Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

Somogyi Néplap 5 Megnyitották Martyn Ferenc kiállítását Ajándék Somogy megyének — A szülőföld üdvözlete Egy vizsgálat tapasztalatai Szórakoztatás a művelődési otthonokban Ferencsik János 1997—1984 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Ferencsik János főzeneigazgató, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, éle­tének 78. évében, hosszas szenvedés után június 12-én ét­hunyt. Temetése június 25-én, 13 órakor lesz a farkasréti temetőben. 1984* június 13., szerda Martyn Ferenc kiállítását nyitották meg tegnap dél­után Pécsett, a Káptalan ut­ca 6. szám alatt, a Martyn- ház földszinti termeiben, ahol időszaki kiállításokat rendeznek a művész festmé­nyeiből és grafikáiból. Ezút­tal harminc olyan festmény kerül a közönség elé, ame­lyet a művész Somogy me­gyének, Kaposvárnak ado­mányozott. Martyn Ferenc köszöntésének, a kiállítás megnyitójának időszerűségét az adja, hogy a művész most nyolcvanöt éves és a napokban vette át a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést. Ezt a hosszú, eredmé­nyekben és eseményekben gazdag, fordulatos, bár mű­vészi értelemben ritka kö­vetkezetes életet jól isme­rik a festészet barátai — nem most, az ünnepléskor vetül rá először fény. Innen indult a pálya, Kaposvárról, Rippl-Rónai József Róma- hegyi villájából, ahol a tíz­éves fiú a mester mellett élt. Családtag, inas és nö­vendék volt egy személy­ben; segített a műteremben, s közben megismerkedett sok híres emberrel, magába szívhatta annak á francia kultúrának, műveltségnek az elemeit, amely később egész életét meghatározta. Martyn Ferenc a bécsi, majd a budapesti képzőmű­vészeti főiskolán tanult az első világháború után. A húszas évek derekán sok más fiatal művésszel Pá­rizsba ment. Tizenöt évig élt ott, s csák az újabb há­ború eseményei elől mene­külve tért haza. A felsza­badulás után fáradhatatla­nul szervezte a Dél-Dunán- túl képzőművészeti életét: előadásokat tartott, kiállítá­sokat nyitott meg. Közéleti aktivitását mind a mai napig megtartotta. A Párizsban született mű­vek nem kerültek haza. De az 1940 óta itthon alkotott festmények, grafikák és szobrok is hatalmas élet­művet jelentenek. Jól lát­ható, hogy Martyn Ferenc ír származású családjának hagyományai, a gyermekkor emlékei, a magyar táj és magyar folklór elemei d francia avantgárd legjobb eredményeivel ötvöződnek műveiben. Martyn Ferenc Pécsett él, de nem feledkezett meg Ka­posvárról és „a Róma-hegyi tündérkertről” sem, ahogyan írásaiban Rippl-Róniék vil­láját nevezte, a boldog gyermekkor színhelyét. Felsőfokú szervezőket képeznek A mezőgazdasági nagy­üzemekben, ahol korszerű munka- és üzemszervezési módszereket al kai maiznak, egyre nagyobb szükség van jól képzett szakemberekre. A MÉM Mérnök- és Vezető- továbbképző Intézetében ő&z- szel új típusú tanfolyamokat indítanak. Másféléves ta­nulmányi idővel felsőfokú, szervezőkápző tanfolyamok kezdődnek; ezekre azok kér­hetik felvételüket akik leg­alább két évet szervezői munkakörben dolgoztak. Nemcsak felsőfokú, hanem középfokú végzettséggel ren­delkezőket is fölvesznek. Az intézetben, felsőszintű köz- gazdasági—kereskedelmi ve­zetőképző tanfolyamot is szerveznek egyéves tanulmá­nyi idővel. Nagy szerepe volt abban, hogy a ház eredeti szépsé­gében új életre kelhetett mint múzeum, még a beren­dezésben is segített, emlékei alapján. Nem véletlen, hogy a tegnapi pécsi kiállításon Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyet­tese és dr. Horváth Sándor a megyei pártbizottság pro­paganda- és művelődési osz­tályának vezetője, is megje­lent: Balassa Tibor a szülő­föld üdvözletét adta át az idős festőnek. — Somogy megye azzal dicsekedhet, hogy festőóriá­sok dolgoztak városaiban, falvaiban: Zichy Mihályra, Vaszary Jánosra és minde­nekelőtt Rippl-Rónai József­re gondolok — mondotta az elnökhelyettes. — Somogy ilyen hagyományait ápoljuk, amikor a megyei tanács ré­gi épületében kiállítóterme­ket, múzeumot és levéltárat rendezünk be, s azzal a 30 festménnyel, amelyet az életmű különböző korsza­kaiból válogatva a mester — szerződésünk értelmében — Somogy megyének, a múzeumnak adományoz, egy új somogyi képtár alapjait vetjük meg. Terveink sze­rint az ősszel nyitjuk meg a bemutatót — a képek mel­lett két nagyméretű szobor is Kaposvárra kerül, ezeket most öntik Budapesten —, a megnyitó a múzeumi hónap eseménye is lesz. Számítunk a közönség érdeklődésére, s ígérjük, mindent megte­szünk, hogy a nézők méltó környezetben gyönyörköd­hessenek Martyn Ferenc al­kotásaiban. A Martyn-ház kertjében a mesternek két új bronzszob­rát állították föl; most avat­ták a Zsolnay-múzeum ka­pualjában elkészült üveg­ablakot is, amelyet Martyn Ferenc tervei alapján Szabó Erzsébet készített. A napok­ban jelent meg a Corvina Kiadónál a Martyn Ferenc ötven rajzát tartalmazó al­bum is — ezt a mester de­dikálta tegnap a kiállítás- megnyitó után. Gárdonyi Tamás NINCS IS Egy tévéjáték — film? — címét fordítottam ki a „ki­fordítom, befordítom, mégis bunda a bunda” állítás szel­lemében. Lendvai György munkájának igazi címe- Holnap kupaszerda! De ne­kem egy kicsit gyanús, hogy bundázott. . . Előre lefutott mérkőzés ez. A gólzápor sem véletlen. No, de ne rögtön a mérkőzést lefújó bírói .sípszóval' kezdjük a krónikát! Balázsi Balázs rokkant- nyugdíjas tanár — igazga­tó? — rideg pedágógiai el­veivel elriaszt magától min­denkit; órabérért fogad fel pazarul berendezett, hihe­tetlenül nagyméretű lakásá­ba társalkodópartnert Ara­nyos László tanártárs — nőmén est omen? — szemé­lyében, háziasszonyt (egy fö­löttébb gusztusos bejárónőt), háziorvost stb. Kiszolgálják a pénzéért. Orvos fia, ve­gyész lánya havi apanázst juttat el hozzá, s ezt ő ta­karékba teszi a nevükre. Józan hűvösség és kemény, mondhatni megalázó neve­lés között azonban van né­mi különbség. Ez utóbbi enyhén szólva fasisztoid, s ahogy elnézem Balázsi ta­nár úr fejét — fehér, mint a Himalája csúcsa —, nincs A Magyar Népművelők Egyesületének megbízásából munkacsoport alakult a mű­velődési otthonok szórakoz­tató tevékenységnek vizsgá­latára. A felmérésről ké­szült anyagot az MNE el­nökségi ülésén vitatták meg. A vizsgálatiban 50 intézmény vett részt. A szórakoztató kultúra ha­zánkban ellentmondásos. Va­lódi tartalma, szerkezete ho­mályos. Az intézmények te­vékenységének körülbelül 50 százalékát sorolják a meg­kérdezettek a szórakoztató kategóriába, s erre átlago­san a költségvetésnek egy­negyedét fordítják. Általá­nos tapasztalat, hogy a vá­rosok differenciáltabb intéz­ményrendszerében a művelő­dési központok kevésbé vál­lalnak ilyen programokat, míg a falvakban a művelő­dési házak a sokféle funk­ció mellett a szórakoztatás­nak is kizárólagos gazdái Az intézményekben leg­népszerűbbek a szórakoztató rendezvények. E műsorok­tól leginkább a diplomások maradnak távol. A látoga­tottság a fellépők hírnevé­től függ. A művelődési há­zak legtöbbször nem műsort, hanem személyt szerződtet­nek. A helyi hagyományok felélesztésének elterjedését fontosnak tartjuk. Az intéz­mények viszont alig rendez­nek olyan programokat, so­rozatokat, ahol a szórakozás aktív tevékenység, inkább szolgáltatás. Hiányoznak a komplex események. A települési hátrányok je­lentkeznek a művelődési otthonok tevékenységében. A nagyvárosoktól, Budapesttől távol eső falvak intézményei gondokkal ‘küszködnek a szórakoztató műsorok rende­zésekor: gyakori a helyszín kicsinysége, elavultsága, téli időszakban nehéz a fűtés, ri­degek az előcsarnokok, öltö­zők, kényelmetlenek a szé­kek. Megdrágítják, olykor lehetetlenné teszik a meg­rendezést a magas úti- és kétségem afelől, hogy mely korban ragadt rá ez a... mondjuk így: túl racionális nevelési mód. A baj csupán az, hogy Lendvai György­nek nemigen sikerül bizo­nyítania, amit hőséről — antihőséről — állít. Így az­tán marad a bundázás: a jól ismert és unt „hálátlan gyermek” sztori köszön vissza a képernyőről, alig igazolva az atyai nevelési csőd eredőit. Olvasom a szerzői ajánlásban, hogy mindenki elfordul'a gorom­ba zsarnoktól, kivéve egy valakit — „akit pedig leg­jobban megalázott”. Nos, a bögyös és gyönyörű házve­zetőnő megaláztatása igazán nem nevezhető olyan rette­netesen nagy gorombaság- nak. Inkább természetesnek érzem, hogy az öregember­ben a bőséges női javak láttán még egyszer feltá­mad a férfi... S miután a mini tirannust Szabó Sán" dor, a legelegánsabb ma­gyar színész alakítja, egy cseppet sem csodálkoznék, ha a szépségversenyen bát­ran indítható házvezetőnő (Szegedi Erika) az ölébe pattanna. Még valamit: akinek eny- nyi könyve van, mint Balá­zsinak, az nem vallhat ilyen szállítási költségek. A szer­vezők sok esetben letagad­ják a napi többszöri fellé­pést, mert ilyenkor több helyen teljes költséggel kell elszámolni nékik. Nincs tisztázva a bérlési díjak rendszere. „Akinek nincs hangszere, az ne muzsikál­jon pénzért” — mondja az egyik népművelő. Nincs jogszabályilag tisztázva, mi­kor hány technikus, hang­mérnök fizethető és milyen díjjal, mikor kell rakodási költséget fizetni. Lassan a félilépti díjak után minden­féle költséggel megtérhetik a művelődési házakat. A műsorok kapcsán egyér­telmű a külső szervezők, a fellépő művészek, a hatóság (engedélyek, jogdíjak) érde­ke, csupán a művelődési otthonok érdeke nem kerül mérlegre. A műsorokról sze­rezhető információ hiányos, sok esetben a népművelők nem is tudnak ezekről. A magánszervezők könnyebben kötnek szerződést előadások­ra, míg a rendezőirodák a művelődési házak többségé­ben hiába is jelentkeznének, olyan magas árakat kérnek. A külső intézményekkel közösen szervezett szórakoz­tató rendezvények esetén ki­derül, mit várnak az értel- miségánék tartott népműve­lőktől: adminisztrációs fela­datokat, plakátok írását-ra- gasztását, teremrendezést, technikai eszközök biztosítá­sát, kezelését, pénzkifizetést stb. A műsorellátás és mű­velődési házak érdekeinek megvédésére elengedhetet­lennek látszik az intézmé­nyek szövetkezése. Erre tesz kísérletet a művelődési ott­honi szakmai szervezet, s szükséges, hogy az egész egyesület támogatója legyen ezeknek a törekvéseiknek. Az elnökségi ülésen javas­latok születtek a problémák megoldására. Az anyagot és határozatokat továbbítottuk az illetékeseknek. Bihariné Asbóth Emőke MNE-elnökségi tag rideg elveket, s főként nem tilthatja meg lányának a novellaírást! A díszletterve­ző kicsit az író ellen dol­gozott — ez lehet az ellent­mondás nyitja. A sorolta­kon kívül nagyra tartom öze Lajos alakítását, aki le­het, hogy hozzárögtönöz az írott szöveghez, de jól csi­nálja! Miért „gyanúsítom” Özet szövegdúsítással? Mert a Nagyvilággal a kezemben, a textust követve néztem vé­gig az intellektuális humor oly ragyogó képviselőjének művét, mint Woody Allen. S nemcsak Öze, hanem a többi színész sem tekintette szentírásnak a folyóirat 1982/5-ös számában megje­lent szöveget. Ügy körülbe­lül hasonlókat mondtak ah­hoz, de nem azt. Meg kell mondanofn, hogy nem kiseb­bítették ezzel az eredetit. A Halál címmel előadott Al- len-mű műfaji meghatározó sa ez a „se hal, se hús”: abszurdoid. A kisembert — Kleinman a neve a tévé­filmben — Woody Allen a jól bevált gyakorlat szerint olyan szituációba helyezi, amely minden oldalról pen­geéles, és biztosak lehetünk abban, hogy mire a játék a végére ér, ezek a pengék Művelődési Minisztérium Magyar Állami Operáltál Országos Filharmónia Testében már elvégezte a művét az a szörnyű kór, mely ellen a tudomány mai állása szerint nincs orvos­ság — ő mégis a pulpitusra állt, hogy lemezre ^vezé­nyelje az életigenlés him­nuszát, a szerelem és a vi­dámság apoteózisát, a Gian­ni Schicchit, s valamivel később a legyőzhetetlen ka­szás ellen is harcba szállni kész Ember megható-lelke­sítő zenei szózatát, az Eroica szimfóniát. Talán érezte, ta­lán tudta is már ez a csupa ideg, csupa humor és csupa bölcsesség nagy dirigens: nincs tovább, nem jön el kedves Fideliójából a mi­niszter, Don Fernando, hogy megszabadítsa a szörnyű kí­noktól, tudta, hogy hiába várná az istenített Bartók megváltó Juditját — mégis türelemmel, az élet és az össze is kaszabolják. Káp­rázatosán nagy játékkal in­dítja Allen magyar altere- gója, Garas Dezső és Mar- gitai Ági a művet. Kisem­bert kicibálják az ágyából éjnek évadján gyilkost ke­resni. A megfélemlített Kleinman vonata ezután az abszurd lerakatian vakvá­gányra fut. Találkozás a Dokival (a remek öze Lajos ismét!), majd Gina flaszter­pillangóval (Udvaros Do­rottya) még mindig ígéri a mindent helyére illesztő ko­médiafinálét ... Aztán — s azért gyanítjuk, hogy így lesz — ő kerül gyanúba: Kleinman. Végül őt gyilkol­ja meg hasonmása. Itt vá­lik talányossá az alleni já­ték. Kleinman öli meg Kle- inmant? A műsorajánlat mélyebb értelmet ígért, s most aztán vakarhatom a fejemet, mit is akár a ran­da szemüveges kis zseni. A „kupaszendét” Nemere László rendezte; neki kö­szönhető, hogy a lehetősé­geken belül hitelesnek fo­gadjuk el az alaphelyzetet. A Halált Gém György vit­te filmre, s ebben Zádorr. Ferenc operatőr is jeleske­dett. Leskó László Magyar Zeneművészek Szövetsége Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elmúlás kegyetlen törvényei­nek ismeretében várta »sor­sát, hasonlóan egy ugyan­csak kedvelt hőséhez, Hans Sachshoz, a nürnbergi poé­tához. Takarékos, mégis hihetet­lenül kifejező mozdulatait, melyekkel el- és megbű­völte Budapest és Bécs. München és London legkép­zettebb muzsikusait, s ame­lyeknek alázattal engedel­meskedtek a pódium és az operaszínpad legfényesebb csillagai, film- és videosza­lagról láthatjuk ezután; káprázatos zenei aranyérzé­kéből, harmóniateremtő készségéből számos hangle­meze ad majd ízelítőt. Ám mindez csekély vigasz. Hc- renstein. De Sabata, Isser­stedt, Kari Böhm után an­nak a nagy karmesternem­zedéknek egyik utolsó mo­hikánja tette le visszavon­hatatlanul a pálcát, mely nemcsak analizálni volt ké­pes a partitúra tartalmát, hanem érezte, végigszen­vedte vagy végigmosolyog­ta azt, amit dirigált. Nemcsak egy nagy ze­nészt veszítettünk — egy nagy embert, egy bölcset is. S egy nagy hazafit, akit hiába csábítottak például 1948-ban meghökkentő aján­lattal a bécsi operához, ő hazatért, holott tudta: egy új rendelet értelmében so­káig nem utazhat maid napnyugat felé. Székely őseinek erkölcsi hagyatéka, Bartók emleke és Kodály barátsága neki drágább volt a dicsfénynél, a gazdagság­nál. „Adjon isten jó éjsza­Irat ” Az idén Kiskunhalasán rendezik meg a csillagászati baráti körök tizenharmadik orsizágos találkozóját. Az eseményre 200 résztvevőt várnak az ország minden részéből. A program június 29-én este a baráti ‘körök vezetőségiének ülésével és lézerbemutatóval kezdődik. Másnap adják át a Zerin- vári-emlékéirmet, és több előadás hangzik el a csilla^ gászait időszerű kérdéseiről. KUPASZERDA ß' __ rr T V-NEZO Csillagászok találkozó/a %

Next

/
Oldalképek
Tartalom