Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 144. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 21., csütörtök Somogy Bjelováron Somogy bemutatkozik Bje- lováron. A ma nyíló kiállítás vasárnapig fogadja a látogatókat, s az árubemutatóhoz gazdag szakmai és kulturális program is tartozik. A bjdovári sportcsarnok kiállításán és rendezvényein egy darabka Somo- gyot talál a látogató. Hatvannál több vállalat és szövetkezet mutatja be itt termékeit, s próbál képet adni arról, hogy honnan indult el, s meddig jutott a somogyi ember. A híressé vált habán- kerámiák éppen úgy helyet kaptak a tárlókban, mint a Kaposvári Ruhagyár korszerű technológiával készült konfekciói vagy a megye élelmiszer- és tartósító-ipa- rának termékei. Olyan cikkek ezek, amelyeket szívesen vásárol nálunk a határ túlsó oldaláról érkező látogató. Bjelovár — Somogy jugoszláviai testvérterülete — a többi testvérmegyéhez képest földrajzilag is közel van hozzánk: egy iramod ás- nyira csupán a határtól. Ez a közelség egyúttal azt is jelenti, hogy gyorsan alakultak ki és váltak sokrétűvé a hivatalos kapcsolatokra, épülő vállalati, szövetkezeti, valamint a kisebb közösségek kapcsolatai. A két terület között tizennyolc évvel ezelőtt kezdődött az együttműködés, mégpedig az árucserével. A Balatonon — a Fűszert közvetítésével — akkor jelent meg először a Daruváron főzött sör. Ezt a Zdenka Tejipari Vállalat sajtjai követték s hamarosan megjelentek a Podravka gyár levestésztái, vegetája, valamint a Bjelovári Koes- lin-gyár sokféle édesipari terméke. Az árucsere „ellentétele” is változatos: a dióbél és a méz éppen úgy szerepel a cikklistán, mint a sertésfejhús, vagy a tej. A vállalatok és szövetkezetek közötti kapcsolatok nem korlátozódtak csupán a termékek cseréjére: mind szélesebbé váltak a kulturális és sportkapcsolatok is. A sokrétű kapcsolatokra építve — a kölcsönös előnyöket figyelembe véve — fejlődnek a hivatalos testvérmegyei kapcsolatok is. A látogatások mindig azt a célt szolgálták, hogy jobban megismerjék a másik ország, a szomszéd terület eredményeit, gondjait, tapasztalatokat szerezzen arról, hogy miként váltja valóra céljait a testvérterület lakossága. A Dráva — amely Bjelovár és Somogy között húzódik, nem választóvonal, hanem összekötő kapocs: nemcsak történelmi múltunkban sok a közös vonás, hanem a földrajzi, gazdasági adottságok miatt — hasonlók a jelen gondjai, örömei is. Az eddigi kapcsolatokra építve két évvel ezelőtt született meg a döntés arról, hogy Bjelováron megszervezik Somogy megyei bemutatkozását, s e „látogatás’ viszonzásaként Kaposváron bemutatkozik majd Bjelovár. Elhozzák a Dráva túlsó partjáról az ottani emberek munkájának eredményeit, bemutatják kultúrájukat. Bjelováron ma — és a következő három napban — a szokottnál is gyakoribb lesz a magyar szó, s a rendezvények azt szolgálják, hogy szomszédaink megismerjék azt, amit az itt élő ember alkotott, múltjából megőrzött és továbbfejlesztett. Tanácskozott a parlament nyári ülése Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József képviselőről, a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport vezetőjéről, az Allampusztai Célgazdaság igazgatójáról, aki 1975 óta volt az országgyűlés tagja. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A külkereskedelmi miniszter beszámolója a külkereskedelemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István expozéja A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitikában megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az" egyensúlyi viszonyok erősítése és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárszámadó törvényjavaslat azt mutatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, javítanivaló — mondotta bevezetőjében a pénzügyminiszter. Az elmúlt évben elért gazdasági fejlődés számszerűségét tekintve nem volt látványos, de az adott nemzetközi politikai és gazdasági környezetben — amikor tucatjával találhatók országok, ahol magas a munkanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok átütemezését ikelletf kérni — a mi politikánk méltán kapott nemzetközi elismerést és belső támogatását itthon, a legszélesebb tömegek részéről. A nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlen maradt, és a protekcionizmus, a diszkrimináció nem csökkent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt ' hozzájárultak ahhoz, hogy bár a két alapvető célt eléintiük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatban nem tudtuk a tervezett teljesítményt mindenütt elérni. Az export például elmaradt az előirányzattól. A nemzeti jövedelem, amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. Ilyen asztályt és természeti csapást az ország még a 70-es években sem tudott volna — a termelés globális visszaesése nélkül — átvészelni. Tavaly ennek ellenére növekedett a nemzeti jövedelem. Arra azonban szükség volt, hogy előre nem tervezett intézkedésekkel is biztosítsuk* a nyugati adósság-állomány csökkentését és a belső egyensúly fenntartását. 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. Ä hiány így 6.1 milliárd forint. Ez 4,1 milliárd forinttal kevesebb, mint ameny- nyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható kiadásokat nem kellett menet közben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés terén — a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalékkal növekedtek, ami meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonalat is — mondotta Hetényi István. Az állami költségvetés az intézményi és társadalombiztosítási feladatokra ösz- szesen 280 milliárd forintot fordított, tehát az összes kiadásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. A nyugdíj-kiadás 75 millárd forint volt, elérte a nemzeti jövedelem 10 százalékát. Szeptembertől emelkedett a régebben megállapított igen alacsony nyugdíjak ösz- szege. Kiterjesztettük a családi pótlék rendszerét az egy gyermekes családokra, a gyermek haj téves koráig. Fejlődött az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társadalmi összefogásnak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavaly előtti 84 százalékkal szemben már az óvodáskorú gyermekek 87 százalékát lehetett óvodába járatni. Az általános iskolákra tavaly 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költségvetésiből. A tantermek száma közel 1300-zal gyarapodott, ebiből 770 tanterem új iskolában létesült. Így sikerült elérni, hogy a növekvő gyermeklétszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás körülményei., A lakásgazdálkodás új rendszere nyomán érzékelhetően nőtt a lakosság érdeklődése a saját lakásépítés iránt — állapította meg a miniszter. Ezt a folyamatot állami segítségnyújtással támogatjuk. Szociálpolitikai kedvezményként 1,8 milliárd forinttal, kedvezményes állami és bankkölcsön útján 8,2 milliárd forinttal folyósítottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben. Tavaly is kitűnt, hogy a vállalatok gazdálkodási színvonala különböző; a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy a szépen (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti Kereskedelmi bizottsági határozat somogyi javaslat nyomán A külkereskedelemnek ma minden korábbinál nagyobb szerep jut hazánk gazdasági életében. A nemzeti jövedelemnek már csaknem fele valamiképp az exportból származik. Ennek kapcsán a parlamenti tisztségviselők értekezieten fölvetődött a kérdés, nem volna-e indokolt az 1974-es külkereskedelmi törvény módosítása. A parlament tegnapi ülésén elhangzott, a törvény végrehajtásának tapasztalatait összegező miniszteri beszámolóból is kitűnt, nincs szükség uj törvényre. Annál is inkább, mivel a tíz éve elfogadott előírások ma is pontos eligazítást adnak, s nem korlátozzák a kezdeményezőkészséget. A képviselői felszólalásokból az is érzékelhető 'volt azonban, hogy a gazdasági rendszer korszerűsít ésével összhangban szükség lehet a törvény kiegészítésére, hangsúlyainak módosítására. Ilyen kérdésekkel, például a kisvolume- nű export ösztönzésével, az import engedélyezés jelenleg nehézkes mechanizmusával vagy a kishatármenti árucsere kiterjesztésének lehetőségeivel kapcsolatban tett javaslatokat ország- gyűlési hozzászólásával Radnóti László. Az ülés megkezdése előtt a somogyi képviselőt arról kérdeztük, ami felszólalásából kimaradt. — Ami nem fért bele hozzászólásomba, arról részletesen szóltam a kereskedelm-i bizottság minapi vitájában. Nagy örömömre szolgált, hogy a külkereskedelmi miniszter ott helyben valamennyi fölvetésemre érdemben válaszolt. Megfontolásra és támogatásra érdemesnek ítélte például a jugoszláviai vendégmunkások csurgói foglalkoztatásával kapcsolatos fölvetésemet. A kereskedelmi bizottság javaslatom nyomán határozatot is hozott néhány külkereskedelmi technikai, illetve bonyolítási kérdésben. Ez mindenekelőtt a munka gyorsítását, az ügyintézés rugalmasabbá tételét szolgálja. Tarthatatlan ugyanis, hogy egy tízezer dolláros üzlet előkészítése illetve lebonyolítása nemegyszer ugyanúgy hónapokat vesz igénybe, mint egy tízmilliósé. A Videoton számítástechnikai berendezéseinek több mint kétharmadát gyártják Tabon. A külkereskedelemről szóló vita kapcsán a nagyvállalat külpiaci esélyeiről kérdeztük Reidl János képviselőt, aki a tabi gyáregység dolgozója. — Az általunk gyártott részegységek zömének ösz- szeszerelését és további feldolgozását, valamint a késztermékek értékesítésével kapcsolatos külpiaci munkát anyavállalatunk végzi. Számunkra is nyilvánvaló azonban, hogy termékeinkkel egyre élesebb külpiaci versenyben kell helytáli- nunk. Számítástechnikai berendezéseink 80 százaléka kerül exportra, zömében szocialista és fejlődő országok piacaira. Termékeink itt igen keresettek, a tőkés piacokon is akad azonban mindig olyan rés, amelyet betölthelünk. Kosztolánczi Jánosné képviselőt, a Kaposvári Ruhagyár munkásnőjét arról kérdeztük, hogy a szalag mellett dolgozó emberekig eljut-e az exportérdekeltség. — Az eredeti tervek szerint gyárunk idei termelésének 22 százaléka került volna tőkés piacokra. Most viszont abban bízunk, hogy ez az arány eléri a 40-45 szó.- zalékot. Ha ez teljesül, a bérfejlesztésünk is jóval magasabb lehet a tervezettnél. Ugyancsak fokozza az érdekeltséget az exportszalagok mellett dolgozóknak adott havi 500 forint külön- prémium. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri expozé után a terv- és költségvetési bizottság ülésén elhangzott véleményeket Klabuzai Miklós somogyi képviselő tárta az országgyűlés elé. — Élénk és sokrétű vitát kellett összegeznem: Hangsúlyosan vetődött föl a vállalatoknak az az igénye, hogy szűkösebb anyagi lehetőségeikkel szabadabban rendelkezhessenek. Többen is szóvá tették, hogy a külföldre gyártott termékbe bedolgozó vállalatoknál nem, vagy csak alig érvényesül az exportérdekeltség. Magam is pontosan érzékelem a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatos vélemények megalapozottságát. Az ágazat jórészt már kiaknázta tartalékait, így az idei gazdálkodási év a korábbiaknál is nehezebbnek ígérkezik. Most jobb az alkatrész- és anyag- ellátás. Korántsem biztos azonban, hogy jó jel, hogy egyes cikkekből — például géptípusokból — már túlkínálat van. Bíró Ferenc
