült, a lakosság pénzjövedeime gyorsabban emelkedett a számítottnál, a fogyasztói árszínvonal meg­felel a tervezettnek... Más szavakkal, ha vannak is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénzjövedelménél, mínuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubel elszámolású kül­kereskedelemben), nagy meg­lepetések azért nincsenek. Ma, amikor annyi kelle­metlen fordulatot él át a vi­lág nagyobbik, nem szocia­lista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatok­nak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk elérni, amikor — ez is ben­ne van a közleményben — .. .„a cserearányok tovább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik­másik olvasónk már fásult, amikor a cserearány-romlás fogalmával találkozik, dehát e sokat használt, mondhat­nánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hív­ta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearány­romláson, mint amennyi anyagi értékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagy­is nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi „autóbusz-termésünk” na­gyobbik felét — egyéb gé­peinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeink­ről és élelmiszer-exportunk­ról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokuméntu- munk is a KGST-tagorszá- gok június közepén megtar­tott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal él­ve — Magyarország számá­ra olyan fontos a KGST, mint amennyire az ember számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. Visszatérve a cserearány­romlásra, illetve arra, hogy még ilyen körülmények kö­zött is szerényen előreha­ladtunk, ez egyszerre bizo­nyítja szocialista gazdasá­gunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléré­séről még nem beszélhe­tünk. A cserearány-romlás számunkra nem végzet, fá­tum. S ha mégis tart egye­lőre, az azt igazolja, hogy nem vagyunk még elég moz­gékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, miért nem, akkor eljutunk az ismert következtetésekhez, tényék­hez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, ki­derül, hogy a radikális vál­toztatásra képes hatékony, jövedelmező gazdálkodásnak még számos fékje van ná­lunk, s csak e fékek kioldá­sa gyorsíthatja fel a moz­gást — vagyis eljutunk a gazdaságirányítási rendsze­rünk továbbfejlesztésének szükségességéh ez. Megtörténhet, hogy a leg­utóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást vélnek felfe­dezni a sorok között, mond­ván: ha több mint 4 száza­lékkal nőtt az ipari terme­lés (jó néhány éve nem ír­hattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a dokumen­tum szövegébe: „A beruhá­zás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazda­sági teljesítményekkel __A n épgazdaság egyensúlyi hely­zete megköveteli, hogy a la­kosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — eb­ben az is bentfoglaltatik, hogy az életszínvonal észre­vehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután töri észtjük az ezután esedé­kes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, be­fejezzük az Operaház felújí­tását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilatkozatából kide­rül — még arra is lehető­ség nyílik, hogy egyes dol­gozó rétegek, mindenekelőtt a pedagógusok fizetésemelé­sét előkészítsük. Arra azon­ban nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíja­sok milliói életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 száza­lékkal az ipari termelés. Tartósabb növekedésre, meg­alapozottabb dinamizmusra van szükség. Az idén 4 munkanappal kevesebbel kei! beérnünk, mint 1983- ban, és a 4-gyel kevesebb munkanapból hármat a má­sodik félévben kell „lenyel­nünk”. Ugyanis ha nem igyekszünk, nem 4 százalé­kos, hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számíthatunk. A tartósabb gazdasági nö­vekedés, a megalapozott di­namizmus elérésének út ját- módját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világo­sak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó XIII. pártkongreszusra készülve — azzal a tudattal dolgozha­tunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, ország- építő programját az élet kritikája igazolta, az élet volt a valóságfedezete. Ezért bízhattunk és bízha­tunk ezután is benne. Magyar László Pénteken a Parlamentben Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezeté­sével értekezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök, vala­mint az MSZMP megyei bi­zottságainak gazdaságpoli­tikai titkárai. Az eszmecse­rén — amelyen megjelent Borbándi János miniszter­elnök-helyettes — Faluvégi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke adott tájékoz­tatást időszerű gazdaságpo­litikai kérdésekről és a ta­nácsi tervezés feladatairól. Falu végi Lajos elsőként a tanácsok tervező munkájá­ról szólva elmondotta: a ta­nácsi szakemberek már meg­ismerkedhettek a hosszú tá­vú népgazdasági tervezés eddigi eredményeivel, első­sorban az élet&zínvonalt-poli- tika, az infrastruktúra — a terület- és település —, a településhálózat-fejlesztés és Diplomaosztó ünnepség a inunkásör- paranesnoki iskolán Diplomaki osztó ünnepséget tartottak pénteken a Mun- kásőr Parancsnoki Iskolán. A 15 éve működő intéz­ményben eddig csaknem ezer munkásőrparancsnak, alegységpanain csínok végzett, A katonai külsőségek között megrendezett ünnepségen — amelyen ítészt vettek az MSZMP Központi Bizottsá­ga, valamint a fegyveres erők és testületek képvise­lői — Borbély Sándor, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka díszparancsiban köszöntötte a végzősöket, ta­náraikat és méltatta a kor­szerűsített hivatásos parancs­nok képzés jelentőségét, .majd a 41 végzett hallgató­nak átadták a felsőfokú végzettséget elismerő állami diplomájukat. A végzős hall­gatóik nevében Szél József, a siklósi miunkásőregység pa­rancsnokhelyettese köszönte meg az iskola- tanárainak oktaitó-ineveilő munkáját. a kongresszusi és Pénteken több vállalat ős szövetkezet dolgozói üzemi gyűlésen elhatározták: fel- szabadulásunk 40. évfordu­lóját és a párt XIII. kong­resszusát jobb munkával köszöntik. Meggyorsítják ke­lendő. és jól értékesíthető termékeik kibocsátását, bő­vítik választékukat, javítják a minőséget, csökkentik a költségeket. Ezzel vállalatukat nagyobb nyereséghez juttatják, s egy­ben a népgazdasági terv tel­jesítését is segítik. A Medicor Művekben ren­dezett munkásgyűlésen. 350 brigád több mint 500 kép­viselője azt ajánlotta fel, hogy termékeikkel fokozot­tan segítik a hazai egész­ségügyi intézmények mun­káját és vállalatuk export­a társadalmi-gazdasági fej­lődés évezred végéig szóió elképzeléseivel. Ezzel össze­függésben a tanácsok nagy része már elkészült az el­múlt évtized helyi társadal­mi-gazdasági folyamatai­nak elemzésével, amelynek ismeretében részkoncepció­kat készítettek olyan fontos területekre, mint a népes­ség, a munkaerő alakulása, a foglalkoztatás kérdései, az életkörülmények formáló­dása, a környezetvédelem kérdései, a településhálózat­fejlesztés feladatai. A ter­vező munka következő sza­kaszában — a jövő esztendő végéig — a tanácsoknak ki kell dolgozniuk az előzetes területfejlesztési elgondolá­sokat és a megyék hosszú távú terület- és település­fejlesztési koncepcióját. A Minisztertanács elnök- helyettese hangsúlyozta: a tanácsoknak kiemelt figyel­met kell fordítaniuk az ifjú­ság, az időskorúak és a hát­rányos helyzetben élő réte­gek életkörülményeinek ja­vítására. Faluvégi Lajos beszámolt arról is, hogy központi kez­deményezésre a helyi taná­csok a lakáshoz jutás segí­tését szolgáló prografnot dol­goztak ki. Az év elején nyil­vántartott lakók, igénylők száma mintegy itsu ezer, a cél az, hogy közülük a több- gyermekes családok és a fia­tal házasok lehetőleg minél teljesebb köre három év alatt lakáshoz jusson. Rektori megbízásokat,, egyetemi tanári kinevezése­ket adtak át pénteken a Parlament kupolatermében. Az ünnepségen jelent volt Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, és Tétényi Pál, a KB osztályvezetője, valamint a kormány több tagja. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a~'Minisztertanács elnök- helyettese egyebek között elmondta: ha a fiatalok jö­vőjéről beszélünk, akkor mindig a pedagógusokra is jának növeléséhez is jobb feltételeket, teremtenek.. Az orvosi berendezések és ké­szülékek karbantartásával foglalkozó javító-szerelő há­lózat dolgozói például elha­tározták, hogy ha a kórhá­zakban elromlik valamely orvosi berendezés, azt a le­hető leghamarabb, általában 24 órán belül kijavítják. A Veszprémi Szénbányák Vállalat valamennyi bánya­üzemében ugyancsak mun­kásgyűlést tartottak pénte­ken. Felajánlásaik alapján a vállalat százezer tonna szén kitermelésével túlteljesíti idei tervét, ezen belül a la­kosság számára 40 ezer ton­na szenet termelnek terven felül. A többletet teljes egé­szében a termelékenység ja­vításával, ésszerűbb üzem­Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a híivaitailébain fogadta Csen Mu-hua álttamtanácsost, a Kínai Népiköztársaság küllke- reskedelmii és külgazdasági Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 28—29-én látogatást tett a Szovjetunióiban. Kíséreté­ben voltak: Györke József és Kovács László, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetői. Szűrös Mátyás megbeszé­lést folytatott Borisz Pono­gondolnunk kell, azokra, akik ismereteiket nemcsak egyszerűen átadják, hanem annak gyakorlati alkalma­zására is megtanítják hall­gatóikat. A Minisztertanács nagy figyelmet fordít a fel­sőoktatásra, hiszen az egye­temek és a főiskolák neve­lő-oktató munkája nem kis felelősséget, hatékony irá­nyító munkát igényel. Az oktatásügy minden dolgozó­jának törekednie kell a ma­gasabb szintű értelmiségkép­zésre, a társadalmi, gazda­sági fejlődést meghatározó, innovációs folyamatba való bekapcsolódásra — hangsú­lyozta Sarlós István. szervezéssel, a gépek, be­rendezések jobb kihasználá­sával érik el. A Híradástechnikai Szö­vetkezetben a dolgozók el­sősorban azt váifljallták pén­teki gyűlésükön, hogy kor­szerű berendezéseiket a ter­vezettnél is jobban kihasz­nálják, A ihiagyrédei Szőlősekért Mezőgazdasági Termelőszö- vetikeaet szocialista brigád- vezetői pénteki tanácskozá­sukon szintén) jelentős mun- kafeTájálíásokail) tettek a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére. ELha- tároztákj hogy a 'gazdaság exportjának értékét —amely 1983-foaw 240 millió forint volt — 1984-ben és 1985-ben összesen 10 százalékkal to­vább növelik. kapcsolliatolk miniszteréit. Az eszmecserén jelen volt Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter és Ma Lie a KNK budapesti nagykövete. marjovvatl, az SZKP KB PB póttagjával, a kb titkárával és Konsztantyin Ruszakov- val, a kb titkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körben Lezajlott tárgyaláso­kon véleménycserére ikerült sor a nemzetközi élet, a kommunista és a munkás­mozgalom időszerű kérdései­ről, az MSZMP és az SZKP együttműködésének elmélyí­téséről. A megbeszéléseiken részt vett Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete is. Szűrös Mátyás pénteken az esti órákban hazaérkezett Budapestre, Fogadtatásánál a Ferihegyi repülőtéren je­len volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagylkövétségénék követbaná- csosla. Földgázt kap Kaposmérő A lengyeltóti Somogy Né­pe Termelőszövetkezet ter­ményszárítójánál a mostani betakarítás ideje alaitt mar a földgázt hasznosítják a ga­bona nedvességelvonásánál. Fábián György, a Köigáz kaposvári üzemének vezető­je elimonjdita: — Az év második felében a kaposimérői Latimoa Tsz terményszárítója kap • gázt, majd a szövetkezet egyéb egységéit, végül a községet kötjük rá a hálózátra. Je­lenleg Csurgón is dolgozunk — vezetékszakaszt építünk a térségiben —; ugyancsak ve­zetéket fektetünk le a me­gyeszékhelyen a kaposifüredi városrésziben, az aszfaltkeve­rő telepihez, illetve a Vörös Október Termelőszövetkezet terményszárítójához, és a gépműhelyhez. Onnan kapja majd a gázt a füredi minta- lakótelep is. Mindebből az következik, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek az ésszerű energia- hasznosításira kiírt pályáza­ton valló részvételükkel „la- ikosságlközeilbe” hozzák a' földgázt — persze mindez számottevő költséggel jár, de hosszú távon kifizetődik a befektetés, Így történt ez legutóbb Lengyeltótiban, s ezt példázza a kaposiméröi beruházás is. Munkáskollektívák felajánlásai felszabadulási munkaversenyben Rektori megbízások, egyetemi tanári kinevezések Szűrös Mátyás látogatása a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom