Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
4 Somogyi Néplap 1984. június 14., csütörtök Díjak Kaposvárnak Évadzáró társulati ülés Tegnap a Fészek klubban került sor az országos színházi találkozó eredményhirdetésére. A nagydíjat — s a vele járó 50 ezer forintot — a Színházművészeti Szövetség a Csiky Gergely Színháznak ítélte teljesítménye egészéért. A legjobb rendezés díját Ascher Tamás kapta A Mester és Margarita színpadra fogalmazásáért, a legjobb díszlet- és jelmez- tervezői díjat ugyanezért a produkcióért Pauer Gyula érdemelte ki. Ezek a tényék tették még örömtelibbé a tegnapi évadzáró társulati ülést a színházban. Babarczy László igazgató köszöntötte a megjelenteket — közöttük dr. Horváth Sándort, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetőjét —, és értékelte az évadot. Nemcsak a látványos sikerekért ítélte jónak, hanem azokért a törekvésekért is, amelyek már a jövőt körvonalazzák. Egyenként beszélt minden bemutatóról, az évadkezdő A kisfiú és az oroszlánok, a Liliom és a Filmcsillag nagy közönségsikeréről, a Hamlet fiatalok körében elterjedt nagy népszerűségéről — e darabbal nyitják jövőre az őszi budapesti művészeti heteket —, de erényei mellett esztétikai problémáit is' említette. Ugyanilyen kritikusan szólt A kert értékeiről, illetve a megvalósítás hiányosságairól is. A Di'ótörőt az évad egyik legteljesebb produkciójaként értékelte, olyan szintjét jelenti, mely a folytatandó utat jelzi. Noha A Mester és Margaritával sem a rendezője, sem ő nem elégedett — mondta —, arra példa, hogy az emberek megbocsátják az egészért a megvalósítás kevésbé sikerült részeit is: az értékek képesek arra, hogy eltakarják a hibákat. Halványabban sikerült a Pahtagleize, bár rendkívül bonyolult vállalkozás volt. Keresni fogják a maradéktalanabb megvalósítás lehetőségeit. Már készen van a stúdióban egy Bánk bán-variáns, melyet a jövő évadban mutatnak be. Akkor tervezik más bemutatók mellett a Cseresnyéskert, a Cigánybáró, az Übü király, A kétfejű fenevad című Weöres-színmű premierjét is. Babarczy László szólt a jövő évi vendégjátékokról, kiemelve, a műszaki gárda mostani budapesti magas színvonalú helytállását. Az együttes rendkívül jó állapotban van, s a jövő évadra új, jelentős művészi erőkkel gazdagodik. Sótonyi Sándor, a Somogy megyei Tanács művelődési osztályának vezetője a párt- és állami szervek üdvözletét, köszönetét tolmácsolta a múlt szezon munkájáért. Utalt a végrehajtóbizottsági ülésre, amely magasra értékelte a Csiky Gergely Színház tevékenységét. — A sikerek valamennyiünket arra sarkallnak — mondta —, hogy optimizmussal várjuk a következő évadokat. ez a kreativitásnak egy L. L. Öt év után a holnapról A bizalom többletet kíván öt teljes év van a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat mögött. Fél évtized ahhoz elegendő, hogy mérni lehessen hasznosságát, bizonyítiani életképességét. Harsányi Lehellel, a vállalat igazgatójával mérleget készítettünk, a „honnan?” és „hová?” kérdésekre kerestük a választ. — öt évről beszélve elkerülhetetlenek a számok, különösen azért, mert az ötéves történetnek máig is ható, fontos előzményei voltak. — Az ötéves közös vállalat — mondta Harkányi Lehel — a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola Katej és Kahús programjára építve fejlődött ki. Így a rendszer- szervezői munka jóval korábban kezdődött és azóta is gyümölcsöző az együttműködés az intézet és a vállalat között. Közös vállalatunk megalakulásának évében, 1978-ban 84 tagüzem, ebből 75 szarvasmarha-ágazattal rendelkező gazdaság igényelte közreműködésünket, azóta már 14 megyére, 164 gazdaságra terjed ki tevékenységünk. — Ennek a bizalomnak konkrét eredményességre kellett alapulni. — 1979 # óta a rendszerünkhöz tartozó tejelő állománynál csaknem ezer literrel nőtt a tehenenkénti tejtermelés, a húshasznú állománynál az egy átlagtehénre jutó választott borjú 0,8- ról 0,97-re. A tömegtakar- mány-termelés javítása érdekében géptársulásokat szerveztünk, gépeket szereztünk be, kialakítottuk a fejőgépek, a hűtőgépek, majd a tüzeléstechnikai berendezések szervizét két év óta a legelőkön, telepeken kutak fúrását vállaljuk, takar- jnánykeverékeket, gyógyszereket, technológiai berendezéseket forgalmazunk. Fejlesztő munkánk során a svéd Alfa-Laval céggel, a holland Vna der Have céggel, a Hesston céggel, jugoszláv, NDK mezőgazdasági üzemekkel. — A felsorolás igyekvő erőfeszítésekről tanúskodik. Napjainkban gazdasági életünk minden területén a megújulás szükségességével és követelményével találkozunk. Tud-e újat nyújtani a rendszer van-e javaslata a korszerűsítéshez, a fejlesztéshez? Egy rendszerszervező feladatának lényeges eleme a megújulás. — Hogyan hat a munkájukra az, hogy az ágazatra vonatkozó szabályozórendszer nem éppen kedvező? — A n»ai közgazdasági környezet csak nagyon szigorú erőfeszítés mellett biztosít eredményességet. Ezért feladatunk, hogy az ésszerűség határáig mérsékeljük a költségeket, és növeljük a termelést. Egy évvel ezelőtt bevezettük a specializált szaktanácsadást, kiemelten foglalkozunk a minőségi tejátvétellel kapcsolatos üzemi problémák megoldásával, és sorolhatnám az egyéb szakmai törekvéseket. — Mi a kulcs ahhoz, hogy ezek a törekvések célba érjenek, bizonyíthatóan szolgálják az ágazat eredményességét? — Döntő és mindent meghatározó az üzemekkel való jobb együttműködés. A holnap érdekében vállalatunknak tágabbra kell nyitnia az „adórendszerét”, a gazdaságoknak viszont a vevőkészülékeiket. A legígéretesebb elvi, tudományos eredmény is csak akkor válik értékké, ha hasznosul a gyakorlatban. A mi hivatásunk a közvetítés, az üzemeké viszont az, hogy képesek legyenek befogadni az újat. a jobbat. V. M. PÁLYÁZAT A népi Lengyelország 40 éve Most és a következő öt héten egy-egy alkalommal cikk található lapunkban Lengyelországról, a végén két kérdéssel, totó- szerűen három válaszlehetőséggel (1, x, 2). Kérjük, a válaszokat gyűjtsék össze és együtt küldjék be a következő címre: Lengyel Kultúra, 1065 Budapest VI., Nagymező u. 15. A'beküldési határidő: 1984. július 31-e. A megfejtők között a következő dijakat sorsolják ki: Fődij: Kétszemélyes, négynapos tartózkodás a varsói Fórum-szállóban, oda-vissza ingyenes repülőjeggyel. További dijak: húsz értékes lengyel népművészeti tárgy, az In- terpress, az Orbis, a LOT és a budapesti Lengyel Kultúra ajándékai. A sorsolás: 1984. augusztus 15-én lesz, a nyertesek névsorát augusztus 20-a után közöljük lapunkban. 1. Potenciál és távlatok A népi Lengyelország az elmúlt négy évtizedben elért eredményeit az utóbbi esztendőkben felmerült nehézségek ejlenére sem vonhatja' kétségbe senki. Visszavonhatatlanul a múlté már a krónikus munkanélküliség és a falusi lakosság nyomora, a kirívó szociális különbségek sora. Már csak az idősebb rfemzedéknek vannak személyes emlékei a hatmillió em- beráldozatof követelő és mérhetetlen pusztításokat okozó második világháborúról, valamint az ország újjáépítéséről. Lengyelországban az elmúlt 40 esztendőben több mint 500 nagy és többezer kisebb • ipari üzem épült, a nagyobbak gépparkját a 70- es években felújították és korszerűsítették. Új ásvány i- nyersanyag-lelőhelyek egész sorát tárták föl: az ország keleti részében, Lubllin környékén. a szénmedencét, az ailsó-sziléziad Lubin és Glo- gow körzetében a rézbányákat, és még sorolhatnám a példákat. A kőszénbányákból ma évi mintegy 200 millió tonna szenet hoznak felszínre, barnaszénből kb. 45 millió tonnát, a villamosener- gia-termelés 130 milliárd kilowatt (most épül az első atomerőmű Zamowiecben). Nyersacélból 18—20 millió tonna, tiszta rézből több mint 360 ezer- tonna, gépkocsiból (személy- és tehergépkocsi, valamint autóbusz együtt) mintegy 400 ezer darab az éves termelés. Az elmúlt 40 esztendő során Lengyelországban számos új iparág jött létre. Ezek évente több mint 400 ezer magnetofont, kb. 600 ezer televíziót (ezen belül 200 ezer színes tv-t), több A katowlcei kohfanű a Tt-es években létesült mint 2,1 millió rádiót, továbbá számítógépeket és számítógép-kiegészítő berendezéseket, 1982 óta pedig mikroprocesszorokat állítanak elő. Aránylag magas fejlettségű a lengyel szerszámgépipar. Ami Lengyelország élelmiszergazdasági potenciálját illeti, erről is szemléltetésképpen néhány adat. Az országban jelenleg évente több mint 22 millió tonna gabonát takarítanak be. A gyümölcstermés nagyságát tekintve (ami pl. almából 2— 2,5 millió tonna) Lengyelország az európai országok élvonalába tartozik, s ugyancsak fejlett a zöldségtermesztés. A Lengyel Népköztársaság gazdasági életének a fellendítésében fontos szerepe van a vállalatok önállóságára, önfinanszírozására és önigazgatására épülő gazdaságirányítási rendszer általános reformjának, amelyet 1982- ben vezettek be. Ugyancsak fontos a szerepe a szocialista közösség országaival folytatott, mindinkább szorosabbá váló gazdasági együttműködésnek és árucserének. A feladatok, amelyek a lengyel nép előtt állnak, természetesen, még nagyok. Valóra váltásuk sok éves munkát és komoly ráfordításokat igényel. (Interpress — KS) KÉRDÉSEK: I. Lengyelország legfőbb nyersanyagkincse a kőszén. Menynyit termelnek belőle évente? 1 50 millió tonnát x 100 millió tonnát 2 Mintegy 200 millió tonnát II. Mikor vezették be Lengyel- országban a gazdaságirányítási rendszer általános reformját? 1 1975-ben z 1982-ben 2 1965-ben Máté villámgyorsan és észrevétlenül fűzte gondolatait a portás elbeszéléséhez. Józsi bácsi hiába fürkészte az arcát, nem Látott semmiit. Egyik erénye volt ez Máténak, a rezzenetlen arc. Hányszor kapott szemrehányást érte kollégáitól, nőismerőseitől. Máté arca ritkán fejezett ki haragot, s még- inkább kedélyt, ha ivott néha, elmosolyodott — a ritka pillanatokban egy klubestén vagy egy félhomályos bárban alkalmi barátnőivel. Józsi bácsi bizonytalanul folytatta tovább. — A hölgy rendben megérkezett, ha jól emlékszem, délután fél kettő' lehetett, tulajdonképpen hivatalosan kettőkor adjuk át a szobát, de mint mondtam, a szoba üres volt, így semmi nem akadályozta, hogy felmenjen. — Egyedül érkezett? — Teljesen egyedül. Egy bőröndöt hozott, finomnak látszott, nem volt túl nagyméretű, ha jói emlékszem ... Máté biztos volt benne, hogy Józsi bácsi mindenre jól emlékszik. A fejében bizonyára kartotékrendszert vezet, és használja is, ha szükség van rá. Kíváncsi volt, miit jegyzett fel még Halas Viola kartonjára. — Azt hiszem... igen most már biztos vagyok benne, hogy kistáskája is volt. Inkább szatyorféle. Egy karkötőt viselt a karján, és azt hiszem, egy gyűrűt, bril- liánskővel. Hogy valódi voLt-e a brill, azt ugyebár ... A százados úgy képzelte, hogy valódi volt. Már kezdett bontakozni előtte Halas Viola arca. Vidéki lány, aki Pestre jön szállodába — nagy élmény. Természetes, hogy felveszi az ékszereit. S miért ne volna ékszere? Vidéki lány, az apjáék kertészkednék, gyümölcsöt adnak el. Egyetlen lány, s ha gyűrűt kér magának, meg is kapja. Szórakozottan érdeklődött tovább: — Azonnal felment á szobájába Halas Viola? — Igen kérem, mihelyt átvette a kulcsot. Később lejött a hallba, és várt valakire. Ekkor is a fehér kosztüm volt rajta. Nem öltözött át. Csodálom, mert a lányok szeretnek öltözködni, az én Viola lányom is;... s Máté újból félbeszakította — Honnan tudja, : hogy várt valakit? Józsi bácsi picit lenézően mosolygott. — Mert az illető érte jött. — Férfi volt az illető? — Igen. És kocsival jött, azt hiszem ... — Azt hiszi, vagy biztos benne? Máté hangja most csengett először erélyesen. Józsi bácsi összehúzta magát, mint egy rossz gyerek. Engedelmesen, és most már gúny nélkül válaszolt. — Biztos vagyok benne. — Együtt jötek vissza? — Csak a hölgy jött be a szállodába. Gondolom, elhozták kocsival. De ezt már nem láttam. A hölgy bejött, és érdeklődött, keresték-e. Lehet, hogy nem azt várta, aki érte jött. — Mennyi idős lehetett az autós férfi? — Gondolom, harminc. Vagy annál is több. Nehéz saocoLni manapság. A fiatalok idősebbnek látszanak, az idősebbek fiatalabbnak. Itt van egy hetvenéves úr Kanadából, farmert visel... A portás legyintett. Megvolt a véleménye a farmer- nadrágós öregúrról. — Annyit mondhatok, szemüvéget viselt az illető. Lehet hogy napszemüveg volt... (Folytatjuk.)
