Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

1984. május 11., péntek Somogyi N6w 5 KERESZTÉNY VOLT-E KOPPÁNY? Szántód és környéke a középkorban Immár az ötödik. Érde­mes most már visszatekin­teni a mégjelent füzetekre, s mérlegelni az eddigi ered­ményt, a vállalkozás jelen­tőségét. Nos, a nemes szán­dék megvalósult, a kiadvá­nyok nem a régebben meg­szokott, meglehetősen felszí­nes idegenforgalmi tájékoz­tatók „vendégcsalogató” színvonalát képviselik, ha­nem tanulmányok, melyek közérthető, olvasmányos stí­lusban, de tudományos igénnyel szólnak Szántód- puszta történetéről, népraj- •záról, irodalmáról, ugyanak­kor — mivel egy helység nem szakítható ki természe­tes környezetéből — az egész déli part, sőt az egész Balaton környék a különbö­ző aspektusú vizsgálódások tárgya a dolgozatokban. A szerzők valamennyien tárnáik kitűnő ismerői, s a szerkesz­tő neve (Kanyar József, a történelemtudományok dok­tora) eleve garancia arra, hogy a sorozat következő kiadványai sem fognak csa­lódást okozni. A legutóbbi füzet szerzője dr. Magyar Kálmán régész, aki a vidék középkori arcát idézte meg sok eredeti megállapítással, kellemes, olvasmányos stí­lusban. A honfoglalás és állam- alapítás sorsdöntő évszáza­daira visszatekintők sok he­lyi vonatkozású érdekességet jegyezhetnek meg. A kuta­Csoma Gyula ifjú olvasó­kat feltételez, a hangnemet is hozzájuk igazítja, de ezt e könyvet alighanem az is­kolapadból jócskán kinőtt felnőttek fogják olvasni iz­galommal és haszonnal. Őszintén kívánom, hogy így (is) legyen. Mindenekelőtt maguknak a pedagógusok­nak ajánlanám, ha nem is „kötelező”, de fejtágító ol­vasmányként. Minden diplo­ma előtt álló egyetemistát, főiskolást rábeszélnék, hogy szánjon erre a Móra Kiadó­nál megjelent élvezetes stí­lusban megírt könyvecskére 5-3 estét, mert van olyan iz­galmas, mint egy krimi, s jó, ha tudja az ember, hogy sok pedagógus azért kesere­dik meg idejekorán — s még jó, ha az ilyen odahagyja a pályát! — mert nem tudja, hogy mire is vállalkozott. Hangsúlyozom: Csorna Gyula gyermekolvasókat fel­tételez, s ez rendkívül ro­konszenvessé teszi az okfej­tését. Miután leírja az :s- kola történetét, rögtön tisz­tázza azt is, hogy sajátos munkahelyről van szó, amelyben komoly erőfeszí­tést várnak gyermektől, fel­nőttől egyaránt. Egy percig sem andalítja, ámítja ifjú olvasóit, hogy ez mindenkor kellemes, s óvakodik az er­kölcsi dörgedelmektől is. Mi­nél fejlettebb, bonyolultabb maga a termelés és a tár­sadalom — következésképp maga az ember —, annál több ismeretre van szükség ehhez, hogy „üzemeltesse”. A tanulás tehát éppen nem át­meneti állapot, de életünk vegéig húzódó szakadatlan folyamat, s ebben még csak nem is az iskola a legkénye­sebb, legkellemetlenebb te­rep, hiszen az igazi követel­ményeket csak később fogal­mazza meg az élet. Nem vé­letlenek és jogtalanok azok t bírálatok, amelyeket egy­részt közvetlenül a gyere­kektől hallani, másrészt a hasznúkul értékük, egy ol­tók szerint Somogy el^ő megszállója egy bizonyos Bogát nevű hadvezér-bírói qímet viselő magyar volt, aki a két későbbi megyeközpont, Somogyvár és Segesd köze­lében alakította ki szálláshe­lyét. Anonymus szerint az északi parton, a későbbi Veszprém megyében ösbő vezér volt az úr. Györfíy Somogybán a Bő nemzetsé­gét tartja ősfoglalónak: va­lószínű — írja Magyar Kál­mán — ez a Bő nemzetség lehetett Somogybán, Bod­rog—Bú pusztai központjuk alapján a Bogát vezérhez kapcsolható ősfoglaló. Mint ahogy Veszprém megye is Bogát—Bulcsú—Bő hatalmi körzete lehetett a tizedik szá­zad első felében. A pogány­ság megtartásáért lázadók földjén — melyből oly bő­ven kapott később a róma: katolikus Szent Benedek rend — Géza előtt a bizán­ci kereszténység kezdett tért hódítani. A bizánci patríci­us cím birtokosa, Tormás Árpád-házi fejedelmi sarj és Bulcsú végzett térítő mun­kát e tájon a keleti egyház érdekében. Györfíy György szerint csaknem bizonyos, hogy 972-ben Gézával együtt Koppányi is megkeresztel­ték. Viszont — teszi fel a kérdést a szerző — ha Kop­pány a Tarhos-Tormás ág leszármazottja volt, nem öröklődhetett-e a bizánci vallás hagyománya? A szá­képzelt jövőkép oldaláról. Soha ennyi bizonytalanság, ingerültség nem volt az is­kolával kapcsolatban, mint éppen napjainkban. Világje­lenség ez, de minden ország, társadalom, sőt korosztály is másképpen éli meg. Csorna Gyula — éppen a történel­mi elemzésekben — rámutat arra, hogy ez a jelenség ko­rántsem új. Valamikor a fel­világosodás korában kezdő­dött ez a folyamat, felgyor­sult a századfordulón, hogy mára eljusson egészen az is­kola tagadásáig. A különböző, egymással is feleselő, egymást is kizáró reformtörekvések — látszó­lag — csak tovább mélyítik ezt a válságot, megnehezít­ve magát a tájékozódást is. Igen nehéz megfogalmazni az ideális iskolát. Csorna Gyula rokonszenvesen kísér­letet tesz erre a könyve vé­gén, óvatosan nyitva hagyva néhány kérdésit. A gyakorló pedagógus ugyanis nagyon jól tudja, hogy az iskolát ezer tényező determinálja, s a deklarált elvek igen sok áttételen keresztül valósul­nak vagy feneklenek meg. Egyetlen fogalmat emelek itt ki: a demokráciát. Ez olyan munkakapcsolatot fel­tételez, amely maximálisan figyelembe veszi a gyerekek képességeit, hajlamait, ér­deklődését, s egy a mainál lazább keretben, feltételezve a gyerekek nyitottságát, ön­kéntes munikakedvét — rak­ja le az általános műveltség alapjait, teremtve meg azt a termelési kedvet, amely elkíséri az életben. Ma még nem tartunk itt, s elképzelni ugyan gyönyörű, de látni még nem lehet az ehhez vezető utat. A mai is­kola még túlszabályozott, gyenge hatékonyságú, amely­ben fáradt, neurotikus peda­gógusok küzdenek az anyag­gal, a nem kevésbé neuro- tizált, frusztrált gyermektö­meggel. Ebben a helyzetben vaszen id eine ten keleti szer- tartású apátság XII. századi birtokösszeirása szerint a somogyi vár vámjának a har­madát a „görög” papok bir­tokolták. A szeréin ségi apát­ságnak pedig földjei, szőlői voltak Klárád határában, a Nagycsepeiy melletti Mak­rai hegyen. A korai bizánci kapcsolatok Balaton-parti hagyományait tanúsította a szántódtól délre fekvő né­hány besenyő település la­kóinak Szent György kultu­sza, s az is, hogy a megye többi besenyő lakója szintén tisztelte a bizánci eredetű szenteket: Kozmáit, Damjánt, Demetert és Miklóst. Mindez csak ízelítő az ér­dekes könyvből, mely rész­letesen szól a középkori te­lepülések életéről, fejlődésé­ről, az egyházak szerepéről, majd a vidék hanyatlásáról, pusztulásáról a XVI—XVII. században. Számba veszi a Balaton környék régészeti és művelődéstörténeti hagyaté­kát is egy-egy kiemelkedő építészeti, művészeti emlék­től a „falvak, a házak, a mindennapok” régészeti do­kumentumaiig. Az előző négy kiadvány mellett most már dr. Magyar Kálmán dolgo­zata is kapható a Szántód- pusztai idegenforgalmi és kulturális központban és a Sió tour valamennyi utazási irodájában. nem kis erkölcsi bátorság kellett ennek a könyvnek a megírásához. Csorna Gyulát olvasva azonban — éppen higgadt, okosan érvelő hang­vétele miatt — erőre kap bennünk a remény: az isko­la -talpára áll, s a dúr hang­nem veszi át a prímet, azaz az ismeretszerzés és -köz­lés az örömszerzés forrása lesz, lehet. Az igazi pedagó­giai ethos z mindig jövőre irányuló. Soha nagyobb szükség nem volt erre, mint éppen ma. A hazánikiba/n tartózkodó szovjet művészdelegáció szerdán késő este sajtótájé­koztatót tartott a budapesti Kossuth filmszínházban. Natalja Andrejcsenko, a Harctéri regény című Todo- rovszkij-film egyik női fő­szereplője, Vlagyimir Nau­mov és Grigorij Csubraj filmrendezők, továbbá Nyi- 'kodaj Szumenov, a szovjet filmművészeti intézet osz­tályvezetője újságírók kér­déseire válaszolva elmond­ták: a Budapesten bemuta­tott Todorovszkij-film az egyes ember magánéletén keresztül tükrözi a nagy társadalmi kérdéseket, ame­lyeket a háború és az azt követő korszak vetett fel. Grigorij Csuhraj, a világhí­rű filmrendező egyebek kö­zött rámutatott, hogy Tudo- rovszikij filmje azokhoz az új alkotásokhoz tartozik, amelyek visszatérést jelen­tenek a szovjet filmművé­szet klasszikus irányzatához. A szovjet filmművészettel foglalkozó rendkívüli jelen­tőségű újabb határozattal 80 é A világtól elzárkózva éli napjait Costa Bnaván Salva­dor Dali, aki május 11-én tölti be 80. életévét. Csak kevés és nagyon hézagos hír lát napvilágot a mesterről. Annyit lehet tudni róla, hogy beteg, s így aligha vesz majd részit a 80. szüle­tésnapja alkalmából rende­zendő ünnepségeken — már tavaly sem volt ott a nagy tömegeket vonzó madridi kiállításának megnyitóján. Állandó orvosi ellenőrzés alatt áll. Az ápolószemély­zeten kívül csak két orvos egy pszichiáter és egy bel­gyógyász tartozik közvetlen környezetéhez. Egyébkén; csak a festőhöz legközelebb álló két-három barát és ta­nácsadó előtt nyílik meg a Pubod kastély kapuja. Csaknem két éve annak, hotgy meghalt Dali felesége. Gala, az örök múzsa. Azóta a szürrealizmus nagy alak­ja a különc festő, az extra­vagáns, polgárpukkasztó művész teljesen visszavonul­tan él, ecsetet vagy ceruzát csak nagyritkán vesz kézbe. Pályája elején különösen nagy hatással volt rá Sig­mund Freud, akinek tanul­mányait élete egyik megha­tározó élményeként ér ték ed te 1922-ben. A harmincas évek elején tagja volt annak a baráti körnek, amelyet Spa­nyolország „aranynemzedé- kiének” neveztek- Garcia Lorca, Picasso, Rafaelo Al­berti és mások tartoztak ide Ifjúkorában barátság fűzte Luis Bunuelhez, a világhírű filmrendezőhöz is — közös filmalkotásaik is voltak —, ám a barátság Dalinak a Franco-rendszer iránti elkö­telezettsége, féktélen, exhibi­cionizmusa és személyes jel­legű nézeteltérések miatt megszakadt. Rafael Santos, Dali élet­rajzírója szerint a festő kö­rűi egy nemzetközi bűnszö­vetkezet legyeskedik, amely­nek egyetlen célja a Dali- hamisítványok értékesítése. „Példa erre Dali egyik gra­fikája, amelyet hihetetlen példányszámban sokszoro­sítanak és dobnak piacra. Óriási méretű, dollármillió­kat hozó üzlet ez, amelyből Dali csak morzsákat kap” — mondta Santos. Ugyan- * csak Santos szerint Dali né­ha arra kényszerül, hogy óránként 800 grafikát lásson él kézjegyével. Ritka új alkotásait Gálá­nak szenteli. Óriási méretű, misztikus, vallásossággal te­lített képeket fest, amelyek talán soha sem kerülnek a nyilvánosság elé. kapcsolatban a szovjet ven­dégek hangsúlyozták: a do­kumentum a szovjet film­művészet további fejlődését szolgálja. Megjegyezték, hogy a határozat nyomán nagy­mértékben bővül a szovjet filmgyártás anyagi-techni­kai bázisa. A filmgyártás­ban részt vevő szakemberek anyagi ösztönzését is segí­tik, különös tekintettel a kaszkadőrökre, illetve más filmgyári szakemberekre, dolgozókra. Nyifcolaj Szume­nov rámutatott, hogy a kri­tikának rendkívül fontos szarepe van a filmművészet fejlődésének előmozdításá­ban, s a kritika egyben a párt részéről a művészetek­re való hatás egyik legfon­tosabb ideológiai eszköze. A határozat kiemeli a szo­cialista országokká! folyta­tott filmművészeti együtt­működés fontosságát. Szu­menov utált arra, hogy a Győzelem Napja alkalmából hsunkban megrendezett szovjet filmnapokikal is ezt a célt szolgálják. Sz. A. NEVELÉSRŐL Elviszik-e a kutyák az iskolát? Horpácsi Sándor Szovjet filmművészek sajtótájékoztatója HÉTVÉGI ™0LÓ Megyénk közművelődési intézményei számos olyan programot kínálnak most is, amelyek segítségével hasz­nosan tölthetjük el a két pihenőnapot. Barcson a Móricz Zsig- mond művelődési házban szombaton 8 órai kezdettel a Harmincasok klubja tart nosztalgia-es tét, a Barokk együttes közreműködésével. A műsor vendége Muzsay András népénekes, A Dráva múzeumban a Postmodern építészet című kiállítás va­sárnapig látogatható a föld­szinti teremben. S ha már ott járunk, érdemes megte­kinteni az emeleten a hely- történeti, néprajzi és ter­mészettudományos, vala­mint a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet történe­tével foglalkozó kiállításo­kat. A nagyatádi lakótelepi szabadidő klubban szomba­ton rajzfilmvetítés lesz a kicsiknek. A helyőrségi mű­velődési otthonban ma nyí­lik meg Farkas Béla kapos­vári festőművész tárlata. Farkas Bélának egyéni ki- ! állításai voltak már Csur­gón, Pécsett, Budapesten, Mohácson, Debrecenben, Mosdóson, Ádándon, Duna- szekcsőn, Mernyén, Gödöl­lőn, Szarvason s több alka­lommal Kaposváron. „Kiál­lításomon a somogyi világot, az itt szerzett élményeim­ből, gondolataimból s emlé­keimből szövődött munkái­mat kívánom bemutatni.” Csurgón, a Csokonai mű­velődési házban szombaton délután 5 órától munkáskó­rus találkozó várja az ér­deklődőket. A műsorban fel­lép a koprivnicai vegyeskar, a pécsváradi nőikar, a kis- gyaláni férfikar és a zá­kánytelepi vegyeskar. Nagy­bajomban, a tanács nagyter­mében a község szülötté­nek, Tibol László rajztanár­nak a kiállítása tart nyitva. A siófoki Beszédes József vízgazdálkodási múzeum­ban ma délután 2 órától lá­togatható Bél Mátyás em­lékkiállítása, melyet születé­sének 300. évfordulója al­kalmából rendeznek. Beve­zető előadást tart dr. Fabiny Tibor, az Országos Evangé­likus Múzeum igazgatója. Bél Mátyás mint pedagógus új módszereket vezetett be az oktatásba. Tudós barátai­val együtt tankönyveket írt, teológiai műveket adott ki. Mindemellett nyelvészeti tanulmányokat és nyelvta­nokat is publikált. A múze­um ezt a páratlanul gazdag életművet mutatja be, tisz­telegve Bél Mátyás emléke előtt. A Dél-balatoni Kultu­rális Központ szervezésében holnap délelőtt 10 órától asz­ta,Krajzversenyen vehet részt az aprónép a ház előtti té­ren. A központban két kiál­lítás várja az érdeklődőket. Határ János festőművész és Karda Imre fazekas-ipar­művész tárlatát látogathat­ják a városba érkezők. Szennában szombaton Ka­posvár és a városkörnyék honismereti szakkörei ta­lálkoznak. A Kilián György Ifjúsági és Üttörő Művelő­dési Központban Kertész Sándor festőművész munkái láthatók. Az Édosz művelő­dési házban is ma nyílik ki­állítás, Zsalakovics László bőrmunkáiból, A ház „égi­sze” alatt működő Kinizsi Természetbarát Egyesület szombaton a Gyertyánosba tervez túrát. Különleges eseményre ké­szül a Móricz Zsigmond művelődési ház. Szombaton és vasárnap az első kapos­vári díszmacska-kiállításra kerül sor rendezésükben a Dorottya-szálló tükörter­mében. Bemutatkozik itt a pécsi és a veszprémi állat- kert állatóvodája oroszlá­nokkal, pumákkal, jaguá­rokkal, majmokkal, párdu­cokkal, kisebbek, nagyobbak szórakoztatására, gyönyörű­ségére. Ambrus Agnes Radnóti versmondó verseny Győrben Országos felnőtt amatőr versmondó verseny kezdő­dött tegnap Győrben. A Rad­nóti Miklós nevét viselő ve­télkedőn a különböző orszá­gos versmondó versenyek győztesei, a legtehetségesebb amatőr versmondók mérik össze tudásukat. Huszonötén lépnek pódiumra egy köte-' lező és egy szabadon vá­lasztott költeménnyel. A díjak átadására a Rad­nóti születésének 75. évfor­dulója alkalmából rendezett irodahni gálaesten, pénteken kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom