Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

4 Somogyi Néplap 1984. június 19., kedd A kubai szivar titka emberi munkát, de a kézi­munka általános felértékelő­dése a világpiacon arra kész­tette a kuíbai szivargyártó­kat, hogy termékeik jó ré­szének elkészítését még min­dig a kétkezi munkásokra bízzák. így aztán a kubai szivargyári munkás a szó szoros értelmében a tíz uj- jával öregbíti a világmárka jó 'hírét. A szivarsodrás menetrend­je a következő: a munkás az asztalra terít egy nedves, úgynevezett fedőlevelet, spe­ciális késsel méretre vágja a széleit, 'belehelyezi a kö­penyt, majd a belső levelek­kel együtt hengerré sodorja. De közben vigyáz arra, hogy ne legyen se túl kemény, se túl laza. Ügyel arra, hogy meglegyen a súlya, a színe, a mérete, a simasága és a gyúlékonysága. Egy-egy munkás egy műszak alatt 120—150 szivart tud készí­teni. A szivarokat aztán egy hónapig szárítják. Címkézés és dolbozolás után indulhat­nak a füstrudak a világ minden tájára. A hagyomány, a hírnév kötelez, nem is beszélve a jelentős valutabevételek­ről. A kubai kormány ezért az elmúlt években több tíz­ezer héktár újabb dohány- földet fogoltt művelésbe, s tovább gyarapította a szi­varkészítés szakembergár­dáját. Emellett az utóbbi időben az egyéni gazdák éppúgy, mint az állami gaz­daságók több új gépet, fel­szerelést kaptak, hogy növel­jék a termelékenységet, hi­szen a világ minden tájáról újabb és újabb megrendelé­sek érkeznek. Szegény Kolumbusz Kris­tófra sok mindent ráfognak mostanában. Az egyik fel­fedezéséről azonban írásos bizonyíték is rendelkezé­sünkre áll. Eredeti naplófel­jegyzései szerint ő talált rá a dohányra, mégpedig Ku­bában, 1492. november 6-án. Az eddig ismeretlen növény­ről készített feljegyzései sze­rint a széles levelű, aroma- tikus növényt a helybéli bennszülöttek kedélyesen elfüstölték. A dohány azóta világkarriert futott be, és a föld minden táján termesz­tik, sokféle van belőle, de a kuthai dohánnyal egyik sem vetekedhet. De mi is a kubai szivar titka? Miért járják le a lá­bukat az ínyencek egy-egy doboz olyan szivarért, mely­nek címkéjén ez olvasható: „Hecho en Cuba”. — Készült Kubában? A titok meglehe­tősen összetett. A szakembe­rek szerint a világ legjobb dohánytermő földjei éppen itt, PLnar Rio tartományban találhatók. Ezek a földek iz­zadják ki 'magúkból azt a kreolszínű dohányt, amely a legjobb szivarburkoló. A titok másak nyitja a kubai parasztok évszázados ta­pasztalatában .rejlik, amely a dohány szeretetével, s a szi­getország dohánytermesz­tésre rendkívül alkalmas klímájával párosul. Persze aprólékos, sokrétű és fárad­ságos munka kell ahhoz, hogy a díszdobozba csoma­golt szivarok a fogyasztók­hoz jussanak. A palántázásra előkészítik, gőzzel fertőtlenítik a talajt, majd folyamatosan, két-há- rom naponként alulról felfe­lé szedik a leveleket, fűzik és szárítják a dohányt. Min­den mozzanat nagy figyel­met érdemel. Az aprólékos munka azonban igazán csak ezután kezdődik. A kubaiak azt vallják — s az igényes vevők is e szerint válogat­nak —, hogy igazán jó szi­vart csak kézzel lehet készí­teni. Történtek persze kísér­letek arra, hogy gépekkel helyettesítsék a rendkívül fárasztó, s viszonylag lassú N. Cs. Yt-Ser Bende Ibolya Kettős hurok Kitűnő hangú iá Loan vol­tunk a cimborákkal, beszél­gettünk, viccelődtünk. .. Amikor a szállodához ér­tem. már éreztem, !haj van, szédültem, 'kavargóit a gyomrom. Bementem a szo­bámba, és fél óra múlva meg kellett .keresnem a für­dőszobát. Hát ugyebár .. . ilyesmi előfordul... — Természetesen — bólin­tott Máté egyetértőén, és a saját szédüléseire gondolt —, de engedje meg, miért kel­lett ezt letagadni. — Most már én sem ér­tem. Megzavarodtam. Nem tudtam, miért firtatják a zsebkendőt. Á feleségem csi­nálta, ő szegte be mind a hatot. Gondolom, ahogy a homlokomat letöröltem, ott hagytam. a mosdón. Még most sem tudom, mi köze lehet az ügyhöz az én zseb­kendőmnek. Csak nem? — az igazgató rémült arcot vá­gott —, csak nem azzal foj­tották meg a ... — Honnan tudja, hogy megfojtották? — Nincs titok, kérem ... egy ilyen helyen nincs ti­tok ... Csak nem képzelik, hogy nem szivárognak ki bi­zonyos hírek... Máté nem képzelte. És azt is tudta, hogy az igazgatót hazaengedi. FöLjegyzik per­sze az adatait. És hívják, ha szükség lesz rá. — ígérje meg — szoron­gatta a kezét az igazgató —, hogy a feleségem semmiről sem szerez tudomást. Egy világ omlana összie ... Máté megígérte. Annál is inkább, mert Kéri Ignác megnyugtató alibit igazolt. Fél háromkor támogatták haza — a két osztálytársá­nak már telefonáltak. Máté tehát megígérte, hogy nem tudatja a nagyre­kettyésiekkel köztiszteletben álló igazgatójuk történetét. A nejlonzacskóba csomagolt zsebkendőt viszont nem adta vissza. — Miit szól majd a ne­jem? — tűnődött a precíz igazgató. — Mondja azt, hogy el­vesztette ... — tanácsolta Máté, alig fojtva vissza mo­solyát. Sürgetett az idő. Máté ide­ges volt, 'türelmetlen. Még nem fogott sízagot. Nem érez­te, hogy jó úton halad, in­kább mellékvágányon tén- fergett Meghallgatott embe­reket, apró s talán fölösle­ges részletek birtokába ju­tott, de semmi fontos. Kéri ’ Igrnáccal sem jutott semmire. Az idős házaspár a bőrzakós fiatalemberről szinte semmit sem lturiott mondani. Egy fiatalember elment mellettük. Kész. Mi van még? A szemközti házban egy nyugdíjas látta, amint az egyiké>szobában — mint ki­derült Hálás Viola szobája volt — éjfél után fölkapcsol- ták a villanyit; később a vi­lágítás csökkent, valószínű­leg az olvasólámpát gyújtot­ta meg a lány. Ez a fény hajnalig világított. Semmit nem jelent. Máté leszólt a haliban ácsorgó és sértődött arcot vágó Tormásnak: — Váltsd fel Baloghot a hátsó kapunál... Tormás lassan, kissé vona­kodva elindult. S pár pilw. laniattal később futva jött vissza, imögötte a Ibehemót Balogh és egy meglehetősen szédelgő fiatalember. — Balhé volt — mondta izgatottan Tormás —, még szerencse, hogy Maci ... — A kapunál ezek szer nt most senki? Tormás megfordult és Visszaindult. Gsaik a háta fe­jezte iki félháborodását. A szálloda hátsó kijáratát Máté imár 'megnézte. Furcsa hely volt. Többnyire zárva tartották — mesélte az igaz­gató —, innen vitték el a szemetet, a szennyest, ide hozták a tiszta ruháit. Egyéb­éként csend. Balogh alhad­nagy, aki szerette az izgal­makat, sóhajtva vette tudo­másul, hogy miilyen csendes szolgálatot ikap. Esemónydú- sabb feladatra vágyott. Nos, meg is 'kapta. iBalogh a tyúktolvajoktól került át a gyillkosságiakhoz, nagy ambícióval és sok erő­vel. Szabad idejében moziba jár, a krimiket különösen szereti. De más a film, és más az élet. S különösen más, ha az ember annyiféle fanitáziadús 'kaland után szémbe találja magát az igazival. Egyedül egy kapu­aljban, ahol csak unatkozni lehet. (Folytatjuk.) HÍREK Június A nai a hol > 4.46 órakor kél, s 20.45 órakor nyugszik, a 0.46 órakor kél, s 10.22 órakor nyugszik. várható időjárás: bára napos idő várható. Né'io! még való­helyi zápor, zivatar. A légmozgás több- mérsékelt lesz. A legmagasabb nappali rséklet kedden 25 fok körül alakul. 19 Á Kedd Gyárfás Job színű nyíre hőmé Kitüntették Somogyi Józsefet A megyei tanács ap­parátusának pártbizott­sága tegnap délelőtt Ka­posváron megtárgyalta a pártalapszérvezetek hivatali munkát irányí­tó, ellenőrző, segítő te­vékenységét. Az ülésen, amelyen r.észt vett Kle- novics Imre, a megyei pártbizottság első titká­ra, személyi kérdések­ben is döntöttek. A tes­tület Somogyi József titkárt érdemei elisme­résével, nyugdíjba vo­nulása miatt fölmentette tisztségéből, s helyére Stier Sándor, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályának ve­zetőjét választotta meg. Az Elnöki Tanács a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet adományozta Somogyi Józsefnek. A kitüntetést Klenovics Imre adta át. Szerkesztőségi ügyelet este 8-íg Telefon: 11-510 osegi 85 évvel ezelőtt, 1899. június 19-én született, és 66 éves Korában, 1965-ben halt meg George Callnescu román regényíró, elbeszélő, neves irodalomtörténész. Iskoláit Bukarestben vé­gezte, ott szerzett tanári ok­levelet is. Fővárosi középis­kolákban tanított, majd a iasi egyetemen a román Iro­dalom professzora lett. Első írásai 1921-ben jelentek meg. A Mihai Eminescu életművét feldolgozó monográfiája az Eminescu-kutatás egyik alap­köve mindmáig, s jelentős a Creanga munkásságáról írt könyve is. Sokrétű irodalmi tevékenységét versek, novel. Iák, drámák, regények jelzik. 1939-ben folyóiratot indított, amelyet azonban baloldali szelleme miatt a hatóságok hamarosan betiltottak. A felszabadulás után a bu­karesti egyetem filológiai tan­székének professzora lett, s haláláig Igazgatója volt a Román Tudományos Akadé­mia Irodalomtörténeti és Folklór Intézetének. Regé­nyeinek hősei és mellékfigu­rái jobbára olyan értelmisé­gi emberek, akik különle­ges képességekkel dicseked­hetnek, de tehetségüket * felszabadulás előtti román társadalomban nem tudják kibontakoztatni, Így vala­mennyiükre elkallódás, bu­kás vár. — Szikra János festőmű­vész alkotásaiból nyílt kiállí­tás Keszthelyen, a nemrég megnyílt Art Salon-ban. A fonyódi festő húsz festmé­nyét mutatják be. A tárlat július 4-ig tart nyitva. — A „Tűzbiztonsági érdem­érem” arany fokozatát ikaipta Pandúr Bódog Makár va- rászlói önkéntes tűzoltópa­rancsnok ötvenéves, kima­gasló munkájáért. Az érdem­érmet Vésén, a vb tanács­ülésen adták ét tulajdonosá­nak. — A tű foka címmel jelen­teti meg a Magvető Kiadó Puszta Sándor 1983-ban el­hunyt somogyi születésű köl­tő életművének java termé­sét. — Több éves együttműkö­dés, cserekapcsolat van a .ka- posmérői Latinca és az NDK- beli sirau-i szövetkezet kö­zött. Tegnap a mérői tszl 12 fős, főként asszonyokból álló küldöttsége tapasztalatcseré­re utazott, az NDK partner a jövő héten viszonozza a látogatást. — Ötven—ötven korbács- ütést méritek Szudánban két olasz állampolgárra, miután „paráználkodás kísérletének” vádjával az iszlám törvény­kezés alapján megkorbácso­lásra ítélték őket. Angelo Chantella turistáit és társát, Enu Cearu villanyszerelőt ezek után várhatóan kiuta­sítják az afrikai országból. Hasonló büntetéssel fenyí- tették meg a „kísérletben” vétkesnek talált szudáni asz- sMonyokat is. — Áldozatot követelt a viz. Pilisvörösvár határában a bányató vizébe esett és meg­fulladt Balogh József három­éves kisgyermek. Balaton- földvár térségében Munkácsy Tünde kétéves, budapesti kisgyerek fulladt a tóba. Mindkét gyermeket felügye­let nélkül hagyták szülei. Hétvégi balesetek Nem tartott kellő oldaltá- volságot gépkocsijával Bala­toni enyvesen Fehér József húszéves esztergályos, sze- menyecsőnyei lakos, s előzés közben összeütközött Lukácsi Gábor hetvenéves nyugdíjas nagykanizsai lakos motorke­rékpárjával. A segédmotor­kerékpár vezetője könnyebb sérülést szenvedett. Későn vette ész^e a so­rompót Szabó Gyula autói buszvezető Siófokon, ezért hirtelen fékezésre kénysze­rült, melynek következtében két utasa, Kovács Istvánná 62 éves balatonkiliti, és Péczeli Ferencné 44 éves siófoki lakos könnyebb sérü­lést szenvedtek. Szabálytalanul előzött So- mogybabod és y Vadépuszta között Szűcs Láíffcló gamási lakos, és személygépkocsija összeütközött Tóth Béla húszéves somogybabodi lakos gépkocsijával, ezután pedig a jobb oldali vizesárokban egy betonhídnak csapódott. A baleset következtében Szűcs László utasa, Poldesz Zsuzsanna tizenhét éves ga­mási lakos súlyos sérülést' szenvedett. Tagnap reggel Kaposváron a Kossuth-téri parkolóhely­ről Magyar Lajos László 36 éves becsüs, kaposvári lakos személygépkocsijával körü'l- tékintés nélkül tolatott a parkolóból, és nem adta meg az elsőbbséget a motor- le arélgpárján közlekedő Ko­vács Csaba 24 éves orvosi műszerész, kaposvári lakos­nak, és összeütköztek. A bal­eset következében a motor- kerékpár vezetője 8 maf>on túl gyógyuló lábtöréses sérü­lést szenvedett. — A Kaposvári Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola szakmunkás- képző tanfolyama felvételt hir­det élelmlszereladó, vegyesboltl eladó, műszaki cikkek eladója, szakács és vendéglátóipari el­adó szakmákban. Jelentkezni lehet az Iskolában beszerez­hető jelentkezési lapon, 1984. augusztus 15-ig, Kaposvár, Rippl- Rónai u. 15. sz. alatt. (79280) — Most érkezett! 200 cm szé­les NDK szőnyegpadló 480 Ft­ért a DOMUS Áruházba. (79448)

Next

/
Oldalképek
Tartalom