Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

4 Somogyi Néhai* 1984. május 8., kedd SPORT Labdarúgó NB-it Egy félidőn át tíz emberrel küzdött a Bányász Területi bajnokság Otthonában kapott ki a Rákóczi Bíró (fehér mezben) első gólját lövi A listavezető otthonában vendegszarepeit a Siófoki Bányász. A tartalékos csa­pat, amelyet ezúttal egy ki­állítás is sújtott, bár nem vallott szégyent, nem tudta pontra váltani elképzeléseit. Az egriek újabb ponttal nö­velték előnyüket, miután az üldüző Békéscsaba és a DMVSC csak egy-egy pontot tudott szerezni. A forduló legnagyobb meglepetése az ózdiak kiütéses veresége ott­honukban — a kiesés ellen harcoló Kazincbarcikával szemben. Négy további mér­kőzésen született döntetlen eredmény. Az alsóházban most csak a Ganz-MÁVAG kiesése látszik biztosnak. A Szabó L. SE debreceni pont­szerzése mutatja, hogy az újonc együttes még nem ad­ta föl. EGER SE-SIÓFOKI BÁNYÁSZ 3:1 (1:0) Eger, 9000 néző. V.: Ki­rály (Bogdár, Lója). Eger: Bodolai — Varga, Zsidai, Méhest, Szert — Si­mon, Lengyel (Smutzer a szünetben), Csepregi — Kis Gy., Kis T., Tabár (Szilágyi 76. perc). Edző: Csánk Ja­nos. Siófok: Horváth II. — Brettner (Csáti a szünetben), Onhausz, Olajos, Virágh — Belényesi, Bódi, Szabó — Havasi (Petykó 61. perc), Horváth II., Tieber. Edző: Szőke Miklós. Óriási iramban kezdődött • mérkőzés, mindkét csapat nagy erőbedobással játszott. A 19. percben Lengyelhez került a labda, s ö 13 mé­terről hatalmas gólt lőtt a jobb felső sarokba. 1:0. A 24. percben Bódi 25 méteres szabadrúgását védte szöglet­re, nagy bravúrral, a hazai kapus. A 35. percben Kis Gy. Cseprega átadásával ke­rült nagy helyzetbe, de Hor­váth II. lábbal védett A 44. percben Horváth II. ka­pujából messze kifutva csak szabálytalanul tudta megaka­dályozni Simont a gólszer­zésben. A szabadrúgást Hor­váth II. a felső sarokból jó reflexszel kiütötte. Közben tumultus keletkezett a kapu előterében, s csak azt lehe­tett látni, hogy a játékveze­tő Olajosnak felmutatja a piros lapot (a siófoki játé­kos, állítólag, megütötte Kis Gy.-t). Az 54. percben Kis T. lö­vése adott nagy munkát Horváth Il.-nek, a másik ol­dalon Bódi bombaerős sza­badrúgását védte jó érzékkel Bodolai. A 64. percben szü­letett meg a második hazai gól: Kis T.—Csepregi volt a labdá útja, s az utóbbi a bal összekötő helyéről a bal sa­rokba lőtt. 2:0. Négy perc­cel később ismét a siófoki hálóban táncolt a labda. Si­mon bal oldalról befelé cse­lezgetett, majd csaknem az alapvonalról a bal alsó sa­rokba küldte a labdát. 3:0. A 85. percben Csáti indítá­sával Horváth I. kiugrott, már a kapussal állt szem­ben, de kapu mellé gurított. Két perccel később szépített a Siófok: ismét Horváth I. futott el a jobb odalon, kö­zépre adott, s Tieber közel­ről a kapuba küldte a lab­dát. 3:1. Jók: Méhesi. Szert, Si­mon, Kiss Gy., Csepregi, illetve Onhausz, Belényesi, Bódi, Tieber. Molnár József A további eredmények: Ganz-MÁVAG—Olajbá­nyász 2:2, Ózd—Kazincbarci­ka 0:5, Szolnok—Debreceni Kinizsi 2:0, Szekszárdi Dózsa —22. sz. Volán 2:0, Hódme­zővásárhely—Bakony Ve­gyész 3:1, Keszthely—Baja 3:1, Sopron—Békéscsaba 0:0, DMVSC—Szabó L. SE 2:2, Salgótarján—Kecskemét 1:1. 1. Eger 29 19 5 5 55-28 43 2. Békéscsaba 29 16 7 6 68-33 39 3. DMVSC 29 15 9 5 52-31 39 4. Hódgép 29 14 7 8 38-25 35 5. Szolnok 29 12 8 9 53-36 32 t. Siófok 29 12 12 5 48-34 32 7. N.-kanizsa 29 9 12 8 48-48 30 8. B. Vegyész 29 12 6 11 46-48 20 9. Keszthely 29 10 9 10 40-32 29 10. 22. sz. Volán 29 1« 9 10 36-41 ?9 11. özd 29 9 • 11 39-49 27 12. Baja 29 9 8 12 48-49 2b 13. D. Kinizsi 29 9 8 12 40-42 26 14. Kecskemét 29 9 8 12 40-36 26 15. S.-tarján 29 8 9 12 34-36 25 16. Szekszárd 29 8 9 12 32-42 23 17. Sopron 29 9 7 13 26-43 25 18. Kazincb. ú 9 4 16 40-58 22 19. H. Szabó L. SE 29 6 * 15 30-45 20 2«. Ganz-MAVAG 29 4 8 17 30-66 16 Labdarúgó NB-I Két mérkőzés maradt va­sárnapra. A televízióban is közvetített székesfehérvári találkozón a Videoton nagy küzdelemben legyőzte a már bajnoknak tekinthető Bp. Honvédőt. A Siófoki Bányász holnapi MNK-ellenfele, a Tatabánya szoros mérkőzé­sen elvette a 2 pontot a már kiesett DVTK-tól, Videoton—Bp. Honvéd 3:2 (2:0) Székesfehérvár, 5000 néző. V.: Nagy B. Góllövők: Szabó II., And- rusch (öngól), illetve Bodo- nyi, Détári. Tatabánya—DVTK 2:1 (2:0) Tatabánya, 3000 néző. V.: Győri. Gáli övök: Kiprdch, Piotáir, illetve Fekete. 1. Bp. Honv. 25 1« 5 4 55-21 37 2. Ü. Dózsa 25 11 10 4 42-25 32 3. Rába ETO 25 12 7 6 58-48 31 4. Videoton 2? 12 5 8 38-25 29 5. Tatabánya 25 11 7 7 35-32 29 6. Szeged 25 10 t 9 36-3« 26 7­ZT-: H 10 5 10 33-7.2 85 8. Vasas 25 10 5 10 82-n 25 9. Csepel 25 8 8 9 30-33 10. Pécs 25 7 10 8 29-22 24 11. MTff-VM 25 3 6 10 36-40 24 12. HaKdás 25 10 4 11 25-35 ?A 13. FTC 25 8 7 10 36-37 23 14. Volán 25 5 8 12 34-49 18 15. Nyfregyh. 25 6 5 14 26-46 1" 1«. Diósgyőr 25 9 8 15 18-11. 12 Köztudott, hogy szómba­ton a kiesőhelyen álló Nyír­egyháza botrányos mérkőzé­sen 3:G-ra győzött Csepelen. Az ügy nem maradt folyta­tás nélkül. A mérkőzés után a ősepei SC labdarúgó- szakosztálya az alábbi nyi­latkozatot tette közzé: „A szakosztály elnöksége azonnal mérlegre tette az együttes Nyíregyháza ellen mutatott gyenge teljesítmé­nyét. Az elnökség úgy dön­tött hogy a csapatot 60 ezer forint pénzbüntetéssel sújtja. Ezen túlmenően a héten az elnökség rendkívüli ülésen tárgyalja a szakosztályban kialakult helyzetet és levon­ja a szükséges személyi kö­vetkeztetéseket”. Nagy nyeremény a totón A 13. játékhét nyertes szelvénye: 111221xx x 1 1 2 2 +2. Egy fogadó ért el 13+1 találatot, nyereménye 2 598 344 farmit. Két fogadó­nak van 13 találata, ebeik mindegyikére 1 299 172 fo­rint jut. A 12-eeek 25 474, a tizenegyesek 2077, a 10-esek 349 forintot érnek. A 25. forduló legváratla­nabb eredménye Kaposvá­ron született, ahol a listave­zető Rákóczi vereséget szen­vedett a középmezőny hoz tar­tozó Mázaszászvártól. Miután az ellenlábas Mohács is pon­tot adott le a PBPC-nél, a kaposváriak így is 2 pontos előnnyel állnak az élen. A somogyi kiesési rangadón a Boglárt el le legyőzte a Tán­csicsod a Nagyatád pedig Sellyén hagyta mind a két pontot. Váratlan eredmény » Siklós, illetve a Komló győ­zelme Pécsen, illetve Boly­ban­MÁZASZÁSZVÁR-K. RÁKÓCZI 3:2 (2:0) Kaposvár, 1800 néző. V.: Albert. Mázaszászvár: Bálint — Maglódi, Kólya, Katona, Ko­máromi (Czár) — Beke — (Guth), Róth I., Hódosi — Agócsi, Dunai, Róth II. Ed­ző: Róth Antal. Rákóczi: Hajdú — Kurdi, Zentai, Urbán, Zatykó — Kakas (Pető), Balázs (Hosz• szú), Varga — Czabula, Bí­ró, Bántó. Edző: Bőzsöny János. 10. perc: Béke több csel­lel tisztára játszotta magát, s már a 16-oson belül járt, amikor Urbán és Zatykó el- buktatta. A 11-est Róth I. a bal sarokba küldte. 1:0. 23. perc: Hódosi labdájá­val Dunai a tétovázó védők között kiugrott, és szoronga­tott helyzetben a bal sáros­ba lőtt. 2:0. 71. perc: a 16-os bal oldali sarkának közeléből szabad­rúgáshoz jutott a Mázaszász­vár; Agócsi a jobb felső sa­rokba csavarta a labdát, amely a későn mozduló Haj­dú kezéről a hálóba perdült. 3:0. 77. perc: Kurdi beívelését Biró fejelte kapura, Bálint először kiütötte a labdát, ép­pen Bíró elé, s ő a hálóba kotorta. 3:1. 79. perc: Czabula a jobb oldalról magasan ívelte be a labdát, Bíró pedig remek csúsztatott fejessel a jobb sarokba küldte. 3:2. Ez a mérkőzés is igazolta, hogy nincs előre lefutott ta­lálkozó. A Rákóczi mint­ha félvállról vette vol­na ellenfelét, s csak ak­kor kapott észbe, mikor a bátran és tudatosan ellentámadásokra vállalkozó, tavasszal1 nagyszerűen sze­replő bányászegyüttes már gólokkal vezetett. Több játé­kos is csődöt mondott a ka­posváriaknál. Közülük nem egy mintha „kikívánkozna” a csapatból. A Rákóczi fer­geteges hajrájával csak gól- különbségén tudott javítani. A mérkőzés alakulását be­folyásoló tényezők mélyebb elemzést kívánnak, mintamit ez a tudósítás lehetővé tesz. Jók: Bálint, Dunai, Róth I., Róth II., Hódosi. A Rákó­cziból csupán Bíró dicsérhe­tő két góljáért. Jutási Róbert SELLYE-NAGYATAD 1:0 (1:0) Sellye, 800 néző. V.: Dör- nyei. Sellye: Heilmann — Go- lubics, Vass, Krén, Baun- gartner — Tóth, Schmindt, Mózer — Császár Otártics, Szalóki (Zrínyi). Edző: dr. Dunai János. Nagyatád: Zsobrák — Vi­dék, Nagy 11., Savanyó, Uta- si — Borsfái, Szigeti, Dé- kány (Pintér) — Kádár (Kiss), Nagy 1., Mohácsi. Ed­ző: Varadi Lajos. 15. perc: Otárticshoz került a labda, ő a 16-oson lövésre szánta el magát, s a pettyes a bal kapufáról vágódott a hálóba. 1:0. 38. perc: Szalókit és Uta­sít, mivel egymart meg rúg­Gulyás, aki visszatért Bog- lárlellérc ták. a játékvezető kiállította. Az első 20 percben nagy lendülettel játszott a hazai együttes, és fölényét gul'a váltotta. Ezután az atádiak percei következtek, különö­sen a második félidőben akár meg is fordíthatták volna a mérkőzés állását. Helyzeteiket azonban elhi­bázták. Jók: Tóth, Otártics. Császár, illetve Vidák, Bors­fái, Nagy I. Dezsc Béla BOGLÄRLELLE-TÄNCSICS SE 2:1 (2:0) Boglárlelle, 700 néző. V.: Kain. Boglárlelle: Both — Kolo- vics, Gulyás, Bolla, Pintér — Andermann (Parajos), Kiss, Hollósi (Czinkovics) — Pusztai, Juhász, Takács B. Edző: Bolla László. Táncsics: Pesti — Miklós. Ob art, Szeicz, Mim — Nagy, Vukmann, Meksz — Jurin (Szajkó), Pfeifer (Ratting), Bohhner. Edző: Csordás Győző. 43. perc: egy hazai táma­dás végén az alapvonalról visszaadott labdát Juház 3 méterről küldte a hálóba. 1:0. 45. perc: Takács B. a 16- oson belülre cselezte magát, ott eücaszáiták. Pusztai a bal sarokba lőtte a bünte­tőt. 2:0. 46. perc: a leilei védők rö­viden szabadítottak föl, a labda Mekszhez került, s 6 6 méterről a jobb sarokba továbbított. 2:1. Lőrinci L* László Jég hátán 79. — De ... Es meg is talált. Egyszer csak megjelent a munkásszálláson ... Azt mondta egész éven át ke­resett, meg kerestetett. Nem is tudom, hogyan si­került rámbukkannia ... Tulajdonképpen nagyon rendes ember. Azt mondta, ugyanúgy gondoskodik a testvéreimről és az anyám­ról, mintha mellette vol­nék. Lekerültek a listáról, és most valóban könnyeb­ben megy a soruk. Inkább az anyámat kellett volna elvennie ... — És? — Itt volt vagy három­négy napig. Megpróbált rábeszélni, hogy menjek vissza vele. Ha nem aka­rom, nem nyúl hozzám. Űgyse való már őneki az olyasmi. Csak hát értsem meg, szégyenben maradt az egesz falu előtt. Igazán megsajnáltam szegényt... — Válj el tőle ... Sürgő­sen válj el tőle! Megrázta a fejét. — Nem tehetném, a töb­biek miatt sem. De ő sem akar. Még akkor mondtam neki, amikor téged nem is­mertei sk. Mondtam neki, hogy adja vissza a szabad­ságomat. Azt mondta, hogy ' a szabadság az enyém, azt csinálok, amit akarok, so­ha nem kérdezi, hogy ki­vel háltam. Akkor sem, ha visszamennék hozzá. De válni sem válik. Amit is­ten egyszer összekötött, azt ember ei nem áldozhatja. Így mondta. — De hát ez képtelen helyzet... és ... Visszafordította az arcát. — Miért ne lenne képte­len? Hát a világ? Nem eléggé képtelen az is? Az ember sorsa csak alkalmaz­kodik ^hozzá. Ha te mind­azt hallottad volna amit én, ott a munkásszálláson, nem csodálkoznál annyira. Mit tudtok ti, az egyetemen, hogy milyen a munkásem­ber sorsa. Éppen úgy mondta, mint­ha általános iskolai tan­könyvből olvasta volna fel. Klára három napig nem jött hozzám, és én sem mentem el érte a munkás­szállásra. Minden összeke­veredett bennem, úgy, hogy attól tartottam, sona többé senki nem is tudja kibogozni az összeakadt szálakat. Kiss Péter kérvényére nyolc aláírást sikerült sze­reznem; hét professzorét és egy tanszékvezető docensét. Már csak a kérvény mag­szövegezése volt hátra, hogy benyújthassuk az Államvé­delmi Hatósághoz. Emlékszem, szerda dél­után volt, napos, kellemes idő, s elhatároztam, gyalog megyek végig a Rákóczi úton. Legalább lesz időm, hogy Kláráról és a saját dolgomról gondolkozzam. Séta közben támadnak ugyanis a leghasznavehe- több ötleteim gyermekko­rom óta. Most pedig igazán szükségéin volt rá, hogy valami épkézláb dolog jus­sod az eszembe. Amikor kisétáltam a kar kapuján szürkeruhás, aranykeretes szemüvegű, alacsony férfi lépett hoz­zám. — M-linarik elvtárs? — kérdezte enyhe mosollyal. Nem tudom miért, de na­gyot dobbant a szívem. Pe­dig ahogy végigpillantot­tam rajta, nem találtam gyanúsnak. Hétköznapi fi­gura volt, a leghétközna­pibb arccal. — Mlimartk vagyok — mondtam kedvetlenül, és arra gondoltam, hogy biz­tosan a szerencsétlen Kiss Péter felesége szerzett is­mét váratlan meglepetést. A férfi határozott moz­dulattal megmarkolta a ka­rom és még mindig mo­solyogva a fülembe súgta: — Látja azt a szürke Po- bedát a hirdetőosziopná! ? Oda megyünk... És lehe­tőség szerint kerüljük a feltűnést! Elindultunk a hirdetőosz­lop felé, és én éreztem, hogy a lábaim automatikusan mozognak, mintha nem is hozzám tartoznának. (Folytatjuk.) (Folytatás az .5. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom