Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! f MSZMP SOMOGY MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XL. évfolyam, 140- szám Ára: 1,80 Ft 1984. június 16., szombat NYILATKOZAT a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól FORDULOPONT A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST) 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország Románia és a Szovjetunió hozta létre. Még 1949-ben csatlakozott hozzá Albánia, s 1982 óta vesz részt a KGST munkájában. 1950-ben az NDK, 1962-ben Mongólia, 1972-ben Kuba, 1978-ban Vietnam lépett a tagok sorába. 1964 óta — külön szerződéssel — Jugoszlávia is jelen van a KGST-tanácskozá- sokon. Társult tag még Finnország, Irak és Mexikó. Megfigyelői státusszal jelen van a szervezet" ülésein Afganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz, Mozambik Nicaragua küldöttsége. A harmincöt éves KGST nyílt gazdasági szervezet, minden olyan ország csatlakozhat hozzá, amely elfogadja a szervezet alapszabályait és működési rendjét. A KGST fő célja, hogy a gazdaságfejlesztési erőfeszítések összefogásával és koordinálásával a népgazdaságok tervszerű fejlődését elősegítse, a gazdasági és technikai fejlődést gyrosítsa, az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítottsági színvonalát növelje, emelje a munkatermelékenységet, valamint a tagországok népeinek jólétét. A KGST nem nemzetek fölötti szerv; határozatai ajánlás jellegűek s csak akkor válnak kötelezővé, ha az érdekelt országok törvényerőre emelték őket. Minden tagországnak egyetlen szavazati joga van és senkinek sincs vétójoga. A KGST döntéseiben a legteljesebb demokratizmus uralkodik. Az első csúcsértekezletet tizenöt éve tartották, ugyancsak Moszkvában. A legfelsőbb vezetők találkozója újfent időszerűvé vált, s erre került sor a hét folyamán. ..Fordulópontjához érkezett a KGST-országok gazdasági fejlődése” — mondta Oleg Bogomolov akadémikus. A tagországok az intenzív gazdálkodásba való átmeneti szakaszba léptek, most folyik az új ötéves tervek egyeztetésének előkészítése, a KGST szervei az ezredfordulóig szóló együttműködés programján munkálkodnak. Az utóbbi néhány évben az egyik legidőszerűbb téma a tagállamok stabil fűtőanyag- és nyersanyag-ellátásának megoldása. Tavaly ősszel a berlini ülésszakon Tyihonov miniszterelnök mondta: „Jól tudjuk, hogy a KGST tagállamai érdekeltek a szovjet energiahordozók és nyersanyagok szállításában. Erőfeszítéseket teszünk, hogy e szállítások a jövőben is folytatódjanak Érthető, hogy lehetőségeink sokban attól függnek, milyen mértékben képesek a KGST országai a Szovjetunió népgazdasága számára fontos termékek szállítására.” A mostani 38. ülésszak, amely csütörtökön ért véget, két dokumentumot fogadott el. Az egyik, a KGST-orszá- gok hosszú távú gazdasági együttműködésének stratégiájáról szóló dokumentum nemzeti és közös érdekekből indul ki. A másik dokumentumban, amely a béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés elnevezést kapta, a tanácskozás résztvevői aggodalommal szólnak a nemzetközi feszültség növekedéséről. Kőszegi Lajos Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése méreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST-tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség enjüntéséért, a többi állammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program, a hosszú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok nép gazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatását, szembe- szálljanak az imperialista körök agresszív irányvonalával, az Egyesült Államok és néhány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a Jcöl- csönös együttműködés bővítéséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralevő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyeztetése során tárják fel a KGST-tagorszá- gokkal folytatott kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az trA deszkakerítés egyelőre még marad, de mögötte az idén már megkezdik a terep rendezését, s jövőre a 9ÁÉV dolgozói hozzálátnak annak a panelházsornak az építéséhez, amelynek tervét a Kaposvári Városi Tanács megrendelésére a közelmúltban készítette el a Dél-dunántúli Tervezővállalat Kaposváron a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcától a Mártírok teréig tartó területre. A lébontásra váró épületekkel tarkított rész beépítése a belváros rekonstrukciós tervévényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együttműködés területén az alábbiak: a gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása; a társadalmi termelés további növelése; a termékek műszaki színvonalának. megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása; az export-potenciál fejlesztése; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; valamint a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokozatos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST- tagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST- tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák meg-, oldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekű- ek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempontjából. Célszerűnek tartották, hogy ■a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KGST-tagorszagok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordinánsk megvalósulásához kapcsolódik. 4 — Milyen lesz tehát az Április 4. utca? — erről kérdeztük Farkas Istvánt, a városi tanács tervosztályának vezétőjét. — A tervet már^meg tudom mutatni. Az már ennek alapján is megállapítható: a tervezők’ ügyelitek arra, hogy olyan formai megoldásokat alkalmazzanak, amelyekkel hangulatilag a belváros szerves részévé válhat az. új épületegyüttes. — A tervrajz alapján neció a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KGST- tagországok közötti tartós gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához. Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperáció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek között. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás mindenoldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros és a robottechnika fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biztosítható valameny- nyi KGST-tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek, héz elképzelni, hogy panelből is meg lehet építeni egy ilyen, inkább a hagyományos díszítési megoldásokra emlékeztető formál. — Ennek a sorháznak nemcsak a homlokzati része lesz változatosabb, díszesebb. mint a hasonló technológiával épülteké, hanem például lapos tető helyett sátortető fedi, s így beépíthetjük a tetőteret ■ is. Ezzel nagyobb lakóterületet nyerünk, anélkül, hogy a környező házak fölé kellene emelni -az épületet. amelyek elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasználására, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-termelés és a kölcsönös szállítások térén való együttműködés fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyag-fajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és export-szerkezetüket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekonstrukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anyagok, ■kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tag- ország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsereforgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás továobi elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfűtőmű- vek 2000-ig szóló építési programját. — Hány lakásba költözhetnek be majd a lakók? — Az Április 4. utcában hét, a Beloiannisz utcában két lépcsőházból álló épületrészt építünk egybe, összesen 105 lakással. Ezek nagysága a 38 négyzetmétertől a 117 négyzetméterig, az egyszobástól a három és félszobásig terjed. A földszintet üzletek, vendéglátóhelyek — többek között kenyérbol-t, zöldséges, cipőbolt, presszó — foglalják el. A garázsok építésén-e. figyelembe vesz- szük a terep adta tehetőségeket is. Egyelőre 22 garázs épül, de további 50 építésére van mód. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszer-szállí- _ tások növelésére a célból, ' hogy javítsák a lakosság ellátását és a . fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedésekei fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőr-országok szánwa az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hat- hatósabbá tegyék a mai körű lmények között a KGST keretében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munkamegosztás tökéletesítese és hatékonyságának fokozá sa, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-or- szágok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze ' az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. (Folytatás a 2. oldalon) — A viszonylag nagy terület beépítésénél nem lesz túlzsúfolt, levegőtlen ez a rósz? — Nem. mivel a házsor nem közvetlenül a járda mellé épül, hanem valamivel beljebb, helyet adva egy parkolónak és a ház előtt még marad hely a fáknak és virágágyásoknak is. — Mikorra fejezik be az építést? — Ez év végén elkészül a kiviteli terv, ennek alapján a következő évben megkezdődik az építés, és Várhatóan 1987 végére teljes egészében elkészül a megújult Április 4. utca. Nagy Zsóka Panelből másképpen Elkészült az Április 4. utca rendezési terve c;r,f‘ rrr