Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
1984. június 20., szerda Somogyi Néplap 3 A tanács dönt A kimozdulás receptje azonban ma már adott. Hamarosan lényegesen megváltoznak a tanácsi gazdálkodásra vonatkozó előírások, a helyben képződő bevételek többségét nem vonják el többé, hogy azután azokat a megye újra elossza, hanem helyben költhetik el, a községi, városi tanácstestület döntése szerint. Az önkormányzat tehát nemcsak politikai jelszó, hanem egyszersmind gazdasági realitás is lesz. S ennek tudatában bizony már át kell értékelnünk a tanácstagok közéleti súlyáról, szerepéről vallott eddigi nézeteinket is. Hiszen a nép- képviseleti testület tagjai fognak dönteni arról, mire költsék a pénzt, milyen fejlesztésbe fogjon előbb a település. Ilyen körülmények között pedig már cseppet sem mindegy, kiknek szavazunk bizalmat, tanácstagi mandátumot, kit választunk arra, hogy a döntésekben a mi érdekeinket, véleményünket is képviselje, tolmácsolja. Nemrégiben a Parlamentben a megyei tanácselnökök értekezletén Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára így fogalmazott: a jövőben nemcsak az a kérdés, hogy hogyan, hanem az is, hogy mire választunk tanácstagokat. Ennek tisztázása MUNKAERŐGONDOK A BALATONON Hiányzik 500 szezonmunkás Építőtáborok az idegenforgalomért Évről évre nehezebb any- nyi embert alkalmazni a kereskedelemben, a vendég látásban, az üdültetésben az idegenforgalom más ágában, mint amennyire szükség volna nyáron a Balaton déli partján. Tizenkilenc és fél ezren szolgálják ki a helyi lakosságot, az ott üdülőket, a kirándulókat. Tavaly például nyolcezer szezonmunkásra volt igény, mintegy ezer hely azonban üresen maradt. Mi várható az idén? Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője azzal kezdte, hogy az év első négy hónapjának adatai szerint 29 százalékkal többen látogattak hazánkba . külföldről, így várható, hogy a nyáron sokká) nagyobb lesz a vendéglétszám a tó déli part - ján. Ezt bizonyítja, hogy a Siotour és a többi idegen- forgalmi hivatal jóval több vendéget hoz a Balatonra a szerződések alapján. Nem túlzó az a becslés, hogy nyáron a hétvégi 430 ezres létszám mintegy 15-20 százalékkal nő. A Balaton-parti tanácsok. vállalatok, szövetkezetek fölkészültek az idei balatoni szezonra, így általában sikerült gondoskodni a létszámról. A szükséges nyolcezer szezonmunkás közül már hét és fél ezret lekötöttek. Nagy segítséget jelent a 900 nyugdíjas és a több mint ezerötszáz diák, • aki munkára jelentkezik, építőtáborba jön, szakmai gyakorlatát tölti itt, vagy a.vállalatok ezer átirányított dolgozója. A munkaerőgondok enyhítésében jó gyakorlat, hogy a más megyei iskolákban is kihirdetik a balatoni munkavállalási lehetőségeket. Szívesen jönnek diákok, tanári kísérettel a déli partra Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Békés megyéből is. Az üdülők, a vállalatok, a szövetkezetek rugalmasságától is függ: idejében fölveszik-e a kapcsolatot az iskolákkal, s olyan elhelyezést ígérnek-e. amely megfelel a fiataloknak. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a siófoki áfész tervbe vette lakások bérlését — a gondok enyhítése végett. A SZOT Dél-*bai!iatóni Üdlülési Igazgatósága hetven, üdülésre már nem alkalmas épületben hétszáz dolgozót tud elhelyezni egyszerre. Három olyan KlSZ-építő- tábor lesz az idén is a déli parton, ahol az idegenforgalmat segítik a fiatalok. A siófoki, ezüstparti üdülőkben keszthelyi, kaposvári, siófoki vendéglátós tanulók dolgoznak, turnusonként harmincán. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat építőtáborában 120, a Siotouréban 16 fiatal segít turnusonként. A megyei tanács munkaügyi osztályvezetője szerint az alapellátásban, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben várhatók az idén is a legnagyobb gondok. A több mint hatezer dolgozó fele idénymunkás. Sajnos, minden nyáron igen nagy a vándorlás, jönnek- mennek az eladók. Ennek okát a munkakörülményekben — zsúfoltság, sorbanál- lás. a vásárlók türelmetlensége — találhatjuk meg. A bolthálózat sem megfelelő; sokkal gyorsabban, bevásárolhatnának az üdülők, ha több lenne az üzlet. Egyre többen váltják ki a magánkereskedői engedélyt, többségük azonban nem az alapellátást segíti. Az általános helyzeten ront, hogy állami, szövetkezeti boltokból is mennek el — például a Sió Áruházból — hozzájuk. Sokat javítana az ellátáson, ha köteleznék a zöldséget, fagylaltot, palacsintát, hurkat-kolbászt árusító magánkereskedőket. hogy tejet, alapvető cikkeket is tartsanak. Az élelmiszer-kereskedelem megtartó képességén sokat javítana, ha a két és fél hónapos szezon idején úgynevezett idénybérezésben részesíthetnék a dolgozókat. A várható nagy vendég- létszám-növekedés miatt több gond vetíti előre árnyékát már most. Balogh László szerint a vállalatoknak, a szövetkezeteknek föl kell készülniük a dolgozók gyakori cserélődésére az élelmiszer-kereskedelemben és máshol is. A Balaton-parti tanácsok egész nyáron figyelemmel kísérik a munkaerőhelyzet alakulását, s mindenhol segítenek, ahol kell. Az idénymunkásokat foglalkoztatók tehetnek azonban a legtöbbet a szervezés, a légkör javításával, a megfelelő elhelyezéssel. Ne feledjük: ettől is függ az idegenforgalom zavartalansága. Lajos Géaa Kérdés nélkül mondja: igaz, hogy a tavalyi 40—50 szemnél az idén 5-6 szemmel kevesebb búza érik egy-egy kalászban, viszont az állomány egyenletesebb, sűrűbb, életerősebb. Nem így az őszi árpa. A gazdaemiber ritkán éri meg, hogy minden egyformán jól sikerüljön. Pedig az árpa érdekében is épp olyan pontosan megtették mindent, mint a búzáért, de az a május 16-a meglehetősen ösz- szetördelte a reményeket. — A viharos széllel érkező apró jég — meséli —éppen virágzásban érte az árpát, összekuszálta, megdöntötte a szőfcülő gabonáit. Élettani károsodás érte, szinte kizárt, hogy megadja az 5,2 tonnát. M ű trá gyás- zsákok sorakoznak a tábla szélén, a gépek mellett asszonyok szorgoskodnak. Egyenletesen kelt, szépen terebélyesediik a kukorica. Az esők áztatta föld poribanyósan fordul, a sorok közé a műveléssel együtt tápláló anyag kerül. — Az egyik legtekintélyesebb költségtényező, a műtrágya és a növényvédő szer — mondja az elnök — az idén például több mint tizen'hétimillió forimtlba került. — Ilyenkor nagyon meg kell gondolni — folytatja Sárközi Sándor —, miként lehet ezt a befektetést a legijolbban hasznosítani. Ezért aztán csak annyi gyomirtó szert használnak, amennyit nagyon kell. A gyomimentességet és a jó talajállapotot is elősegítik a sorközműveléssel; nem egyszerre, hanem a fejlődéssel arányosan juttatják a Sildbe a műtrágyát. Sok' kis apró, fontos, szakmai fogás — az eredmény érdekében, És sok ember munkája. Vörös Márta Választásokra készülve Végéhez közeledik az 1980-ban kezdődött választási ciklus, hamarosan megkezdődnek az előkészületek az 1985-ös általános választásokra. Ez akkor is kiemelkedő eseménye lenne közéletünknek, ha minden a megszokott módon történne, de ezúttal másról is szó van. Időközben ugyanis a parlament elfogadta az új választási törvényt, amely szakít egy sor korábbi évtizedes beidegződéssel. Kötelezően írja elő például a kettős vagy többes jelölést, ami azt jelenti: jövőre a szavazóurnáknál nemcsak szavaznunk, hanem valóban választanunk is kell. S a jó választáshoz sok minden szükséges. Ismerjék meg a jelöltet Rengeteg múlik például a jelöltállításon, a jelölőgyűléseken. A Népfront-bizottságoknak már most megfelelő politikai előkészületeket kell tenniük arra, hogy mindenütt megismerjék a közéleti munkára alkalmas személyek minél szélesebb körét. A tanácsokkal együtt gzokat a módszereket is ki kell dolgozni: hogyan tudják majd megfelelően bevonni a jelöltállításba, a je- lölőgyűiések előkészítésébe érdemben a szakszervezeteket, az ifjúsági szövetséget, a nőmozgalmat, a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket, á nemzetiségi szövetségeket, egyházakat. Hiszen az nem lehet kétséges, hogy minél átfogóbb nemzeti köz- megegyezésre építve történik a választások előkészítése, annál nagyobb esély van arra, hogy ez a kiemelkedő közéleti esemény valóban az új választójogi törvény betűje és szelleme szerint bonyolódjék le. A tanácsok szerepének fejlesztése — s ennek megfelelő tudatosítása — ugyancsak fontos politikai feltétele a választások sikerének. Annál is inkább, mert az elmúlt időszakban többször találkozhattunk még a közéleti ügyeink iránt egyébként érdeklődő állam- polgárok körében is azzal a szkeptikus véleménnyel: úgysincs pénz semmire, a tanács képtelen feszültségeket megoldani. ugyanis növelheti a több jelölthöz szükséges vállalkozói kedvet és az állampolgári érdeklődést a testületek (nem pedig a hivatal!) munkája iránt. Már a választások előkészítésének időszakában rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk vele: a következő években a tanacs munkájának minősége sokkal inkább meghatározó jelentőségű lesz az adott településen lakók életének minőségére, mint eddig bármikor. A hozzáértő, jó tanácsi vezetés, élve a növekvő anyagi önállósággal, a gazdálkodási — sőt, vállalkozási — lehetőségekkel, sok mindent el tud majd intézni a lakosságnak, amit esetleg egy másik településen még hosszú évekig nem tudnak megszerezni. Például azért, mert nem véve tudomást az új követelményekről, a megváltozott helyzetről, a támogatást továbbra is felülről várják, ahelyett, hogy a helyi erőforrások jobb kiaknázásán munkálkodnának. Kire szavazunk? Ezért is fontos, hogy széles körű előzetes közvóle- ménykutatással kerülj en ele előtérbe egy-egy településen azok az emberek, akik a következő választási ciklusra akarnak is, tudnak is közéleti tisztséget vállalni, akik a leginkább alkalmasak erre. Persze nekik is lehetnek különböző elképzeléseik arról, hogyan kellene a választók érdekében tevékenykedni, melyek a legfontosabb megoldandó feladatok. Éppen ezek az eltérő vélemények szolgáltathatnak majd alapot arra, hogy magunk is állást foglaljunk, s annak a jelöltnek szavazzuk meg a bizalmunkat, akinek a programjával a leginkább azonosulni tudunk. Ez lesz az alap a későbbiek során a számonkérésre is. Talán az eddigiekből is kiderül, hogy a választásokra való felkészülésből mi, egyszerű állampolgárok sem maradhatunk ki. Hiszen számítanak a döntésünkre, s ez nem kis felelősséggel jár. Deák András Élettől duzzadó, tengersűrű ikalászofcat ringat a szél. Sokáig lőhetne gyönyörködni ebben a ringatózó-hullámzó zöld tengerben. — Nyugodtan mondom, hogy ebben benne van a hatvan mázsa. Sárközi Sándor tekintetéből, kezének mozdulatából érzi az ember, hogy szinte együtt él minden kalásszal. millió forint értékű géphez jutót tűnik. A mi (kötelezettségünk viszont, hogy búzából kilenc, kukoricáiból tizennégy mázsával növeljük a hektáronkénti hozamot. — Viszonylag magas átlagot kéül ezekkel a mennyiségekkel megtetőzrti — jegyzi meg Sárközi Sándor fő- agranómus. — Vagyis a 4,7 tonnás búza- és a 7,6 tonnás 'kukoricaátlagot kell a programban előírt módon növelni. Tóth László hozzáteszi: a négymillió-nyolcszázezer forint hited miatt a bank ellenőrzi az ígéret teljesítését. Nincs pardon, nincs magyarázkodás. Ennek súlyát a talajelőkészítést végző traktorosnak éppúgy érezni kell, mint a kombájnt javító szerelőnek, a növényvédelmet ellátónak vagy a főag- ronómusmak, az elnöknek. A júniusi határ bizonyítja, hogy érzik a felelősséget. Büszke kalásztenger Sokan egy célért A műhelyben az utolsó simításokat végzik a kombájnokon a gépszemle előtt. Nagy teljesítményű, a betakarításhoz nagy biztonságot adó E-516-os és Class Dominatorok újjászületnek a szerelők lelkiismeretes munkája nyomán. — Persze valami mindig hiányzik — hallom a megjegyzést. — Most kfhordócsi- gat nam lehet sehol szerezni. — Majd csak akad egy gmk, amelyik megcsinálja — jegyzi .meg némi éllel az elnök, Tóth László. Aztán hozzáteszi: különös, hogy ezek a szervezetek mindent elő tudnak teremteni vagy megcsinálni, persze borsosabb áron .. . A somogyjádi Alkotmány Tsz-ben nagyon tudnak gabonát termelni. Hosszú évek eredményei teremtették meg éhhez az alapot. A lelkiismeretes szakmai murikénak újabb lendületet adott a gabonaprogram. — A lehetőségnek s a vele járó kötelezettségnek Is nagy súlya van — mondja Tóth László. — A KSZE- rendszer tagjaként, a velük való gyümölcsöző együttműködés során tizenhét és fél
