Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
Szakácsit odók, kertószkedök különleges kézikönyvei pp Ormánsági töltött dagadó ***«f«t <«* di»tt dkéttitimtí* Együnk több sajtot! Mi van a pakliban? Napjainkban egyre többen vannak olyanok, akik szeretnek a konyhában sürög- ni-forogni. Nemcsak háziasszonyok, hanem kedvtelésből szakácskodók is. Hasonlóképpen megnőtt — a hétvégi telkek folytán — azoknak a száma, akik szeretnek kertészkedni, de mi tagadás: némileg gyengén állnak a kellő ismeretekkel. E minden társadalmi réteget nemre való tekintet nélkül átszövő két nagy csoportnak nyújt most át igen praktikus segítőeszközt a Mezőgazdasági Könyvkiadó, amikor elindította a Planétás köteteinek sorozatát. Tulajdonképpen nem is kötetről van szó, a szó szoros értelmében. Hanem —, amint a neve is mutatja — planétákról, vagyis önálló lapokról, melyeken az egyik sorozatban ételreceptek, a másikban kertészeti tudnivalók, növényismertetések sorakoznak. Valóban különT leges receptgyűjteményt és különleges növénykatalógust tarthatunk a kezünkben. A dolog érdekessége és praktikussága abban rejlik, hogy ezeket a planétákat, illetve kártyácskákat megfelelő csoportokba rakhatjuk, könnyen áttekinthetjük, illetve kezelhetjük. (A planéta megjelölés egyébként a régi vásárok jövendőmondó planétásaira utal, akiknek lapjait rendszerint papagáj húzta ki. Ez a papagáj most a sorozat emblémája.) Egy-egy kártyán fénykép Sajtos pogácsa Hozzávalók: 30 dekagramm liszt, 25 dekagramm margarin, 10 dekagramm reszelt sajt, 1 darab tojás, só, szerecsendió. A lisztet és a margarint eldörzsöljük. Hozzáadjuk a reszelt sajtot. Beleüljük a tojás sárgáját, ízesítjük sóval és nagyon kevés szerecsendióval. Jól összegyúrjuk. mutatja be a kiválasztott ételt, a másik oldalán pedig az elkészítés részletes leírása olvasható, lépésről lépésre a hozzávalók pontos fölsorolásával, sőt az energia- tartalom megjelölésével. Könnyen áttekinthető kis jelrendszer tudósít arról, hogy olcsó vagy drága ételt választottunk-e, illetve köny- nyen vagy csak nagyobb gyakorlattal készíthető, főzhető, süthető. Az ételes planétákat 28 csoportba sorolták a szerkesztők, és az egyes csoportokhoz — ugyancsak hasznos ismereteket föltüntető — elválasztókártyák szolgálnak. Egyelőre még az első, 24 darabos receptpakli' jelent meg, ugyancsak az első kertészeti pakli is. fiavonta újabbak követik majd ezeKörülbelül 2 centiméter vastagságúra kinyújtjuk, apró szaggatóval szaggatjuk. A pogácsákat tojással megkenjük, kevés reszelt sajtót tehetünk mindegyik tetejére. Erős tűznél sütjük. Juhtúrós pogácsa Hozzávalók: 50 dekagramm liszt, 15 dekagramm zsír vagy vaj, 50 dekagramm két. Nagy a valószínűsége, hogy ha valaki végigfőzi a planétás receptjeit, akkor már mesterszakácsnak mondhatja magát, ha pedig a kertészeti planétákat tanulmányozza és jórészt gyakorolja végig, akkor a kertművelés szakértőjévé válhat. A színes kártyákról ugyanis megtudhatja mindazt, amit ismernie kell kedvenc virágjáról, gyümölcséről vagy szőlőjéről, zöldségnövényéről, beleértve a nevelését, telepítését, a legmegfelelőbb hely kiválasztását, a növény fényigényét, ápolását, palántázását, szedését, szüretelését és hasonlókat. Kitűnő konyha- és szépen virágzó kert rejlik hát a pakliban. Ezt sok, ma még kezdőnek ajánlja az újkori planétás. friss juhtúró, 1—2 tojás sárgája, 2 dekagramm só. A lisztet a zsiradékkal eldörzsöljük, hozzáadjuk a juhtúrót és a sót, jól összegyúrjuk. Hideg helyen körülbelül 2 órát pihentetjük. 3 centiméter vastagságúra kinyújtjuk, kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, tojással megkenjük. Hirtelen tűznél sütjük, melegen, tálaljuk. A tésztába tehetünk 1—2 tojássárgáját is. Moravcsik Miklós A sajt az ember ősi tápláléka. A vadon élő állatok megszelídítésével, az állat- tenyésztés kialakulásával párhuzamosan fejlődött ki a tejfeldolgozás; a tejből a tartós termékek előállítása. Már az ókori Babilonban és Egyiptomban, valamint Görögországban és más államokban a sajt az ember mindennapi ételévé vált. Arisztotelész, a nagy görög tudós is részletesen foglalkozott a sajtok termelésével, a nyersanyagok felhasználásával. A római Patronius Trimalchio lakomája című híres írásában az akkor ismert ételek között a sajtokat is megemlítette. A Földközi-tenger melléki orszá- gokban inkább a kecske- és juhsajtot, míg az Alpok túloldalán, Európa északi részében inkább a tehéntejből készített sajtféléket kedvelték. N A sajt igen nagy tápértékű élelmiszer. Teljes értékű fehérjét, A- és B-vitamino- kat, ásványi anyagokat stb. tartalmaz. Ezek egészségünk fenntartásához, testünk fejlődéséhez szükségesek, tehát minden korban nagyon fontos a rendszeres sajtfogyasztás. A fehérjék ugyanis a sej tek, a testi szövetek, szervek fölépítésének nélkülözhetetlen kellékei. Minden életfolyamathoz szükségesek a metabolitok, melyek fehérjékből, vitaminokból és nyomelemekből állanak. A sajtban levő kalcium (mész) védi a fogakat, a csontrendszert, melynek egészséges kialakulásához, szinten tartásához kalciumra van szüksége. A sajtoknak igen sok fajtájuk van. Az ún. „sajtos” népeknél többszáz sajtfajtával találkozhatunk, de nálunk is található a pultokon 15— 20 féle sajt, melyből lehet válogatni. A sajtokat zsír- tartalmuk, állományuk, illetve állaguk alapján csoportosítják. Így kaphatunk kövér (erősen zsíros), félkövér és sovány sajtokat, illetve kemény, félkemény és lágy sajtokat. Mindenki aszerint válogathat ezek között, hogy mit szeret, vagy mit engedélyezett számára az orvos. Nyilvánvaló, hogy az elhízott emberek számára sovány sajtok ajánlatosak. A lágy sajtokat azok kedvelik, akik szeretik a különleges illatokat, ízeket. A gyerekek kedvence a kockás és ömlesztett sajt, de sokan vásárolnak és szívesen fogyasztanak füstölt, erősen fűszeres, dobozos sajtféléket is. Sokféle módon fogyaszthatunk sajtot: a főétkezések befejezéseként, kiránduláson, uzsonnára stb. Mások meleg ételek ízesítésére használnak sajtreszeléket, vagy önálló ételként készítik el a meleg sajtot, de szívesen használják tésztafélék ízesítésére is. Mindenképpen egészséges, akár a megszokott módon készítjük el, akár például nyers almával esszük. Zöldpaprikával vagy hagymával, retekkel, snittlinggel, vajas vagy szardíniás kenyéren, egész egyszerűen kevés zöldpetrezselyemmel, kiváló étvágycsillapító. Kirándulásra is bátran vihetjük, mert tartós, becsomagolva napokig is eltartható. Tájékoztatásul néhány érdekes sajtfelhasználási módot közlünk: 1. Sajtos vaj: habosra kevert vajhoz reszelt sajtot adunk, zöldpetrezselyemmel, retekkel ízesítjük. 2. Patisson sajttal: a pa- tissont megmossuk, -vékony szeletekre vágjuk, sós vízben megfőzzük, levét leöntjük, majd ruhával szárazta töröljük. 2—2 szélet közé reszelt sajtot teszünk, ösz- szeragasztjuk és sníttlinges, tehén túrós, lisztes keverékben megforgatjuk, tojásba mártjuk, és forró olajban pirosra sütjük. Cikória-, cékla- és fejes salátával fogyasztjuk. 3. Melegsajtos lepény: hajtogatott vajas-leveles tésztával bélelünk ki egy tortaformát és megsütjük. Kevés vajon kockára vágott gombát és főtt, sovány sonkát pirítunk; megsózzuk, megborsozzuk, és kihűlés után kockára vágott trappista sajtot keverünk el benne, majd a tortalápon elterítjük. Tojássárgáját, reszelt sajtot keverünk össze, kevés só és bors kerül bele, majd a tojások kemény habbá vert fehérjével bekenjük a tortát és megsütjük. Könnyű, jellegzetes ízű étek 4. Üjburgonya sajttal: vajas, , petrezselymes újburgonyát tűzálló tálban kevés tejföllel keverünk el, bőségesen meghintjük reszelt sajttal és kevés vajjal, majd sütőben megsütjük. Rudnay János POGÁCSARECEPTEK Csendes, szép helyre Díszmedence a kertben A vízparton mindig tisztább és jobb a levegő. A vízparti kert öröme luxus, de egy 4—5 négyzetméter felületű díszmedencét érdemes a kertben építeni. Nem kerül sok pénzbe, különösen, ha a családtagok készítik. Ássunk 50—60, cm mély, 2x1,5 méteres gödröt! Lehet négyszögletes, ovális vagy sokszögű, akár szabálytalan formájú is. Az ásás során a medence alját nagyon simára dolgozzuk el. Béleljük ki 4 —5 cm vastagon finom folyami homokkal, és csak ezután terítsük rá a teljesen ép fóliát, amely lehet színtelen, zöld vagy fekete. A fólia bőven érjen túl a medence szélén, legalább 50— 60 centiméterrel. A túlérő fóliát lapos kövekkel vagy műkő fedőlapokkal szépen lehet álcázni. Takarhatjuk gyöngykaviccsal is, sőt még ülőpárkányt is képezhetünk ezen a helyen. Ezután megtölthetjük vízzel. A párolgás miatt újra meg újra szükséges az utántöltés. Bár a fóliás megoldás a legolcsóbb, nem annyira tartós, mint a betonból épített medenre, ami a növények telepítésére is alkalmasabb. Mélysége ennek se legyen több 1 méternél, mivel a legtöbb vízinövény ennél mélyebb vizet nem kíván. Szé- lessége-hpssza lehet nagyobb, mint a fóliás medencének. A gödör kiásása után keverjünk 1 rész 400-as vagy 500-as cement és 3 rész durva kavics felhasználásával betont, amelynek minden köbméteréhez adjunk 12 kg Tricosal N-t. A betont ’célszerű két rétegben feldolgozni. Az első, durvább rétegre majd csak akkor vi!/ I fvV1» gyük a finomabb, simító réteget, amikor az előző már megkötött. Ha a medence nagyobb, az oldalfalakat célszerű kizsaluzni. Az aljára 20—30 cm vastagságú betont dolgozzunk be. A kész, elsimított és megkötött fenékre 15—20 cm vastagon szórjunk humuszos földet. A vízi növények legjobb telepítési időszaka a tavasz. A legszebbek és legismertebbek a tündérrózsák, 0,7— 1 méteres vízben érzik jól magukat. Színük a fehértől a sötétbordóig változik. A sekélyebb, félméteres vízbe való a virágos káka. Közvetlenül a vízpartra mocsári gólyahír, mocsári nefelejcs vagy nád való. A 3—4 méter magasra növő olasznádat a víztől távolabb, talajra ültessük. Ez a nővén' már méreteinél fogva b jól takar. Ezt vegyük figyelembe, ha a poros és zajos utcától el akarjuk különíteni a díszmedencét! Az Íriszek késő tavasszal nyílnak, bár nem virágoznak nagyon sokáig. Néhány tő mocsári írisz vagy szibériai. írisz kellemes látványt1 nyújt. Az előbbi egészen sekély, 5—8, az utóbbi 10—15 centiméteres vízbe való. A díszmedencét a kert sendes és szép részébe épít ük Lehetőleg úgy helyez zük el, hogy a nappaliból vagy a teraszról is gyönyörködhessünk benne. Tamás Enikő Egyenlően? Mondják, falusi lakodalomban a menyasszonytáncnál most már nem is százast, nem is ötszázast illik adni, hanem legalábbis ezres bankót. De még jobban mutat, ha takarékbetétkönyvet emelnek a magasba, hogy mindenki lássa, s úgy ejtik a kalapba, kosárba — hol mibe szokás gyűjteni. Azután megy a tanácskozás: az én rokonaim, a te rokonaid ... A fiatal házasok — elsősorban falun — kevés kivételtől eltekintve, megalapozottan indulnak az életbe. Városon kissé más a helyzet Nemcsak azért, mert nem annyira mindennapos a menyasszonytánc, de a bérből, fizetésből élő szülőknek is sokszor nehezebb a fiatalokat Indítani. Nehéz. Ám melyik szülő nem erőlködik mégis? Eddig ez rendben is van, természetes is. A baj ott kezdődik, amikor megkezdődik az alkudozás, ö ezt adta, akkor én amazt adom.... S nincs vége, és már nem is annyira örömszerző n* adás — pedig adni, főleg a saját gyerekünknek adni legalább olyan nagy öröm, mint kapni —, hanem kín, keserv, terhek és újabb terhek nyakba vétele. A szülők, a nászok sincsenek mindig azonos anyagi helyzetben. Lehet, hogy az egyiknek több az anyagi lehetősége, a másiknak pedig — talán mert már nyugdíjban" van — több a szambád ideje, Vajon nem ugyanolyan érték-e a fiatalok számára, különösen ha már megjön az első gyerek, ha a jobban ráérő nagyszülő jelenlétét, segítségét nyújtja? Persze, hogy segíteni kell a fiatalokat. Azok a fiatal házasok a megmondhatói, milyen keserves, az indulás, milyen nehezek az első esztendők ott, ahol nem tud, vagy nem akar segíteni a szülő. Ilyen is van, de talán kevesebb, mint az olyan család, ahol szinte erőn felül próbálkoznak. Ám az éremnek — mint mindig — két oldala van. A szülők jó, ha segítenek, de nem kell versenyezniük egymással. Ez vonatkozik rájuk. És a fiatalok? Persze, érthető, ha örömmel fogadják a segítséget, de ne legyen ez természetes a számukról. Hányszor hallani: jól van, ideadták a pénzt a szüleid az autóra, de mi az nekik?) Mi az nekik?! Talán mégsincs annyi milliomos Magyarországon, hogy egyetlen fiatal is kiejthetné ezt a száján?! A „mi az nekik” talán, sőt bizonyosan, hosszú éveken át történő takarékoskodást, plusz munkákat, sokmindenről való lemondást jelentett. És ez már nem egyszerűen természetes, hanem több annál. Mint ahogyan az sem természetes, ha a nyugdíjban levő nagymama minden szabad idejét az unokánál, a gyesen levő lányánál tölti, aki még főzni sem tanult meg — minek, hiszen a nagymama majd megfőz. Az sem magától értetődő, hogy a fiatalok akkor mennek el este szórakozni, amikor csak kedvük tartja, mert a nagymama — vagy a nagypapa — úgyis ’’óér örü'iőn. hogy az uno- J'kkal lehet' ■ Nem elfogadni tilos a* ilyen szívességeket, de legalábbis illik megbecsülni. & BL
