Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

1984. június 21., csütörtök

Somogyi Népiap

5

»SZABJÁK“ AZ ERDŐT

Bal la Demeter: Önarckép

A déli part kínálata

Erdésznek lenni manapság nem ráérős ballagás a fák között, nem hetykén fejtetőre csaipott, vaddisznósörtés kiskalap reggeli nyugalma, nem a vállra vetett pusiza eleganciája. Az erdészből művezető lett, ezernyi gand- ja-ibaja megoldásában egyre távolabb került az erdőtől.

A Zselici Erdészet a Sefag egyik legnagyobb területe. Tizenhatezer hektáron, tizenkét kerületben termelik iki a fát. Kisjónás István fa- használati műszaki vezetővel a hánságyi kerületiben a növedékf okozó gyérítési munkákat .látogattuk meg.

— Ezen a területen zömében hárs, bülkk, cser, gyertyán és néhány tölgy találtató. A hárs kitűnő írószer- faanyag, a bőszónfaii üzemben dolgozzák fel. A hársfafaj az erdészet egyik legjobb jövedelmezőségi terméke.

A különböző fafajták rendben sorakoznak, szállításra várva. Kisjónás István ránézésre tudja, melyik milyen, a bükk kérge például vékonyabb, mint a háirsé, de támpontot ad a felfűrészelt fa szövete is.

— Fontos feladat a gyérítés — folytatja. — A művezető erdész bejárja az erdőt, s megjelöli a száraz, bődön c egyedekef, ezután a kerületvezető erdész elkészíti a vágásszervezési tervet. Ez tartalmazza, hogy milyen fafajból milyen választékot termelünk ki, például méteres szálakat, rönköt, farostnak valót, tűzifát, de azt >s, hogy milyen a napi teljesítmény.

Bóno József, az erdészet igazgatója szerint a fakitermelésben négy szakaszra tagolható a technikai fejlődés. Kezdetben volt a motorfűrész, majd megjelentek a speciális erdőgazdasági gépek, később a több célú processzor fakitermelők és aprítéktermelők.

Az erdőrészben hattagú brigád dolgozik. Bőszénfai legények, fiatalok, Rippert János és Guth László Stilil motorfűrésszel darabol, Szita József feladata a hoszto- lás. Minden fafajtára szabvány szerint megállapított választék a jellemző. Eszerint jelölik meg a „kacor- rál” — különleges, erdészeti kellék ez —, hogy hol

Kövér író kérdezi kevésbé kövér írótársát egy budapesti kisvendéglőben:

— Milyen lapot járatsz?

Kevésbé kövér megmondja.

— És*

— Mit és?

— Mennyi időt szentelsz reggel az átolvasására?

Kevésbé kövér tűnődik.

— Ügy ... hat percet.

Még kövérebb nagy író

odamormog:

— Sok.

— Te? — kíváncsiskodik a középkövér.

— Három.

— Az is sok — igazítja ki magát a legkevésbé kövér, és legyint az inf&rmá- ciószerzésre; különben fizet is, megy, befejezte a vitát.

Szentpéterfa. Higgyék el. van ilyen. Végfalu. Már Ady is böngészhette a Ma- gyarorszag-térképen. Mert így ír a „A Délibáb üzenete” című versében: „Basahalmától ős Péterfáig Ájer pezseg. Ügy hívják:

Gondolat.":..

— Ha Ady is mondja...

Magam sem hittem, de valóban van, a délnyugati határszélen. Végigszalad az ember a gyönyörű erdők közti kis országúton, el is jut a kiíráshoz: Petrovo Szelő — Szentpéterfa. Hiszen mi kiírjuk a kettős nevet. Horvát beszédűek és magyarok lakjak a falut. Tevan ez a község, van.

kell elvágni. Váltják egymást. A motorfűrésszel egy ember nem dolgozhat folyamatosan, vibrációs ártalmat okozhatna.

Dohogva, fákat kerülgetve közeledik az LKT-tralktor. Vezetője, Gergő József erősen figyel, keresgéli az utat.

— Más ez, mint a mezőgazdaságban. Otít kezdtem hajdanán, érzem a különbséget. Itt nem fárad el annyira az ember, az igaz, de jobban oda kell figyelni.

Rippert László s a tizennyolc éves Bednár János döntéshez készülődnek. Ez a legveszélyesebb munkafolyamat.

— Gyerekkorom óta járom az erdőt — meséli Rippert László. — Margitén laktunk, apám favágó volt, sokat segítettem neki. Akkoriban lovakkal közelítettük meg a fát hárormsarkos kézifűrész- szel, térdelve dolgoztunk. Sokáig tartott, míg „elindult” a fa, és sok volt a baleset is.

Vastag cserfa a következő „áldozat” Az LKT acélsodrony köteleire — a choke- rekre — erősítik a kidön- tött fát, s a traktor megindul.

Napi teljesítményük 20—25 köbméter.

A sarangokban — ez Ut egy húszméteres terület, ahol a fűrészelt fa várakozik — egyre magasodik a rakomány. A fiatalabb Rippert és társai szalonnát kerítenék elő és hagymát. Tűzrakáshoz készülődnek. A sült- szalonna-ebéd mindennapos a favágóiknál.

A Zselici Erdészet Ihétszáz embert foglalkoztat, de csak (kis részük dolgozik a fakitermelésben. Pedig elkelne a munkaerő. A domborzati viszonyok és a talaj nehezítik a munkát. Csapadékos időben agyagos sár köti meg a szállító járművek kerekeit, megközelíthetetlenné válnak a munkahelyék.

Évente kilencvenezer köbméter fát termelnek ki a területen, főleg exportra dolgoznak. Kamionok és a MÁV szállítja a papírfának valót Olaszországba, Ausztriába, Jugoszláviába.

Az erdő „aratását” láttuk. A kitermelt fa pótlása, az új erdő telepítése külön ágazat az erdészet munkájában.

Magam is láttam. Igaz, jó két évtizedig alig tudtam beverekedni magamat, különböző pesti tanácsokon rengeteg időt töltöttem el egy-egy temenetellel: határsáv-igazolványért küzdöttem. De nemcsak én, a feleségem is, aki oda honos. Mit mondjak? Ott született, ott éltek a szülei... Ádáz küzdelmet folytattunk a belépésért, olykor két napra, olykor egy hétre, utóbb — egy igen kedves és nagyvonalú rendőr jőhadnagy (van ilyen!) közbenjárására — fél évre, egy évre. így aztán feleségem is — olykori kedélyes igazoltatások mellett — hazajuthatott szülőföldjére. anyjához-apjához, s vele én is, szorongatva ha- társávomat.

Nos, így jutottunk le Pé- terfára, ahol az Alpok hajnali hűvösében gyakran kerestem az ablakzúgban a helyi újságot, — indulván dolgomra. Magamjioz ragadtam a Vas Népét, s olvastam helybelileg, tűnődve. Buzgón és mohón olvastam a „hajnali részegségben” — kissé megfagyott lábakkal.

Miért? Mert érdekes volt. Érdekes volt a Vas Népe.

i Ismét lesznek színházi előadások a boglár; kápolnák hegyén, talán ez a legfontosabb az idei balatoni nyár gazdag műsorajánlatából. Július tarmadikán mutatják be Babarczy László rendezésében Brecht Baal című színművét Vajda Lászlóval a főszerepben, majd jó- n-éhány estén játsszák még. A második premiert július 19-én tartják; Ladislav Van- cura Szeszélyes nyár című kisregényét Lwkáts Andor írta színdarabbá, ő a rendező is; Vajda, Helyey László, Jordán Tamás, Lázár Kati, Takács Kati 'is ott van főszereplői iközött.

De lesznek más jellegű színházi esték is: így Siófokon a Kálmán Imre-est július 5-én, 26-án, augusztus 9-én. Itt német nyelvű előadást is terveznék, Schnitzler Anatol című darabját, s Mikroszkóp-kabarét Meg kell szakadni címmel. A próba című rodkbalett szereplői végigtáncoljáfc a partot: Fonyódon, Siófokon is fellépnek. Az Állami Bábszínház Bogláron, Fenyvesen, Fonyódon, Földváron, Lellén, Szárszón, Szemesen, Siófokon is tart előadásokat a gyerekek nagy örömére.

A kőröshegy; szép műemléktemplomban először június 22-én zendül meg az orEgyrészt — mindent megtaláltam benne —, a külföldi nagypolitikát, az alapvető központi belpolitikát. Igaz, rövidebben é,s érdekesebben, mint a pesti lapokban, de ez egyáltalán nem zavart. Mondhatnám, felvidított, hiszen sokkal több hely maradt a helyi-megyei hírekre.

Helyi-megyei hírek! Mit mondjak? Egyre jobban odakölödtem! Izgalmasak voltak ezek a hírek: egy-két százezer ember helyi hírei! Sárvár, KörménSzombathely és a környező falvak hírei. Személyesebbek voltak, mint az általános és nyomoronc pesti hírek. Beavattak egy-egy község gondjaiba, ^építkezéseibe, elhanyagolt vagy kiemelkedő eseményeibe. Közelebb éreztem az embereket — az arcukat, a munkamozdulataikat. Mit mondjak? A kultúrájukat is. Például Weöres Sándor hetvenedik születésnapjára kalauzoló írásaik szívközelibbek voltak, mint a fásultan nyafogá központi írások. Mit mondjak? Országos könyv- és színházi kritikáik jobban fölajzották az érdeklődésemet, mint a lilás pesti recenziók. Borgona Ella István hangversenyén. Ezt követően hetenként hallhatnak hangversenyeket az érdeklődők. A fellépő művészek: Zsászka- liczky Tamás, Margittay Sándor, Baráti István, Hajdú Gábor, Lehotka Gábor, Anna Zurikova, Andrija Ga- lun, Máté János, Holtai Keresztéig. A bogiári irégd muzsika kertjében ugyancsak vonzó program vár zenebarátokat július 23-án és 30- án, illetve augusztus 13-án.

A kiemelt rendezvények sorába tartozik a Delién és Siófokon tartandó szövetkezeti néptánofesztivál, melyre június utolsó, július első napján kerül sor. A .nyugat- magyarországi néptánafesz- tivált viszont július végén tartják Földváron, Siótokon. A siófoki kulturális központban a legkiválóbb táncegyüttesek lépnek fel szerdámként, így az Állami Népi Együttes, A KISZ. Központi Művészegyüttes is. A szabadtéri színpadon a török állami népi együttesnek és a 'tahiti showndk iis tapsolhat a közönség július 20-án, illetve augusztus 4-én. Szán- tód-puszta a Jdkab-napi búcsú színihelye, de a nyár folyamán lovasversenyt, ku- tya-show-t, augusztus 26-án pedig nemzetiségi folklór- fesztivált tartanak itt. Vár- dombi vidám vasárnapokat

sós Miklós múltjáról izgalmasabb tudósítást szereztem, mint bármelyik áthidaló budapesti elméleti ívben.

Ott, az Alpok tövében, a láblógatós reteráton.

Valahogy — a kis hírekben is — minden mindennel összefüggött. Közösségibbnek éreztem magam: kis terület, kis gond, közös gond. Borászat, horgászat személyes gondommá változott. Óvónők, gépszerelők, tanárok, téesztagok nyilatkoztak — egyszerűen — a divatról, a sportról, a vérellátásról. Helyi múzeumok úttörői fedték fel évtizedes gondjaikul, a nagy ipari vállalatok gondjai mellett. Még a balesetek is a pléh- krisztusok útkereszteződéseit idézték: egy hazát... A hazát, ahol élünk — ahol élni kell.

Kis ország — kis lap, gondoltam, ballagván az al- pokalji hajnalban, a szikrá- zóan csillagos ég alatt. Mert meg kell vallanom, az égre tekintvén, több volt a csillag is. Földrajztudósaink bizonyára megfejtik, miért látni ott több csillagot? Talán a nagy szél kifújta a

a nyáron kétszer — július 22-én és augusztus 20-án rendeznek Bogláron. A bu- zsáki búcsút augusztus 12- én tartják majd.

A képzőművészet kedvelői sem maradnak kiállítások nélkül a déli parton. Siófokon már látható lványi Grünwald Béla összegző tárlata, s Krenner István karikatúrái is megállítják a betérőket. Ugyancsak a Délbalatoni Kulturális Központ ad helyet Reich Károly grafikáinak július 14-étől, augusztus 11-től pedig Sze- mennyei Ferenc festményeinek. Több kiállítás lesz a Siotour üdülőhelyi klubjában. A lellei Tóparti Galéria Csiszár Elek munkái után a dél-dunántúli művészekről állít ki, majd Szekeres Péter szobrainak biztosít helyet. A boglárt kápolnák Vaszary alkotásai után a veszprémi püspökség kegyszereit kínálják megtekintésre, majd Felvidéki András és Helényi Tibor munkái lesznek megtekinthetők. A fonyódi nyári galériában Kocsis Imre és a fonyódi alkotócsoport grafikái, festménye; kínálnak .majd látnivalót.

Aimi az egyéb programokat illeti, azokban sem lesz hiány: szinte minden estére jut a nyáron popkoncert, neves énekesék fellépése.

szokásos ködöt? Vagy ott ilyen a széljárás? Közelebb az ég? Olyan szögben esik a vidék? Ügyesebben világot a nap, vagy később megy le a hold?

Majd megfejtik. Nem tudom. De érdekesebbek és személyesebbek a hírek, kicsit nagyobb — legalább a • helyi — igazság. Hiszen, nemcsak földrajzi oka van, bizonyára az is, hogy a közösség — ilyen kisebb területen — közösségesebb. Az ember meg odatartozóbb. Kismagyarabb, helyi-ma- gyarabb. Mindenesetre közösségbe tartozóbb.

Gondolható, milyen örömet éreztem, mikor a portás egy csütörtöki napon bedobta nekem a Vas Népét a postaládámba. Nekiestem szülőföldesen forgat- ni-olvasni a lapot. Negyvenkét percet töltöttem az olvasással. Közösségben.

Kiderült, hogy sógornőm — ide írom, mert szép neve van: — Harangozóné —, hallván állandó áradozáso- mat a Vas Népéről, meglepetésként előfizette nekem az újságot. Hálám neki. Azóta megint újságolvasó vagyok. Igaz, hogy pénteken olvasom a csütörtököt, de élő-meleg szöveget olvasok. Azt hiszem, nem késem le semmiről, s úgy érzem, tar. tozom valahová, egy területhez, egy közösséghez, kis- országnyi gondhoz. Ha másnaposán is — megéri.

NEVELÉSRŐL

A nyári vakáció

Itt a nyári vakáció. Elég sok iskolás gyermek akad, aki különösebb 'terv nélkül gondol ennek elitöltésére. Nem terveznek gazdag programokat, inkább jó nagyokat akarnák aludni, délelőtt 9—10 óráig, sóikat lustálkodni, .pihenni. Többen, úgy védik, minek tervezni a vakációt, majd csak eltelik valahogyan. A szülőik egy .része is ilyen, elképzelésekkel fogadja a nyári szünetet. De- hát mi mindemre telik a vakáció napjaiból, hogyan lehet eredményesen, felhasználni ?

Valóban megengedhető, hogy az év végi hetékben kifáradt gyermekiek többet pihenjenek, aludjanak a szokásosnál' a szünidőiben. De a tétlen heverészés nem üdvös dolog. Akár kis- vagy maigydiákna gondolunk, nem helyes megváltoztatni a kialakult életritmust a vakációban, a jó szokásokat gyengíteni. Szülői segítséggel is biztosítani keli a szünidei napok változatos programját — a pihenési, a szórakozás, a munka és a többi tevékenység megszervezésével. Az unatkozás, a semmittevés mellett másik maigy probléma a szünidőben a mértéktelen, tévénézés. A.; tévéműsorokból válogatni kiélt, hogy jusson elég idő a barátokkal, pajtásokkal való játékokra, beszélgetésekre, zenehiailígiatíásra, filmek— hangversenyek meglátogatására és így tovább. Külön ügyeljünk arra, hogy az eléggé ülő életmódot, folytató iskolás gyermekek a vakációban jóval többet tartózkodjanak a szabadban, a jó levegőn. A különböző nyári sportok, játékok mellett a kiadós séták, kirándulások is szükségjeisek gyermekeink fejlődéséhez.

A nyári vakáció a szokásosnál több együttilétet kínál a igyermekek és .a szülők számára A tanév köz- ben többnyire kevés idő jut a beszélgetésekre. 'Legalább nyáron szánjunk erre több időt, hogy .gyermekünk elmondhassa életének élményeit, kikérdezhessen bennünket egyes dolgokról. Erre 'bizony még saját szórakozásunk (újságolvasás, tévézés, kártyázás stib.) rovására is teremtsünk minél több alkalmat ! Eredményes megoldásnak tűnik az, ha sikerüli őket bevonnunk valamely tevékenységbe — barkácsolás, pecázás, gpm- bázás, autó-motor karban- tartás sitb. —, s eközben folytait a giandoliatolk kicserélése.

A hosszú vakáció sokféleképpen szolgálhatja a így,érmék munkára nevelését is. Biztassuk, segítsük abban, hogy nyári építőtáborokban vegyen részt, vagy vállaljon munkát pár hétire neki megfelelő helyien. Nagyon sok tapasztalatot szerezhet itt a munkáról, ,az emberek közti viszonyokról, az élietrőlL Kisebb .gyermeknél különösen fontos az önkiszolgáló munka a nyári hetekben,.

Bár a nyári vakáció elsősorban a pihenés, a szórakozás, a caallódi programok teljesítésére való, nem maradhat ki belőle a. tanulás sem. Itt nem pótvizsgára készülők tanulásáról van szó, hanem a több tekéről. A kisdiákok nyálri .gyakorlásáról olvasásból1, matematikából, énekből^ valamint a na- gyöbbák tanulásáról, akik nyelvtanulásban vagy zenei pályára készülésben nem engedhetik meg maguknak egész nyárra a kikapcsolódásit. A különböző készségek, technikák; fejlesztéséhez állandó -gyakorlás szükséges, erre késztessük gyermekeinket, és biztosítsunk hozzájuk megfelelő feltételeket.

Fő törekvésünk legyen,: a hosszú nyári vakáció nyújtson gyermekeinknek minél több örömteli élményt, minél több tapasztalatot, sokfélé tevékenységgel biztosítsa testi-szellemi fejlődésüket. Dr. Szeléndi Gábor

Klie Agnes