Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

1984. június 27., szerda Somogyi Néplap 3 Nem várnak a Jó tündérre TELEPÜLÉS­FEJLESZTÉS Fáklyagyújtás Lengyeltótiban A Sirokkók már gázzal élnek Mindenkinek varrnak olyan vágyai — és nem csu­pán magánéletében, de szű- kabb-táigiaibb környezetét '1- letőern is — amelyeket na­gyon szeretne valóra válta­ni. A mesében erre valók a jó tündéreik, akiknek elegen­dő, ha az ember kíván vala­mit, s mindjárt szállítják is készen, a lehető legjobb mi­nőségiben: a családi házat, az aszfaltozott mellékutcát, a bekötött vezetékes gázt — bármit, tetszés szerint, — csak kívánni kell. Voltak idők — s jobb, ha tudomásul vesszük, hogy már nem télinek vissza —, amikor a jó tündér szerepét „állam bácsi” vette át. Jó- néhány város, község alklkori vezetői, ha majd egyszer megírják, vagy Íratják hely­ségük krónikáját, bizonyára részletesebben is kimutatják: mi minden épült, létesült náluk egy-tkét évtized alatt állami erőből. Nem egyszer kacsalábon forgó művelődé­si házak és egyéb közintéz­mények nőttek ki szinte a földtől, többnyire anélkül, hogy a helybeli lakosok hoz­zátették volna a magtik obu- lusát. Ne firtassuk most, hogy mennyi részük van az ilyen — enyhén szólva — nem mindig indokolt kislberuhá- zásöknaík a népgazdasági egyensúly sdksizor emlegetett „megbillenésében”. Indul­junk ki csupán abból, hogy ma, 1984-ben semmi realitá­sa sincs a jó tündérre vára­kozásnak, de aimnalk sem, hogy az őt helyettesítő „ál­lam bácsi” szerető gondos­kodására bízhassunk min­dent. Tíz és fél milliárd forint nagy pénz. Még kimondani is sok, s aligha akad ember szélies e hazában, aki látott már megközelítőleg ekkora summát egy halomban. Igaz, nem is egyszerre, és nem is egy helyen jött össze ez a hatalmas összeg, hanem or­szágosan. Egyetlen év alatt, 1983-ban ennyi értékű társa­dalmi munkát végeztek a magyar falvaik és városok lakói. S mindjárt érdemes hozzátenni azt is, hogy ez negyedével-ötödével több, mint az egy évvel korábbi társadalmi munkák összérté­ke. Miből jött össze ez a rend­kívüli nagy összeg? Nem túl­zás: fillérekből. S még azok­ból sem úgy, hogy valaki házról házra járva gyűjtötte •volna a pénzt. Volt úgy — s nem is ritkán —, hogy az összeg csak papíron szere­pelt, a valóságban munkát végeztek a helység lakói. A társadalmi munkának ma nagyoibb a jelentősége, mint valaha. De csak az Olyan társadalmi munkának, amely valódi szükségletek kielégítéséért folyik. Hogy m,i szükséges egy községben, nagyközségiben, városban —, azt ibizoiny nehéz eldönteni. Már esalk azért is, mert a mai rohanó időkben egyre több a lakosság kulturál­tabb, jobb életét, kényelmét szolgáló —, újabban használt szóval — „oiviliizáoiós szük­ségletei” kielégítését célzó beruházás szerepel azon a bizonyos, képzeletbeli kíván­ságlistán. Hogy mire van szükség agy településen, azt minden­kinél jobban a helybeli la­kosok tudják. Függetlenül attól, hogy milyen tisztséget töltenek be — vagy nem is töltenek be —, a helyi vá­lasztott szerveknél. Nem maiid ellent ennék az sem, hogy a tanács vagy a téesz elnöke, a pártszervezet tit­kára, esetleg több értesülést szerzett az elkövetkező fej­lesztésekről, a távlati tervek­ről, s annak irányába igyek­szik terelni a helybeli fej­lődést. Ám, ha többet tud a közeli és távoilábhi jövőjéről, mliint a többiek, feladata, hogy értesüléseit falugyűlé­sein, tanácsülésen, pártnapon vagy akármilyen fórumon — köZkinccsé tegye. Nehéz lenne tagadni, hogy ezeknek a oiviiiizációs szük­ségleteknek kielégítésében nagy elmaradásaink vannak. Ma már soferrtiindan a meg­valósíthatóság távlatain be­lülre került. Hogy hol mi sürgősebb ébiből — no meg a többi szükségletből —, azt helyben kell eldönteni. S meg is vallásítani úgy, hogy minden érdekelt tegye hozzá a magáét. Elsősorban társa­dalmi munkával, kiegészítve az álllaimi forrásokból ezek­ben az években igencsak gyéren csöpögő forintokat. V. E. A lengyeltóti Somogy Né­pe Termelőszövetkezet — számos közreműködő jóvol­tából, de főként saját anya­gi erejére támaszkodva — tegnap bekapcsolódott a földgázellátásba, s ezzel je­lentős lépést tettek afelé, hogy ez az energiahordozó hamarosan a nagyközséget is szolgálja. Lengyeltótiban, a nagy­községi tanács székházában a beruházás megvalósításá­ban közreműködők talál­koztak tegnap a település párt-, tanácsi és társadal­mi testületéinek vezetőivel; ott volt a jelentős esemé­nyen Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Sarud i Csaba, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, De­nes János, a Kögáz és Sza- konyi Géza, a GOV igazga­tója, továbbá Fábián György, a Kögáz kaposvári üzemve­zetője is. Böröndi Sándor tsz-elnök az előzményekre utalva el­mondta: a szövetkezet bri­gádja a múlt év novembe­rében látott hozzá a mun­kához, s karácsonyig kiépí­tették a gerincvezetéket a gazdaság terményszárítójá­ig. Télen nehéz körülmé­nyek között dolgoztak, de végül is négy hónap alatt megoldották a feladatot. A beruházás költsége mintegy 7 millió forint, ebből 5,4 milliót hitelből fedeztek. A földgáz révén évente 1,5 millió forint értékű fűtő­anyagot takarít meg a szö­vetkezet, így a nagy munká­val járó kiadások négy-öt év alatt megtérülnek a So­mogy Népe Tsz-nek. Ügy számoltak, hogy az idei aratásból származó ter­ményt már ezzel az ener­giával szárítják, s ebben nem csalódtak: a két Sirokkó tí­pusú szárítóban olaj helyett gázüzemeléssel végezhetik a 800 hektárról betakarítandó kalászos, az 500 hektár ku­korica és a 150 hektár nap­raforgó termésének nedves­ségelvonását. A következő lépésben a több ezer hízó­sertést kibocsátó szaktelepet kapcsolják be a gázszolgál­tatásba — még a nyár vé­gén, a most folyó rekon­strukcióval egy menetben. A tanácsházán folytatott megbeszélésen szó esett ar­Szolgáltatási pillanatképek A pénz kevés — csak összefogással H. F. ENGEDÉLYEK ÉS IGÉNYEK Versenyben a fuvarozók Tab főterén, az autóbusz­állomás felett apróbb-na- gyobb üzletek sorakoznak. Található ott szabóság, órás, lángossütő, zöldséges és di­vatáru-kereskedés. A szol­gáltatás kínálata első pil­lantásra kedvezőnek hat a városi jogú nagyközségben. Da valójában így van-e? ... — Az alapvető ellátást megfelelőnek értékelhetjük — összegezte Meinhardi Sándor, a nagyközségi kö­zös tanács igazgatási osz­tályvezetője. — A kereske­delmi hálózat a minimális igényeket kielégíti. Az áfész jelenleg átszervezést hajt végre, profilbővítés kereté­ben. A lakosság zsúfoltnak tartja a két ABC-kisáruhá- zat, teljes joggal. Tabon 5600-an élnek, ám a szolgáltatásokat a kör­nyező községek lakói is igénybe veszik. Az elmúlt évtizedben a tabi főutcán még jóval több kisiparos is kiskereskedő állt a közön­ség rendelkezésére. A la­kásépítési program kereté­ben felépült uj emeletes há­zak alatt viszont már nem alakítottak ki új üzleteket. A régieket pedig elsöpörte a szanálást követő építkezés. — A lakásépítéssel egyide-. jűleg nem volt lehetőség arra, hogy pótoljuk a mű­helyeket, üzleteket — foly­tatta az osztályvezető. — Megszűnt illetve más helyre költözött a fodrász, a ci­pész, a Patyolat, a gumija­vító. Nagyobb részüknek nem tudtunk helyet bizto­sítani, így kénytelenek vol­tak a mellékutcákba vagy lakásukhoz költözni. — A most épülő lakások alatt lehetőség volna csök­kenteni a helyhiányt? — Elképzelésünk és kez­deményezésünk, hogy a ter­vekben jelölt garázsok he­lyett üzleteket alakítsunk ki. Ennek megvalósitását iparosok, kereskedők bevo­násával lehet csak megvaló­sítani. Tab rendezési terve sze­rint az egészségház és a művelődési ház közötti épü­leteket szanálják, á felsza­badult helyen pedig üzlet­sort alakítanak ki, ám ezt is csak közületekkel és ma­gánosokkal közösen tudják fölépíteni. — Tizenegy község tarto­zik hozzánk. A januártól megkapott városi joggal nem lett nagyobb a szolgáltatá­sok fejlesztésének lehetősé­ge. Egyedüli megoldás az az összefogás. A gondok ellenére fejlő­dik Tab szolgáltatása. Bu­dapest és Pécs után Tabon is található vasárnap -nyit­va tartó üzlet. Tardi Sándor vegyeskereskedése a pihenő­napon is fogadja a vásárló­kat. Szintén magánkezdemé­nyezésnek köszönhető, hogy nemsokára az átutazó ven­dégek megszállhatnak itt. Kellemes környezetben, a Kánya-hegyen 50 személyes panzió es étterem nyílik. Az idén újabb kisüeletek széle­sítik a szolgáltatás kínála­tát. Díszmadár-, hal-, hor­gász, hobbibolt, ajándékbolt és divatáruüzlet nyílt. Tab szolgáltatási térképén fontos helyet foglal el a Béke Termelőszövetkezet műszaki gumitermékelőál­lító és -javító üzeme. Az or­szág távolabbi vidékeiről is ról, hogy dicséretes munkát végeztek a kivitelezők, a tervezők, ám a munkák ez­zel még kománteiem éritek vé­get: a VII. ötéves tervben sor kerül a nagyközség be­kapcsolására ás. E fóliáidat megoldására elkészült a ta­nulmányterv, a megvalósí­tás ütemezésének program­ja, s most már a település gazdálkodó szervezetei kö­zötti egyeztetésen, az anya­gi fedezet biztosításán a sor, hogy a cél megvalósulhas­son — erre utalt a megyei tanács általános elnökhe­lyettese és Bunyi László megyei főenergetikus. A munka indítását természe­tesen meg kell előznie a föl­mérésnek, amely számba vé­szi, hány vállalat, szövet­kezet, intézmény vehető fi­gyelembe fogyasztóként; mennyi energia helyettesít­hető a földgáz hasznosítása révén. A tanácskozás résztvevői ezután a helyszínen tekin­tették meg a gázátadó állo­mást, s a Somogy Népe Tsz terményszárítójánál Sarudi Csaba meggyújtotta a gáz­fáklyát. Az aktus jelezte, az új, gazdaságos energiahor­dozó megjelent és haszno­sítják már Lengyeltótiban, a szövetkezet telepén. dés: milyen megosztást ér­vényesítsenek a továbbiak­ban a nemzetközi fuvarozás­ban. — Álláspontunk szerint — mondja dr. De Sorgó Tibor, a 13. számú Volán kereske­delmi igazgatóhelyettese — a Hungarokamion elsődleges szerepét megtartva biztosíta­ni kellene, hogy a _ megyén belül jelentkező és’ a Hum- garokamion által ki nem elégíthető piaci igényeket a Volán átvállalhassa abban az esetben, ha renideükeziilk a fo­gadó országba való beutazási engedéllyel. Vállalatunk je­lenleg valamennyi szocialis­ta országba, ezen kívül Ausztriába, Olaszországba, Svájcba, Görögországiba és a skandináv országokba szál­lít. Ez meglehetősen zárt kör a lehetőségekhez képest. Pél­dául az NSZK-ba történő fu­varozásra már külön, úgyne­vezett eseti egyedi engedélyt kell kénnii ahhoz, hogy a barcsi Kemiikál áruszállítását elvállalhassuk. — Ügy érzik, hogy hátrá­nyos helyzetben vannak a Hungarokamioninal szem­ben? — Feltétlenül, bár ez nem érződött addig, amíg a megyében nem nőtt meg ennyire az exportszállítások iránti igény. Ugyanakkor a Volán-vállalatok önállóvá válása új lehetőségek feltá­rását is szükségessé tette. — Mennyire készülitek fel a nemzetközi fuvarozásban való részvétel kiszélesedésé­re? — Egyrészt a már meglévő kocsiparkunk átcsoportosítá­sával, másfelől új, specialis gépjárművek vásárlásával. Ezen kívül saját területün­kön széles körű piackutató murikét végzünk annak érde­kében, hogy sikerrel vegyünk részt szállítási munkameg­osztásban. — Milyen eredményeket értek el? — A vállalat gazdálkodá­sában a múlt évben még csak egy, ez év első öt hó­napjában pedig már 4,5 szá­zalékos részesedéssel szerep­pel a nemzetközi fuvarozás. Nyolc országba 132 fuvart bonyolítottunk le. Ez alatt az idő alatt, az exportforgalom­ból származó dollárbevéte­lünk körülbelül 20 százalék volt. Azt hiszem, indulásnak biztatóak az eredmények. N. Zs. A vállalatok irányításához hozzá kell hogy tartozzék az új iránti fokozott érzékeny­ség, a gazdálkodást segítő le­hetőségek gyors felismerése. A verseny persze akkor iga­zán jó, ha a résztvevők egyenlő eséllyel indulnak, s az eredmények egy-egy vállalat sikerein túl az egész ország­ra pezsdítő hatással vannak. Somogy megyében az el­múlt évekiben /mind Hőbb ipari üzemnek, kis- és nagy- szövetkezetnek van valami­lyen külföldi érdekeltsége. A megrendelések teljesítésében fontos, hogy mivel, milyen körülmények között jut el az áru a címzetthez. A nemzetközi fuvarozás­ban sokáig a Hungarokamion volt az egyetlen szállítási vállalat, s így meghatározó szerepet töltött be a külföld­re irányuló áruszállításban. Az utóbbi időben . azonban vezető helyének és fontossá­gának elismerése mellett szá­mos megye — többek között Somogy — Volán-vállalatai is bekapcsolódtak a nemzet­közi árufuvarozások lebonyo­lításába, és bár helyzetüknél fogva korántsem veszélyezte­tik a nagy vetélytárs pozíció­ját, mégis felvetődik a kér­ide hozzák a felújításra vá­ró autógumikat. — Ugyan a fő profilunk a műszaki gumi készítése, ám jobban ismerik a gumi­forgalmazási tevékenysé­günket és a gumijavítást — mondta Sarosdi Pál üzem­vezető. — Felvásároljuk a kopott gumikat, és a futó- zottakat értékesítjük. Szol­gáltatásunk csak akkor eredményes, ha megfelelő mennyiségű és állapotú ko­pott gumit hoznak ügyfe­leink. Egy kis mellékutcában, kissé kopott családi házban bújik meg a tabi Patyolat. Rózsa Menyhértné nyugdí­jas -az átvevő, s kollégáját helyettesíti. — Húsz évig dolgoztam a Patyolatnál, ez a negyedik helyiségünk Tabon; itt na­gyobb a hely, mint a főut­cán volt, jobban elférünk Ügyfeleink többsége törzs­vendég, az újak a tömbhá­zakba költözött fiatalok kö­zül kerülnek ki. Általában két-három hét az átfutási idő, az expressz tisztítás há­romnapos. Üzletnek nem a legideálisabb ez a ház, egy szép főutcai épület föld­szinti során jobban, kultu­ráltabban tudnánk a lakos­ságot kiszolgálni. A tabi szolgáltatás pilla­natképei mellé kívánkozik, hogy a kisiparosok listáját nézegetve megállapítható: van bőséggel szolgáltató erő. A hagyományos szakmák mellett olyan ritka szak­mákat is találhatunk, mint a mérlegjavító, vitorlaké­szítő vagy a bognár és a drótkészítő. A közületi szol­gáltatók mellett száznál több iparos működik Ta­bon. K. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom