Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

4 Somogyi Népiap 1964. május 9., sxtrdo Törvényességünk Megkezdte működőiét, mondhatnánk úgy 1«: hiva­talba lépett áll&méletUnk új, sajátos szerve, az Alkot­mányjogi Tanács. Mint is­meretes: az országgyűlés a legutóbbi ülésszakán hatá­rozott fölállításáról és meg­választotta a tagjait, akik mindenkor magának az or­szággyűlésnek adnak majd számot tevékenységükről, hi­szen az Alkotmányjogi Ta­nács e legfelső törvényhozó- testületnek alárendelve mű­ködik. Hazánkban a parla­ment az alkotmányosság vé­delmének is a legfőbb szer­ve, ám ezentúl ezt a jog- és feladatkört a külön e célra létesített szerv segítsé­gével gyakorolja. Ez a tevékenység elsősor­ban az ellenőrzésben nyilvá­nul meg. Liogffflsént. a jog­szabályok és a jogi irány­mutatások alkotmányosságát kísérik ellenőrző figyelem­mel, alkotmányvédő, tör vé­ny ességet oltalmazó szerv­ként. . Ehhez nyomban el kell oszlatni azit az esetleges fél­re értést, hogy hibák vagy netán éppen törvény»értésa< tették volna szükségessé a létrehozását. Ilyet ma már csak a tájékozatlan embe­rek tételezhetnek föl, nem beszélve a rosszíndulatúak- ról. Köztudott, hogy már jó negyedszázada hazánkban az alkotmányosság védelmének jog ren ds a© r ünJoben k lép í te 11 különféle biztosítékai mű­ködnek és jól funkcionálnak. Tovább fej 1 asztésük azomba n mindemképpen időszerűvé vált a jogrendszer különbö­ző elemei közötti összhang megteremtése, illetve jobb érvényesítése érdekében. Jogrendszerünk harmóniája veheti már eleve elejét an­nak, hogy különféle, önma­gukban egyébként helyes in­tézkedések — ahogyan hiva­talosan nevezik: a különbö­ző szintű jogszabályok —■ egymásnak esetleg ellen t- mondjanak. Sok hibalehető­ségre adhat alkalmat az egy­re bonyolultabbá és diffe­renciáltabbá váló életviszo­nyok széles körű szabályozá­sa. Valamennyinek ezért összhangban kell lennie, mégpedig legfőképpen magá­val a Magyar Népköztársa­ság alkotmányával; az ala­csonyabb szintű jogszabá­lyoknak a magasabb szimtű- ekkel, a jogi Iránymutatá­soknak pedig magukkal a jogszabályokkal. Bonyolult szövevénynek látszik ez. pe­dig éppen az a lényeg, hogy jól kiépült mechanizmusként működjék az a jogi szabá­lyozórendszer, amelynek alapvető célja, hogy a tár­sadalom életét döntően befo­lyásoló kérdéseket a szocia­lista demokrácia, a szocia­lista Jogrendszer, az igazsá­gosság szellemében oldja meg. Az állampolgári jogok vé­delmét célozza tehát a? újonnan létrehozott szerv munkássága. Talán ezérl adódott, hogy némelyek szá­mára nem volt világos: mi­ért nem foglalkozik az Al­kotmányjogi Tanács egyedi ügyekkel Is. mint ahogy kü­lönböző helyeken várták. Turnivaló ugyanis, hogy ha­tásköre nem terjed ki a bí­róságok, az államigazgatási és eryób más szervek által elbírált egyedi ügyek felül­vizsgálására. Éppúgy az ezekben az ügyekben hozott esetleges törvénysértő dön­tésekre sem. Azért nem, mi­vel — mint az előbbiekben jeleztük — jó! kiépített jog­rendszer működik hazánk­ban, amelyen belül megfe­lelő jogorvoslati rendszer is érvényesül, tehát mindenki- nak megvan a lehetősége, hogy sérelmével a fölöttes szervhez, fellebbezési fó­rumhoz forduljon. Egészen más azonban, ha bárki is valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmá­nyosságának a felülvizsgála­tát látja szükségesnek, mi­kor például az ő ügyében annak alapján hoztak dön­tést. Az Alkotmányjogi Ta­nácshoz ez esetben sem for­dulhat ugyan közvetlenül a maga egyéni ügyéből kiin­dulva, de a közérdekű beje- lentósekre és javaslatokra vonatkozó szabályok szerint az arra illetékes helyen bár­ki tehet indítványt. Ennek kidolgozták a maga érvé­nyes útjait, szabályait. Nem is volna helyes, ha az Al­kotmányjogi Tanács venné át más szervek eddigi fel­adatát. Még akkor sem, ha bizonyos intézkedések során vagy bármi más módon al­kotmányellenességet állapít meg, először magához a jog­szabályt, illetőleg a jogi irényumtatásit kibocsátó szervhez fordul. Az is lehet­séges, hogy ezzel egyidejű­leg felfüggeszti az alkot­mányellenes rendelkezés végrehajtását. Ilyen esetben a felfüggesztett rendelkezést újabb intézkedésig nem le­het alkalmazni. Ha később .véglegesen is hatályon kívül helyezik, akkor annak a hi­bás jogszabálynak az alap­ján hozott döntések sorsá­ról is újból lehet tárgyalni. Az egyéni ügyek Így tehát — ha nem 1« közvetlenül — mégis összefüggésben van­nak az Alkotmányjogi Ta­nács létével, működésével. Kihat rájuk a társadalmi és az egyéni érdek Összhangja alapján. Törvénybe iktatott alkotmányunk tételei között szerepel, hogy „a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat”, de — mint arra Markója Imre igazságügyi miniszter országgyűlési expozéjában legutóbb rámutatott — e jo­gok gyakorlása elválasztha­tatlan az állampolgári köte­lességek teljesítésétől. Mint mondotta: ..Mindkét köve­telmény érvényesítése alap­vető feltétele annak, hogy szocialista vívmányainkat megőrizhessük és szociabsta értékeinket állandóan gyara- píthassuk. Ezért az állam­polgári és az emberi jogek érvén y es ü léséne k biz tosí t ása mellett mindig is nagy gon­dot fordítottunk és fordí­tunk jelenleg is arra, hogy e jogok gyakorlásának mi­lyen a tartalma, s hogy az alkotmányban és más, tör­vényekben megfogalmazott állampolgári kötél ess égek miként teljesülnek”. E világos álláspont mint­egy azit is maigában hordoz­za, hogy a kötelességeiket teljesítő magyar állampol­gárokat napjainkban nem érheti sérelem. Sem egyéni, sem közösségi. Nyilvánvaló­an nem gondolhat senki ar­ra, hogy egy csapásra min­denütt felszámolhatók a kÜ- , lönféle kisebb-nagyobb Igaz­ságtalanságok, de ebben »s a tendenciát, a szellemet kell szem előtt tartani. Azt a törekvést, amely arra irá­nyul, hogy szilárd legyen a jogalkotás alkotmányossága és törvényessége. A nálunk érvényesülő Irányítási rend­szerben ugyanis — mint ar­ra ugyancsak rámutatott a miniszter — széles körű tár­sadalmi hatása van a jog­szabályoknak, vagyis a legki­sebb hiba is fékezihetően hat­hat a társadalmi és gazda­sági feladataink következe­tes megvalósítására. Ugyan­akkor kedvezőtlenül befo­lyásolhatja az állampolgá­rok szemléletét, cselekvését, hangulatát. Az Alkotmányjogi Tanács működése, különlegesen fon­tos hivatása és folyamatos ellenőrző tevékenysége ezért Irányul erre a leglényege­sebb tényezőre. Ezzel egész társadalmunknak és benne minden egyedének, minden dolgozójának a biztonságo­sabb, nyugalmasabb életét szolgálja. Roncskocsik) limlomok Itt a tavasz — a nagyta­karítások időszaka. A laké- sokban, pincékben, padláso­kon felgyülemlett kace.t el­tüntetése rent kevesebb munka, mint összegyűjtése, s míg az utóbbiról minden­ki saját maga gondoskodik, az elszállításban mér segít­ségre van szükség ... A vá­rosgazdálkodási vállalat Ka­posváron — a hagyomá­nyokhoz híven — az idén is megszervezte a háztartások­ban fölöslegessé vált kacat elszállítását. Végétért az egy hónapig tartó lomtala­nítási akció, Csak a város különböző pontjain elhelye­zett konténerek szállítói a megmondhatói, hány szebb napokat látott mosógép, üres tévédoboz és számos aprőbb-nagyobb. valamikor fontos szerepet betöltő tárgy került a szeméthalomba. A lakásokban több lett a hely, a háziasszonyok föllé- legeztek. A városgazdálko­dás szakemberei azonban csak részben. Mivel a köz­területeken tárolt, sorsukra hagyott, sok esetben már félig szétszedett autók vál­tozatlanul gondot okoznak: akadályozzák a munkájukat. De nemcsak ez a baj. Ha rövid Időn belül nem sike­rül megoldást találni a roncsautóit elszállításéval és tárolásával kapcsolatban, félő, hogy a közterületekhez — a fák és virágágyások Üdítő látványát elnyomva — a technika e legújabbkorí „köztéri szobrai” is hozzá tartoznak... Néhány éve volt ugyan egy roncskocslgyűjtő akció; akkor mintegy 30 gazdátlan, rendszám nélküli autóron­csot szállítottak el a sze­méttelepre, Ám ez Csak át­meneti megoldás Volt. Talán most, a lakások megújhodá­sát célzó lomtalanításhoz hasonlóan, a város roncsta- lanítésát Is meg kellene szervezni. Kierősödve az italtól Ketten ütöttek egyet Elsőrendű vádlottként a foglalkozás nélküli, bünte­tett előéletű, 28 éves Bog­dán Lajos állt a bíróság előtt, aki jelenleg Is jogerős büntetését tölti (lopás miatt) s már több alkalommal ült verekedésért. A másodrendű vádlott az állandó munkavi­szonyban álló Orsós József volt. E húszéves fiatalember a törvénnyel ugyan még nem került összeütközésbe, de többször sietett már se­gítségére barátjának, Bog­dánnak egy-egy verekedés alkalmával. A két fiatalem­ber Marcaliban lakik, s ugyanabban a házban; az udvar másik oldalán él csa­ládjával O. K. Az utóbbinak a felesége szoros kapcsolat­ba került Bogdánnal, Oly­annyira. hogy az apró ter­metű férj nem mert szólni akkor sem, ha Bogdán la­kása ajtajában dlkurjantotta magát, s magéhoz hívta az asszonyt. E családi háromszög ak­kor okozott bonyodalmat, amikor — 1084. január 15- én este — a középkorú, ma­Lörincz L. László Jég hátán 80. Szinte kívülről fi­gyeltem magam, ______amint karomon az i smeretlen szorításával en­gedelmesen ballagtam a Pobedához. Bekövetkezett hát, amitől annyira rette­gett mindenki és tudat alatt rettegtem én is ... Az alá­írásgyűjtő kampány meg­tette a magáét. Érdekes módon, biztos voltam benne, hogy máraz autóban elkezdenek verni. Egészen kicsi korom óta rettegtem, a fizikai érá­szaiktól és mér a gondolat­tól is, hogy ütni kezdenek és én nem üthetek viasza, szinte rosszul lettem. Vil­lámgyorsan végigszaladt az agyamon mindaz, amit a Horbhy-idők börtöneiről ol­vastam: májrepedésekről, összemorasolt herékről, ki­folyt szemekről. Nem is tudom, hogyan sikerült baj nélküd elérnünk a Pobedá- >«■ A szürkeruhás kinyitotta az ajtót és betessékelt a hátsó ülésre. A másik ol­dali ajtó mellett már ült egy férfi, aki únott képpel nézett rám, amikor feje­met lehajtva bebújtam a kocsiajtón. Lehuppan lám az ülésre és most éreztem csak iga­zán az egész dolog fonák­ságát. Nyílván most tilta­koznom kellene, jogaimra hivatkozva, ésatöbbi, ésa- többi. Em pedig csak ülök szótlanul és még kérdése­ket sem teszek fel. A szürkeruhás mellém telepedett, úgy, hogy a két félül közé szorultam. Erez­tem, hogy újra rámtör a rossz allét, és szinte akarat­lanul mozdult szóra a szám: —■ Jó napot kívánok ... A sofőr hátrafordult, vé­gignézett rajtam, majd visszacsavarta a fejét, és beindította az autót. A két férfi kibámult az ablakon, s a hallgatón őket nézték, amint szeles sorokban hömpölyögtek ki az egye­tem kapuján. Köszönésemre egyikük sem válaszolt. Arra emlékszem csak, hogy átmentünk a Lánc­hídon, bekanyarodtunk a Fő utcába, majd hátulról a Gyorskocsi utca felől köze­lítettük meg a rettegett épületet. Egész úton nem hangzott el egyetlen szó sem. Az épület előtt a sofőr leállította a kocsit, a szem­üveges kiszállt és kisegített az autóból. Nem durván, mint a vádlottakat szokás, de határozottan és kemé­nyen. Ekkor egyszerre csak ki­buggyant belőlem a kér­dés: — Ho<vá megyünk? A szemüveges az ar­comba bámult, szinte cso­dálkozva. — Neun látja? — De hát... miért? Gúnyosan elbiggyesz­tette a szájét. Ki tudja hányszor hallotta már ugyanitt és ugyanezt a kér­dést ... Liften mentünk, majd egy melléklépcsőn, előbb 'e, aztán fői, majd újra le és föl. Bizonyára össze-vissza vezettek, hogy még csak fogalmam sem legyen me­lyik emeleten és melyik szobában várnak rám.. Amikor egy-egy lefelé tartó félemelet után ismét fölfelé igyekeztünk, felléle­geztem. Rettegtem tőle, hogy a pincében kötünk ki. Hiszen akkor már legendá­kat meséltek az Államvé­delmi Hatóság pincéiről, Alig álltam a lábamon, mire az elé az ajtó elé ér­tünk, amelyen a szemüve­ges végül is bekopogott, Sem számot sem névtáblát nem láttam rajta. Egysze­rű szürke ajtó volt, ami­lyen törvényszékeken és ta­nácsokon ezerszámra akad A szemüveges kinyitotta az ajtót és betuszkolt a szo­bába. Észre sem vettem, hogy eltűnik mögülem, és én egyedül maradok. Azaz: mégsem egyedül. A barna, kopott Íróasztal mö­gött lehajtott fejű. huÚá- i nos hajú férfi ült. kezében apró locsolóiul imát tartott és két kis tüskés kaktusz­ra öntötte a vizét. Én meg csak álltam tanácstalanul és néztem, hogyan csepeg le a víz a kaktuszok ezüst színű tüskéiről. (Folytatjuk.) gas növésű, erős fizikumú Pápai Istváh járt vendég­ségben o. K.-éknél. Kilenc óra felé ittasan hazaérkazatt Bogdán, s szokásához hívén ezúttal is ordítani kazdátt a szomszédba, az asszonyért. A nő azonban nem ment. Amikor Pápai úgy ítélte meg, hogy e'ég volt az Üvöl­tözésből, kilépett O. K.-ék lakásából, fölkapott egy honvédségi ásólapátpt és fel­szólította Bogdánt, hogy fe­jezze be a kiabálást. Bog­dán „kierősödve” a koráb­ban elfogyasztott alkoholtól, visszaszólt neki, hogy ha kell valami, akkor menjen át hozzá. Pápai hiába emlé­keztette Bogdánt, hogy ko­rábbi szemtelenségei miatt néhányszor már ellátta a baját, s ha nagyon ugrál, most is megkaphatja. Bog­dán magéhoz vett egy lapá­tot, s beszólt barátjának Orsós Józsefnek is, hogy le­gyen készenlétben. Szó szót követett, míg a mintegy két liter bor elfo­gyasztása utáni első álmából fölébredő Orsós úgy vélte, hogy Itt az idő a cselekvés­re: ököllel belevágott Pápai arcába, s Bogdán kezében is megpördült a lapát — ala­posan fejbe vágta vele Pá­pait. A teljesebb siker re­ményében Orsós egy fölka­pott léccel még hátba ütötte a sértettet, majd mikor az a földre zuhant, Bogdán ahöl érte, ott rugdosta; ez­után az orrán-száján vérző Pápait a közeli kúthoz húz­ták, s egy vödör jéghideg vízzel kívánták észre téríte­ni. Sár Pápai életjelt nem ad oh. magáról, Ők — mint akik dolgukat jól végezték — otthagyták ? januári hi­degben a férfit, s betértek lakásukba aludt. 1. Az agyba-főbe vert em- berhez a szomszédok hívták ki a mentőt, Pápai kórház­ba került, s az életveszélyes állapotban csak a műtéti beavatkozás segített. A sé­rült férfi egyik csuklója, halántékcsontja és arcának egyik járomíve eltörött, s olyan maradandó sérülése­két szenvedett, amelyeknek következtében örökre testi fogyatékos marad.’ A Somogy megyei Bírósá­gon dr. Ujkéry Csaba taná­csa a vádlottakat bűnösnek mondta ki életveszélyt oko­zó testi sértés bűntettében. Bogdán Lajost négyévi sza­badságvesztésre ítélte és Öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától; Orsós Józse­fet háromévi szabadságvesz­tésre, valamint három évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A vádlottak és védőik enyhítésért föllebbeztek. Gy. L. Továbbképzés a MÉH felsőfokú oktatási intézményoibon A Mezőgazdasági és Élei - mezesügyi Minisztérium ki­jelölt felsőfokú oktatási in­tézményeiben — agrártudo­mányi, kertészeti és áli&lor- vosfudamányl egyetemeken, valamint főiskolákon az 1984 őszi félévében szakmér­nöki, szaka,llatarvcei, Illetve szaktízemmémöki. tovább­képzés kezdődik. A Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men a mezőg&zdaségtiudo- mányi karon növényvédel­mi, az egyelem mezőigiajída- sági gépészmérnöki karám pedig energiagazdasági, gép­javító, gépesítési, gépkeres­kedelmi és kenéstochnoló- glai szakmérnököket képez­nek. A Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetemen válla­latgazdasági, sertésteryész- tési, növényvédelmi és agro­kémiai, illetve meliorációs oktatás kezdődik. A Debre­cens Agrártudományi Egye­temen vállialöitgiaadasáigi. te- lajorögazdálkodáai. halásza­ti, juhtenyésztés! te takar- mámya&adélkodáai témakör­ben szemezhetnék újabb is­mereteket a mérnökök. A Kertészeti Egyetemén talaj- erőgiaadáJ'kadáai, hűtői par­téchModógiai, borászati és Ital technológiai, táj- és kör- nyeatvédeimt tagozat indul. Az Állo/tovros tudományi Egyebemen szaporodásbio­lógiái szakáll at orvosoka t képeznek,. Üzemmérn ük * te> ­vábbkápzés kezdődik nyolc félsőóktetáai in/tézménytoan, egyebek között munka- és üzemeaarvező, baramtfttie- nyésztő, zöldségtermelő és enorgis^a-adáikodási íáma- körbén. A jelentkezéseket 1804. május 3i*ig kell eljuttatni • (öisőokrafasi intézményed­hez, 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom