Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
1984. június 15., péntek Somogyi Néplap 3 Lépések és gondok FEJLŐDŐ MARCALI Marcali a látványos, nagy változások időszakát éli: lakóinak közreműködésével gyorsan formálódik — itt úgy mondják: városiasod!k — a városiközpont. Dr. Réss Zoltán tanácselnök azt maradija: az ötödik ötéves terv közepén — amikor ez a tipikusan somogyi település városi jogot kapott — a nagyközségek számára biztosított lehetőségekkel próbált meg városi feladatokat ellátni. A hatodik az első középtávú terv, amely már városi lehetőségekkel számolt. Az elképzeléseket azonban a szükség és a sürgősség rangsorolja, a megvalósítás ütemét pedig az anyagi lehetőségek határozzák meg. a — A legszebb tervek sem válhatnak valóra az itt élő emberek közreműködése nélkül. Miként szól bele Marcali lakója a városfejlesztési elképzelések alakításába? q; ...— Marcali kisváros: ami i'történik, azt hamarosan megtudja mindenki. A tervekről véleményt mondanak családi, baráti körben, s ha valami tetszik — vagy nagyon nem tetszik — azt az utcán is megmondják a tanácsi tisztségviselőknek. A város polgárainak véleménye-, eljut valamennyi hiva- tölos fórumra. Gyakorlattá ' vált, hogy a várost érintő éves és ötéves tervekéi csak akkor terjesztjük a tanács testületéi elé, amikor már ismerjük a népfront-ak- tívaülés résztvevőinek a véleményét. A tanácstagok — a törvény előírásainak megfelelően — évente beszámolnak tevékenységükről választóiknak. Ezéken a fórumokon kétszáz-kétszáznegyven közérdekű, legtöbbször rövid idő alatt vagy kis költséggel megvalósítható javaslat hangzik el. Felvetődnek olyan kérdések is, amelyekre nem tudunk megnyugtató választ adni. Ilyen például az, hogy miért nincs helyi autóbuszjárat Marcaliban, miért nem épült meg a művelődési központ. Sokszor szóvá teszik, hogy ma ugyanannyi telefonállomás éán a városban, mint amennyi 1926-ban voltt s egy budapesti beszélgetésre két napot kell várni. — Ezek nem tipikusan marcali gondok: Somogy minden városa hasonlókkal küzd. — Erre azonban nem lehel hivatkozni. A város la- ifyói azt várják tőlünk, hogy keressük, miként oldhatók meg a gondok. Nem telis például új művelődési otthonra, de a régi kuitúrház felújítva átmenetileg még megfelel az igényeknek. Nem épülhet meg a régóta tervezett áruház, de a legfeszítőbb gondokat egy ABC építésével mérsékelni tudjuk. A helyi autóbuszjárat híján a helyközi járatok útvonalát igyekszünk a településen belül úgy meghatározni, hogy a helyi utazási igénye két is kielégítse. — Csak felvetik a város lakói a gondokat vagy közreműködnek a megoldásukban is? — Ha őszinte és nyílt a várospolitika, akkor ismeri a lakosság nemcsak a népgazdaság, hanem a helyi tanács anyagi lehetőségeit Is. Ha képesek vagyunk értelmes programot kidolgozni, akkor segítséget is kapunk. A múlt óv tavaszán akcióprogramot készítettünk Marcali legégetőbb gondjainak megoldására. Olyan fejlesztésekről van szó, amelyek eredetileg szerepelnék a város tervében, de a lakók segítsége nélkül nem tudjuk megvalósítani. Az akcióprogramban szerepelnek olyan terven felüli célkitűzések is, amelyekkel a lakosság javaslatára kezdtünk el foglalkozni. Ilyen a Mikszáth Kálmán utcai sporttagozatos általános iskola tanuszodájának építése. A műit éviben a itsiz, a Volán a SÁÉV és az erdőgazdaság brigádjai csaknem 200 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. A gyors befejezés érdekében az idei felajánlásokat is erre a célra kértük, és megkaptuk. Társadalmi segítséggel tudtuk felépíteni a Npszlopy általános iskola műhelytermeit. A város lakói, az üzemek ösz- szefogása 'nélkül nem lett volna Volán-pályaudvar Marcaliban, s a sporttelepen sem készült volna el az edzőterem meg a többi kiszolgáló létesítmény. — Régi igazság: értelmes célokra, jó szervezéssel könnyű mozgósítani az embereket. — A tanács dolgozói írásban állapodtak meg a marcali vállalatokkal, intézményekkel. A hivatalok do'gőzéi általában pénzt — egynapi keresetet — ajánlottak föl, a vállalatok szak- illetve segédmunkát. (A tantestületek és szülői munkaközösségek segítsége felmérhetetlen volt.) A felajánlások összege 774 ezer forint készpénz. Most a legfontosabb feladatunk a tanuszoda befejezése. Ehhez a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattól kaptunk kétszázezer forint támogatást. Az erdészet kommunista műszakban dolgozza fel a város középületeihez szükséges faanyagot. Munkájuk százhetven ötezer forint megtakarítást — ha úgy tetszik, többletpénzt — jelent. — A földgázhálózat bővítése is napi téma. — A hálóizatfejlesztésre kiemelt figyelmet fordítanak. 1980 decembere óta 1500 lakásban és intézményben tértek át erre a fűtőanyagra. Évente körülbelül tíz kilométer hosszú vezetéket építünk, s erre 5—600 lakás csatlakozását biztosítjuk. Az építés Iránya és üteme, valamint a lakossági hozzájárulás mértéke viták forrása. Elsőként — érthető módon — azokat a közülieteket kapcsoltuk be a . hálózatba, amelyeknek hozzájárulása lehetővé tette, hogy megépüljön a földgázvezeték. Később a gazdaságosság azt kívánta, hogy arra vezessük a gázt, ahol a legkisebb költséggel, a legtöbb lakás ellátását tudjuk biztosítani. Mosít eljutottunk a családiházas területekig, ahol sok az egyedül élő idős nyugdíjas, és sóikba ikerül a gázbekötés. A lakóknak mintegy 30 százaléka nem vállalja a költséget. Nincs, olyan fórum a városban, ahol ez ne kerülne szóiba. Továbbra is kommunális gondokkal küzd a város: a talajviszonyok miatt a szennyvízhálózat hiánya környezetvédelmi és közegészségügyi gondot is okoz, Űj szennyvíztársulat létesítésére — a hálózat bővítésére — a t is zt í tókapac i tás el é g t elensé- ge miatt nem kaptunk engedélyt. — Marcali az építkezések hatására alaposan megváltozik. — A lakásépítés a város- köpont rekonstrukcióját jelenti. A gondunk az, hogy a paneltechnológia és a terepviszonyok miatt drágák a marcali lakások. Ez elsősorban a többgyermekes fizikai dolgozók és a fiatalok otthonteremtését nehezíti meg. A másik gondunk, hogy sok az általános iskolai szükségtanterem, 1986-tól a középfokú oktatásnak is jelentős gondjai lesznek. A jelenlegi tantermekben a továbbtanulók felét tudjuk csak elhelyezni. Éppen ezért erre a területre irányítjuk a társadalmi munkát és a figyelmet. Ezek a gondok számunkra új feladatot jelentenek. Dr. K. I. ÖREG GÉP NEM VÉN GÉP Nyári munkák a cukorgyárban Az ősszel lesz kilencven éve, hogy — a Mezőgazdar- sági Ipari Részvénytársaság hasonló üzemeinek egyikeként — megkezdte a répa feldolgozását ,a Kaposvári Cukorgyár. A MIR .gyárának bázisgazdaisága az 1890- ben hosszú távra — 24 évre — bérbe vett 23 ezer hektárnyi uradalom volt. A répatermelés szervezését és a igyár építését 1893-ban kezdték, s egy évvél később már készült a cukor. Az üzem indítás első kampányában mintegy 26 300 tonna somogyi répát dolgoztak fel. Hol vannak már ezek a számok? A gyár történetében két csúcsát jegyeznek: az 1982 őszén indult szezonban vették át a legtöbb répát — 400 510 tonnát —, s az 1978-as kampány adta a legtöbb cukrot, 42 011 tonnát (ezt a mennyiségiét 3.34 000 tonna répából nyerték). Ha nem is az ezredfordulóra de mindenképpen a régmúltra emlékeztet néhány, még ma is üzemelő gép a kaposvári gyárban. Négy, 1916-ban készült BW-kazán jó szolgálatot tesz a mostani kampányokban is (cseréjük csak a VII. ötéves terv időszakában várható); két, 1924-ből való présgépet 'pedig maguk alakítottak át szemenként i préselésre... Csaknem nyolcszázan dolgoznak ezekben a napokban a gyárban. Ű.gy számolnak, hogy az ősszel induló kampány 70—80 napig. tart; több mint 6000 hektár répa termésének fogadására készülnek föl. A munkásaknak több mint a fele rakodógépek, 'teherautók, buktatógépek és az üzemi berendezéseik karbantartásával, javításával foglalatoskodik. Csupa olyan temimivaló ez, amelyre szezon közben nem kerülhet sor. Ugyanakkor jó néhányan a mokkacukor gyártásában vesznek részt, mások a kampányban készült cukor egy részét csomagolják kilós zacskókba,, nóháhyan pedig cukrot őrölnek. Szállítják a cukrot a gyárból: minden évben ilyenkor kerül ki a termék zöme a kereskedelmi vállalatokhoz. A Kaposvári Cukorgyárban előállított cukor nagyobb részét főként ott hozzák forgalomba ahonnan a feldolgozásra átvett répa származik — tehát somogyi, baranyai és tolnai .települések boltjaiban. De jut belőle az ország más részeibe is. H. F. Jól fejlődnek a kapások Elvirágzott a búza A hírnév kötelez w Újabb eredményekre sarkalló feladatok A mezőgazdasági nagyüzemekben jó ütemben haladnak az aratás előkészületei. Több üzemben már megtartották a gépszemiéket ami- koris bizottság ellenőrzi a kombájnok, traktorok stb. műszaki állapotát, s azt, hogy megfelelnek-e a munkavédelmi tűzbiztonsági előírásoknak. Amennyiben kifogásolnivalót találnak, a hibát sürgősen ki kell javítani, ellenkező esetben nem indíthatják a gépeket, A gépszemlék zömmel a jövő héten kezdődnek, majd június vége felé az őszi árpa .táblákban indulnak az első kombájnok. A búza június közepén szépen fejlődik. Fontos fejlődési szakaszon esett át, megtörtént a virágzás. Az időjárás kedvezett ennek a biológiai folyamatnak, amelyet a szemképzés időszaka követ. A 20—25 fok körüli nappallá hőmérséklet, s az, hogy erőteljes a napsütés. kedvez az érésnek. A kapás- növények szintén jól fejlődnek, június .közepén ugyan valamivel több hőre lenne szükségük a növekedéshez, mindent egybevetve azonban a határstzemlék tapasztalata szerint a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa biztató képet mutat. A kertészetekben egyes termények betakarítása megkezdődött, .másutt a növény- védelem és a növényápolás ad munkát. A korábban kiültetett palánták csaknem kivétel nélkül megeredtek és ez biztató a nyári-őszi ellátásra nézve. A zöldborsó betakarítás jó ütemben halad, a tartósítóipar is folyamatosan fogadja a földekről érkező szállítmányokat. Gyorsult az eper és a cseresznye felhozatala. Az újburgonya felszedését is jó ütemben végzik a gazdaságban és a kistermelői táblákon. i Hétfői hétre egymásnak adják a kilincset az öreg diákok a kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumban. Megsárgult tablóikon a patinás iskola Som&sich nevét őrzi. Az első névadóról sem feledkeznek meg: helyreállítják az emléktáblát, de emellett Táncsics szellemi örökségét is ápolják a kaposvári középiskola falai között. A múlt a gyökere jelenünknek és jövőnknek: e törzsről, s lombjáról, az előző tanév tapasztalatairól, az iskolai pártalapszervezet munkájáról adott számot a minap a gimnázium pártveze- tősége a kommunista pega- gógusoknalk. Bűvös szám a tizennyolc — állapította meg az alapszervezet titkára, amikor a taglétszám alakulásáról beszélt. Akánhányan mennek el az iskolából és akárihányan jönnek, a kommunisták száma mindig tizennyolc ... A fiatal nevelők párttaggá nevelésére — az eddiginél nagyobb törődéssel — több Időt kívánnak ezután fordítani, erősítve a tantestület politikai arculatát. A politizáló, demokratikus szellemű iskola gyümölcsét a tanulók is élvezik. A Táncsics gimnázium tanárai joggal büszkék eredményeikre. Diákjaik az átlagosnál kiemelkedőbben szerepelnék. A múlt tanévben a 'tantestületi kommunista nevelői sokszor foglalkoztak ok tatáispoli t i kai kérdésekkel. Az elméleti következtetéseket a gyakorlati megvalósuló során is figyelemmel kísérték. Nagy sikere' volt a politikai oktatásnak, témája a felszabadulás utáni életünk volt. Ezekre az előadásokra meghívtak diákokat is. Élénk érdeklőlés kísérte az intézet KlSZ-szervazeté- nek munkáját — tűnt ki a beszámolóból és a hozzászólásokból. A koimmunista nevelők a tantestület tagjaival együtt azon igyekeznek, hogy az ifjúsági szervezet önállóságát fokozzák és életét tartalmasabbá tegyék. Ellenben fölhívták a figyelmet. arra, hogy javítani kell az ..együttműködést a városi és megyei KlSZ-bizottsággal. A legélénkebben a tehetséggondozás foglalkoztatta1 a beszámoló taggyűlés résztvevőit. Az iskola tanulói szép sikereket érték el eddig is ám a megnövekedett feladatok szellemébein az eddiginél is igényesebb fölkészítésre van szükség — állapították meg. A jövő tanév első felében az alapszer- vezet napirendre is tűzi a tehetséggondozás témáját. E bonyolult feladatot a régi módszerekkel aligha lehet megoldani — csaptak össze a vélemények, s kristályosodott ki a megújítás gondolata a tanulók sokoldalú képességeinek fejlesztéséről. Az iskola ifjúsága életének rangos, fóruma a Voluntas című lap, országosan elismerik a Táncsics Diákszínpad munkáját. A közművelődésért sokat tesznek a gimnáziumiban, a ikiállítóte- remben gazdag élményt gyűjthetnek a tanulók. A pártalapszervezet kritikusan elemezte a nyugdíjas pedagógusokkal való törődést; megállapították, a szaikszervezeti bizottsággal együtt ezután több gondot kell fordítani az idős tanárokra, akik hosszú éveket szenteltek az ifjúság nevelésére. Értékelte az oktatási intézmények pártbizottsága is a gimnázium pártalapszerve- zetének munkáját. Az elismerés mellett javaslatként fogalmazták meg a kommunistává nevelés előmozdítását. Ennek egyik lehetősége a fiatal pedagógusok KISZ- szervezetének megalakítása, ezt szorgalmazta a pártbizottság. Sok értékes gondolat hangzott el a gimnáziumi alapszervezet beszámoló taggyűlésén. A tennivalók sora az eredményékre épül. megvalósításuk az iskola hírnevét kívánja tovább gyarapítani. Horányi Barna
